Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-21 / 240. szám

1 * a <5 o a / u o e r z 1. EMBERÖLÉSIÉRT NÉGYÉVI BÖR­TÖN. A nagyváradi bünteti'Iá bla most tárgyalta Zubascu Vasi La szeüsivei Legény bűnügyét, aki Drtagomirfaiva közelé­ben késiszurással irmegdLtie barátját, Vlarl loaruís. Zuabscu ez év március 0-ikán fa­luja közelében az országúton egy korcs­mában összetiaiálikozo'tti Vladdal és ala- potsan berúgtak. Estefelé Fein tu eh Wolf bérkocsiján hazafelé igyekeztek Szeli$- tyére. OköZbon összevesztek és a kocsin Zubascu háromszor bebmáriolta bicská­ját V'jadba. A szenein csőfalén ember a ko­csiin elvérzialt. Zubascu megszökött, majd négynapi bujkálás után jelentkezett a csendöi örsön. Zubascu Vasilet emberölés­ben íalálha bűnösnek a bíróság és 4 évi bórlönre illiélte. Ezenkívül kötelezték ÖG ezer lej kártérités fizetésére. Senki sem tudhat mindent. Mindenki rá van utalva a neki idegen területei mások tapasztalaira. Milliók biznak fogkrém vásárlásánál a Chlorodont világhírnevében, mely már egy emberöltő óta közismert. Aki Chlorodontot ismeri, soha sem vesz mást. Wd m «9S Milliók a csaíamezőn - milliárdok a fegyverekben Hetvenötmillió ember harcolt a világháború alatt. — Beszédes statisztika a nagy háború szörnyű veszteségeiről KOLOZSVÁR, október 20. Körülbelül egy hónap előtt még végig a világon háborút sejtettek az idegek, fél­tek a lelkek — uj, irtózatos világháborút, örvénylő gyilkost, melynek csak gyenge elődje lenne a húsz év előtti, négy esz­tendőn át tartó, fékét veszített zivatar. Azóta fordult a helyzet s mi akkor csak * a'ig órák vészes, ijesztő ígéretének tűnt a szivekben, ma távolabbi időben hullott, meglehet évek állanak előtte. — nincs már közvetlen a közelünkben: pihenni enged. Izgalmak, aggodalmak nőttek akkor az anyák, feleségek, gyermekek szivében, kiknek fia, férje, apja elindult már, hogy készenlétben érje, ha mégis elszabadulna, a vész. Aztán négy telefonbeszélgetés kö­vette egymást, keresztüLszaladva a nyug­hatatlan földrészt: Európát. Páris kereste Londont, London Rómát, Róma Berlint és végül Róma Londont. És gát emelő- dött a rohanó események útjába, mielőtt még katasztrófába torkolódhattak volna: létrejött a müncheni értekezlet és vele együtt a megenyhülés. Hogy mi lett volna, ha nem igy lett volna? — meddő a kérdés, de mert Eu­rópa sok békét megért már, amely után uj zivatar verte szét a nyugalmát, nem érdekte’en felvázolni mégis néhány meg­döbbentő, beszéd'es számmal a húsz év előtti nagy pusztulást, melynek arányain kétségtelen túlnőne egy esetleges jövő vész. A világháború gyors mérlege Az elmúlt világháború után pénzügyi szakértők kiszámitották, hogy a miÜiár- dokból, melyeket a négyéves háború fel­emésztett, a küzdelemben résztvett nem­zetek — az USA s a dominiumok is — mindegyikének minden egyes családja szá­mára kitellett volna egy gépkocsiszinnel is felszerelt kertes villára és berendezés­re és még mindig fennmaradt volna any- nyi, hogy a több mint százezres lakossá­gú városok valamennyiében fel lehessen építeni s szerelni egy kórházat, egy könyvtárat, egyetemet s korszerű sta­diont. De nemcsak pénzt, már meglevő anya­gi értékeket emésztett el a négy éven át lobogó nagy máglya. Az 1914—18. évi nagy háborúban közel tízmillió ember ve­szett el, megannyi munkaképes kar, dol­gozó elme. Ki számíthatja össze valaha a sokmilliónyi tonna búzát, a bor-hektoli­terek millióit1, a vasutakat, országutakat, épületeket és üzemeket, melyeket az el­hullott mezőgazdák, mérnökök, munká­sok, iparosok termelhettek és teremthet­tek volna. És ki lehetne-e számítani az elveszett sok szellemi értéket, mellyel a harcban elpusztult művészek, tudósok, orvosok, írók gazdagíthatták volna a vi­lágot, ha életüknek végét nem szakítja egy fegyvergolyó vagy gránátszilánk. Hetvenötmillió embert mozgósított a világháború. Kikerekitve most a számo­dat, lássuk ezt a hetvenötmilliót: tízmil­lió meghalt belőle, gránát tépte, vagy go- UA ölte meg. vagy a kórházi barakkok­ban fáradt ki belőle az élet; ötmillió csonka maradt, kezét vagy lábát veszhet­te, hogy félemberként éljen azután nyű­gös, kínos fél-életet; tizenötmillió sebet kapott a nagy csatamezőkön, hol sereg­gel járt a halál s örült akin léket ütött csak, de nem vitte el életét; tizmillió volt a hadifogoly s a fogság nyilván nem volt örömünnep, bizonyítja ezt könyvtárra menő háború után irt fogolyregény. Alig maradj harmincmillió, aki különösebb bonyodalom nélkül vészelte át a háborút, de később ez is úgy gondol reá, mint fá­radtságos, borzalmas kalandra, amely ha testét meg is hagyta épnek, leikébe tört egy rettenetes képet, halált elől és hátul éhezést, emléket, amely kitörölhetetlen, eldobhatatlan terhe a sírig. De a sor még velük sem teljes: ötmilliónyi hadi özvegy, kilencmillió hadi árva, tízmillió hajlékta­lan maradt; a négyesztendős vész után. Vessük jól lelkűnkbe e számokat s ne fe­ledkezzünk soha róla, hogy a békének mivel tartozunk. Fegyverek s békés eszközök Szerte a világon nagy lendülettel folyik a fegyverkező készülődés az eshetőségek­re. melyeket sehol sem kívánnak, de be­levesznek mindenütt jövő számításaikba. A felfokozott munkát magyarázó minden beszéd a békét hirdeti, melyet a fegyve­rekbe gyűlt erő megvéd majd minden gyilkos akarástól. Ne vitassuk most: he- lyes=e avagy nem az elképzelés, mely így látja jónak, mindkét oldalon nyomósak az érvek s többé-kevésbé meggyőzőek is. — Szorítkozzunk csak rövid párhuzamra, úgy ahogy azt a „TimpuU cimü lapból lenéztük egy 'ötletes képriportról. Ezek szerint egy korszerű gépfegyver és egy órára elég lőszere annyiba kerül, hogy pénzértékéből ebédre vendégül le­hetne látni hétezer éhes arraszorulót. A következő képpár azt igyekszik bebizo­nyítani iszemlé tetően, begy egy nagy bombavető repülőgép és egy támadó út­jához a bomba átértékelve megfelelne 40 tetszetős kerti villának, amelyek értéke egyenként hatszázezer lej. A harmadik képpáron könnyű tankot mutat be egyik oldalon az újság, másik oldalon mezőgaz­dasági traktort szem éltet szorgos munka közben. A képek fölé irt magyarázatból kitűnik aztán, hogy a könnyű tank árá­ból mezőgazdasági traktort éppen tizet le­hetne gyártani. Végül a képriport, mely humanista, jóléti s munkaszempontokkal érvel a fegyverek hívei ellenében, utolsó­nak még bemutatja azt is, hogy az elmú­lott világháború négy éve alatt elsülyedt hajók tonnaíartalma 166 a „Normandíe“- hoz hasonló óriási tengeri hajó együtt számított tonnaértékével megegyezik. Elképesztő adatok mindezek, olvasva őket a lélekbe sajduF az évek óta nyug­talan világ nagylázu fegyverkező vajúdá­sa láttán a reménytelen gondolat: meny­nyi jólét származhatna belőle, ha végül magára lelne az ember s megbékülve, leg­jobb értelemben, fegyver nélkül is meg­értené társát. Előadási iarioii Kolozsváron a zsidé „fajvédők vezére A kalandos életű Jabotinsky Vladimir uj tervéről beszélt két és félórás előadásában. — Előkészületek a keleteurópai zsidóság varsói kongresszusára KOLOZSVÁR, október 20. Jabotinsky Vladimir, az uj cionista világszervezet elnöke tegnap Kolozsváron járt és .a) Gapiitol-mozgóban előadást tar­tott Palesztináról és a zsidó kivándorlás égető problémáiról. A város zsidósága körében nagy érdeklődés mutatkozott az előadás iránt és nemcsak a terem telt meg zsúfolásig, hanem erős rendőroszl°g- nak kellett visszavernie azoknak az ér­deklődőknek a rohamát, akik már nem kaptak jegyet és mégis mindenáron be akartak jutni a terembe. A nagy érdeklő­dés érthető Is volt, tekintve, hogy Jabo­tinsky egyike -a legérdekesebb szemé- lyekmetk. Az 58 éves politikus a cionista mozgalom kezdete óta küzd azért, hogy Palesztina zsidó állam legyen. Egy kalandos élét története Pályafutását mint lapszerkesztő kezdte Moszkvában. A háború alatt a cionizmus egyik vezérével, Trumpeldorral zsidólégiót alakit, amely Palesztinát elfoglalta a tö­rök és német csapatoktól. 1917-ben el­hangzott a Bailíour-deklaiáció, amely zsidó nemzeti otthonnak nyilvánította Palesztinát és 1919 elején leszerelik a zsi­dólégiót. Jabotinsky mint az angol had­sereg tartalékos ezredese szere! le. Jabo­tinsky Palesztinában hébernyelvü napi­lapot iindib és ebben már az angolok el­len küzd, azt hangoztatva, hogy Anglia Palesztinában elsősorban a maga hatalmi érdekeit akarja megerősíteni. 1920-ban újabb arab lázongások vannak Paleszti­nában, aimeiynek során Jabotinsky ba­rátját és a vollt zsidólégió egyik fővezé­rét, Trumpeldoir Józsefet is megölték. Jabotinsky ekkor ismét szervezni kezdi a zsidólégiót és megszervezi a palesztinai zsidó ellenállást, harcot hirdetve úgy az arabok, mint az angolok ellen. Ekkor Ja- botinskyü elfogták, az akkoi hadi törvény­szék halálra ítélte, de az angol közvéle­mény nyomása alatt a halálos ítéletet ti­zenöt évi várfogságra változtatták' at. Időközben uiabb mozgalom indult meg Jabotinsky érdekében, azt hangoztatva, hogy Anglia nem lehet hálátlan azzal az emberrel szemben, aki megszerezte szá­mára. a Suezi-csatorna kulcsát. A moz­galom eredménnyel járt és Jabotinsky nek megkegyelmeztek és szabadlábra he­lyezlek. Ekkor először a Trumpeldor szo- vetséget alakította meg, majd vezére lelt 0 zsidó nacionalisták szélsőjobboldali cso­portjának, az úgynevezett revizionisták­nak és néhány évvel ezelőtt a londoni központtal megalapította az uj cionista világszervezetet, amely azt hangoztat hogy nem szabad alkudozni Angliáral, mert egész Palesztina a zsidókat illeti és a zsidó hadsereg felállításat sürgeti, azon az elven elindulva, hogy az ors/.ágot csak vérrel lehet megszerezni. A kolozsvári előadás A tegnap esti előadásban Jabotinsky azt fejtegette, hogy a Balfour-deklaráció idején Anglia hősi gesztust mutatott, az­óta pedig azon töpreng, hogyan lehetne kibújni a vállalt kötelezettség alól. Erre vonatkozólag megpróbálkozott a felosz­tási tervvel, de ezt olyan formán akarta végrehajtani, hogy az ország 96 százalé­kát az araboknak juttassa, négy százalé­kot pedig a zsidóknak juttattak volna. Ez a terv megbukott. Jabotinsky szerint az angolok most másképen próbálkoznak. Azt hangoztatják, hogy fokozatosan átad­ják a hatalmat egy felállítandó palesztinai parlamentnek és a parlament tagjaiból ala­kult kormánynak. Tekintve, hogy a pa­lesztinai zsidó bevándorlást erősen korlá­tozták, az arabok vannak többségben cs igy ez megint azt a célt szolgálná, hogy Palesztina arab kézre jusson. Jabotinsky hibáztatja a régi cionista szervezetet, amely Angliával tárgyal, szerinte mindent vissza kell utasítani, mindaddig, amig An­glia megváltoztatja álláspontját. Utalt Gandhi példájára és mozgalmára, ami si­kerre vezetett. Jabotinsky végül a zsidó ifjúsághoz fordult és felszólította, hogy ne törődjék a palesztinai bevándorlási tilalommal és minden erővel igyekez­zék Palesztinába eljutni, az sem baj sze­rinte, ha sok vér folyik el, egy országot csak véráldozattal lehet megszerezni. Jabotinsky igen érdekes szónok. A szél­sőjobboldali vezér, aki a zsidó fajvédők „Führerje“ előadását a legnyugodtabb hangon tartja, mintha tanár beszélne a katedráról. A két és félórás előadás alatt egyetlen egyszer sem ragadja el a szónoki hév. A jóságos és szelidarcu emberben egyedül csak az erős kiugró áll az, ami nagy akaraterőre és makacsságra vall. Le­het, hogy jó politikus, de egy bizonyos, mindenesetre érdekes ember. Jabotinsky uj terve Jabotinsky keleteurópai útja igen ér­dekes tervvel kapcsolatos. A keleteurópai államokban lakik a legtöbb zsidó és azok kormányait érdekli a zsidó-kérdés. Jabo­tinsky az érdekelt kormányokkal tárgya­lásokat akar kezdeni a zsidó kivándorlás tárgyában és segítségüket akarja kérni ah­hoz, hogy az ezeken a területeken lakó zsidókat Palesztinában le lehessen telepí­teni. Véleménye szerint ezek a kormá­nyok feltétlenül hozzá ke l járuljanak :z akcióhoz, mert nemcsak a zsidóknak, ha­nem a keleteurópai kormányoknak is ér­deke a zsidó-kérdés megoldása. Jabotinskv Varsóban kongresszust akar tartani a ke- letuerópai zsidóság számára és útja ennek előkészítésével is kapcsolatban van. FÉNYKÉPALBUMOK már 25 lejtől kezdve, a legkiilö :• > árban és választékban, az ELLEN.'ll I KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, > Cluj, Pia,, Unirii kaphatóki

Next

/
Thumbnails
Contents