Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-07 / 202. szám
7 9 3$ szeptember 7; ECKE-TV ZÉK „Szükség van a lelkek megbékülésére!“ írja Dragomir Siiviu kisebbségi főkormánybiztos a Times hasábjain. -* Részletesen foglalkozik a kisebbségek helyzetével a fökormánybiztos cikke •mr) KOLOZSVÁR, sízeiptember 6. Jeüer.itelOüik., ihogiy (Duagomvr Silviu cir. kisebbségi fóiikoíniáiinybdztos cikket irt &• iocido- lii Tiigaes . hosáibjairi a. roimüinlai Jcisefobiségi kérdésiről. A Ttoesmék ez a szárma .most érkezett még Kolozsvárra, így ammlk. f omlosa bb iiLegáiibipátásaii.t pontosain és* rósiStetesien/ ikö- íölbetij'üik. „A magyarok képviselik a leg« nagyobb kisebbséget“ Drogom i,r Sílviu dr. íőkxD-rmárj\Thi2?t03 cikkét az 1930. évi népszámlálás adiaJtaénülk ismertetésié véli kezdi. Eszerint 1930-ban 18 millió 57 ezer főnyi lakossága volt az országnak, melyből a kisebbségek 5 millió 76 ezer leiket képviseltek & ezek sorában, sbámiuik szeriinifc .a magyarok, niédietek, rutének és 2sidók emelkednek ki, * többiek — lengyelek, szerbek, csehek, szlovákok, buigánok, tatárok, oroszek, görögök, törökök, öritiénjyek súb. — lakossáiglönedá- ' kék, vagy kisebb nem zelcsopo-r tok, melyek nem voKok képesek nemzeti öntudatot teremteni. — Erdélyben — álfájpütjai meg Draigiomir dr. fökonmányibizlois — a magyarok képviselik a iegszámosabb kisebbséget (számuk egymillió, 4-25 ezer), kompakt tömeget azonban csak ai székely vidéken, alkoteiak. Egyébként a román többség uralja mindenütt a 'helyzetet a magyar lakossággal azemiben, mely főleg a vározdkbün taláClhaló ési a nyugati ha- ítVir vékony sávjiám, hol' <ai két etnikai terület: magyarok és románok taliálikoz'niak. i Mi indokolta az állampolgár- sági revíziót? 5? zoten, .túlmenő követeléseket fogjniaki majd tá- nmsztiaeii. Mindez azontban, nem tud eltántorítani azon .elhatározásomtól, hogy teljesítsem kötelességemet úgy, ahogy őzt az ország érdekei kívánják. Ha; eröfesziiLesümk sikerül, minden 'bizonnyal egyik alapkövét tesz. 'Szűk le a lelkek megbékít lésének a megl valósíthatjuk azt, amit biz államfő legmagasabb köteltességként kuvácit tőlünk: az összes románok etnikai származásira * s vallásira való 'tekintet 'nélkül1., legfőbb .létaüápunknak tekint- síik a hazáit. Roonáiiáa uj kisebbségi prolii Unkája csak egy kis türelmet igényel, hogy bebizonyíthassa, hogyan akar eljárni ezen a téren — fejezi be cikkét a kisebbségi főkor- mánybiztos. Romástpilóták ss kSsanSasti-repiiiőves'seoy első dijat! BUCUREŞTI, szeptember (i. A Idsantant repülöversenyén a román •repülök fényes eredményt értek el. Under mérnök, a 1AR repülőgépgyár egyik kiváló repülője, az első’dijat és a Benes-kapát nyerte el, Odinsu mérnök és lonesca ur- hölgy a repülőversenyen a második helyezést érték el. '' ' Bezárni! a méhészeti és gazdasági kiállitiss Szász Pál beszéde az EGE uj szakosztályának kiválásáról Dragomir Silviul dr. ezután sörte veszi az összes* többi 'kisebbségeket $ hosszasan foglalkozik a románjai zsidók helyzetével, megállapítva, hogy csak 1918 után lelt a zsidóság is nemzeti kisebbség. Száiimsizeniint a zsidók ai harmadik helyet foglalják el Románia: kisebbségei között és 757 ezer lélekkel a lakosság 4.2 százalékát képezik. — A románjai zsidó kisiebbsít'lgi kérdés ;—» folytatja Dira.gomir da. fökorifnáiniybizitos — íx'«iyo3.U)T.iabb' és az utóibbi Időbeni egyenesen akuttá“ vá’lt két okból: 1. A zsidók száma rendkívül megszidiporodott a Prutoin túlról jövő menekültek folytonos ncivekeálke esi a szomszéd országokból való be vándorlási folíy. íáni. 2. A zsidóknak a pénzügyekben, iparban és kereskedelemben való túlsúlya túlságosan nyilvánvalóvá vált a legutóbbi gazdasági válság során és a többségi) elem részéről olyan, reakciót váltott ki, mely orra késztette a kormányokat, hogy csökkeni kési (descongestionare ) intézkedéseket fogaifflsitosihsia- Tiak. Így került sor az összes romániai zsi. dók á! kim polgár sági •revíziójára s ebben leli imiagyiaTáza'tát a román kormány törekvése, hogy. hozzásegítsék a román elemet a gazdásági élet terén nagyobb Biránysizámibaru való érv ényesüli ősre. Őfelsége nagylelkűsége A Times hasá-bjaan. megjelent cikk ezután a romániai kisebbségek jelenlegi helyzetével foglalkozik. Rámutat ainte,, hogy asz ef.kotmány biztosáitja a teljes) jogegyetnöösiéget, kisebbségií fukar- mányibóztosság létesüjt á egybefoglalták a ki- sebbsll^isk jogaira és kötelezebtsiégeire vointaf- kozó tételes 'törvényeket. — Az uralkodó széleskörű nagyi ei]küs\3gének szelleme fogja vezetni ezután Románin politikáját a kisebbségekkel szemben -—• szögezi le Dnaigomir Silviu dr. főkormónybiztos. -— .4r uj irányelveket kétéviizedes tapasztó, lat alapján fektettük le, figyelembe véve azonban a kisebbségek hivatott képviselőinek jogos panaszait is, akik bármikor hivatkozhatnak. a törvények oltalmára és védelmére a jövőben. . . Szükséges a lelkek megbékülése — Tudom, sok nehézséggel fogok isizembe- találkozhi, sok .előítéletet kell szétoszlatnom és meg keif kísérelnem kiküszöbölni a visszaélése, kel, , melyek észrevétlenül és ellenőrizetlenül történhettek. Harcolnom kell majd a kisebbségiek bizalma. Önmagának légkörével, ekek a vaÜÓ hely? KOLOZSVÁR, szeptember 6. Az EME és az EGE által rendezett o't napra terjedő kiállítás és vásár tegnap véget ért. Szombaton, mint már közöltük, a ref. kollégium dísztermében megalakult az EGE gyümicfícstermelési szakosztálya. Az alakuló gyűlést dr. Szász Pál, az EGE kiváló elnöke az alábbi beszéddel nyitotta meg: Dr. Szász Pál beszéde Az Erdélyi Gazdasági Egylet munkájában annyira haladt, hogy, szakosztályok alakítására gondolhat. • >•Â szakoktatás terén tapasztalhattuk, hogy a gyümölcstermelés és kertészet tecélkitűzéseink mellett. Ez a kérdés eddig is érdekelte az EGE tagjait, akik gyümölcstermeléssel foglalkoztak. Ezeknek részben élethivatásuk gyümölcsfaoltványok, iskolák csinálása. És mi teljes erőnkből azon tagjaink mellé keli álljunk, akik ezzel foglalkoznak. Biztosait kell lennünk abban, hogy ha az EGE ajánl oltványit valakinek, az azt fogja-e kapni, ami kell. Az EGE=nek mellé kell állnia és támogatnia.kell tagjait ebben a munkában, de 'minden munkát ellenőrizni kell. Ez nem áll ellentétben az EGE célkitűzéseivel, hogy tagjait szólgálja és támogassa, amint Kedd, szerda utoljára! 11 A fehér liliom. Simone Simon nagy filmje. Thalia Mozgó Csütörtöktől Hárman a határon (Szökés a német fogolyAmicus“ Diák- naptár 1938-39 230 oldal, 16X10 cm. nagyság, szak. tanárok, szerkesztésében, értékes, hasznos, uj tís gazdáig tartalommal. Pénzű beküld- ve (bélyegben' is lebet) portómentesen 25 lej, utánvéttel plus portó. üPAGE-ná! Cluj! rén a kisgazdák eredményt alig tudnak felmutatni. Megveszik a facsemetéket, elültetik, azok később teremnek is, de a termést nem tudják értékesíteni. Többszer kaptunk külföldről komoly ajánlatokat, de szervezetlenség hiányában kisgazdáink elestek az exporttól. Olyan nagyon hirdetjük, hogy Erdély kitűnő gyümölcstermő és be kell látnunk, hogy ez szükségessé teszi azt, hogy az erdélyi gyümölcstermelők meg legyenek szervezve. Nekünk szükségünk van szakszerű tudásra és tapasztalatra ezen a téren. Mint ahogyan az Erdélyrészi Méhész Egyesület egy ilyen szép kiállítást tudott rendezni, éppen úgy meg kell legyen az EGE-nek is a kiállítása, hogy azoknak az embereknek a munkáját is bemutathassuk, akik szaktudással rendelkeznek és birnak a gyümölcstermelés terén. Ez a munkamegosztás és a munkában mindenkinek részt kell vennie. Ez,en szaktudással rendelkező EGE tagok önként kell vállalják a gyümölcsészettel és kertészettel . foglalkozó gazdák irányítását. Csak egy ilyen önkéntes munka lehet képes arra, hogy. egy ilyen szakosztály létesíthessünk. A szakosztály nehézségekkel fog küzdeni, de ha eleinte akármilyen kis eredményeket Í9 érünk el, ki kell tartanunk csak tudja. Ez csak akkor immorális, ha nem teljesiti azt a munkát, ami célrave- zet. Tehát megnyugtatni akarom a szakosztálynak azon tagjait, akik ilyennel foglalkoznak, ne méltóztassanak gátlásokkal önmagukat befolyásolni, mert az nem fogja munkánkat előbbrevinni. A közcél elérésének szolgálatában kell állanunk és mindenki tudásának legjavát kell, hogy adja. Az EGE szükségesnek látja ezen szakosztály megalakítását és felkérem gyümölcstermelő gazdatársaimat, hogy lépjenek be a szakosztály tagjai közé és fejtsenek ki tevékeny munkát sajátmaguk és többi gazdatársaik érdekében. ^ A gyűlést ezennel megalakítottalak nyilvánítom. A választások Ezután választások jöttekElnöknek Korponay Kornélt választották egyhangúlag. Alelnök: Székely Lajos. Előadó és jegyző: Török Bálint. Választások után szakelőadások következtek. 1. Gogomán Ferenc Dés: A kivitelre és piacra szánt gyümölcs válogatásáról és csomagolásáról. 2. Fülöp Ferenc Kolozsvár: A romá- nai gyümölcskivitelről. 3. Ifj. Veress István: A méhészet jelen« tősége a gyümölcsösben. Küii&lds’öl is kasa kell az silag felmenten és alkalmatlannak talált Hsak a katonai BUCUREŞTI, szeptember 6. Az orvosilag felmentett és alkalmatlannak talált if jak katonai felülvizsgálatával kapcsolatban illetékes helyről közük, hogy az ideiglenesen, vagy véglegesen felmentett külföldön tartózkodó ifjak — akik felülvizsgálatra kerülnek — az illetékes parancsnokságnál állnak felülvizsgálatra. Valótlan tehát az, hogy a külföldi román követségeken vizsgálják felül őket. íanoimáip kiránduíásoR Dicséretes és helyes ötlet volt a poiiti* kamentes kormányzattól, hogy tanulmányi kirándulásokat rendez a munkásság számára. Az eddigi kormányok annyira ei voltak foglalva a saját párthiveikkelr hogy nem volt idejük törődni a munkásság nagy tömegével. Most végre felvetették az ötletet, hogy a gyárakban és műhelyekben robotoló tömegekkel is meg kell ismertetni ennek a gyönyörű fekvésű' országnak szépségeit. Az állam költségén megszervezték az első kirándulásokat, amelyek páratlan sikert arattak. Nagy munkás-csoportok vettek részt az ország;' minden részéből a kirándulásokon, ami arra indította a kormányzatot, hegy a nagyobb városokban központi irodákat szervezzen a kirándulások irányítására és a résztvevő munkások kiválasztására. A magyar sajtó a legnagyobb örömmel üdvözli ezt a dicséretes mozgását.. Minden állampolgárnak elsőrendű érdeke, hogy megismerje hazáját és szemtől- szembe láthassa az ország nevezetességeit.1 Nagyon helyes, hogy az ország életébe' bevezetett uj ritmus a szombati és vasár-, napi munkás-pihenőket tanulmányi kirán-1 dulásokra kívánja fordítani. Ebhői az alkalomból önkéntelenül is ki-' kívánkozik belőlünk az indítvány: menynyire üdvös és hasznos lenne, ha a kormányzat módot nyújtana a kisebbségi sajtó számára is az ország megismerésére.’ A naiv olvasó bizonyosan csodálkozva kérdezi erre: hogyan, hát az újságírónak nincs szabadjegye a vonatra? Sajnos, a legutóbbi évek kormányai nem fektettek súlyt arra, hogy a vasúti szabadjegy kcd-; vezményeibol a kisebbségi sajtó harcosai, is részesüljenek. A pártpolitikai alapon; álló kormányok költségvetésében nem találtak lehetőséget kisebbségi újságíró-jegyek fedezésére. így azután most előállott az a komikus, helyzet, hogy ugyanakkor, amikor az ál-: lamhataiom kirándulásokat rendez a nagy. munkástömegek számára, a kisebbségi1 sajtó munkásainak nincs módjában megismerni az ország nevezetességeit. Azt ai néhány szabadjegyet, amelyet a Goga-i kormány kiadott — hála annak, hogy ai miniszterelnökségi államtitkár neves er-i délyi román lapszerkesztő volt — legű utóbb visszavonta a CFR és igy ebben ai pillanatban egyetlen magyar újságíró van abban a kellemes helyzetben, hogy hiva«' tásának gyakorlásában a vasúti szabadjegy. is rendelkezésére álljon. Tudjuk azt, hogy a kormányzatot jóindulat vezeti a kisebbségekkel szemben.! Erre mutat a kisebbségi statútum és a ki-, sebbségi kormánybiztosság felállítása. Évek óta vajúdó problémák várnak megvalósi- tásra, nem csoda tehát ilyen bokros elfog-; lakságok közben, a kormányférfiak nem értek rá a kisebbségi ujságirók sérelmének orvoslására. Azt hisszük azonban, hogy eljött annak az ideje, amikor a sajtóigazgatóság utján felhívhatjuk az illetékesek figyelmét) erre a lehetetlen helyzetre. Titeanu államtitkár, a sajtó és propaganda-igazgatóság! vezetője maga is a toll munkása. Bizonyo-j sak vagyunk benne, hogy ő megérti:: mennyire fontos a kisebbségi sajtó munkásai számára az ország megismerése.- Amikor tehát a legnagyobb örömmel üdvözöljük a munkásság számira rendezett tanulmányi kirándulásokat, kérjük a kor-: mány vezetőinek jóindulatát a magunk számára is. Találjanak végre módot rá,- hogy a kisebbségi sajtó munkásai is szabadon teljesítsék hivatásukat. A közélet szempontjából legalább annyira fontos, hogy a kisebbségi ujságirók megismerjék az országot, mint az, hogy a munkástömegek szabadidejüket tanulmányi kirándulásoknak szenteljék. Hisszük, hogy ezek a sorok nem tévesztik el hatásukat és a kormány közelebbről módot talál arra, hogy a kisebbségi újságírók is tehessenek tanulmányi kirándulásokat szent foglalkozásuk szolgálatában. VÉGH JÓZSEF. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg« választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztáJyában, CîuL JPiata Unirii. ' v' " w v
