Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-10 / 205. szám
ELLENZÉK Találkozás aukent Öntudatom alatt mély. fekete már ott tátongott az álom. _ Nem, mos nem szabad elaludnom — riasztottam önmagámra és n.tgv'ám ítottam szememet, hogy kihulljon Mole önön zuhanásom ijesztő kéne. Erőtlen tekintettel kapaszkodtam belé a harnudosz- tályu váróteremben lappangó dolgokba: a gyér fényt sugárzó izzólámpába, az ürötfkopott cserépkályhába, uritársaim fantasztikus árnyékaiba. De lu.íiv volt minden elenallas. Ereztem: lassan-lassan lecsúszom a biztos talajról és belezuhanok az álmok beláthatatlan mélységébe És ekkor remegő kéz avult utánam és szelíden visszarántott a valóságba. — Hová utazol, fiam? Te, te javíthatatlan álmodozó! — hatolt a szivemig mentőangyalom finom, éles hangja. — A Tanár Ur! — ugrottam fel .jede szolgálatkészséggel, miközben szinte a kezemet is felnyujtottam, úgy, mint régen: „Tanár Ur — felelni akarok . . De ő, — megértve diákos fellobbaná- somat — leintett barátságos vállverege- téssel. — Hagyd, kérlek . . . úgy sem tudsz felelni erre . . . Istenem, hogy elmúlt az idő . . . Szeme elborult a evikker csillogó üvege mögött. Szakállas, markáns arcán szelíd mosoly suhant keresztül, amely nyolc- tíz év távlatából hoz és visz magával apró emlékeket. — Még cigarettázol? — kérdi halkan. Az emlékezés derűje árad szét bennem. — Szabad? — nyújtom feléje tárcámat. A Tanár Ur kivesz egyet az aranyozott szopókáju cigaretták közül. Rágyújtunk, öblögetjük szánkaban a keserű füstöt és hallgatunk valami mélységes együttérzéssel. A Tanár Ur fel-felvillanó szemén talán most vonul el hajdani kis birodalmának, az ütött-kopott katedrának, a tintás padsoroknak a képe, mig engem a kilőtt nyílvessző sebességével talál szivén az emlékezés egv varázsszóra: „Bulai És ebben a komikusán hangzó szóban inár ott van a kecskeszakálias, kövér, katonás kis ember. Szinte magam előtt látom, amint heves mozdulattal feitépi az osztály ajtaját, elgurul a padsorok előtt és győzelmesen mászik fel a katedra imponáló magasságába. Hogy igyekszik félelmetesnek, gorombának tűnni fel gömbölyű kis pocakjával, szelíden csillogó csip- tetőjével az orra fölött. Úgy tanít, olyan hittel, olyan meggyőződéssel, mint egy vérbeli századparancsnok a katonai gyakorlótéren. Széles gesztusokkal, öblös nagyhangon, parancsoló modorban diktálja belénk az Étre és Avoir igék rejtelmeit s a francia irodalom atyamestereinek termékeit. Mindent elkövet, nehogy visz- szatükrözze a kamaszarcokból feléje sugárzó jóságosán gúnyos mosolyt, a ragaszkodást, a szeretetet. — Felelni!“ — harsogja felém. — „Ki- lcncvenhatodik oldal: olvassa és fordítsa le! Illetve, ahogy azt maga szokta: fordítsa ki“! Én alig olvasok el egy sort, amikor felcsattan, mint a mennydörgés a kis ember nagy hangja — „Botrányos! Botrányos! Hogy ejti ki a szájából ezeket a szörnyű szavakat: Dán lövi ő paark szóliter e glasszé? Vegye tudomásul, hogy ez nem góbé aranyköpés, hanem Paul' Verlain, kérem! Én a maga korában már tanulmányt Írtam róla! — A Tanár Ur zseni volt — jegyzem meg, mire újabb mennydörgés következik. — Zseni volt az atyamester, kérem! Csak tanultam, tanultam: nem voltam hatökör! Folytassa! Valahol csattan valami, mint egy csukódó kapu. A cigaretta parazsa égeti ujjaimat. Egyszerre mind az öt érzékem visszakapcsolódik a valósághoz. Fülemben kattogó ritmus, megperzselt ujjaim között füstölgő cigaretta, torkomban fé- hgnyelt könnyek sós vize. A harmadosztály nehéz, fojtó levegőjét érzem és nézem ezt a halvány, megtört arcot itt. előttem. „Bulanzsé“ — suttogom úgy, mintha édesapám nevét ejteném ki. — Isten veled, fiam! Én erre megyek... — mutat kelet felé, a végállomásos kisváros irányába. — Te merre igyekszel? — Én arra ... — mutatok nyugat felé, a.z emberi tülekedés egyik jelentős ütközőpontjának az irányába. A remegő kéz végig simítja koravén arcom: — Csak egyenesen, mindig egyeresen előre, fiam ... (1. b.) A pénzügyminiszter — itthon BUCURI STI. szeptember 9. Mircca Cancicov visszatérése hosszas betegszabadsága mán .1 pénzügyn.iímzré- rum élére, a lakosság gyhangu rokon- szenvének légkörében történt meg. Ez a I igy elem remél tó körülmény megérdemel néhány hozzáfüzést. 1 igy idő óta valóságos barátság, mély vonzalom alakult ki n nagyközönség s az intézmények vezetői között. I.átható jele ez. a lakosság s a nap mint nap rendelkezésére állók közötti, a kölcsönös rokonszenv síkján mozgó állandó kapcsolatnak. Régóta elmúlt az ülő, nos és állandó érdekek, melyeket reodszc- lesen s lelkesen fölébehelyeznek a magáné i d c k e k n c k. Mircea Cancicov miniszter egyike azoknak az. intézményvezetőknek, akik legnagyobb mértékben hozzájárultak a mai lelki légkör megszilárdításához. Bár olyan minisztériumnak! az. élén áll, mely végzetszerűen össze van kötve „végrehajtásokkal“, „adóterrorral“, úgy irányította az. aláírását viselő intézkedéseket, hogy a nagyközönségben neve ma lelkesedést támaszt s az országba való visszatérését vaMircea Cancicov pénzügyminiszter és felesége Bucureşti Északi-pályaudvarára érkezésük után, Armand Caiinescu és MititaConstantinescu miniszterek, valamint barátaik s tisztelőik körében mikor a nagyközo'nség „vezetőiben", azt látta, hogy az elviselhetetlenségig keserítik életét. Az intézmények vezetőit ma már nem nézik méltatlankodó szemek. A lakosságban szívből jövő, őszinte ragaszkodás kezd ébredni irányukban Az államszervezet mai alapja szilárdságának legbeszédesebb bizonyitéka ez. Túljutottunk az crőeszközökke! kikényszrritett tisztelet idején. A megbecsülés légköre alakult ki, kölcsönös megértési légköre a nép és vezetői között. A népben kialakult a meggyőződés, hogy vezetőit csak a közönség boldogulásának gondja hatja ár, az áitalá- * 1 2 lóságos diadalmi fogadtatás várta. Hangsúlyozni kell a tényt, hogy egy pénzügy- miniszternek sikerült megnyernie a lakosság ragaszkodását . . . XIV. Lajos idején, mikor hírhedt kincstárnoka meghalt, a család s a barátok kénytelenek voltak éjszaka lopva elszállítani utolsó nyughelyére, mert koporsóját különben körülvették volna a lakosság felháborodásának megnyilvánulásai — írja Michelet. — Mirceu Cancicov kivételt képez :z általános szabály alól, hogy az adófizetők rettegéssel néznek a pénzügyminiszterek fele. Ez egyik legnagyobb politikai sikere. Az ELLENZÉK panaszos-ládája Az Ellenzék por oszro valának népszerűsége hébrőJi-hétre igazolja-, hogy városunk közönsége a nagy világesemények zűrzavarában legalább a maga egyéni élei1 éneik szűk keretei között szeretne nyugodt és megelégedő ll helyzetet fetind. Azok a:z apró sérelmek, amelyek megkeserítik 0 dolgozó polgárok napjait, nagyon könnyen orvosolhatók, ha a hűit óságok figyelembe veszik a közönség jogos kiváinisógöd-t. Most ismét felsorakoztatunk néhány figyelmet érdemlő panaszt: 1. Padokat kérünk a temetőbe! Nagyon figyelemreméltó az a kérés1, amelyet több helyiről is szóvá tettek az Ell enzé k ólma sói. Arra hívták főt szerkesz lős’igünk figyelmét). hogy nagyon helyes és hasznos dolog lenne, ha- a város vezetősége padokat ál- lita/nnj fel ti bejárati ól a halottas kápolnáig vezető utvonaion. A temetéseikre mindig nagyközönség szokott összegyűlni. Viszont csak ez elsöoszlályu kápolna helyisége alkalmas nagyobb számú közönség befogadásánál, a többi kápolnákban iáiig jut hely a közönség számára. A temető igazgatóságai, ilüielva a városi tanács nagyon helyesein! tenné, he a várakozó közönség számára padokról gondoskodna. Függetlenül azonban a temetések közönségétől. helyes volna 0 padok felállítása, a temető látogatóinak szempontjából is. Ennek a kérőinek teljesítése. írem. kerülne a. vár rosnialk különösebb anyagi áldozatokba, a- közönségnek viszont régi kívánsága1 valósul meg, he a városi tanács padokat állítana fel a. temető bejáratától a kápolnáig vezető útvonalon. 2. Az autóbusz-személyzet és az udvariasság Nines olyan, nap, hogy a kolozsvári autóbuszokkal kapcsolatban valami panöszt ne hozma szerkesztőségünkbe a posta. Abba már valahogy beletörődtünk, hogy az autóbusz- tulajdonosok nem cserélik ki rozzant gépeiket és a varosunkban közlekedő társas jármüvek legnagyobb része ma is Noé apánk bárkáira emlékeztet. Elvégre uj autóbuszok beszerzése nagyon nagy köJtsÜggeli járna, aimiire nincs anyagi fedezet. Azt azonban igazién' elvárhatnánk, hogy az autóbuszok személyzete a lehető legudvariasabb kiszolgálásban részesítse az utasokat. Számtalamisizor olvassuk, hogy az autóbuszszindikátus jegykezelői tnnifolyöimot hirdet. Úgy Iá f zik. ezeken a tanfolyamokon a modor és üillemtanira nem oktatják ki a résztvevőket, máskép ugyanis mii tudjuk megmagyarázni, hogy a közönség nap nap ulárv olyan jegykezelőkkel találkozik a f. t rasgí pkocs'nkon, akik az udvariasság napelemeivel sem rendel kéz neik. 11a az utasok az autóbuszok menetrendjéről, tv agy a különböző jegyek árúról érdeklődnek, legtöbbször goromba mormogó vsai utasítják el őket. Kérik továbbá olvasóink e<z Butóhuszíársaságot, bog}- tartsanak olyan jegykezelőket, akik a kisebbségek nyelvét is bírják. Az autóbusz-szindikátus nem állami intézmény, hanem magánváMölat. amelynek az kell a főcélja tegyen, hogy » közön-lég minden részének megelégedését kivívja. Ez azonban távolabbi kérdés. A fontos az, hogy a jegykezelőik akár romámul) ckár más nyelven beszélnek: tanulják meg tisztelni azokat, 0 kiknek pénzéből munkaadóik kenyerüket biztosítják. 3. Uzsoráskodás a bodegákban. Igém tiszteit Szerkesztő Ur! Legyen szives hívja fel tápjában oz illetékesek figyelmét azokra az állapotokra, amelyek a kolozsvári bodegákban uraíikodnak. Számos1 ember van, aki rtem vezet háztartást ési bodegákban vásárolja meg vacsoráját). Néha-néha' változtatja az ember az egyhangú kolbászt, vagy disznófősajtot és egyszer-egyszer e;gy kis csűr- kére ősi llbfitegnertőre, esetleg egy falat libamájra! vágyik. Megdöbbentő, hogy a: kolozsvári bodegáikhan kilónként száz lejért mérik a rántott csirkét, 140 lejért a sült libát és 350 lejt vesznek el «> Elült 'libamáj kilójáért. Egy öt-hatkil.ós Hibát lehet vásárolni 200 lejért, ami kisütve leredukáló dik négy kilóra. Ebből kiszámíthatják illetékes helyem, hogy milyent uzsoráskodás folyik ezen a! téren. -—- Most, amikor az élet olcsóvá tételét tűzte ki célul a kormlátny, nem lenne szabad eltűrni az ilyen; uzsoráskodíáist. 4. Vigyázat! Jön az öntözőkocsi! Igen, szép dolog az, hogy locsolják az utcákat, azonban! kis (figyelemmel lehetnének a járókelőkre is. Az ömlőzőautóik kezelői oly ügyesen végzik dolgukat, hogy mindig sikerül ieiecsikendezniök a járda szélén haladók lábait. Nem tagadjuk, hogy nagyon, hasznos és kellemes dolog a iábfürdő, de wem az utcán és> nem úgy, hogy- az öntözőkocsi spriccelje le az embert, vagy pedig reggel és délijén üzletek előtt locsolgató ánaisgyerekek zúdítsák az emberre >3' vizet. Ideje volna ez elleni már tenni valamit. 1 9 3 R Btepitmbár 10. MA 30 ÉVE 1908 szeptember 9 én a koalíciót \\'e- kerb'kotHiánynak fölöttébb .tok nehézségét okozunk a nemzetiséjek, méj azol: is, a me I jel: azelőtt a körmöm/ - pórt bap fájlaltuk helyet: a szászok ét horvátul:. A szerb pátriárkaválos:tás másodszor Is az ellenállás jegyében folyt le. Színvonlában ugyneveztlk nagyszer!) összeesküvés szálai 1‘ribicse- vies Szvetozárhoz vezetnek. Szerüftvo- ba újabb csapatokat szállítanak. Egy külföldi röpirut „A Balkán-probléma és a balkáni dinasztiák“ einmal föltárja, hogy a karagy orgy isták az Obte- novicsok ellen sűrűn rendezett merényletekkel előkészítették a szerb trón- változást és azóta Oroszország a Balkánon a nagy európai háború fölidézésén dolgozik. Nagy izgalom tört ki Zsilinszky Mihály ny. államtitkár, v. b. t. bányai lutheránus felügyelő beszéde ml'att. mely a katolikusok ellen éles támadás. Mély részvétet I.eltett országszerte Fali: Miksa volt képviselő, a Fester Lloyd főszerkesztőiének és Oberschall Adolf dr. kúriai elnöknek halála. Sanghaj körül nagy árvizek pusztítanak. Eddig 10 ezer ember pusztult el. ..Boldog Debreczen“ — sóhajt föl az Ellenzék: a civis-vöros ugyanis csak 18 és félszázalék pót- adóra szorul, mig Kolozsvárnak 6G-ot kell kivetnie. Marosvásárhelyt Kcnes- sey Béla dr. püspök vezetésével a ref. egyházkerületi értekezlet háromnapos gyűlése zése folyik. Bernády György dr. polgármester üdvözölte « nagyszámú vendégeket. A fiatalok erősen előtérben állanak, mint Ravasz László dr. teológiai és Kolozsváry Bálint dr. egyetemi- tanár. Mozgalom indult meg, hogy Bartók György dr. néhai püspöknek síremléket állítsanak a házsongárdi temetőben. Boér Illek dr.-t, Kisküküllö- megye ifjú főjegyzőjét kinevezték egyetemünkre a közigazgatási és pénzagyi jog ny. rendkívüli tanárának Általános részvét közepette temették el Felszeghy Oszkár dr. városi levél tárnokot, fi Llnczeg János c. beszélj pá- hf-iujertes szerzőjét, aki egy ragyogó pálya kezdetén. 24 éves komban hall meg. Nagy részvétet kellett országszerte, hogy a besztercei Jókai 1 lemér dr. agyonlőtte mMgát, mert megbukott az ügyvédi vizsgán. .4z öreg Grebe Henrik, a közismert volt szabómester ádáz harcot kezdett a bíróság ellen pörvesztés miatt. A népiskoláink túlzsúfoltak. Előző este a Tanítónő került színre (Bcrlányi Vanda, Dezséri, S:enl- györgyi, Hidvéghi, Sebestyén, Gá'lócsi), este pedig a Színházi képtelenségek. Néhány nap múlva megnyitják a téli házat a Tatárjárással és a következő nap díszelőadás lesz Váradi Miklós tiszteletére, akit örökös taggá nevezett ki ct kormány; a piros buqyeüánst játszók. Az első bemutató Géczy István színmüve, A tévelygő lesz, a szerző jelenlétében. Jászai Ignác züllött hivatalnok, aki jótevő nővére. Jászai Mari ellen merényletet kísérelt meg néhány nap élőit, Budapest közelében a vonal elé vetette magát. Időjárás Bucurestiből jelentik: Emelkedő légnyomás, gyenge déli. délnyugati szél, többnyire derült égbolt és a hőmérséklet emelkedése várható. — Bucurestiben csütörtökön délben a hőmérséklet 29 fok volt. ■ ■ Rubinstein lemondta olaszországi hang- versenyeit LONDON, szeptember 9. A Presse Asociation híradása s:crint Rubinstein Arthur, a világhírű zsidó származású hegedűművész, aki több hangversenyt kötött le Olaszországban, visszamondta szerződéses megállapodása it. Ezzel egyidejűleg Henry Bernslcinhcz hasonlóan, visszalcfildte Mussolini (Jász miniszterelnöknek az annakidején érdemei elismeréséül erdőm ág ozott olasz ko- ronarend kitűnt elését. Az angol lap híradása nagy feltűnést kellett az európai müvészviláaban„ ■ >
