Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-08 / 203. szám

ARA 3 LEI K Szerkesztő.lég és kiadóhivatal: Cluj, Cel et Mot Sor 4. Telefon: it—09. Nyomda: Sir. í G Duo» No. 8. Fiók kiadó hivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 17-99 UX ÉVFOLYAM, 203. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARIRA MIKLÓ5 Felelős szerkeszti és ígtszgeeSő * DR. GROSS LÁSZLÓ CSÜTÖRTÖK Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T, .Törvényszéki h-jsKomozIsi szám: 39. (Dos. 826/ 1938. Trib. Cluj.) Előf-zetési árak: havonta 73. negyedévre 210 félévre 420, egész évre 840 le*. BT»«—™ ' .rnvs&ZZEÍ CLUJ, 1 93 8 SZEPTEMBER 8. Nürnberg 1 ElimisM a IcSzYeílen háborús veszély Tegnap kezdődőit és egy héten keresztül ni/ugitkdauitei'ni fog. Belső erőivel és külső fé­lelmek révén. Már hetek óta lure járt, hogy ezidén a nürnbergi párthét műszaki és lelki , kerete minden képzeletet felülmúló módon ki fog tágulni, az események üteme a lehelő leglázasabb lesz s a minden eddiginél na­gyobb tömegek lelkesedéséből szerteszét áramló hangulat a legmagasabb villanyfe­szültségben fog izzani.. Nem csoda, hiszen első fokon most a nagy Németország jegyé­ben folyik le 0 kongresszus, bár a nagy Né­metország ténye még nem valósult meg egé­szen a- Ostmark, vágy ahogy a mi nemze­dékünk mindig hívni fogja: Ausztria beke­belezése folytán. Az eddig visszakerült vidé­kek nem hódítások, hanem szerzemények: rövid megszállás után idegen kézből német Szilézia darabkája és a Soar-vidék, a béke- szerződések értelmébe,n népszavazás alapján. Majd a termeszektől össze rágott és magára ha­gyott Ausztria, volt szövetséges és mindenkor testvér. Ar 1918-as német birodalomból hó­ditó kézre került Posen, Elzász-Lotharingia, némi sáv Belgium, Dánia, Tirol mentén és a Népszövetség védelme alá helyezett Dán-ing „szobád város“ visszaszerzése, vagy még csak a jövő zenéje, vagy a jövő esetleges reménytelensége, mert hisz a locarnoi szer­ződés sz éttépése és március 13 «Ay« után hang­súlyozta Hitler, hogy a határok a volt ellen, ségek és szövetségesek felé végleg megszilár­dultak. Más dolog, -Omi a nagy Németország ■„álmában“ rejtőzik, de , félhivatalosan vagy magánszorgalomból:t mégis már kifengeget a ködből: a szudétamémetség területe és a Drdng noch osten. A legutóbbi események nem hagynak fönn sok és különös kétséget. De a Nagy-Németország mégis tény, mert ■megnyerte a békét, mikor büszkén hangoz, tatja, hogy most elsőizben jelenik meg az Ostmark képviselete és együtt vele a bécsi kincstárból elhozott koronaj egykor a szent német-római birodalom jelvénye, amely a Habsburgok öröksége volt és eddig csak má­solatban szerepelt az ache ni ladikéban a csá­szári koronázás jelvényei közt. Az ember füle ismét káprázza a „népesászár‘ szó halk zenéjét. Mindezek azonban meddő elmélkedések. A lényeg az óriási súly és az óriást árny. A lényeg két oldala. Ezen a héten, a nürnbergi kápráztató ér, tümegünnepségekben, diadal, másún jelenik meg. az ujjátett német biroda­lom és német nép végzetes me je és hatalma. Nincs kétség felőle. Senki sem tagadhatja, hogy a Harmadik Birodalom szédítő ütem­ben; éri el céljait, igaz innét, hogy a közel- 'fekvőket, de amelyeket tíz évvel ezelőtt az európai szárazföldet vezető Franciaország légvárnak minősíteti volna. Következetesen megvalósította egg uj tekintély.i birodalom \paran0urcdmi rendszerét és világnézletét, mely az egész világ ellenére terjedőképes, c fajelmélet, kereszténység és zsidóság ellenes­ség ..ellenére“ is, pénzügyi és nyerstermény- válság ellenére, lefojtva minden demokrata visszahatást is bent. UgQlátszik a Szovjetnél hatásosabban biztosit jez széles néprétegek, munkástömegek és ifjú nemzedékek önfelál­dozó részvételét a totalitásos eszmében, az 'egyéni lemondásban, szabadság föláldozásá­ban. Újra föl ébreszt ette a katonai szellem minden eszközével n hősi halál mítoszát, amely erőteljesebb, mint a császári korban, mert most a fegyelem és tekintély elve át lel­kesült, uj erőt és szépséget nyerve, tudomány és művészet gőzerővel történő hangos támo­gatásától. Nemcsak áz erő, de a hatalom is megnyilvánul. A németség világszerte szét­szórt tömegei szervesen a nemzeti szocialista, vagyis egypárt alapján álló Harmadik Biro­dalom vonzási körébe kerültek, sőt a maguk gázdaáihtrrr'H fa vagy elkápráztatták már hoszzetbb-eövidebb időre, vagy végzetesen cl- 'kápráztatják majd a jövőben. Az irat és már­ka gurul, az ember szédüléses. Ez a hatén aztán a lényeg másik oldalát: a hatalmat is föltárso'ozatos külpolitikai **kerekben, Javult az európai helyzet* —■ Hitler e’isö nürnbergi nyilatkozata meg* nyugvást keltett Mit tartalmaz a prágai kormány legújabb tervezetei Borúra ismét derű. A végletekig feszült és háborús előkészületektől villamos eu­rópai légkiöir mára lényegesen megenyhült. A helyzetet a következő londoni távirat fejezi ki: Angliában elmúlt a háborús hangulat. Egyelőre nem tartanak háborús veszedelemtől. A társashajók, amelyek többhetes kirándulásra indultak s a mult héten visszafordultak, ismét fölszedik horganyaikat. Az angol külképviseletek tanácsára az utóbbi napokban Európa minden részéből sietve haza utaztak az angol állampolgárok', az utolsó 48 óra folyamán azonban megszűnt ez a pánik. A kedd délután érkezett prágai értesíté­sek, amelyek szerint Runciman a hét végére teljesen meg» nyugtató elvi megegyezést remél, az enyhülő hangulatot egyenesen derülá­tóvá változtatták át. A helyzetváltozásnak három kitapintható létrehozója volt. Az első a villámgyors és erélyes francia katonai készülődés. A „Pa­ris Soir“ szerint ez megtette hatását s a francia kormány most már nem készül újabb rendszabályokra. Ezek csak akkor következnének, ha rosszabb nemzet­közi helyzet alakulna, mint amilyen a tegnape’lőtti veit. A katonai hatóságok felfogása szerint az eddigi katonai rendel­kezések teljesen megfeleltek a szükséglet­nek. Ma reggel a párisi sajtó szerint bizo­nyos jelek nyilvánvalóvá teszik, hogy a francia kormány utolsó kísérletnek te­kinti a prágai kormány legutolsó, egye­sek szerint harmadik, mások szerint az utolsó pillanatokban módosítás révén a negyedik javaslatát. Ezt el kell fogadni, mert különben háború esetén Német- és Olaszország arra ébredne, mivel egyébként tisztában van már, hogy elszigetelődnének és a világ egész közvéleményével szemben találnák magukat. A második tényező volt, hogy „általá­nos meglepetésre“ Hitler programszerűen Wagner nurnoergi kerületi vezetőtől fel­olvasott nagy kiáltványa nem terjeszkedett ki a csehszlovák kérdésre. Bennfentes kö­rök nem lepődtek meg, mert hiszen Hen- lein azt az üzenetet hozta Runcimannek,, hogy Hitler türelemmel megvárja a cseh kormány negyedik javaslatát és csak szep­tember 12-én, a nürnbergi párthét záró ülésén fog nyilatkozni és ha elégedetlen lesz, akikor sem ássa ki a harci bárdot, hanem követelni fogja nemzetközi bizto­sítékok mellett a népszavazás lefolytatását. Pedig tisztában van, hogy ezt Prága :3 és a nagyhatalmak iá visszautasítanák. A helyzet kulcsa igy továbbra is Hűi er. kezében marad. Érdekes, hogy a ma érkezett londoni hír­adások szerint Angliában egyáltalában nem öltözött meglepetést Hitler első nürnbergi nyilatkozata. Hitt tartelmaz a prágai Scöi’inátay tervezel© ? A harmadik és a legfontosabb tényező, hogy Prágában elkészült a IV. tervezet, melyet kedden este & külföldi sajtó képvi­selőivel közöltek. A Magyar Távirati Iro­da prágai munkatársa igy összegezi a vég­ső alapelveket, amelyeket Bene-s elnök; a szudeta-képviselők tegnap késő esti fo­gadtatásán egyszerűen jelzett és a megbí­zottakat ultimátumszerűén Hodzsához utasította a részletek megismerése céljá­ból. A még csak keretes tervezet főpont­jai a következek: 1. A közhivatalokban és az államháztartás megfelelő részeiben, továbbá a kjözszál 1 itásokban és közmun­kákban érvényesülni fog a pontos nem­zetiségi arány elve. 2. A nemzetiségek ke­beléből kinevezett közhivatalnokokat csak a saját nemzetiségi területükön osztják be szolgálatra. 3. A közbiztonsági szolgála­tot ketté osztják, lesz külön helyi és kü­lön állami szolgálat. 4. Az összes kisebb­ségi nyelvek teljes egyenlőséget nyernek az állam nyelvével. $. A cseh kormány 700 milliót folyósít a gazdasági válságtól leginkább sújtott német területek talpra­állitására. 6. A nemzetiségi önkormány­zatban részesülő területek körzeti alkot­mányokat kapnak és csak az államegység szempontjából föltétlenül szükséges ügye­ket fogja intézni a központi államigazga­tás. Semmiféle rendelkezés nem érintheti a határok sérthetetlenségét és az állam egységét, szóval ezt a két alapeszmét ősz* sze kell hangolni a kisebbségi jogokkal. (Minthogy a kormány hangsúlyozza, hogy részletes megegyezés csak ezután követke­zik, nyilván még nem dőlt el az a kérdés, hogy az önkormányzati területek a tar­tományi, kerületi, vagy a kantonáhs rend­szer Szerint állapíttatnak-1 meg.) 7. Köz­ponti állami bizottság létesül az olyan nemzetiségi ügyek részére, amelyek egy végső fokon való döntést igényelnek. S. A nemzetiségi jogokat külön törvények fogják szabályozni. 9. Azokat a kérdése­ket, amelyek törvényes rendelkezést nem kívánnak, haladék nélkül politikai meg­beszélések alapján hajtják végre, viszont a törvény javaslatokat a lehető legrövi­debb idő után a parlament elé terjesztik. Â felelősség kérdése Ebben a három kézben volt a fogó, amivel a helyzet néhány méregfogát már eltávolították. Az a kérdés, sikerül-e többit is, főleg a gyökereket, megragadni és eltávolítani? Az utolsó londoni távirat szerint ott úgy tudják, a szélcsend ellenére is végsőkig megfe­szített munka folyik, hogy a nürnbergi Olaszország után csak a III. Birodalomnak vannak eredményei. Még Br.üfiing tört utat, mikor megtagadott minden jóvátétel;, Hábo­rús és újabb adósságfizetést. Hitler pedig sorban megtorpedózta Versailles minden ren­delkezését a terilor iái h határozások kivételé­vel, miután eredménnyel ijesztette meg a vi­lágot Saar után a Népszövetségből és a ü- fegyverzési világértekezletből való távozásá­val. 4 békeszerződés elleniére, visszatért az általános katonai kötelezettségre s széttépve a locarnoi papirost, fölfegyverezte a rajnai évet, majd fölszabadította vess utján és viziut- jit minden ellenőrzés alól, megbuldcgta uj kongresszus végén elhangzó hitleri zá­róbeszéd előtt a legfőbb alapelvekben létrejöjjön a prágai megegyezés. A „Press Associated“ úgy tudja, hogy ha a jövő hétig nem jutnának tényleges eredményre, Hitler ismét válságot idéz elő. Német ködökben máris igyekeznek a felelősséget a csehek nyakába varrni. A német távirati iroda prágai jelzéssel a kö­vetkezőket irja: Prága diplomáciai körei­ben az a felfogás, hogy a csehszlovák kor­mány eljárása nem egyéb, mint pontos, terv alapján véghezvitt sakkhuzás, amely­nek célja időnyerés és a német szudeta-; párt eltérítése a biztos jogi alapról. A cseh lapok az utóbbi időben nyíltan beismerték e2t és a felelősséget a szudeta-németekre kenték. A szudéta-némel párt azonban haiár- talían türelemről tóit tanúságot és ne na hagyja el álláspontját. Runciman külde­tése is azt bizonyítja,, hogy London bi­zonyára. belállLá; keveset használna, ha a kérdés továbbra is megoldatlan marad­na. A prágai, kormány ezek után „továb­bi engedményekre“ kényszerüli. A prágai kormánynak Benes elnökkel! együtt szep­tember 5-én hozott határozatta még nenr ismeretes összes részleteiben és csak a szudétó>német kiküldötteikkel való meg­vitatás után közük a szudéta-német párl. tai’J, m ejgtfel élnék-e a kiairlsbadi követe'- menyeknek. Eddig a németek. Már most végül az a kérdés merül fel, hogy at Népszövetség pénteken kezdődő nagy ülésszaka — szeptemberben nemcsak ta­nácsülés. hanem évi közgyűlés is van — foglalkozhaít-ie és ha igen, foglalkozik-e majd a szudeta, 'továbbá a spanyol s tá­volkeleti kérdéssel? Mindenesetre a Ger.f- ben összegyüllekezö diplomaták minden; eddiginél sűrűbb és izgalmasabb megbe­szélésekéi! fognak lefolytatni. (Folytatás a nyolcadik oldalou) disszimiládós elméletiével a rég1 kisebbségi politilcát, az oi aisz ellenes szemkei ók f ölborit á- sával utat vágót* a spanyot polgárháborúba való beavatkozása részére s a földközitengeri pánikban a gyáva világdemokrácia szcmelát- tára kénge-kedve szerint elnyelte Ausztriái. Most már a szudétákon át és a Duna hátán nemcsak a kisállamok és népek sorsát, ha­nem a béke vagy. háború, egész Európa!, sőt a világ végzetét dönti ei Nürnberg: a világ és élet középpontja. Soha még Németországban nem volt ily végzetes, ilyen fenyegető, valósággal Isten kegye vagy isten ostora, 19lé-ben, amikor 11. Vilmos korább; mondása szerint Német­ország ..a világ élén járt“, nem ivott ennyire az emberiség lehetőségeinek ura. Mélyből föl­került és a történelmet alig ismerő embernek j révén. Érthető, hogy az egész világ végletekig I feszült figyelemmel, szivszorangva, meg-meg- j akadó lélegzettel pillant Nürnberg felé. Hi- I vatalosan televdn derűlátással, de igy eem fenntartás nélkül, a magánvélemény szerint pedig, amely inkább érez, mint okoskodik, teli soha nem tapasztalt félelemmel és két­séggel. Ki tudja, nem-e kezdődik Nürnberg­gel egy merőben ismeretlen uj emberiség uj időszámítása, szellemisége, világi őrt éneimé fi

Next

/
Thumbnails
Contents