Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)
1938-10-21 / 240. szám
1 * a <5 o a / u o e r z 1. EMBERÖLÉSIÉRT NÉGYÉVI BÖRTÖN. A nagyváradi bünteti'Iá bla most tárgyalta Zubascu Vasi La szeüsivei Legény bűnügyét, aki Drtagomirfaiva közelében késiszurással irmegdLtie barátját, Vlarl loaruís. Zuabscu ez év március 0-ikán faluja közelében az országúton egy korcsmában összetiaiálikozo'tti Vladdal és ala- potsan berúgtak. Estefelé Fein tu eh Wolf bérkocsiján hazafelé igyekeztek Szeli$- tyére. OköZbon összevesztek és a kocsin Zubascu háromszor bebmáriolta bicskáját V'jadba. A szenein csőfalén ember a kocsiin elvérzialt. Zubascu megszökött, majd négynapi bujkálás után jelentkezett a csendöi örsön. Zubascu Vasilet emberölésben íalálha bűnösnek a bíróság és 4 évi bórlönre illiélte. Ezenkívül kötelezték ÖG ezer lej kártérités fizetésére. Senki sem tudhat mindent. Mindenki rá van utalva a neki idegen területei mások tapasztalaira. Milliók biznak fogkrém vásárlásánál a Chlorodont világhírnevében, mely már egy emberöltő óta közismert. Aki Chlorodontot ismeri, soha sem vesz mást. Wd m «9S Milliók a csaíamezőn - milliárdok a fegyverekben Hetvenötmillió ember harcolt a világháború alatt. — Beszédes statisztika a nagy háború szörnyű veszteségeiről KOLOZSVÁR, október 20. Körülbelül egy hónap előtt még végig a világon háborút sejtettek az idegek, féltek a lelkek — uj, irtózatos világháborút, örvénylő gyilkost, melynek csak gyenge elődje lenne a húsz év előtti, négy esztendőn át tartó, fékét veszített zivatar. Azóta fordult a helyzet s mi akkor csak * a'ig órák vészes, ijesztő ígéretének tűnt a szivekben, ma távolabbi időben hullott, meglehet évek állanak előtte. — nincs már közvetlen a közelünkben: pihenni enged. Izgalmak, aggodalmak nőttek akkor az anyák, feleségek, gyermekek szivében, kiknek fia, férje, apja elindult már, hogy készenlétben érje, ha mégis elszabadulna, a vész. Aztán négy telefonbeszélgetés követte egymást, keresztüLszaladva a nyughatatlan földrészt: Európát. Páris kereste Londont, London Rómát, Róma Berlint és végül Róma Londont. És gát emelő- dött a rohanó események útjába, mielőtt még katasztrófába torkolódhattak volna: létrejött a müncheni értekezlet és vele együtt a megenyhülés. Hogy mi lett volna, ha nem igy lett volna? — meddő a kérdés, de mert Európa sok békét megért már, amely után uj zivatar verte szét a nyugalmát, nem érdekte’en felvázolni mégis néhány megdöbbentő, beszéd'es számmal a húsz év előtti nagy pusztulást, melynek arányain kétségtelen túlnőne egy esetleges jövő vész. A világháború gyors mérlege Az elmúlt világháború után pénzügyi szakértők kiszámitották, hogy a miÜiár- dokból, melyeket a négyéves háború felemésztett, a küzdelemben résztvett nemzetek — az USA s a dominiumok is — mindegyikének minden egyes családja számára kitellett volna egy gépkocsiszinnel is felszerelt kertes villára és berendezésre és még mindig fennmaradt volna any- nyi, hogy a több mint százezres lakosságú városok valamennyiében fel lehessen építeni s szerelni egy kórházat, egy könyvtárat, egyetemet s korszerű stadiont. De nemcsak pénzt, már meglevő anyagi értékeket emésztett el a négy éven át lobogó nagy máglya. Az 1914—18. évi nagy háborúban közel tízmillió ember veszett el, megannyi munkaképes kar, dolgozó elme. Ki számíthatja össze valaha a sokmilliónyi tonna búzát, a bor-hektoliterek millióit1, a vasutakat, országutakat, épületeket és üzemeket, melyeket az elhullott mezőgazdák, mérnökök, munkások, iparosok termelhettek és teremthettek volna. És ki lehetne-e számítani az elveszett sok szellemi értéket, mellyel a harcban elpusztult művészek, tudósok, orvosok, írók gazdagíthatták volna a világot, ha életüknek végét nem szakítja egy fegyvergolyó vagy gránátszilánk. Hetvenötmillió embert mozgósított a világháború. Kikerekitve most a számodat, lássuk ezt a hetvenötmilliót: tízmillió meghalt belőle, gránát tépte, vagy go- UA ölte meg. vagy a kórházi barakkokban fáradt ki belőle az élet; ötmillió csonka maradt, kezét vagy lábát veszhette, hogy félemberként éljen azután nyűgös, kínos fél-életet; tizenötmillió sebet kapott a nagy csatamezőkön, hol sereggel járt a halál s örült akin léket ütött csak, de nem vitte el életét; tizmillió volt a hadifogoly s a fogság nyilván nem volt örömünnep, bizonyítja ezt könyvtárra menő háború után irt fogolyregény. Alig maradj harmincmillió, aki különösebb bonyodalom nélkül vészelte át a háborút, de később ez is úgy gondol reá, mint fáradtságos, borzalmas kalandra, amely ha testét meg is hagyta épnek, leikébe tört egy rettenetes képet, halált elől és hátul éhezést, emléket, amely kitörölhetetlen, eldobhatatlan terhe a sírig. De a sor még velük sem teljes: ötmilliónyi hadi özvegy, kilencmillió hadi árva, tízmillió hajléktalan maradt; a négyesztendős vész után. Vessük jól lelkűnkbe e számokat s ne feledkezzünk soha róla, hogy a békének mivel tartozunk. Fegyverek s békés eszközök Szerte a világon nagy lendülettel folyik a fegyverkező készülődés az eshetőségekre. melyeket sehol sem kívánnak, de belevesznek mindenütt jövő számításaikba. A felfokozott munkát magyarázó minden beszéd a békét hirdeti, melyet a fegyverekbe gyűlt erő megvéd majd minden gyilkos akarástól. Ne vitassuk most: he- lyes=e avagy nem az elképzelés, mely így látja jónak, mindkét oldalon nyomósak az érvek s többé-kevésbé meggyőzőek is. — Szorítkozzunk csak rövid párhuzamra, úgy ahogy azt a „TimpuU cimü lapból lenéztük egy 'ötletes képriportról. Ezek szerint egy korszerű gépfegyver és egy órára elég lőszere annyiba kerül, hogy pénzértékéből ebédre vendégül lehetne látni hétezer éhes arraszorulót. A következő képpár azt igyekszik bebizonyítani iszemlé tetően, begy egy nagy bombavető repülőgép és egy támadó útjához a bomba átértékelve megfelelne 40 tetszetős kerti villának, amelyek értéke egyenként hatszázezer lej. A harmadik képpáron könnyű tankot mutat be egyik oldalon az újság, másik oldalon mezőgazdasági traktort szem éltet szorgos munka közben. A képek fölé irt magyarázatból kitűnik aztán, hogy a könnyű tank árából mezőgazdasági traktort éppen tizet lehetne gyártani. Végül a képriport, mely humanista, jóléti s munkaszempontokkal érvel a fegyverek hívei ellenében, utolsónak még bemutatja azt is, hogy az elmúlott világháború négy éve alatt elsülyedt hajók tonnaíartalma 166 a „Normandíe“- hoz hasonló óriási tengeri hajó együtt számított tonnaértékével megegyezik. Elképesztő adatok mindezek, olvasva őket a lélekbe sajduF az évek óta nyugtalan világ nagylázu fegyverkező vajúdása láttán a reménytelen gondolat: menynyi jólét származhatna belőle, ha végül magára lelne az ember s megbékülve, legjobb értelemben, fegyver nélkül is megértené társát. Előadási iarioii Kolozsváron a zsidé „fajvédők vezére A kalandos életű Jabotinsky Vladimir uj tervéről beszélt két és félórás előadásában. — Előkészületek a keleteurópai zsidóság varsói kongresszusára KOLOZSVÁR, október 20. Jabotinsky Vladimir, az uj cionista világszervezet elnöke tegnap Kolozsváron járt és .a) Gapiitol-mozgóban előadást tartott Palesztináról és a zsidó kivándorlás égető problémáiról. A város zsidósága körében nagy érdeklődés mutatkozott az előadás iránt és nemcsak a terem telt meg zsúfolásig, hanem erős rendőroszl°g- nak kellett visszavernie azoknak az érdeklődőknek a rohamát, akik már nem kaptak jegyet és mégis mindenáron be akartak jutni a terembe. A nagy érdeklődés érthető Is volt, tekintve, hogy Jabotinsky egyike -a legérdekesebb szemé- lyekmetk. Az 58 éves politikus a cionista mozgalom kezdete óta küzd azért, hogy Palesztina zsidó állam legyen. Egy kalandos élét története Pályafutását mint lapszerkesztő kezdte Moszkvában. A háború alatt a cionizmus egyik vezérével, Trumpeldorral zsidólégiót alakit, amely Palesztinát elfoglalta a török és német csapatoktól. 1917-ben elhangzott a Bailíour-deklaiáció, amely zsidó nemzeti otthonnak nyilvánította Palesztinát és 1919 elején leszerelik a zsidólégiót. Jabotinsky mint az angol hadsereg tartalékos ezredese szere! le. Jabotinsky Palesztinában hébernyelvü napilapot iindib és ebben már az angolok ellen küzd, azt hangoztatva, hogy Anglia Palesztinában elsősorban a maga hatalmi érdekeit akarja megerősíteni. 1920-ban újabb arab lázongások vannak Palesztinában, aimeiynek során Jabotinsky barátját és a vollt zsidólégió egyik fővezérét, Trumpeldoir Józsefet is megölték. Jabotinsky ekkor ismét szervezni kezdi a zsidólégiót és megszervezi a palesztinai zsidó ellenállást, harcot hirdetve úgy az arabok, mint az angolok ellen. Ekkor Ja- botinskyü elfogták, az akkoi hadi törvényszék halálra ítélte, de az angol közvélemény nyomása alatt a halálos ítéletet tizenöt évi várfogságra változtatták' at. Időközben uiabb mozgalom indult meg Jabotinsky érdekében, azt hangoztatva, hogy Anglia nem lehet hálátlan azzal az emberrel szemben, aki megszerezte számára. a Suezi-csatorna kulcsát. A mozgalom eredménnyel járt és Jabotinsky nek megkegyelmeztek és szabadlábra helyezlek. Ekkor először a Trumpeldor szo- vetséget alakította meg, majd vezére lelt 0 zsidó nacionalisták szélsőjobboldali csoportjának, az úgynevezett revizionistáknak és néhány évvel ezelőtt a londoni központtal megalapította az uj cionista világszervezetet, amely azt hangoztat hogy nem szabad alkudozni Angliáral, mert egész Palesztina a zsidókat illeti és a zsidó hadsereg felállításat sürgeti, azon az elven elindulva, hogy az ors/.ágot csak vérrel lehet megszerezni. A kolozsvári előadás A tegnap esti előadásban Jabotinsky azt fejtegette, hogy a Balfour-deklaráció idején Anglia hősi gesztust mutatott, azóta pedig azon töpreng, hogyan lehetne kibújni a vállalt kötelezettség alól. Erre vonatkozólag megpróbálkozott a felosztási tervvel, de ezt olyan formán akarta végrehajtani, hogy az ország 96 százalékát az araboknak juttassa, négy százalékot pedig a zsidóknak juttattak volna. Ez a terv megbukott. Jabotinsky szerint az angolok most másképen próbálkoznak. Azt hangoztatják, hogy fokozatosan átadják a hatalmat egy felállítandó palesztinai parlamentnek és a parlament tagjaiból alakult kormánynak. Tekintve, hogy a palesztinai zsidó bevándorlást erősen korlátozták, az arabok vannak többségben cs igy ez megint azt a célt szolgálná, hogy Palesztina arab kézre jusson. Jabotinsky hibáztatja a régi cionista szervezetet, amely Angliával tárgyal, szerinte mindent vissza kell utasítani, mindaddig, amig Anglia megváltoztatja álláspontját. Utalt Gandhi példájára és mozgalmára, ami sikerre vezetett. Jabotinsky végül a zsidó ifjúsághoz fordult és felszólította, hogy ne törődjék a palesztinai bevándorlási tilalommal és minden erővel igyekezzék Palesztinába eljutni, az sem baj szerinte, ha sok vér folyik el, egy országot csak véráldozattal lehet megszerezni. Jabotinsky igen érdekes szónok. A szélsőjobboldali vezér, aki a zsidó fajvédők „Führerje“ előadását a legnyugodtabb hangon tartja, mintha tanár beszélne a katedráról. A két és félórás előadás alatt egyetlen egyszer sem ragadja el a szónoki hév. A jóságos és szelidarcu emberben egyedül csak az erős kiugró áll az, ami nagy akaraterőre és makacsságra vall. Lehet, hogy jó politikus, de egy bizonyos, mindenesetre érdekes ember. Jabotinsky uj terve Jabotinsky keleteurópai útja igen érdekes tervvel kapcsolatos. A keleteurópai államokban lakik a legtöbb zsidó és azok kormányait érdekli a zsidó-kérdés. Jabotinsky az érdekelt kormányokkal tárgyalásokat akar kezdeni a zsidó kivándorlás tárgyában és segítségüket akarja kérni ahhoz, hogy az ezeken a területeken lakó zsidókat Palesztinában le lehessen telepíteni. Véleménye szerint ezek a kormányok feltétlenül hozzá ke l járuljanak :z akcióhoz, mert nemcsak a zsidóknak, hanem a keleteurópai kormányoknak is érdeke a zsidó-kérdés megoldása. Jabotinskv Varsóban kongresszust akar tartani a ke- letuerópai zsidóság számára és útja ennek előkészítésével is kapcsolatban van. FÉNYKÉPALBUMOK már 25 lejtől kezdve, a legkiilö :• > árban és választékban, az ELLEN.'ll I KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, > Cluj, Pia,, Unirii kaphatóki
