Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-06 / 227. szám

ELLENZÉK I () 3 H <> h t ó !> e r MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ] ROMANIA: Kökeledik Erdély és Ro­mánia cgv csillésének 20-ik évfordulója, inJv visszatekintésre ad alkalmat annak z tZmv. utam :Trz?acjuri:j megállapítására, hogy úgy a román ok, mint a ki-ubbségek csodálatosan t ilodtcK, l\ír igen nehezek voltak a viszonyok. Az eredményt nem lehet a magánember sze­rencsés, vagy kevésbé szerencsés msgél- heiésén keresztül vizsgálni. Különösen a Továbbra is o gyalogságé a döníés a hadviselésben. » Nagy szerephez fainak a mérges gázok, a liisl és a gyujíóanyagok (VI. közlemény) románok kell szemügyre vegyék: mi a helyzet gazdasági és pénzügyi téren az 1918. é\ i viszonyokkal szemben és jól mérjék lei a mai helyzetükhöz vezető ut hosszát. Ehhez az intellektuális légkör es életsz in vonal javulását is hozzá kell sza- niuanunk, hogy megállapítsuk: mily óriási '■ váUozás. Szubjektív cisszehason- ittas mellett tárgyilagosan kell megvizs­gálni a helyzetet. Iskolák, kulturális in­tézmények, kórházak, szanatóriumok nyíltak, hatalmas fejlődést mutat a mc- zéigazdaság, kereskedelem és ipar. Alap’ iában megváltozott az éled Erdélyben t<)i8 óta. A húszéves évfordulón elen­gedhetetlenül szükségesnek tartjuk az eredmény felleltározását. Szorgalmasab­bak és jobbak voltunk, mint gondoltuk. Húsz év után örülünk az építésnek és elfeledjük az ezzel járó port, fülledt le­vegőt, bosszúságot. UNIVERSUL: Ismét szőnyegre kerti t az etnikai kisebbségek ügye Középeuró- pában. A kisebbségi statútumokat a kü­lönböző országokban az illető népek mentalitása szerint különbözőkép alkal­mazták. Magyarországon, Jugoszláviában, Bulgáriában és Görögországban például a kisebbségeknek ma sincsenek statútumuk. Ami Romániát illeti, nem volt szükség nemzetközi törvényes intézkedésekre. Az egyesülés idején a románok arra az ál­láspontra helyezkedtek, hogy: „Éljenek \ elünk békében. Nincs szükségünk el­nyomásukra. Egyedül is elég sokan és elég erősek vagyunk“. Kormányaink nyugodtan ítélték meg a kisebbségi kér­dést, ha rém féltünk az erdélyi kisebb­ségektől, midőn hatalmon voltak, annyi­val kevésbé kell félnünk most. A román nép érzéséből igazságosság, humanitás és testvériesség fakad, mely erősebb a statú­tumoknál cs múlandó törvényeknél. Nem a félelem, de a sovinizmus okozta, hogy a kisebbségi intellcktuelck inkább for­mailag, mint lelkileg helyezkedtek be a. román államba. A sovinizmus ütötte rá bélyegét a magyar leiekre cs az előjogok elvesztése fö’ötti fájdalom. Magyarok és románok a múltban is jól ismerték egy­mást, tudták, hogy nem lehetünk ugyan­azon népé, nem hittek az erőszakos ma­gyarosítás sikerében. A román vidékekre helvezett, vagy letelepített kisebbségiek románul tanultak, hogy megértessék ma­gukat. Bár a vezetők elnyomták a román­ságot, a /ománok nem gyűlölték az erdé­lyi magyarokat. A falu népe jóviszony­ban élt egymással. Horia és Avram Jáncu lazadasa utár is tudták, hogy nem üldözi a románság az erdélyi őslakókat. Az egye’ sülőst megelőző és követő napokban hí­juk száia sem görbült meg, nem volt bosszú, nem szenvedett senki a románok szabadsága nyomán. A magyar politikai vezérek azonban a nemzeti állam eszmé­iét szolgálták azokkal, akik a hiiségeskü letételének elutasítása után is közöttünk maradtak. A kisebbségi kérdéssel ezek agi­tálnak, a két földműves ncp régtől kibé­kült egymással. SEMNALUL: Bár az Európát fenyege­tő vészt elhárították, Romániának ezután is kitarté*n kell őrködnie hadfelszerelé­sen. A nemzeti ipar teljes munkában van, annyira kifejlesztették az utóbbi időben, hegy a háború esetén szükséges összes ba- ciiszert előállíthatja. A hadfelszerelési üze­mek nac.onalizálása most már elkerülhe­tetlen parancs. Bölcs intézkedés volt az a rendelkezés, mely a készleteket a nemzet- vcde'mi minisztérium rendelkezésére bo­csátottá. A termelés ösztönzésével szüksé­ges tartalékokat raktároztak el és ai há­ború nagy anyagfogyasztása nyomán je­lentkező hiányok pótlásáról is gondos­kodtak. Romániában minden nyersanyag feltalálható, melyre a hadfelszerelési üze­meknek szükségük van. A lakosság biza­lommal várhatja, mit hoz a holnap. A nemzeti ipar megszervezésének program­ja a megvalósulás utján Őfelsége II. Ká­roly királynak, a hadsereg legfőbb pa­rancsnokának felügyelete és irányítása mellett tovább halad. CURENTUL: Genfi jelentés szerint a Népszövetség egyik bizottsága szeptember KOLOZSVÁR, október 5. Két amerikai műszaki, őrnagy, R. E. Dupuv s (ü K. Elánt ,,ii 'var comes'* c. könyve alapján előző közleményeinkben inkább a hadviselésnek a technika nagy lendületű fejlődése révén nyeri eszközeit és szerepüket pórbáltuk vázolni nagy vonaljukban. Mikor elkezdtük e cikkek sorát, izzó háborús láz tilt a világon, mindenki lelkét a1 kérdés gyötörte: ,hEesz e bábom?“ s már napokban mér­ték a robbanásig még remélt idő’.. Aztán a fel legek egy éjszaka leszorultak a nem­zetközi égről s a> béke napja enyhülést sugárzóit a válságban megfáradt ide­gekre. De ebben megenyhült hangulat­ban sem érdektelen tudni: hogy leüt volna -— pontosabban: milyen elvek sze­rint vonulnának lel ma .1 korszerű bú­bom sokat fejlődőül erői. A taktika s a 'technika minden nagy I fejlődése ellenére, a régi elv megmaradt • vállozaitlan: a siker most is a gyalogság­tól függ, mely kézi fegyverével idejében megjelenik u döntő pontokon. A repülő­gépek hulla'!hallják bombáikat, a böm­bölő ágyuk hajíthatják lövedékeiket, a gázak mérgezhetnek •— mindez még nem jeleni sikert, győzelmet, nyereséget: ennek «»lapját1 a gyalogság veti meg, mi­kor elfoglalja :i nélkülözhetetlen terepet. Az erőket tehát minden előtt arra kell összpontosítani, hogy a gyalogság minél előbb megérkezhessek, minél pihenteb­ben s a többi fegyver állal támogatva. A gyalogság liaircu egysége az a cso­port, amelyet a cselekvés idején egyetlen parancsnok vezetni tud. Gyakorlat alap­ján ugv lakúit, hogy egy ilyen csoport 8—iá kailonábó] tevődik össze. Mig az ágyuk tűzvonalába jut, hogy ott „meg- közéiülü“ alakulatokba oszoljon, egv Az iij liizifegyverek ereje, mikor az ütközetből :i megrohanó, maguknak gránáttal utat nyíló, gépfegyverieszkeket törő kis egységek közölti bajvivás-soro- zr.tot alakított, igen nagy felelősséggel terhelte katomaszakaszok vezetőit, a fiatal hadnagyokait, őrmestereket. sza- kaszvezietöket. A század harcba bonyo- lódásával a kapitány csaknem teljesen elveszi ti az ellenőrzés lehetőségéi roham- szaakszni felett: minden, amit ezután még tehet, csak annyi«, hogy a tartalék- szakaszokkal és tartalék gépfegyverekkel m.inövrii igyekszik megtartani az ősz- szekö'tetésb a záslóaljjai, ellenőrzi a szárnyakat. A rendelkezések a felsői)!) parancsnokoktól jönnek., akik a nagyobb távolságból jobban ellenőrizni tudják a harc alakulatát. A tüzbeérkezés időn a szakaszparancsnok többé már nem na­gyon tudja vezényelni embereit. De tankokra s tábori tüzérségre, me­lyek az utat megnyissák előtte, szüksége van a légjobb gyalogságnak is. A néme­tek erre a célra 105 mm. es ágyukat használnak. Az angolok 10‘j mm -es ágyukul!!. Mind a német, mind ac angol tábori ágyuk nehézkesebbek, mint a 75 mm.-es francia ágyuk, tüzelési gyorsa ságuk is kisebb,, mint ezeké. Ahhoz, A vegyi háború eszközei: gázok, a füst, a gynjtóanyayok. Ez a három együtt jelenihetli a legnagyobb erejű fegyvert: a tőlük való szörnyű rettegést. A gázuk, aszerint, hogy oldódnak-e, vagy nem a 'levegőiben, két csoportra osz­tályozhatók. Az, Yperit például nem ol­dódik, de nem is nagyon gyilkos erejű: inkább éget., mint öl. TIa cseppfolyós alakban szóródik el a terepen — külö­nösen a nedves földön — napok múltán is hatékony maradhat s megsebezheti a területen haladó katonákat. Valószínű, hogy ai jövő háborújában inkább a levegőben oldódó gázak jutnak nagyobb jelentőségre, mint például a Fosgen, mély gyorsan párolog (hz pere alia'tt cl ősz tik) cs már nem jelenthet ve­szélyt, mikor a rohamozó csapatok el­érik a /gázzá] megtán>ado!t ellenséges ál­lásokat. Egy dolog mindeneseire biztos: még nem fedezlek fel olyan gázat, mely cgy- idobén ellenálló és gyilkos is legyen. A gázak elleni védekezés A gázálarcok és védő íuhák nem ol- Mimazzák teljesen a, katonát. Az álarc, mely hasznos a tüdőt és szemet támadó A harc ellenőrzése hogy feladatát betölthesse <-.s minél pon­tosabban célozhasson, a tüzérségnek mulhatatlan szüksége van a kifogástalan hírszolgálatra. A jövő háborújában a távbeszélő, fényjelek és rádió lesznek előrelát halving a harcoló tömegek iránydúsának eszközei. Mindenikük működésében sűrűn állhat be bénító zavar. Elég például a. legkisebb \ i lián yá ram s egy egész kezdetleges készülék, hogy ki­sugárzásával megzavarja a rádió szolgá­latát. A harc folyamán előbb, vagy utóbb elérkezik a pillanat, mikor a pa­rancsnokokhoz <r lvlrek mi ár csak repü­lőgépen, gépkerékpáron, lovon, vagy gyalog érkezhetnek el — és csak ezek a régi eszközök maradnak meg számára a rendelkezések küldésére is. A tel jes bi- zoJivtAanságnak ebben az idejében, mi­kor a parancsnok csak szórványosan ér­kező hírek alapján alkothat képei magá­nak a harc állásáról, a siker annak jut, ki világosabban fel tudja használni a különleges körülmények, között a hadi tudományok elveit, aki pihent erőt tu­dod a tartalékban visszafogni a döntő pillanatra. gázak ellen, az. Yperittel szemben nem védelem. Az egyenruhák szövetét elő le­het készíteni oly módon, hogy védelmet nyújtsanak a hóiyaghazó gázak ellen, de nem jelentenek védelmet «■ folyékony gaz cseppjolvel szemben. A folyékony Yper'i elleti egyetlen ruhalipus sem ved. Valamennyi ma hasznáéit harci gáznak meg van 0 maga1 sajátossága s jó, ha mind katonák, mind polgárok, idejében tanulmányozzák ezt, aminek legegysze­rűbb módja a passzív védekezésről szóló szabályok alapos megfigyelése. Bizonyos gyakorlói kell hozzá, hogy a gázak elleni védekezés eredményes lehessen• a gáz­álarcok helyes alkalmazás''1, a gázzal fertőzőit területen való áthaladás módjá­nak kiismerése, mind előzőleg végrehaj­tott, fegyelmezett gyakorlatot kíván. A gázak ellen védelmet nyújtó eszkö­zök kétfélék: technikaiak és taktikaiak. A technikád módozatokat, a katonaság­gal és ^lakossággal külön szabályzatok ismertetik. Eziek begyakorlására nélkii- lözhetetiemek a sűrű gyakorlatok. Szük­séges azonban* hogy a közönség felhagy­jon nemtörődömségével, a nevetségessé válástól1 való félelemmel, mert egyedül végen arról tárgyalt: Vájjon Ausztria anyagi hozzájárulását fel kevl-e venni az Anschluss dacára a Népszövetség költség- vetésébe? A Népszövetség jelentőségéből mindössze ez a könyvelési formaság ma­radt. A kábítószerek és prostitúció ügyé­vel, a Hold felosztásával és a Mars-lakók­kal foglalkoznak. Lényegében ez az intéz­mény felesleges, arannyal fizetett előkelő ‘ hivatalok sorozata, a pacifista utópiák élősködőinek sora, akik mindent elkövet­nek az őket tápláló intézmény megmentc­sere s jegeimet keresnek erre a leszerelés ügyének tanu'mányczásával. Lényegében azonban a költségvetésre gondolnak. Azt kiálthatnánk: jönnek a bohócok, hogy a pacifista utópiát lejátszák. S a Népszövet­ség szegény tagjai humorral telve nézik a ja:ékot. Minden pénzt megér a genfi ko­mikum. gépkocsin szüliitolt hadosztálynak körül belül 270 teherautóra' van szüksége (•% gépkocsi u 9 zászlóalj mindegyike o;i mára). Az utolsó kilométereket a katonák gyalog teszik meg: körülbelül 5 kilomé Iert a felfejlödés vonaláig s innen még fi—8 kilométert; legjobb körülményi k között, nappal és áttekinthető, sik tere pen az. óránkénti teljes:!meny körülbelül 2—3 kilométer; éjszaka, mikor az ellen séges légi erő fokozottan tevékeny, a 'el jesitmeny óránként alig egy és félkilo méter. Tehát a tehergépkocsikról való leszállása után, a gyalogság csak körül belül hat óra múltán éri el állásá t 1 harcvonalban. A megközelítő menetelés — épp ugv, mint volt busz év elölt — a korszerű háborúban is laza rajvona! ban történik, hogy az ellenséges ágyuk tüze ne okozhasson túl nagy veszteséget. az ilyen gyakorlatok tudják „megbarát­kozhatni“ a szükséges rendszabályokkal s menedékhelyekkel, csak ezek tudják eloszlatni az ismeretlentől való rettegést. A polgár’ lakosság védelmének meg­szervezése lélektani szempontból azért is fontos, bogyT az esetleges ellenség tisztá­ban lehessen vele: támadásaitól a város­ban nem félnek, akár ha fegyvertelen városokra dobja is bombáit, nem tudja megtörni velük a város ellenállását. Tudni kell azt is, hogy lonnoszámra szükséges (l mérges anyag ahhoz, hogy gyilkos sűrűségű gázzal lehessen beborí­tani egy nagy várost: a nagyon mérges, de levegőben könnyen oldódó Fosgenböl például 80 tonna kellene ahhoz, hogy 7 2 négyzetkilométeres területet 10 méter magasan beboríthasson. Azonban ezt a sűrű gázat is, ahhoz, hogy elpusztítsa, teljes órán át kellene belélegzenie az álarc nélküli személynek. A könnyű gá­zuk szél nélkül is hamar szétoszlanak. Tehát legfennebb csak a meglepett já­rókelők esnek áldozatul nekik, a lakos-; ság legnagyobb része megmenekül mér­gezésüktől pusztán azzal, hogy hermeti­kusan elzárkózik a külvilágból. Egy mai európai városban, melyben lakosság fel van szerelve gázálarcokkal s megfe­lelő leképzésben volt része, egy gázlá- m'adás esetén a megöltek száma nagyon, csak elenyészően kicsi- lehet. Fzzcl a kérdéssel foglalkozva az ,.íf war conics'1 szerzői, R. E. Dupuy s G. F. Eliot őrnagyok könyvükben ezeket mondják: „Ha a. levegőben nem oldódó gázat használtnak, az körülbelül 2í óráig ma­rad a föld felszínén és mintegy 8 napig a pincékben, melyekbe be tudott hatol­ni. Az első emelet felelt azonban a ha­tása már semmivel egyenlő s a legköny- nyebb szel is szét tudja szórni az ilyen gázaikat. Az Yperáttel például már na­gyobb a veszély, de álarccal s védő ru­hával ellátott személyzet semlegesítő ve­gyi anyagokkal hamarosan meg tudja tisztítani az utakat az Yperlttől.“ ,,Támadás esetén csak a pánik bor­zasztó, mely elfogja a be nem gyakorolt, elő nem készített, a gázak erejét és gyen­geségét nem ismerő lakosságot...“ A polgári lakosság és a háború Akarva, nem akarva, a polgári lakos­ság a jövő háborúban részese lesz a nemzet védekezésének: lm nem megy 0 maga a harcvonalra, a front jön el hoz­zá az cibthonába. A jövő háborújában esetleg gondot adnak az oszktlyharcok is, melyeket külső bujtógaitás igveksz k majd életre kelteni, hogy sorvassza ve­lük az ellenállást. Egy jövőbeni háború esélyei, elágazásai, gondjai kiszám tha- taUanok. Mai korban a háború, mint azt a távolkeleő nagy birkózás is bizonyítja, hadüzenetek nélkül is kitörhet, nem le­het tudni mikor, hol s hogyan, egy do­log azonban kétségtelen: nogy utána a nemzetek kimerültsége lortósabb lesz, mint voll a négyesztendős háború, 1918 után. - - - - ­Vegyi Eiéüoro

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents