Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-22 / 241. szám

ÁRA 3 LÉÉ E*F V P MjMsMí Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Modor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I. G Duoj, No. 8 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 1199 L1X íi VFOLYAM, 2 4 1. SZÁM. Diák&szissltmkérí .4 Ionén juontxt előrehalad és ey\jrc fonto­sabb Q. kisebbségi érdek: segítsünk nz anyagi gondokkal küzdő ifjúság sorsam. Ez állandó és Indus:fhtdatl{r,n köteless/g. f)p most hév vei jelentkezik. Nem szabad semmi elicjme. test állítani vele szemben. Világért se meg­felelő és elfogadható kifogás, hogy évről - évre szegényebb lesz a kisebbségi társada­lom és az ifjúságon túl egyre nagyobb tö­meg követelheti hasonló joggái,’ a magyar ki­sebbségi társadalom összefogásának gondos, kodását. Még kevésbé hivatkozhatnak a hi­degek, az önzők, ridegek rá, hogy majdnem két évtizede folyik már a kisebbségi élet belső megadóztatása és állandó mentő moz­galmassága, eszerint már belefáradhatott az ember. Aki eddig jól-rosszul áldozott, kap­jon fölmentvényt a kőzöSüögtŐl^amehj ke­ressen uj forrásokat a oarázsve&ővel keze- ben és uj közreműködőket a tömör zó utján. Ily hangoknak ej kell némulni, Amíg csak egyetlen mód van, meg kell feszíteni az erő­ket és segíteni, ahol <3 segítség halaszt hatat­lan kisebbségi érdek. A tanuló ifjúság két­ségtelenül ez „ahol“. Nem zárható ki a hi­vatásra való készülődésből anyagi hiány mi­att, mert jövőnknek föl tétlen szüksége van reá. Aki ebből az ifjúságból csak megköze­lítőleg és teheti, nem aíkaimáitlapkodik a kö­zösségnek, hiszen a legkeservesebb dolog kérni s még keservesebb kérni a mai légkör* ben, amely tele van egészen feszültséggel s az egyre hanyatló egyesek gondjaitól. A csa­lódok inas rakodásig áldoznak. Így minden kisebbségi segéhjmozgalom csak a lehető legrászoTultabbakra szoritkozhatik és szorít­kozik, semmi fölösleges é‘s hiábavaló nem történik. Az egyes folyamodványa, a közse. )gélyt vállaló intézmények kérése az adako­zások bugyogtatása dél jóból, nem mesterkélt és erőltetett mozgalom. Igenis, föltétien kényszer és sürgős szükség, amely elől nem szabad és lehet kitérni. Éppen csak a leg­égetőbb és halaszthatatlan segítség biztosí­tására és közvetítésére törekszik. A világért sem akarjuk megismételni a sokszor használt jelszavakat d$ szállóigéket, amelyeket az ö bök ős kisebbségi gond állan­dósága miatt évtizedes használat sem tud kongóvá, elviselt!é, kopottá tenni. Nem is­mételjük meg: segíts kisebbségi ''xiwdd:rr/,\ \Önmagádon, mert akkor megsegít íj ne t .. r \ az Isten. Nem akarjuk mon­dani megint, hogy ®z ifjúság a jövendő és mentői 1fegyelmezettebb, tanultabb, nevel­tebb, lelkesebb, erősebb, egészségesebb ifjú­ságot küldhetünk az életbe, annál szilár­dabb, eredményesebb, jótevőbb. derültebb és 'hasznosabb lesz a közös jövendőnk. Nem is* mételjük meg a római korból áts zár máz ott közmondást: kétszer ad, ki gyorsan ad és nem fűzzük hozzá, ami minden igazi jólé­tekben állandóan ot,ţ csillog: a felebaráti 'szerétéiből >ás \a kisebbségi élet akar áisbót fa. 1kadó minden gyöngéd és segélyező cseleke­det megszépíti az egyes lelki világát és kris­tályosabbá csiszolja közösségi voltunkat. Mi­csoda ez az ifjúság és mit kell érte csele, kedni, főleg hogyan kell lelkünk szereteté- 'vel és anyagi erőnk megfeszítésével óvni és erősíteni gondolckáj küzdő, sajnos egyre na­gyobb részét — a hanyatló kisebbségi csalá­dok 'sokasodásával egyre több a közös gon. dosságra szoruló ifjú — nem kétséges többé. ■Az se vita tárgya, hogy immár nemcsak a ■mára, hanem a holnap szükségleteire, meg­jelelő tartalékokra: tanulmányi és jótékony- sági alapokra is föl kell készülnünk, amíg 'ki nem merülnek forrásaink és el nem vas­nak még meglevő eszközeink. Mindezt ért­hetően mellőzzük. Ezek tételek önmßgnk- 1ért beszélnek, ezek a tételek nem beszélve Is maguktól értetődök, mindenki fülében és lelkében ott hullámzónak állandóan. Mi csak figyelmeztetni óhajtjuli olvasó- közönségünket és olvasóközönségünkön túl ennek rokoni ás baráti közét, hogy az El­lenzék régóta folyó üdvös tevékenységét: im­már nélkülözhetetlennek bizonyult jótékony <ifjúsági mozgalmát ismét megújítjuk és in- téznt&rryét: as főiskolai diákasztalt, a Menzát, ja fiatalságnak terített vendégszerető asztmát ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató : DR. GROIS LÁSZLÓ SZOMBAT Ltasgs exrsnzu. mmiiíí^rrxfxirK iám uamjty.wre Si^am A prágai kormány elkészült ieguţabb tárgyalási javaslaiávaí Etrópa külpolitikai központjaiban a magyar—csehszlovák tárgyalások közeli újrakezdésére várnak. — A Németország­ban járt szlovák és ruszin miniszterek Ribbentrop külügy­miniszterrel tárgyaltak. — Német álláspont a Magyarország és Csehszlovákia közötti vitában Beck külügyminiszter visszaérkezeti Varsóba A csehszlovák—magyar tárgyalások megszakadása nyomán kifejtett nagy kül­politikai tevékenység úgy látszik eljutott ahhoz az eredményhez, hogy Budapest és Prága között rövidesen újra megindul a tárgyalás. Hogy ez a tárgyalás az uj ha­tár megállapítására kiküldött komáromi bizottságok tárgyalásának folytatása lesz-e, még nem lehet tudni. Egyelőre ugyanis arról van szó, hogy Prága újabb javaslattal fordul a budapesti kormányhoz, a határok végleges megállapításáról tárgyaló bi­zottságokat azonban csak akkor küldik ki, ha ez a javaslat magyar szempontból is olyan alapnak látszik, melyre újabb tárgyalásokat lehet építeni. Európa nagy külpolitikai központjai mindenesetre reménykedően nézik ebből a szempontból is a helyzetet és Berlinben, Londonban, Parisban és Rómában egyaránt annak a meggyőződésnek adnak kifejezést, hogy a Magyarország és Csehszlovákia között: vita a diplomáciai erőfeszítések teréről újra a tárgyaló asztalra kerül át. Prágából azt jelentik, hogy a csehszlovák kormány tegnap este ülést tartott, melyen résztvet- tek a szlovák és ruszin miniszterek is s ezen az ülésen elkészítették azt az újabb javaslatot, melynek alapján a prágai kormány a Magyarországgal megszakadt tár­gyalások újrakezdését kívánja. A javaslat hiteles szövege még nem került nyilvá­nosságra, hir szerint ma juttatják el a magyar kormányhoz. Kiszivárgott hirek azonban arról akarnak tudni, hogy a magyar területek visszaadását és vegyes lakosságú területek önrendelkezési jogának elismerését foglalja magában. Magyar részről azon az állásponton vannak, hogy ha Prága uj javaslata nem felelne meg a magyar kivánalmaknak, akkor Budapest újra a müncheni négy hatalomhoz for­dul, hogy vessék latba befolyásukat egy elfogadható megoldás érdekében. De a ma­gyar fővárosban is azon a véleményen vannak, hogy az uj csehszlovák javaslat feltétlenül haladást fog jelenteni a kibontakozás utján. Szlovák, mién és cseh miniszterek látogatása Németországban Prágában tegnap érkeztek meg a szlo­vák és ruszin kormányok Münchenben járt miniszterei, Tiso szlovák miniszterel­nök. Turcsánszky miniszterfölnökhelyet“ tes és Bacsinszky ruszin belügyminiszter. Mindhármukat Ribbentrop külügyminisz­ter fogadta Münchenben, azonban Hitler elé kihallgatásra nem kerültek. A szlovák és ruszin miniszterek visszaérkezésével majdnem egyidejűleg négy cseh miniszter utazott ki tárgyal ásókra Berlinbe. A Mün­chenből visszaérkezett szlovák és ruszin miniszterek szintén resztvettek a tegnap esti minisztertanácson, melyen beszámol­tak müncheni tanácskozásaik eredményé­ről s amelyen a Magyarországhoz intézen­dő újabb tárgyalási tervet készítették el. A minisztertanács után illetékesek annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy a Csehszlovákia és Magyarország között fölmerült ellentéteket egyezséggel oldhat- ják meg. Ugyancsak tegnap elterjedt a hir, melyet a német DNB-ügynökscg is közvetített Pozsonyból, hogy Bródy, a ruszin kormány elnöke automobilon Bu­fönntartjuk, ápoljuk s a nemes búj tógát ás, a létektől lélekig való szakadatlan kopogta, tó's és utánjárás módján, fáradtságot és gon­dot nem kimébe, tovább akarjuk fejleszteni. Kérünk és újra kérünk. Kipróbált közönség áll a hátunk mögött, amely eddig pontosan teljesítette kötelességét, bár sajnos, a, végső összegek arányban, állottak a kisebbségi sze­gényedéssel és az idők sajnálatos kedvezőt­len feltét eleivel. Ebben a közönségben jog- gaj bízunk. Reményektől duzzadva most is kérjük, igen kérjük ezt a kipróbált, nam*z dapestre utazott, ahol közvetlen tárgyalá­sokat akar folytatni. A hirt azonban il­letékesek eddig nem erősítették meg. Né­met részről a külpolitikai félhivatalos ,,Deutsche Diplomatisch-Politische Kor­respondenz“ ad annak a kívánságának ki­fejezését, hogy a Magyarország és Cseh­szlovákia közötti kérdés megoldása a ki­békülés és az állandóság elemeit tartal­mazza. A kérdést — írja a lap — úgy kdl megoldani, ahogy a német—cseh­szlovák határkérdést oldották meg. Meg kell állapítani, hogy melyek a magyar többségű területek s amennyiben lehet, kétes esetekben is ki kell zárni az igazság­talanságot. Az önrendelkezési jog elvének pedig minden meggondoláson felül elsőbb­séget kell biztosítani, örvendetes dolog a német külpolitikai félhivatalos szerint, hogy bár mindkét fél kitart álláspontja mellett mindketten hajlamosnak mutat­koznak harmadik hatalom közvetítésének elfogadására is. Magyar és szlovák szemé­lyiségek ennek megfelelőleg tárgyalásokat folytattak Berlinben, Rómában és Varsó­Kiadó .tulajdonos: PALLAS R. T,> Törvény'SZ.cki lajstromozási szám: 39 (Dos. 886/j 1938. 7Tb. Cluj.) Előfiz érési áraik: havonta 80, negyedévre 240, félévre 480 egész: évre 960 lej., CLUJ, 1938 OKTÓBER 2 2. í ban. A két félnek ez az állásfoglalása le­hetővé teszi Németország számára is, hogy közvetítő tevékenységével hamaro­san az összes vitás kérdések méltányos és végleges megoldását érje el. Beck külügyminiszter, amint Varsóból jelentik, visszaérkezett, a lengyel főváros­ba, ahol a sajtó nagy jelentőséget tulajdo­nit Beck romániai látogatásának. A len­gyel külügyminiszter galaţii utazásával egyidejűleg Budapestre utazott Ljubl- janszki külügyminisztériumi kabinetfő­nök csak ma fog visszaérkezni a magyar fővárosból. Ljubljanszki Budapesten teg­nap újra többször tárgyalt Kánya külügy­miniszterrel, majd Imrédy miniszterel­nökkel tanácskozott. Budapesten léte alatt a magyar fővárosba érkezett DembickI belgrádi lengyel követ is. Varsóban Sidor szavak vezető politikus, a szlovák kor­mány megbízottja a lapoknak nyilatkoza­tot adott, melyben annak a reményének adott kifejezést, hogy a megszakadt ko­máromi tárgyalásokat rövidesen sikerrel újra megkezdhetik. A magyar—lengyel közös határ tervéről pedig kijelentette, hogy ez csak a szlovákok és magyarok megegyezésével valósítható meg. Párisi jelentés szerint Bonnet külügy­miniszter tegnap fogadta Cesianu román követet, utána Sir Eric Phips angol nagy­követtel tárgyalt. Francia lapvélemények szerint Cesianu látogatása Beck lengyel külügyminiszter romániai megbeszélései­vel állott kapcsolatban. Beck látogatásának bucureştii visszhangja BUCUREŞTI, október 21. (Rador ‘ Beck Lengyel külügyminiszter tegnap délben az omaisenii vámhatárnál elhagy­ta Románia területét. Bucureştii lapok nagy jelentőséged tulajdonítanak a iáio- gatásnalk. A ,,Semnalul“ rámutat arra, hagy ez volt az első Romániát érintő diplomáciai lépés a müncheni egyez­mény nyomán Közép-Európában törtéül fontos változások ófa. Lengyelország, — írja a kap --- szom­szédos és baráti ország. Külön szövetségi szerződés köt bennünket hozzá, mely a később kötött katonai szerződésben ta­lálja meg alapjait és a keleti határt érintő biztosítékokat. De nemcsak ez köt ben­nünket Lengyelországhoz, de baráti és szolidáris szellem is, mely természetes mindazon álLalmdkban, hói történelmi áldozatok hosszú sorozatával vívták ki a függetlenségi jogokat és politikai sza­badságot. A román-lengyel baráti vi­szony megpecsételődött a kulturális, gaz­dasági, turisztikai stb. egyezményekben. A két államfő egymásnál tett emlékezetei látogatásai, valamint az állandó politikai együttműködés azt mutatják, hogy Len­gyelország és Románia szomszédos és lojális barátok. Beck külügyminiszter mostani galaţii látogatása és eszmecseré­je felújítja ezt a jelentőséget s Románia és Lengyelország továbbra i? megmarad­nak barátoknak és jószomszédoknak, mint eddig. (Cikkünk folytatása a: utolsó oldalon.) MmmaBammLsv» áldozatkész közönségünket, hogy továbbra rendületlenül álljon mögöttünk. Feszítse meg a saját erejét és juttasson többet, mint eddig, újabb erőltetés nélkül, aminek egyet, len természetes és helyes módj® lehetne, ha minden egyes tagja) beálln® szervezőnek és uj híveket, a honikat rendszeresen össze­gyűjtő csoportokat alakítana1 Diákaszlalunk föwitarfására, illetve nagyméretű továbbfej­lesztésére. A régi hívek buzgalmát várjuk, uj hívek lendületes csatlakozását áhitjuk. Gondolják meg, hogy q szaporodó évekkel egyre szaporodnak az óhajok, az igények, a kényszerűségek irántunk és mi nem térhe­tünk ki ez érthető igyekezet dőlt. Ezért bízó lélekkel hívjuk segítségül olvasóközönségün­ket cs Erdély egész társadalmát. Ezzel meg. nyitjuk erz idei Menza-mozgalmat, amelyre reméljük, áldás fog szál lőni: minden tehetős elküldi kisebb-nagyebb adományait nekünk, amelyek a legnemesebb célok egyikét szol­gálják: ifjúságunk megőrzéséi és előrevite- lét, jövendőnk biztos alapvetését. ,,Adjatok, adjatok, amit Isten adotté^

Next

/
Thumbnails
Contents