Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)
1938-10-13 / 233. szám
îX£ :m Oii 8'i D im art st> oi k ii Bl i I e ;rr b a J 9 3 8 október 13. Nagyszabású nemzeiâ ünnepségekéi rendez a kormány BUCUREŞTI, október J2. Az óv uto’lsó hónapjaiban több nagyszabású ünnepséget tartanak, mely alkalmakkor fényes bizonyságát láthatjuk a nemzetül szolidaritás érzésének. Az első ilyen ünnepséget október lG-án, Őfelsége, a király születésnapján tartják meg. a másodikat november 8-án, Őfensége, Mihály rt°gyvajda születésnapján. Ugyanazon a napon lesz a Mihail Viteazul-rend lovgjainak hagyományos összejövetele is. Erdélynek az anyaországgal való egyesítését szintén külön fénnyel fogják meginni. Ez az ünnepség két történeti jelentőségű dátumra emlékeztet. Október hó 18-ára, amikor Alexandru Vaida-Voevod íi budapesti parlamentben az erdélyi románság függetlenségét hangsúlyozta és december 1-ére, amikor Gyulafehérváron bejelentették Erdélynek az anyaországgal való egyesítését. Mindezeket a nemzeti ünnepségeket a legszélesebb és legfényesebb keretek közt tartják meg. ......... ...Map—— -------A királyhoz fordulnak sérelmeik orvoslásáért az erdélyi, bánáti és bukovinai építőiparosok. Temesváron gyűlést tartottak Nagyvárad, Kolozsvár, Nagyszeben, Csemovic, Arad, Marosvásárhely és Lugos város építőipari szervezeteinek képviselői, hogy megtárgyalják szakmai helyzetüket. Ugyanis az építési vállalkozókat két -törvénytervezettel bizonyos keretekbe akarják szorítani, azonban a vizsgázott építő- és kőművesmesterek, valamint ácsok a tervezetek szövegéből nem látják szerzett jogaik biztosítását. \ temesvári gyűlésen elhatározták, hogy egy- értielmü beadványt, terjesztenek be a királyi helytartókhoz, lámogatását kérve szerzett jogaik védelmére. Elhatározták továbbá azt is, hogy az egyes városok épüöipr.ros'ai a királyhoz fordulnak, akitől táviratilag kérik,, hogy a törvény szentesítése elölt hallgassák meg az építőiparosok szervezeteit. ELLENZÉK waimmwammaam. lesz az Aüami Sorsjáték ÍV. osztályának a húzása ('Szétosztásra /terii í 317.253.600 lei Ujitsa meg MÉG MA sorsjegyét.! Ha elhanyagolta a sorsjegyvételt az előzó osztályok alkalmával, most résztvehet a húzáson 250 vagy 400 lei ellenében, ÖRSJÁTÉK miien a mai isiméi hadsereg?---------- —— — ■ Mindenkinek minden helyzetben tudnia heil, hogy mi a tennivaló• « Érdekes adatok a megfigyelés és a biztonság elveiről KOLOZSVÁR, október 12. A német birodalmi hadsereg taktikája gyakorlati, tárgyilagos. Nem veszíti el szem elől a mult hadjárataiból, a körünkben összetűzésekből, a külföldi nagy haderők fej ődéséből s az uj fegyverek lehetőségeinek alapos megvizsgálásából, merített tapasztalatokat. A német birodalmi hadsereg taktikája mellőzi a szokványos megoldásokat, de annál jobban érdeklik a különleges esetek. A tervezgető parancsnokok mellett előnyben részesítik a kezdeményező vezetőket, akik vakmerőek, ha kell. Az elv: mindenkinek minden helyzetben tudnia kell, mi a tennivaló. Természetesen elengedhetetlen a szokványokban való kiképzés is, a megfelelő, a gondolkozás-keret kidomboritására, mely lehetővé teszi a meztelen vezérelv tiszta megértését. Azonban a harc különböző szakaszaiban megoldásra váró feladatok a kiképzés alatt sem öltenek soha szokványos alakot; ha igy lenne, ez csak a szellem elrestülését, a vezetők kezdeményező készségének elsatnyulását segítené elő. A taktikai kiképzés következetesen va- lóságszerü; a gyakorlatoknak igyekeznek megadni a háborús jelleget. Minden helyzetet külön elemeznek, az előretolt egységek által beszerzett értesülések szerint, a parancsnokság megfigyelő állomásain levők leírásai alapján, a repülők jelentéseinek számbavétele mellett, az időjárásra vonatkozó megállapításokat sem hagyva ki. Mind e jelentések, értesülések rend- szertelenül érkeznek, nem előre tudott sorrendben — ugv, ahogy az a fronton is történik — ami áital valóságszerü jelleget kapnak. Sokszor pontatlanok, összefüggés- né küliek, nem ritkán ellentétesek :s, hogy. minél inkább megközelítsék a vall. közlemény lódi háború jellegét. Sőt, helyet adnak előre nem látott történéseknek is, melyek sokszor végzetesen hathatnak a küzdőtér helyzetére, mint: a parancsnok váratlan halála, valamelyik egység részleges megsemmisülése, fegyverek használhatatlanná válása, ellenséges elemek hirtelen feltűnése, sth. A hadgyakorlatok e réven elevenséggel telítettek: dinamikusak — nem ,.klasszikusak“ — s mindez azért, mert ,,a háború helyzetei végtelen váhozatos- ságuak“. Az I9T4—t8. évi háború minden egységnél jelentékeny tartalékokat tett szükségessé, hogy váratlan szükségek idején kéznél legyen a résttöfnő erő. Az egységeknek ez az erősítése, a körülményekben rejiő lehetőségeknek megfelelőleg, különböző módon történhetik. A német hadászat e téren is igyekszik kerülni az általánost, mert kétségbevonhatatlan megállapítás, hogy „a háború a legmeglepőbb helyzetekbe sodorhatja a harcban résztvevőket“. lief alopelv: a megfiggefés es a islifenság A német hadi tudomány alapján változatlan marad két alapelv, melyet először II. Frigyes határozott meg szabály erejével s az 1887. évi tábori szolgálati szabályzat tisztázott véglegesen. Ez a két elv: a megfigyelés és a biztonság elve. A megfigyelés feladata, hogy minél pontosabb képet adjon az ellenfélről s ezt minél hamarabb. A megfigyelés szervei által hozott pontos értesülések mind a parancsnok elhatározása, mind a fegyverek felhasználása tekintetében a legfontosabb alapjai a hadműveleteknek. A megfigyelés: stratégiai, taktikai és harci, amelyet a tűz megindulása után hajtanak végre. Szervei a légi alakulatok, nagyobb lovas egységek, a gépesített megfigyelő csoportok, a megfigyelő osztályalakulatok s a gyalogos járőrök. Mindezeknek a működése a német hadseregben a lehető legjobban összehangolt. A megfigyelő alakulatokra, cselekvési lehetőségük minél messzebbmenő kihasználása érdekében, rendszerint csak egy feladatot bíznak; kivételesen, ha megtörténik, hogy e mellett a biztonság megszervezésében is rónak rájuk szerepet, ezt azonban azzal a fenntartással, hogy a második megbízás ne akadályozza az első, a megfigyelés pontos elvégzését. A légi stratégiai megfigyelés 5.000— 8.000 méter magasságból történik, ha lehetséges, egészen a repülőgépek cselekvési körzetének határáig. A taktikai légi megfigyelést 2.000—5.000 méter magasságról végzik. Harc idején a légi megfigyelők nem emelkednek 2.000 méternél magasabbra. A gépesített megfigyelő csoport 50 kilométer szé'es és 200—250 kilométer mély körzetben működik. A nagyobb lovas alakulatok cselekvési körzete nem szélesebb 50 kilométernél, a kisebb lovas különítményeké pedig 10 kiométer. A lovas megfigyelők 30—40 kilométerrel a hadosztály előtt működnek. Természetesen mind e megállapítás módosulhat a parancsnok szándékai s a helyzet lehetőségei szerint. A biztonság A biztonság megszervezésének célja a sereg zömének megvédése az ellenfél váratlan támadásaival, úgyszintén földi és légi fürkészéseivel szemben. Az ellenséges földi megfigyelés megbénítása’ érdekében a terepet kisebb egységekkel szórják tele -- „Verschleierung“ —, melyek a maguk ’'észéről szintén végeznek megfigyelést. A biztonság és a megfigyelés tehát kölcsönösen kiegészíti egymást, teljesen szétválasztani őket nem mindig lehet. Erre vonatkozólag vezető elv, hogy: a) miután a megfigyeléssel megbízott elemek működésűkben az ellenséghez igazodnak, állandóan meg kell hagyni számukra a szabad helyváltoztatás lehetőségér, anélkül, hogy ilyenirányú kezdeményezéseikben bármi is bénítaná őket; b) a biztonság megszervezésével kapcsolatban megbizott alakulatok viszont helyhez kötöttek, hozzá vannak kapcsolva a sereghez, melyet fedezniük kell. Levegőben jövő ellenséggel szemben a biztonsági szolgálatot a vadászrepülőgéprajok s a repülőgépek elleni védelmi egységek látják eh A légi megfigyelés ered1 ményességét meghiúsíthatja még az álcázás, a mozdulatok éjszakai véghezvitele s igy tovább. Földön érkező támadással szemben a biztonság szolgálatát a sereg zöméről levált alakulatok végzik el. Állomásozás közben az előőrsök. A fontosabb pontokat gépfegyverekkel erősitik meg. Menet közben a biztonság megszervezése olyan értelemben történik, hogy megbéníthassa az ellenség légi megfigyeléseit s az ellenséges földi meglepetéseket. Repülőgépekkel szemben a csapatok lazitják tömegeiket, megkettőzve a rendes menetközöket; ha repülőgépek közeledését jelzik, elrejtőznek, vagy megállanak. Az ellenség közeiében a biztonság megszervezése a német hadseregben „Entfaltung“ által, vagyis f cif elf e jlődéssel történik, ami lehetővé teszi az egységek gyors be- le'endülését a küzdelembe. A vezető szerepe A kezdeményezésről alkotott német felfogásból következik a vezető döntő jelentősége. A feladat s a helyzet, ez a két tényező, melyet a parancsnoknak döntéseiben szem előtt kell tartania. Miután beérkeztek hozzá a megfigyelők jelentései, a vezetőnek világosan kell megítélnie a helyzetet, mielőtt véglegesen döntene, hogy a helyzettel teljesen tisztában legyen, számot kell vetnie: a) a tereppel, melynek ismerése és pontos felbecsülése igen nagy mértékben hat ki Ítéletére s döntéseire; b) erőivel, a rendelkezésére álló anyaggá;, mozgási lehetőségeivel s az idővel, amely alatt a tartalékok is közbeléphetnek; c) az1 ellenséggel, a pontokkal, amelyeket elfoglalt, vagy elfogulhatott, alkotó tényezőinek egységességével és erejével, mozdulatainak céljaival. Ha csak futólagosán is, a vezetőnek el kel! képzelnie, hogy tenne ő maga, sajár terveinek meghiúsítására, az ellenfél helyén, akiről — pontos értesülések Híjjá-"» — a legnagyobb erőt kell feltételeznie. A vezető — a német hadseregben — szünet nélkül mérlegeli, hogy feladata, melyet előző parancs rótt rá, az uj helyzetnek megfeliei-e még; az események nem lépték-e át a parancsnok elgondolásait; nem !enne=e helyesebb tehát módosítani a feladaton. Ebben az utóbbi esetben jelentést kell tennie kezdeményezéséről, melyért maga viseli a teljes felelősséget. De ebben 07 esetben is m^g kell maradnia a felettes parancsnoka által rajzolt általános keretben. A helyzet kialakulásával a vezető elejti a szokványokat, az általános taktika elveinek ismeretére és megítélésére épít. Feladatának végrehajtásában csak igy tud állandóan alkalmazkodni a változó helyzethez. A német csapatvezetőnek semmi esetre sem szabad szolgai végrehajtónak lennie, aki egy szokványos szabályt alkalmaz, vagy régebbi mintát mise' le ismét. A vezetőnek egyéniségnek kell lennie. A német tábornokokat ezért mindig a legelevenebb észjárású, legképzettebb ezredesek közül válogatják ki, akiket vetélkedés ösztönöz és kezdeményező készség segít. A kockázatokat, amelyeket ez az elmélet magában rejthet, messzemenően ellensúlyozzák a taktikai realizmus előnyei. A vezető sosem feledkezik meg, ho;v közölje a vezetése alatt álló egységekké : a) terveit; b) a helyet, ahol mindig megtalálják; c) döntéseit. Alárendeltjei — természetesen — haladéktalanul jelentenek neki minden felmerült eseményt, mely megváltoztathatja a helyzetet. -Kő: elv, melyet a vezetőnek szem előtt kell tartania: takarékoskodni az idővel s az ellenség megrohanására mindenkor készenlétben állani.
