Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)
1938-10-14 / 234. szám
Bl.LP.NZ/iK Püiiríii hiräiiii helijiar«» isásagúlelepes liozdäK Küidöíiseüét üoü«ia<<i DÉVA, október 13. Marín dr. bánsági király.' boly tarló lúbognlnst lett lîengliu ezredes nvzgyefönök kísérőiében llunvnd megye területén. Déva város nevében Drágán lihorghe dr. polgftrniosler üdvözölte a helytartót, ki a li.s/lelgó küldótt- séheket a közigazgatási palota dis/.terimV ben fogadta. A l .s/.ttJ.gések során a dévai e^ángóbelepi ga/dák képviselői is megjelentek Marta dr. helytartó elölt és a bárói legelő ügy elintézését kérték. A helytartó meghívta őket Temesvárra, hogy ügyüket behatóan átvizsgálva, a több, mint tízéves birtokügyben igazságot szolgáltasson. Bérmozgalnrcatf indfí* torták egy kolozsvári fémárugyár munkásai KOLOZSVÁR, október 13. A kolozsvári fémiparban újabb mozgalom indult. A „Fermeca" fémárugyár munkásai ugyanis testületileg bejelentet- - tek belépésüket a vasmunkások szakszervezetébe, amelynek titkárságát koUcktiv- szerződés megkötésére kérték fel a gyár igazgatóságával szemben. A szakszervezet részéről Pálfi Tjbor, tartományi titkár érintkezésbe lépett a gyár vezetőségével és bejelentette a munkások igényeit, közölve azt is, hogy meg nem egyezés esetében a munkaügyi felügyelőséghez fordulnak. A munkásság elsősorban az alacsony munkabéreket,, az állandó túlórázásokat s az egészségügyi követelmények be nem tartását sérelmezik. De panaszt tettek a technikai biztonsági intézkedések elmulasztása miatt is. A gyárig-azgatóság — amennyiben a munkások nagyobbik fele a kollektív- szerződés mellett állana — hajlandó a tárgyalások fe vételére. A bérmozgalomban érdekelt közel ico munkás folyó hó 18-án (kedden) este 7 órakor gyűlést tart a szakszervezeti székházban kívánságaik leszögezésére. * + Az ÁLLAMI SORSJÁTÉK IV. osztályának Á HÚZÁSA A MILLIÓK NAPJA ÚJÍTSA MEG SORSJEGYÉT, a sorsjegy-' árudák éjjel 12 óráig vannak nyitva, 250 VAGY 400 LEI ellenében részt vehet az ÁLLAMI M SORSJÁTÉK IV.» osztályának a. húzásán..' MÓDON ? Kérdezzen meg egy sorsjegyárust l Gyakorlatiasság jellemzi a német hadvezetést, — Hagyományok érvényesülnek a legmodernebb haladás eszközeivel a mai német hadi itaktikában ül. közlemény KOLOZSVÁR, október 13.- Korunk a gyorsaság kora, semmi sem természetes tehát, minthogy a gyorsaságnak a korunkbeli háborúban is jelentékeny legyen a szerepe. A siker igen fontos tényezője a gyorsaság, a csapatok minél könnyebb mozgékonysága. A már előbb is említett E. Carias, ismert francia katonai szakértő „L'Armce dllemand" c. érdekes tanulmányában lapozva olvashatjuk a szerző véleményét: a német hadi tudomány érdeme szerint méltányolja a fenti helytálló megállapítást. A német hadseregparancsnok arra fordítja igyekezetét, hogy az alatta álló csapatok minél gyorsabb helyváltoztatásra legyenek képesek. Feltétlenül áll ez a gyalogságra is, amelynek hosszú menetelésekre kell alkalmasnak lennie, hogy enedményt érhessen el a harcok minden szakaszában, legyen az támadó művelet, vagy a visszavonulók üldözése, védekezés, a harc megszakítása, visszavonulás, álló küzdelem. A támadás A támadás különböző lehet: legismertebb s egyben legnehezebb a harcvonai- han való támadás — leghatásosabb 2 felgöngyölítés — aztán a szárnyak támadása, hátúból támadás, határolt cél elleni támadás. Bármilyen alakba öltözzön is, a támadásnak nem szabad szórványos csatározásba fajulni. A német hadi tudomány. szerint a támadást az úgynevezett „erőzóna" határozza meg, amelyet úgy választanai«: ki, hogy lehetővé váljék nemcsak a tüzérség tömeges beavatkozása, hanem a harci szekerek bekapcsolódása is. Ma közben a könnyebb siker ott kecsegtetne, ahol azt előzőleg nem számítottá^ természetesen ezt a zónát arra a pontra helyezik. A gyalogság és a tüzérség — a német hadi felfogás szerint — egymástól függően cselekszik: elvben minden gyalogos ezredet tüzérségek támogatnak. A gyalogság s a vele együtt működő tankok ugyanazon célpont ellen harcolnak. — Ugyancsak tökéletes összhangban alkalmazzák a repülőket, műszaki a'akulato- kat, esetleg gázakat, a mii ködöt és az összekötő egységeket. A tüzérségi ütegek a gyalogosok előrejutása szerint avatkoznak a küzdelembe s ezt nem csak felsőbb parancsra teszik, hanem az ütegparancsnok kezdeményezésére is. Az ellenséggel való találkozásnál igen fontos dolog, hogy az egység hamarább fejlődjék harci alakulatba, mint ellenfele, aki ilyen esetben kedvezőtlenebb helyzetbe kerül. A német gyalogos egységeket beedzik ennek az értékes elsőbbségnek a megszerzésére, hogy ezáltal vezetni tudjak a küzdelem alakulását és állandó védekezésre kényszerithessék ellenfelüket. A német hadseregben a parancsnok, mihelyt az ellenség közeledését jelentik, késedelem néikül nyílt formációt rendel el (félfelfej- lódéit), hogy idejében elejét vehesse az eseneges támadásnak. Az előcsapat, a körülményeknek meg- fclelőleg, támad vagy védekezik. Ha of- fenziva mellett döntenek, a gyalogság habozás nélkül támad, anélkül, hogy bevárná, mig a hozzá rendelt tüzérség felállítja ütegeit. Itt teljesen eltér egymástól a német és a francia módszer. A francia módszer tervszerűbb, merevebb. A németek viszont úgy vélekednek, hogy 3 tervez- getés né'küli támadó készség a legértékesebb tulajdonsága a német gyalogságnak. Igaz aztán, hogy a kockázatot, mely ebben a vakmerőségben rejlik, sokban enyhíti a német megfigyelési szolgálat tökéletes volta, mely kevés rést hagy előre nem látott, ellenséges meglepetéseknek. M üldözés A visszavonuló ellenség üldözését a vele érintkező német egységek a szélsőségig viszik. A vezetőnek tág tere nyílik itt kezdeményező készségének s bátorságának bizonyítására, de nem szabad kitennie magát a visszaforduló ellenség részéről a meglepetésnek. Elv az, hogy az egységeket nem szabad elvakitsa a küzdelem heve, másrészt nem szabad eltérniük a meghatározott vonalról. A védekezés A védekezésben a tüzelés szerepe döntő jelentőségű. A védett terep egy állás (Stellung), mely a fő ellenállási Dont (Hauptkampffeld) mellett magában foglalja az előretolt állásokat (Vorgeschobene Stellungen) is, úgyszintén az előőrsöket (Gefechtsvorposten). A fővédelmi állás szakaszokra (Abschnitte) tagozódik — s minden ilyen szakasznak megvan a külön tartalékja ellentámadásokra és pótlásra. Visszavonulás Visszavonulás idején a harc az egymást követő ellenállási vonalakon (Wider- standslinie) folyik. A harc megszakítása közvetlenül siker után történik, vagy ejj szaka. A német hadi tudomány szerint visszavonulást csak akkor rendelnek el, ha I9 3 8 október I f. t> c rrs/rr. ■ -ize riM'XS'Zhi' za a siker minden reménye elvev/ett. Az álló harc (hinhaltendes G-L In; célja, hogy küzdelemre kényszerbe ' ellenséget, a döntést azonban kerülje. I larcváltozatck A német hadsereg katonáit rendszeresen begyakorolják a legsajátosabb esetekben előadódható különféle harci váltó/. - tokra: éjszakai harcra, városok utcám megvívott küzdelemre, erdei csatára, folyóvíz feletti viaskodísra, hegyekben folytatott küzdésre, gucröla-harcra. Mindezekben a harcváltozatokban sosem veszítik szem elől a magától értetődő elvet, hogy a műveletek végcélja az ellenfél megsemmisítése: a harcot állandóan ngy vívják, hogy mindenkor számításba veszik az ellenség visszavágása lehetőségeit. A vezetők nem arra törekednek, hogy terepet vegyenek el, mely elfoglalása után esetleg már nem is hasznos. Következtetések Az előbbiek alapján tehát megállapít- ható, hogy a német hadvezetés mindenek előtt gyakorlati. A kiképzés alatt úgyszólván átélik a legkülönbözőbb helyzeteket, a vezetőket úgy nevelik, hogy feltalálják magukat a harctér valóságai között. A csata állandó, sokszor végzetes változásaiban a német vezetőknek nem kell erős elméleti irányitónak lennie, feladata inkább az, hogy gyorsan tudjon határozni s az ellenfélre rá tudja kényszerReni akaratát. 1864 óta ez a gyakorlatiság jellemzi a német hadvezetést. Az 1914—18-as háború uj tapasztalatokat hozott. A mai német taktika tág teret nyit a páncélos és gépesített alakulatoknak. AlapBosszq idő óta fekvő betegek a természetes »Ferenc Jozsel“ keserüvizet nagyon szívesen isszák és annak gyors, biztos és mindig kellemes -hasnaitó hatását általánosan dicsérik. — Kérdezze meg orvosát. elve: a gyorsaság. Második igen fontos elve: a tüzelés ereje s felsőbbsége. A harmadik: a sajátos körülményekhez való állandó alkalmazkodás. Ez nagy szabadságot biztosit a vezető cselekvésnek, ki a körülmények szerint feladatán is változtathat. A német birodai!mi hadsereg lcgelsőbb- rendü törekvései a régiek, a már „kiasz- szikusak": az ellenség meglepetése, tűzzel való elárasztása, az elrejtőzött ellenfél megta álása, a kezdeményezés állandó biztosítása. Hagyományos célok, amelyek a korszerű háború uj körülményei között is megmaradtak. Hagyomány s haladás — bizalmas társak a mai Wehrmacht taktikájában. * Az 1938. február 4-i rendelet — mely a nemzetvédelem erőit Hitler Adolf, a vezér és kancellár közvetlen parancsnoksága alá rendelte — marsalii rangra emelte Gering tábornokot, Keitel tábornokot pedig a hadügyminisztérium vezetésevei bízta meg, míg Brauchitsch tábornokot a' hadsereg főparancsnokává nevezte ki. Ez a hadsereg ma i-l hadtestből áll, ezek 39 hadosztályt, 119 ezredet ölelnek fel. Ez azonban mindössze váza a hatalmas erőnek, amelynek súlya az erélyes német külpolitikában annyira érzik. Ünnepség a vágóhídon KOLOZSVÁR, október 13. Tegnap este avatták fel ünnepélyes keretek között a „Voluntar Szövetkezet“, vágóhidi vendéglőjét. A szente’ést Curea püspöki tanácsos és Musat lelkész végezték. Ezután a szövetkezet elnöke, Beu- Glieorghe tartott /eszedet, majd pedig dr. Bornemisa Sebestyén polgármester kérte Isten áldását a szövetkezet működésére. A szövetkezetnek alapitó tagjai Beu Gheorghe, Stroia Lázár, Vigu /Alexandru, Berches Vasile, Duma Vasiíe, Munteanu Danila és Botoc Nico'ae. A felszentelés! ünnepséget társasvacsora követte, amelyen a polgármester és kíséretén kivül több hivatali előkelőség, valamint a mészárosipar reprezentánsai vettek részt. A vágóhíd területén levő vendéglő engedélyezése dr. László Tibor, vágóhídi igazgató előterjesztésének eredménye. fényképalbumok már 28 lejtől kezdve, a legkülönbözőbb árban és választékban, az EiLLlt.NZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN. Utij. Klsis> Unirii kaphatóki
