Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-14 / 234. szám

» ft A tela aed i E Jod lira söd nun aim szírt mii HSZ kd urn V ß B •b £J \ £'t rhl ^cc SG & b\ S£ 7£ )rf - £ 1£  it 3Í >2 19 38 október 14 . wmanumMMUBW® Szigorú rendelet a wasärnafPä munka“ sziinei ellenőrzéséről BUCUREŞTI, október 13- A munkaügyi minisztériumot többször értesítették arról, hogy a vasárnapi mun“ kaszünetet számos, főkép vidéki varosok­ban nem tartják tiszteletben. A minisztérium ezért ismételten fel­hívta ellenőrző szerveinek figyelmét a munkaszünetről szóló törvénnyel szemben elkövetett visszaélésekre és utasította azokat a törvény végrehaj­tásának szigorú ellenőrzésére. A munkaügyi minisztérium rendeletc kötelezi alantos hatósági ellenőreit, hogy minden esetet mintáén esetben, amikor a közigazgatási szervek az ellenőrzéshez nem nyújtanak segédkezet, jelentse aze a minisztériumnak, hogy >a munkaügyi mi­nisztérium az ügyben a belügyminiszté­riumban eljárhasson.- fţ : mmtammtd Sorga professzor Sasiban BUCUREŞTI, október 13. lorga professzor, királyi tanácsos, va­sárnap Iasiba utazik. A professzor ez al­kalommal elnökölni fog a „Cuza Voda“ rnuzeum felavatási ünnepségén. Vágott és cserepesvirágot a jövőben a földművelés- ügyi minisztérium enge­délyével lehet árusítani A városházán tfarfotí értekezlet eredménye KOLOZSVÁR, október 12. Néhány hete harc indult meg a hiva­tásos kertészek, a hóstáti gazdák és vi­rágárus kofák között az eddig szokásban lévő vágott virágoknak a piacokon való „szabad árusítása“ körül. A kérdéssel kapcsolatosan a kertészeket azzal vádolták, hogy — kenyéririgységből — a városi rendőrséget kérték arra, hogy a hóstáti gazdik és a virágárus piaci ko­fák virágjaikat kobozzák el és tiltsák meg az általuk piacra hozott virágoknak az árusítását. — Az igazság e kérdésben az, hogy nemcsak a hóstáti gazdák és virág­árus kofák virágjait vitették el a piacról annak idején, de azon hivatásos kertésze­két is, akik elmulasztották az ez év Janu­árjában életbeléptetett uj mezőgazdasági törvényben előirt követelményeknek ele­get tenni. A hóstáti gazdák panasza Dr. Bomemisa Sebastian, városunk uj polgármestere ankétot hívott össze a sérelmesnek vélt virágárusítás ügyében, amelyen a polgármesteren kívül résztvet= tek V. Pop városi főjegyző, dr. Baba pénzügyi tanácsos, dr. Ungur, a. város gazdasági tanácsosa; a Serv. Agricol (Me­zőgazdasági szolgálat) részéről C. Teodo- rescu, az állami növényvédelmi szolgálat részéről dr. Radulescu, a Romániai Ker­tész Egyes. Erdélyrészi Fiókjai részéről dr. prof. Ä1. Borza elnök, Túrós József és jablonowszky Elemér tagok, a Kolozsvári Gazdasági Egyesület részéről Balázs Já­nos elnök és dr. Bartha Ignác Ügyvéd, továbbá úgy a városi rendőrprefekrura, valamint a virágárus kofák részéről egy- cgy képviselő. Az érdekeltek panaszának meghallga­tása után a kiküldött hatósági képviselők ismertették az uj mezőgazdasági törvény­nek idevonatkozó 5 6., 57., 60., 69. és tűz­szakaszait, amelyek az ország növényvé­delmét vannak hivatva szolgálni s amely szigorúan tiltja olyan virágoknak akár piacon, akár üzletekben való árusítását, amelyek nem a törvényben előirt és ál­lamilag ellenőrzött telepekről származnak. , Az értekezlet eredményeként átmeneti­leg mgengedték, hogy a hóstáti gazdák most a halottak napján az ez évben ter= •síelt tömegvirágjaikat eladhassák (neme­sített erizantemok, szegfűk, rózsák, stb virágok kivételével), mig a jövőben csak azok termelhetnek elárusitás céljaira vi­rágot, akik erre az illetékes hatóságok engedélyével rendelkeznek. Ä virágárus kofák a hatóságok által korlátozott számban árulhatnak a jövő­ben a piacokon és csakis olyan virágokat, amelyek miniszterileg engedélyezett vi­rágtermelő telepről, illetve törvényszéki- leg bejegyzett virágüzletekből, avagy szö­vetkezetekből származnak. (a. j.) ELLENZÉK ll’Aoiiunűtt-ftvemier iíoiozsváron M! higiénikus?, Nagy sikerreI mutatták he a román színház művészei a „Sorio lányáét KOLOZSVÁR, október 13. A kegyeletes emlékezés jegyében, ün­nepélyes keretek között került bemuta­tásra a kolozsvári román Nemzeti Szín­ház színpadán, zsúfolt nézőtér előtt D'Annunzionak, a halhatatlan olasz köl­tőnek „La figlia di Iorio“ (Iorio leánya) cimü pásztortragédiája. A nagy érdeklődéssel várt bemutató előtt Livio Ciuldea olasz egyetemi magán­tanár, a romániai Olasz Kulturmisszió tagja tartott nagyértékü románnyelvü előadást, amelyben Gabriele D'Annunzio pályafutását, művészetének kialakulását, az uj olasz irodalomra gyakorolt hatását és a színre kerülő pásztortragédiát ismer­tette. Az előadó rámutatott arra, hogy D'Annunzio müveiben mindenkor ragasz­kodott a hagyományokhoz és mindenkor őserejü olaszságot és nyelvének csodálatos tisztságát juttatítla kifejezésre. Iorio leá­nya cimü pásztortragédiájában az Abruz- zo hegyi, Istenhez közelálló pásztorok életét mutatja be stílusának magávalraga- dó pompájában. A biinbeesett, majd meg­tisztult lélek vívódása, az élet és halál mélységei, valami csodálatos miszticiz­musban oldódnak fel a végső kibontako­zásig, amely ha nem is teljes megnyug­vást, de biztató utat mutatnak a szenve­délyektől elsodort embereknek. Lazzaro di Royo pásztor házában la­kodalomra készülnek. Lazzaro fia, Aligi, ma vezeti oltár elé a szelid és törékeny liendát. Nagy nap, igazi délszaki forró vidámsággal indul, ám Aligit egy különös álom következményeként megszállja a gonosz, amely feldúlja a ház békéjét. A menyegzőre felsorakozó falu népével egy­idejűleg megjelenik Mite, a boszorkány, Iorio leánya, aki az őt üldöző kaszások dühe elől menekül Lazzaroék otthonába. Mila megjelenése teljesen feldúlja a ház amugyis bomlásnak induló békéjét. A megszállott Aligi a menyegzői gyülekezet előtt beleszeret az üldözött leányba és a feszület segítségével megmenti a lányt a kaszások dühétől és elmenekül vele a he­gyek közé. Az Abruzzok égbenyuló hegyeinek egyik barlangjában már napok óta van­nak egymás közelségére utalva, Mila és Aligi. Szerelmüknek teljes kibontakozását azonban gátolja a bűntudat, mert szenve­délyük feldúlta egy család békéjét. Végül is hosszas lelki vívódás után Mila elhatá­rozza magát, hogy megtisztul bűneitől, elszakad Aligitől, a csókos kisértésektől és leszáll a szédítő magasságból. Ekkor meg­jelenik Aligi apja, Lazzaro, hatalmába akarja keriteni Iorio leányát, akit fia tá­vollétében erőszakkal, majd pénzzel és Ígéretekkel szerelemre csábit. Már-már az erőszak győz, amikor megjelenik a szinen Aligi, aki felindulásában megöli édes­apját. A nép ítélkezik. Az apagyilkos Aligit kalodában, fekete fátyollal borított arc­cal viszik atyja koporsójához. A fájdalom­tól megtört anya van hivatva Ítélkezni fia felet. Ekkor a halálos Ítéletet követelő, felzudult hegyi pásztorok hozott megje­lenik Mila, aki magára v^lalja Lazzaro meggyilkolását, hogy megmentse szerel­mesét. Aligi minden szenvedélyes kilob- banását a maga boszorkányos hatásának tulajdonítja. Az őrület határán levő Altgi hosszas lelki tusa után hitelt ad a lány vallomásának és eszméletlenül esik any­ja karjaiba, mig a nép Iorio leányán vég­rehajtja a halálos Ítéletet. Ez a darab meséjének a hézagos váza, amelyet D'Annunzio stilus-virtuozitása kifejezésének antik, sőt archikus pompá­ja, ünnepélyes, gyönyörű mondatai tesz­nek teljessé, amikor fokról-fokra áttörik a lira gyenge láncait és miszticizmussá te­rebélyesednek. A flásztortragédia minden egyes sze­replőjének alakitásában érzik, hogy egy virtuoz művész szavainak mámora, .'Szen­vedélye és gyönyöre itt a hajtóerő. Az ar= tisztikus pózok, a szép gesztusok, a hero- izmus és a páthosz belső feszitő ereje so­dor végig ezen az egész tragédián. D'An­nunzio őserejü olasz nyelven megirt mü­vét Alexandru Marcu professzor fordí­totta románra maradéktalan szépséggel. A román Nemzeti Színház művészei kö­zül Mila szerepében Magda Talvan, Aligi szerepében I. Talvan, valamint Virginia Cromwald-Braborescu, Daia Nicoara, Viorica Stirbetiu, Viorica Iuga és Munu- ta Hodos tökéletes felkészültséggel, kife­jező erővel érzékeltették a halhatatlan költő elképzeléseit. Szándékosan hagytuk utoljára Ferdandc de Crucciati olasz játékrendező méltatá­ty-.G-yfinnekét gya­kori kézmosáshoz szoktatni. Számos betegség forrása a .^piszkos kéz“. Min­den éBcezés előtt, iskolából jövet, toa­lett .elhagyása után mossa meg gyer­meke kezét. I 2) Gyermekét a helyes fogápoláshoz szoktatni. Reggel, étkezések után tisz­títsa meg a gyermek fogait. Ha a gyer­meknek fáj a foga, vigye idejében fog­orvoshoz. SZOKTASSA GYERMEKÉI RENDES SZÉKLETHEZ A rendszeres széklet kihat a gyermek fejlő­désére. Szoktassa gyermekét, hogy ellenőrizze székletét. Ha ma nem volt széklete, ne várjon holnapig, mig fejfájás, émelygés, hányinger jelentkezik, hanem adjon neki Artin dragéet Az Artin enyhén, de biztosan hat, anélkül, hogy görcsöket, vagy egyéb kellemetlen mellék* hatást okozna. a gyermek hashajtója A Dr. WANDER üzemek készítményé. Az ELLENZÉK panaszos-ládája Az utóbbi napokban a7. alábbi: panaisizokait. kaptuk: 1. Vidéki gépkocsik állomáshelye Igent tisztelt Szerkesztő ur! Mdimdenekelött hálás köszönet azért, hogy az Ellenzik hasábjait a< siiaigyközöoség ' é- szére megnyitotta. Meg vagyunk -győződve, hogy a sok pamasznak lesz is* foganatja. Ebben öi hitben magiam is előállók egy köz­érdekű panasszal, melyet ezúton terjesztek dr. Bortnemlsa: főpolgákmester ur elé: Amikor a város vezetősége annyi munkát és költséget áldoz a városi tisztítására és szé­pítésére, különösmek tűnik feli, hogy épp a város szivében, a' Szent Mihály -szőkeség y - ház közvetlen szomstzédiságábajnj, aj legforgal - maisabb helyen jelölitek ki ei vidéki gépko­csik állomáshelyét. A vidéki gépkocsik nagy. r.ásze ugyanis mégá, rongyos, piszkos, ócska tragaics, úgyszólván1 mind nagyvárosokból kikerüli.,t majdnem hasznavehetetlen kocsik, melyek nemcsak szépészeti, de egyéb szem­pontból is károsak. Qliaj, benzin, csepeg be­lőlük, személyzetük ételit fogyaszt szomszéd­ságukban, szemetelmiek, piszkoknak, akadá­lyozzák a forgalmait. Amikor köröskörül na­ponta; tisztítják a teret, ez a hely mindig piszkos, bűzös .marad s> az ellentét árunál na­gyobb mert a hatósági közegek /rendkívül nagy siulyt helyeznék a helyi közlekedési eszközök példás tisztaságára. A vidéki gép­kocsik áüQomiásihelye tehát jeliem1 égi helyén nem maradhat. Át kell]1 helyezni máshova, van elég megfelelő hely a városban. Ott van péíidául o posta hátaimögötifci terület, mely szintén a város központjában vám, a társas- gépkocsik áillomiáshelyémek . sízomszlédságá" barni. 2. Betörővilág a Monostoron Néhány niaip óta a monostori városrész ut­cáinak leikéi neon tudják nyugodtan álomra; háijtamiii fejüket, mert áüamdÓGíi. attól retteg­nek, hogy az éj tartalma: alaitlt betörők kere­sik fel ház'tiájukat. Ennék ni félelemnek meg is van az alapja, mert niéhány hét óta a •városszéli utcákat áfflamdóian betörők foszto­gatják, hol a Szamos jobb-, hol a baApnsrtján' levő részt keresik fel; az éjjeli órákban, be­ugranak nyitott ablakokon, bemásznak a kérdésekém és ami kezük ügyébe akad, min­dent elemeknek. A Gazdasági Akadtimia kör­nyékén tevő utcákban, különösen sűrűn, lá­togat el a;z ismeretlen ihetó-ői. aki, ugylátszík, alaposain kiéhezett és lerongyolódott, mert főkép élelmiszerekre és ruhanemüekre va­dászik. Sok helyen a1 lábasokban levő tejet fogyalsizitoita el. máshol az ételnemüeket fa­zekastól együtt vitte magával. A károsultak nem is igen fordulnak a rendőrséghez, mert tudják, hogy feljelentésüknek úgy sem ;gen lenne eredménye. A rendőrség a miaga ré­széről: mindent megtesz, hogy az ismeretlen és mtóstzimiteg alkalmi betörőket kézreke- ri‘bse. A monostori városrészben többször razziát tartottak és: a razzia soirán több gya­nús embert fogtak el. Lehet., hogy ezek kö­zött van a merész betörő is. 3. Képes levelezőlapok feíbélyegzése Pajniais'zrovatuokban csak a közelmúltban' közöltünk egy levelet a poştei portó bünteté­sekről, amelyelv az utóbbi időkben veszedel­mesen' elszaporodtak. Most. egyik olvasónk ismét jogos panasszal fordult hozzánk ezzel kapcsolatban,. A panasz levét előad jai, hogy egyik Ismerőse a napokban' kiránduláson volt egyik erdélyi fürdőhelyen,, Onnan több képeslapot küldött barátainak. Bement a fürdőhely postahivatalába és megkérdezte, hogy mennyi bélyeg kell egy képes levele­zőlapra. Azt ai választ kapta, hogy a lapra 3 lej postahely eget. 2 tejes kultúráik és 1 tejes repülők’lyeget kell ragasztani. A pos­tahivatal kisasszonya maiga ragasztotta fel a már meg irt levelezőlapokra! a bélyegeket. En­nek dacára Kolozsváron minden címzettel 2 tej büntetést fizettettek a .levelezőlapok után. A postás sem tudta megmondoim, hogy az illetéket mi érti rótták dói. Felhívjuk a postaigazgatóság figyelmét arra, hogy közérdek tenne a postadijszabás uéhánys/zori közzététele az összes kapókban. Egyben pedig cinra is figyelmeztetni keltene a közönt,éget, hogy milyen súlyú tehet egy rendes tevéi, sár, aki saját tervezésűi díszleteivel komof pompájú hátteret adott D'Annunzio eso« dálatos pásztortragédiájának. Az <5 érde­me, hogy a kolozsvári román Nemzeti Színház színészei számára a mozgásmü« veszetnek, uj meglátásoknak, uj kifejezé­si prespektiváknak termékeny céljait mu­tatta meg. (I. b.) A tiavsssek fia beszél A havasok fia: Rázmán Gábor. Magas, szálas ember, szélitől, esőtől vert arccal, j amelyen végigszájitanaik a gond-baráz- I dák. A szeme okos, messzenéz.ő. Erdész, ) aki ismeri a természetet, az állatok lel- I kék azt a végtelen, nagy világot, amey- 1 ről olyan keveset tud a városi ember Is­merem régen: első Írásaival az Ellenzék­nél kopogtatott s itt ismerték fel írás-1 készségét, hozták le eíiső cikkeit, ame­lyekben egy, a természetben élő s a ter­mészetet ismerő, érző és értő ember szólt1, a maga egyszerű, őszinte, keresetlen hangján. Rázmán most könyvet irt A haoctsok fia beszél címmel. Meglep ez a könyv* annyi Írói készség, annyi ép sli- Lusérzék, annyi eredeti meglátás van lap­jai közöt;'.’. S külön érdekessége, hogy iró- j'ai átélte mindazt, amit elméséi benne. A vadászatokat, az erdei, hűvös tiszta haj­nalokat* a csillagos estéket a havasokban. S a maga nyelvén írja le őket. Rázmánt megpróbálta az élet. Szenve­dett, doigozotít! siókat, keményen, a ma­ga, a felesége, a gyermekei életéért. Meg- edz,etie a havas — sőt, iróemberré is tet­te. Lelke van, szive és tiszta szeme. Mert aki ilyen mondatokat ir, megérdemli, hogy felfigyeljünk rá: ...„ a halálban is van szépség. Nézzünk egy csükorgóan hideg téli napol. Van e ecsetre méltóbb kép egy zúzmarával ra-» köti ti fenyvesnél, vagy egy vízesésnél, melynek zugó vizét hallgató jégcsapokká fagyasztotta a hideg halál" .. És ir Rázmán Gábor: vadorzókról, er­dei emberekről s állatokról, amelyeket nagyszerűen ismer: medvékről és farkas­kölykökről, szarvasokról és gólyákról, arról az egész vad és csodálatos vlág- ról, ami a' havas, ami az ö élete. Az Orient-nyomdábnn kiadod könyvét érdeklődéssel fogják olvasni vadászok és turisták, de minden ember, aki szereti a természetet. M. L. r _^v ifc •V-aY«|L-vyv><a>,-Qy egeeJii, iskoSabo^á ; leg®; esőbb ans az t; lens *1 c köra^vo$2ÍáÍyábass# Caasj

Next

/
Thumbnails
Contents