Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)
1938-10-21 / 240. szám
ÁRA 3 LEJ; Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Teîefon: ii—09. Nyomda: Str. I G Duqj, No, 8 Fiókkiadó hivatal és könyv osztály; P. Unirii 9, Telefon 1199 UX ÉVFOLYAM, 2 4 0. SZÁM. Ankarai felhő Kernül Atiatürk s:omom végzete is jogitil- ko:tiltja mo'&t a világot. Igaz, hogy a közfigyelmet igen .szétszórják a süniin gomolygó •nagy külpolitikai események. Ke mái Ai tatát k 'torsa és életpályája izgalmas érdeklődést keit, nemeseik Bonnet ankarai utjának lemondása révén, hímem ama előkészületek folytéin,, amelyek az uj Törökországban máris megkezdődött, akkor nyilván óriás az ember és vHágérdckü rendszerének sorsa. így nemcsak a török élet vezetői gyűltek a nagy megújító ágya köré, nemcsak rendszerének lelkes támogatói és szenvedélyes ellenzői lettek a főváros,:]® borult homályra, nemcsak az egész török nép. amely legutóbb óriási vallási, erkölcsi, lelki, politikai, gazdasági, társadalmi változásokon lábalt keresztül •miatta, épp legutóbb merült örömmámorba, mikor az alexandrettei szandzsákot Sziriá- ban francia—török barátsági szerződés révén kivonták a népszövetségi mandátum keretéből és Hatdíj né.ven aj töröld országot szerveztek belőle, hanem az egész világ fordult kelet felé, hogy kétoldalú érdeklődéssel neszelje Kernül pasa és Törökország nagy drámáját, amely kezdeményezője volt a pa- ranc sural maiknak, az egy párt rend- - nel, in jobboldali világszemlélet gyakorlati munkájának, habár hosszú időn keresztül a Szovjettel is szoros együttműködésbe tudott ■kapcsolódni. A korszerűségen és divatossá- gon túl azonban Kernül több is volt, mint a háborút követő történelmi keresés első nagy eredményese, hanem egy sülyedő államnak valóságos megváltója, százados mulasztások villámgyors helyrehozója és oly gyökeres újító, mint a régebbi őrs zúgnia piték, királyok, egyházi és politikai forradalmak győztes vezérei. Kemál pasa. a szalonildi ifjú török forradalomból, a „Testvériség és Haladás‘‘ tiszti páholyából indáit utjára Enver pasa társaságában. Ez a mozgalom buktatta meg Abdul Hamid > szultánt és kezdte meg az aj Törökország felépítését, csakhogy előbb a Tripolisz és Dodekánézos miatt kitört olasz .—török, majd a két balkáni és a világháború irgalmatlan akadályt állított elébe. .4 világháborúban a megújulni készülő Török, ország elbukott, Konstantinápolyt megszállották a nagyhatalmak, a tengerszorosok rommá lettek és a sevresi béke megfosztotta Törökországot ázsiai birtokaitól. A háború folyamán elégedetlen, egyidőre visszavonult Kemál pasa Anatoliába húzódott és itt megszervezte a nemzeti ellenállást. Sikerült kivernie Smirna vidékéről győztesen lábat vető Görögországot, megalapítani a török köztársaságot, amely később az utolsó szultánt még a mohamedán egyházi főségtöl, a Kalijuságtól is megfosztotta, előnyösebb békét kicsikarni a szövetséges és társult nagy hatalmaiktól, hogy uralmának hegén majd a tengerszorosokat ismét megszabadítsa és megerősítse, ,miután a Balkán-szövetség tagja lett. Ezek a Icatanaf és politikai sikerek kétségtelenül rendkívüliek, de még nagyabb a siker, melyet lelki és szellemi téren ért el oi kaland és az alkotás sajátszerü keverékével. a ma föl-fötbukkanó lakosság-cserék gondolata benne támadt: a kisázsiai partvidékekről kitelepítette a görögöket és Itaza- vitte balkáni törököket, legutóbb a romániai Dobrudzsából. Fölösleges részletezni, amit befelé végzett kérlelhetetlen kézzel és tántorít hatatlan lélekkel. Kisöpörte az arab- írást az iskolából, az egyházi, hivatalos életből, kitörölte és a, nyugati írásmódot vezette be, a férfiak fejéről leütötte a fezt és letépje a nők arcáról a fát golf. Átültette a nyugatot 0. regényes keleti romok fölé, . VT A BARTHA MIKLÓS szerkesztő és igazgató: msR. GROIS LÁSZLÓ PÉNTEK A Magyarország és Csehszlovákia közötti tárgyalások Újrakezdéséről még mindig nincs határozott jelentés. — Csak az érdekeitek előzetes megállapodásai után kezdik meg az uj tárgyalásokat. — Anglia és Franciaország háttérből nézi a középeurópai helyzet kialakulását Hitler ma Bécsbe érkezik A Magyarország és Csehszlovákia közötti tárgyalások kérdése még mindig diplomáciai megbeszélések tárgyát , képezi. Mielőtt a két állam delegátusainak újabb összejövetelére kerülne a sor, nyilvánvalóan tisztázni akarják minden szempontból a fölmerült kérdéseket és olyan tárgyalási alapot igyekeznek teremteni, amely lehetővé teszi, hogy a megbeszélések sikere ne ütközzék kibékithetetlen ellentétbe. A kérdés nagy nemzetközi jelentőségére vall, hogy az újabb tárgyalást előkészítő diplomáciai vitákban, talán Szovjetoroszországot kivéve, az összes európai nagyhatalmak s a kérdésben érdekelt többi államok is résztvesznek. Az érdeklődés ebből a szempontból főleg Beck lengyel külügyminiszter galaţii látogatása körül összpontosul. Beck külügyminiszter tegnap délután érkezett Galatiba, ahol Őfelsége II. Károly király a „Luu-aíarüU yacht fedélzetén fogadta őt kihallgatáson. Este Beck külügyminiszter tiszteletére, aki még a tegnapi nap folyamán hosszasan tárgyalt Comnen külügyminiszterrel, díszvacsora volt. A Rador távirati ügynökség a lengyel külügyek vezetőjének látogatásáról a következő jelentésben számol be: | „Beck lengyel külügyminiszter romániai látogatása alkalmával a román és lengyel külügyminiszterek bizalmas és barátságos szellemben lefolyt eszmecserén vitatták meg a két országot érdeklő, időszerű kérdéseket. Beck külügyminisztert ezután Őfelsége II. Károly király kihallgatáson fogadta“. lesn védelmi falai, faanem végleges rendezési akar Lengyelország Ebből a jelentésből természetesen nem világlik ki, hogy a galaţii tárgyaláson miről volt szó, mint ahogy külpolitikai tárgyalásokról szóló jelentések ezt nem is szokták közölni. Beck külügyminiszternek elutazása előtt tett nyilatkozata és a lengyel sajtónak a Rador hírügynökség által közvetített kommentárjai azonban nyilvánvalóvá teszik, hogy a tárgyalt nemzetközi kérdések között is vezető helyen állhatott a csehszlovák határok újabb kijelölésének kérdése. Beck külügyminiszter nyilatkozatában tiltakozott az ellen, hogy Lengyelország egyik vagy másik nemzet ellen védelmi falát akarna létesíteni. Nem védelmi falat, hanem a válság végleges rendezését akarja Varsó — mondta a lengyel külpolitika vezetője, aki nyilvánvalóan ugyanennek álláspontnak érvényesítése érdekében utazott Romániába. Beck utazásával egyidejűleg a varsói külügyminisztérium kabinetfőnöké Budapesten tárgyalt Kánya külügyminiszterrel, kétségtelenül szintén a Csehszlovákiával kapcsolatos kérdésekben. Ugyanakkor Tiso szlovák miniszterelnök Berchtesgadenben van, ahol egy müncheni jelentés szerint tegnap Ribbentrop külügyminiszterrel tárgyalt s a szlovák néppárt másik vezére, a lengyelek iránti rokonszenvéről ismert Sidor képviselő Varsóba érkezett, ahol Szembeck külügyi államtitkár tegnap kétizben is fogadta őt. Sidor, varsói jelentés szerint, bevár ja a lengyel fővárosban Beck külügyminiszter visszatérését is. Varsói lapok Sidor tárgyalásaival kapcsolatban olyan hireket közölnek, hogy a szlovák kormány nem akar nehézségeket hárítani a csehszlovákiai határ kijelölésével kapcsolatos lengyel testvekkel szemben. Anglia és Franciaország igyekszik háttérből nézni a kérdést s a középeurópai országok tárgyalásain kialakuló megoldással szemben előreláthatólag nem fognak akadályokat gördíteni. A „Times“ szerint az angol kormány hajlandó támogatni Magyarországnak néprajzi adatokra támaszkodó követeléseit, tartózkodással viseltetik azonban minden politikai és harcászati szempontokra támaszkodó követeléssel szemben. A francia sajtó alig tesz említést Franciaország álláspontjáról. Viszont távolbamenő kombinációkat fűz a lengyel tervekhez. Arról beszél, hogy Lengyelország a terveihez való hozzájárulás viszonzásaképen hajlandó a danzigi korridoron keresztül Németország számára külön korridort biztosítani a német területek és Keletporosz- ország között. Más francia lapok viszont egy német ajánlat fantasztikus tervéről beszélnek, mely Litvánia felosztására vonatkozna arra az esetre, ha viszont Lengyelország mondana le az uj cseh határokkal kapcsolatos terveiről. A párisi sajtó különben tovább is kitart amellett, hogy Németország ellene van a Ru- szinszkóval kapcsolatos lengyel—magyar tervnek. Chamberlain újabb tervei Londoni jelentések az angol külpolitika tevékenységének közeli újrakezdésére engednek következtetni abból, hogy Chamberlain az utolsó nagy európai válság után szükségesnek érzett szabadságáról visszatért. Valószínűnek látszik, hogy az angol kormány most már haladéktalanul ratifikálni fogja az angol—olasz egyezményt, minek lehetőségét a spanyol- országi olasz önkéntesek folyamatban levő visszaszállítása adja meg. Londoni lapok kétségtelennek tartják, hogy Chamberlain miniszterelnök megkezdett békepolitikáKi adó .tulajdonos: PALLAS R. T, Törvényszéki 1'ijsttromozá.si szám: 39 (Dos. 886/, 1938. Trfb. Cluj.) Előfizetési áraik: havonta 80. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lej, CLUJ, 1938 OKTÓBER 2 1. ját tovább folytatja s egyes kombinációk szerint értekezletet akar összehívni a Németországgal kapcsolatos problémák megbeszélésére, más ujságkombinációk szerint újra találkozni fog Hitlerrel, hogy véglegesen tisztázza Németország céljait. Az angol kormány különben tegnap minisztertanácsot tartott, ez a minisztertanács azonban még nem hozta meg a két megüresedett miniszteri tárca betöltését. Beavatott londoni körök szerint kizárt dolognak látszik, hogy akár Winston Churchill, akár Eden belépjen a kormányba, mert az utóbbi időben mindkét államférfi olyan éles külpolitikai nyilatkozatokat tett, amelyek kizárják, hogy Chamberlain az ő támogatásukkal folytathassa tovább az európai békének megszervezésé-; ben Németország és Olaszország segítségét is igénybe venni óhajtó munkáját. HitLer vezér és kancellár különben legutóbbi táviratok szerint, ma Bécsbe érkezik. Valószínűnek látszik, hogy bécsi időzése alatt beszédet tart majd, melyből majd következtetéseket lehet levonni a német külpolitikai álláspontról a fönt tárgyalt kérdésekkel kapcsolatban is. „Lengyelország végleges rendezést akar a Duna-vidéken“ VARSÓ, október 20. Varsóból elutazása előtt Beck külügyminiszter nyilatkozott az olasz Stefani-ügynökség tudósítójának: — A lengyel kormány érdeklődése — mondta Beck külügyminiszter — a ru- szinszkói kérdés iránt Lengyelország földrajzi helyzetével és történelmi tapasztalataival magyarázható. Lengyelországot a cseh és szlovák nemzet iránt határozott rokonszenv hatja át, föltéve, hogy a csehek és a szlovákok nemzeti jogaikat független állami létüket különválasztva tekintik a két nemzet külön határain belül. Lengyelország magatartása Magyarország irányában hagyományosan és változatlanul baráti. A lengyel kormány meggyőződése az, hogy mindaddig nem lehet rend Európának ebben a részében, amíg Magyarország jogos követelései nem teljesülnek. Csehszlovákia szerencsétlensége, hogy kiszolgáltatta magát más országok politikai eszközéül. Vannak, kik el szeretnék hitetni, hogy bizonyos törekvések a Duna-vidéket kizárólag politikai alapon akarják ujászervezni. Arról beszélnek, hogy az egyik, vagy másik nemzet ellen védelmi falat akarnának létesíteni. Lengyelország törekvései nem irányulnak egyetlen más nemzet ellen sem. Lengyelország a Duna-vidéken egységes, tartós, békés és végleges rendezést akar, hogy a válság egyszersmindenkorra megoldódjék. A lengyel sajtó Beck külügyminiszter látogatásáról VARSÓ, okt. 20. A lengyel sajtó nagy jelentőséget tulajdonit Beck külügyminiszter romániai látogatásának, valamint Lu* bianszki kiilügy kabinetfőnök budapesti utjának. A Kurier Poranny tudni véli, hogy ez a két látogatás a középeurópai kérdések rendezésével és szabályozásával áll összefüggésben. A lengyel közvélemény — irja a lap — elégtétellel fogadja Beck újabb romániai látogatását, aki azért utazott, hogy közvetlen eszmecserét folytasson Őfelsége II. Károly királlyal, aki — úgymond — nemcsak az állam feje, hanem irányítója és megvalósítója is Románia külpolitikáját. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon,X Beck és €ov nes» külügyminiszterek „bizalmas :§ barátságos eszmecserét folytattak“
