Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-01 / 223. szám

1 g j ö u n. i o ü e r l. ELLhHZEK ____ ____ Negyvenórás munkahét bevezetését ajánlja a genii nemzetközi munkahivatal BUCUREŞTI, szeptember 30. A genfi nemzetközi immkahivatalban javaslat készült a textilüzemekben beve­zetendő 40 órás munkahét bevezetésére. A tervezetet a, román munkaügyi és nép­jóléti minisztériuminak is megküldték, ahonnan már továbbították a szakkama­rák országos szövetségeihez. A helyzet jelenleg az, hogy hetenként hat napon át összesen 48 órát dolgoznak az üzemek, igy a 8 órás imimikacsökkentés egy nap­pal kevesebbet, tehát I heti 5 napi munkát jelenje ne, iijij szom­baton, vagy hétfőn is szünet terme 11 vasárnapi munkaszünet mellett. Legfontosabb kérdés most: — mi tör­ténne az uj munkaszünet alapján a munkások bérével? Erre nézve két meg­oldás került előtérbe: l. Munkabér szüne­telése. 2. Megfelelő kárpótlás a 40 órás munkahét munkabérének emelésével. Illetékes helyen egyik megoldást sem tartják helyesnek s a 18 »írás jelenlegi munkahét fönntartását ajánlják a genfi ja va si a fctail szemben. Elverték az ertöfehilgyázőkat a falusiak KOLOZSVÁR, szeptember 30. Hat ósá g sért és s e‘1 v ég z ö < léi e r d ők ihá g á s ügye került tegnap a. helybeli katonai törvényszék elé. Boden Teodor, Toader loan, Toader NiooüJae, Roba Vasile, Ro­şu Vasile, Mares Nicola,e, Igna Petru, Dravida Gavrila és Boden; Dumitru szn- mosfőú lakosok — állilásuk szerint — jóhiszeműen, erdöirtás közben idegen OFdö'inrüOetre tévedtek. A tilosban meg­lepte ökot Juriceai Leopold erdöfelvigyá- zó Janen Gheorghe erdönr kiséretében. A falusiak « hatósági felszólilásra köte­kedni kezdtek, majd túlerejük tudatában rátái módiak a két erdészre} akiket el­vertek. Malier Tótus ügyvéd vé.dnboszéde után, anmdyben kiemelte, hogy a móevidékhez' tartozó község egyetlen megélhetési lehe­tőségét a fai szolgáltatja, a kaiionai 1Gr- vénvszék Bodea Teodor és Toader loan vádlottakat 4—4 ha,vi, a többieket pedig 1—1 havi fogházra Ítélte el. Aki reggel, de főképen este Kclodont iogkré* met használ, az gondos­kodik arról, hogy tógái nemcsak hóíehérek, de íogkó’mentesek is ma­radjanak- Ezért csakis Kalodont fogkrémet haszáljon ! miici lesz a jiiő háborúja A légi háború kezdeti támadó erő fesz az uj háborúban» ** Képtelen egymagában kiharcolni a légi haderő a hadviselés gyors eredményéi (II. közlemény) KOLOZSVÁR, szeptember 30. Sokszor halljuk az önérzetes szót. hogy urai vagyunk a levegőnek cs a körunkbeh hadviselésnek is ehhez kell majd ■igazod­nia. Szakértők sűrűn hallott véleménye bizonygatja erős meggyőződéssel, hogy századunkban a hadviselésnek leghatéko­nyabb tényezője a légi haderő. A repülő­gép, mely mint harci eszköz, 1918-ban, a világháború utolsó nagy nekilendülése idején tűnt fel először s már kezdetleges állapotában is félelmetes fegyvernek bi­zonyult, a fejlődésben szédítő ivet járt be azóta s felületes megítélése után ma már valóban igazolni látszik a fenti nagy- igényű véleményt. A tulmerészen köl véc­éi eztotők azonban már azt is kijelentették, hogy az esetleges elkövetkező háború pusztán légi bajvivás lesz, amely alatt a földi seregeknek s hajórajcknak csak mel- lékszerep jut. Hagy lesz, mint Lesz, nem tudjuk s ne kívánjuk megszerezni ezt ,ai bizonysá­got. Meg kell elégednünk a tanulsággal, melyet az egybekapcsolt két világrész, az Európa—Ázsia földrész két szögletén nyújtanak az események: Spanyolország­ban is, Kínában is inkább az látszik be­igazolódni, hogy a repülőgépek ereje nem döntő tényező a küzdelemben. Térjünk \issza az amerikai szakértők minap erre ,ntett müvéhez, R. E. Dupuy s G. F. Eliot őrnagyok nemrég megjelent, nagy feltű­nést keltő tanulmányához, melynek ma­gyar címe körülbelül igy szólna: ,Ha ki­tör a háború“. Ez a két amerikai szak­értő minden vonatkozásban felbecsülve látogatja a légi harcmodor esélyeit, lehe­tőségeit. ' A polgári lakosság bombázása A Spanyolországban s Kínában történ­tekből következtetve, azt Lehetne állítani, hogy a repülő haderőnek egyik legfonto­sabb feladata a megfélemlítésben rejlik, irontmögötti városok dulásában. A pol­gári Lakosság elleni bombázásról az amerikai szakértők könyvükben ezeket rnon dják: ,,A legbiztosabb módja annak, hogy el­tűnjenek a pártellentétek . . . Feltehet­jük, Legalább is Európában, hogy egyes államok lakosságának egy jelentékeny tö­redéke bizonyos rokonszenvet érezhet az ellenséges államok valamelyikének politi­kai eszméi iránt. Ez is egy olyan fontos tényező, amelyet nem lehet kívül hagyni a számításokon. Igen, de az a férfi, aki­nek családját gázzal megölték, az anya, kinek gyermekét a gyujtóbombák tüze el­emésztette, bizonyára nem fogja már cso­dálni, mint esetleg csodába azelőtt, azok r.ak politikai és erkölcsi meggyőződését, akik képesek, voltak hasonló cselekedetek elkövetésére . . .“ A polgári lakosság elleni bombázás te­hát épp ellenkezőjét érheti el, mint ami célja volt: ahelyett, hogy züF.esztené a védelem összetartását, szilárdítja, a kétség­beesésben egységesebbé kovácsolja azt. A bombázás kétséges eredménye De a légi bombázás eredménye ezentúl sem jelent egész eredményt. Példa rá a Madrid feletti harc. Franco tábornok re­pülőgépei már hónapok óta szórják a bombát Madrid déli negyedei fölött, a spanyol metropolis azonban tovább is él, ellenáll és mulat. Hogyan lehet? A mad­ridiak már beletanultak a bombaűmadís kivédésébe, vagy legalább is annak a mód­jába, hogyan kerüljék el 3' pusztulást. Szo­morú tapasztalatok alapján eléggé megta­nulták eddig, hogy mihelyt ellenséges re­pülőgép tűnik fel a város feletti égen, me­neküljenek fedezékeikbe s eltakarjanak minden reiiünő fényt. És légi támadások elleni ütegeik tevékenyen működnek. De a polgárháború kezdetén, mikor Madrid védelmezőinek még csak alig volt védő ágyújuk, a bombázások akkor sem okoztak különösebb romlást a fővárosban. A nemzeti repülőgépek tömeges támadí- sai, bár tagadhatatlanul pusztítottak em­berben és anyagban egyaránt, sohsem tudták megbénitni a polgári lakosság éle­tét. Később pedig, amikor a főváros meg­szervezte légi védekezését, amint azt az angol „United Press“ már 1937 március ,30-án jelentette: „a nappali támadások megapadtak — az éjszakai bombázások pedig katonai szempontból nem hoztak megfelelő eredményeket“. A Dom&âzâsoh visszsiislása Más részről, a hasonló támadások ha­tása a semleges államok magatartására ki- ízámithatatian lehet —folytatják fejtege­téseiket az „If war comes“ őrnagy-irói. — „A harcba sodorhat olyan nemzeceket is, amelyek különben távol tartották volna miagukat“ . . . „Csaknem minden nagy ■európai városban van a földkerekség min­den népének fiai közüli való: ha ezeket is elpusztítja, a felelős hadviselőknek polgári bombázása esetén nincs meg a mentsége, mely fedi akkor, ha katonai célpontot bombázva ölte meg őket“. Ha pedig a la­kosság bombázása nem hozza meg a várt züllesztő, lélektani hatást, hiába pazaroló dott el nagymennyiségű romboló anyag, melyet katonai cél elleni támadásra is használhattak volna. Mind e megfontolá­sok után a két amerikai őrnagy arra a következtetésre jut, hogy ellenfelének polgári központjait bármelyik hata’om — feltehetőleg — csak akkor venne bombá­zás alá, ha ereje már hanyatlóban lenne és a letörés előtt kirobbanna belője a ke­gyetlen bosszú gondolata s ily módon próbálná azt gyakorolni. A megtorlások Az utcÉsó és döntő érv azonban a pol­gári lakosság elleni légi támadásokkal szemben kétségtelenül a hasonló termé­szetű megtorlásoktól való felelem diktál­ta megoldás. A levegőben egyik fél sem uralkodhatik a másik felett. A támadó, bármennyire erős legyen is légi hatalma, nem tudja elkerülni azt, hogy akár sok­kal gyengébb ellenfele ne fizethessen visz- sza hasonlóval. A két őrnagy fe1'tevése szerint az egyel len ország, amelynek nagy vá­rosi központjai a hatalmas távolságok miatt talán mentesek hasonló veszély­től, Oroszország, a többi állam az em­bertelen mészárlások hasonló kezdemé­nyezésével túlságosan sokat kockáztatna. Különben sem állja meg a helyét a felte­vés', hogy bármely meglevő légi erő egyet­len kezdeti nagy lendülettel el tu dia so« pölrni ellenfelének akár az övénél sokkalta gyengébb repülő erejét, elejét véve ezzel a kegyetlen, romboló bosszú lehetősé­gének. A repülő egyedül nem elég Mind e megfontolás alapján a két ame­rikai őrnagy körülbelül igy összegezi a repülő haderő lehetőségeit: 1. A légi haderő kétségtelenül kezdeti támadó erő lesz a jövő háborújában. 2. A kezdeti műveletekben a légi erő katonai célpontokat s nem vá.rosi közpon­tokat igyekszik majd pusztítani. 3. Mai körülmények között a légi erő egymagában támadásaival képtelen kihar­colni a harc gyors eldőléséh Ez, az a végső következtetés, melyre hosszas latolgatás után jut a két amerikai őrnagy, aki a spanyolföldi s kínai tapasz­talatok alapján úgy tálalja, hogv polgári lakosság elleni bombázást nem célravezető elkezdeni: a pusztítása nem lehet eléggé döntő s lélektani hatásai az ellenállást ki­számíthatatlan erővel fokozhatják. Falusi pe?es eljárások meggyorsítása Prahova megyének D raj na vidékén, levő k - lene községből földművesek nagy csoportja jelent meg. a pátriárka-palota elölt és kihall- gafáM kértek dr. Miron Gristea pálrkárka- m 1 niszterehrnktöl. A szent keresztet hordták és olyan benyomást keltettek, mir/dia egy­házi búcsún ivolsitánnk. illegi volt panaszuk. Ezelőtt mintegy 30 évvel pert .indítótLak, mely ügyvédekkel, la- tiiukáhwliljgaUisokfk'aJ, halasztásokkal, minden­féle panaszokká;!, végnélküli kiTdöltTgjárá­cokkal és természetesen jelentékeny összegű köMségekkol járt. Nem érdekel a per ttiirgya, sem n szemé­lyek, akik olllerr .indult. Ez, a kérdés kizárólag az igazsúgszolgáItatás részére van fértfflaríva. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagy­ni egyes olyan perek nehézkes végtelenségéi, melyeket parasztok kezdenek, aztán évtize­dekor» keresztül tartanak és a szegény em- bereket kimentik. A pátriáríka-míniszte-relnök belátta ennek a helyzetnek sérelmes voltát s fogadta a pa­rasztokat, beszélt hozzájuk, megnyugtatta őket. Igen. szép tett volt. Tlvmódon ismét igazolást nyert az állam­polgárok tömege és az állam': tekintély, va­lamint az alsóbb és felsőbb osztályhoz tar­tozók közötti kapcsolat. Erre a lelki közös­ségre mindig szükség van, hogy normális módom levezethető legyen a ipán asz. Való­sággal biztonsági szelep ez az állam életben'. Helyes, hogy a nép életérdekét jelentő pe­rekben' a bíróságok rövid tárgyalási hakirna- kai adjanak. A tegnap: eseménynek c/ o: jelentősége, mely az illetékeseket bizonyára meggondol­kodtatja. Megváltozik ;l semmivel nem iga­zolható fel fogási s a káros kVlv»*lkezm értyek- kei járó eljárás eltűnik az. áltatni igu/gat. .• búi és az igazságszolgnHatásbói. Október hús: an tided: kén kezdi meg má- kn tips ét a marosvásár helyi biintelC-.bla M «. rosvásárheiyről jelentük' Az uj rendelkezés, k értelmében az esküdtszékek helyében «mi ködő büntetőié !>V. Maim «vásárhelyen oki bér 27-én kezdi meg működését. A bür.tel lábl<r hatáskörébe gyilkosságok, gyi’kr»sá " kísérletek, közpénzek ctaikkasztós.inuk ii-’' ha az összeg meghaladja az áO.OOO lejt A olvan bűnügyek tartoznak', amelyekben' makidejAi az esküdtszék ítélkezett. \ nűyl bűn te tő tabla elnöke: P. Avramesm, Iámé' tagok: C. .Stcfaneseu, Nk Lupan. D. Ghiso'u E. Annstmsiu. E. Ponvi niesen. A. Drága1". lesznek. A bűm lelő tábla jegyzői: T. Gém'' I. Radulescu, T. Sandukscu, Rob Gin é« Albu Petre lesznek. Vasárnap mellett szombaton, vagy hétfőn is munkaszünet lenne

Next

/
Thumbnails
Contents