Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-07 / 202. szám
ÁRA 3 LEJ Szerkesztő rég ét ki® dó hivatal: Cluj, CUfa Modor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: ihr. I G Duó* No. 8 Fiókkiadóhivatal és könyvosztily: P. Unirii 9. TeíefoQ n-99 aaeffimniior.Bii.yMiaBgaT—a 3LIX ÉVFOLYAM, 202, SZÁM. ALAPÍTOTTA. BARIBA MIKLÓS IFsl&lös szerhesziő és igazgató s QR. GROIS LÁSZLÓ MiiiiuääML.TSin. BaammmummBSMKMBatMMBm szERDa Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T, Törvényszéki lajstromozási szám: 39, (Dos. 886/, 1938. Trib. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210. félévre 420, egész évre 840 UBf. imtgrniiiannwMnMMitiwMnir.Tr^ifimnr ..■™|— iiiiroiir»iiiiBiiiiBii»mMHffl«maiiwwMaM> CLUJ, 193 8 SZEPTEMBER 7. Szemétíádm Kormányzó rendszerünk szabaddá tette a közigazgatás bírálatát. Nyilván fölismerte a tényt, hogy a legjobb szándékú közigazgatás tudatos akarata ellenére is megsérthet jogos magánérdeket és olykor akkora tömegben. hogy a magánérdek gépiesen közérdekké válik. A tekintély, a rend, a szilárd hány sérelme nélkül történhetik meg ilyenkor a közigazgatás bírálata, ha ez nem rejtett pártérdekből, vagy eltakart politizálásból, vagy egyéni elfogultságból történik, ha egyszeregyszer a közigazgatás sokoldalúság és gyorsaság miatt nem ismeri föl az egyéni vonatkozásban a közérdeket. az ellentétes érdekel; nem mindenkor tárgyilagos mérlegét, az egyéni szabadság jogos határát és igg igazi iá- akarattal kezdett cselekedetével is bírálatot idéz föl okvetlen, amely mindig kényes és sohasem kívánatos a kötelezett szempontjá- | hói. A szigorú légkör, amelyben élünk és amelynek végső célja; béke, igazságosság, •rend, azonban gondos lelkiismereti köteles- § ség évé teszi a sajtó bírálatát, mely igy közre, működik a hatalom jó munkájában. Ehhez a megatrendü szemponthoz pillanatnyira sem leszünk hűtlenek, amikor Száváié ssz iiI; városi életünk legidőszerűbb kérdését s a miatta keletkezett ‘érthető riadalmat: az egyöntetű szeméit ódák beszerzésének kényszerét. Mert komoly 'riadalom vQn, melyet csillapítani kell. Hangsúlyozzuk, hogy n város polgármestere, a város tisztikara s a város közigazgatásában elükül t cso.portoza. (ok jóindulatát. szorgalmát és tisztességét soha egy pillanatig sem vontuk kétségbe, sőt ellenkezőleg, örvendünk minden alkalomnak, amikor érdemeiket kiemelhettük, hála Istennek, elég gyakran. Lázas igyekezetét álla. pit hatunk meg a város hiányainak eltüntetése, az utca és a forgalom rendjének és biz. tons ágénak fejlesztése, a köztisztaság és közegészség fokozása, városszépítés tekintetében és meg, vagyunk győződve róla, hogy amit lapunk az utóbbi időben hangoztatotta város régi jellegének, a kész parkok védelmének, a temetőben. a hagyomány, kegyelet és érdem tiszteletének ápolásét szintén szivére veszi. De akaratlanul túllő a célon épp a lázas igyekezet és szakad át km jóakart. Épp azért meggyőződésünk' hogy felszólalásunk <nem lesz f cl rahány t borsó és a város derék polgármestere minden illetékes más tényezővel kapcsolatban bizonyára nem veszi zokon a szemét]áda.kérdés ügyét és* ezt közkívánatra, mindenki megelégedésére módosításinak veti cM. Ha nem volna meggyőződésünk, világért se választanánk ezt az utat, Nagyon helyes, hogy a köztisztaság érdeké- ben a szemételtávoíitás kérdését rendezni óhajtják. A szemeteskocsik viselkedését js. Annak az elrendelése 'azonban, hogy minden lakásbérlő, Szávát akárhányszor nyomorgó család, amelyet olykor csak hajszál választ cl hikbértairiozás miatt — szemét módján — az utcára dobástól, méregdrága és fényűző szemétládát vásároljon, amelynek már a hir- forgaíomba került ára oly nagy. hogy kislakás havi bérét fölülmúlja. sajnálatos belenyúlás az egyéni jogokba és anyagi helyzet, be, sőt alkalma lehet más hasonló, esetleg sorozatos rendelkezések hozására, amelyek révén a lakáson kívül helyezendő különféle drága. tárgyak megvételére: lábtörlők, világító testek, seprűk beszerzésére kényszerülnének. Ennek a határát nehéz megszabni és rosszakarót esetéin elfajulásokra vezetne. Bár. mennyire is nagyon tetszetőis és gyakorlati az egyöntetű személládák beszerzése, a parancs mégis rendkívüli elkeseredést okozott nemzetiségi különbség nélkül a közép- és alsó osztályban. A rengeteg sok szegény embernek fáj a nagy költség, a tehetősebbnek pedig a magánéletbe való ez a<z erőteljes belenyúlás. Sokan lelkesedve sem engedelmeskedhetnek pénz híján. Éz vannak, akik szóváteszik, hogy valóban egy, vagy néhány válogatott cég kapja meg a előállítás szabadalmát, ami pedig ipor-i és kereskedelmi közérdekből rossz vért szülhet. Tudjuk, hogy az intézkedésnek nagy közTOSMOS JU ölül ; Tí Katonais intézkedésekkel válaszolt Németország a. franda biztonság] lépésekre* Mindkét részről enyhítem igyekeznek a katonai ténykedéseik- éléi• « izgalmas tanácskozások Prágában* ** Óriási érdeklődéssel Ügyeli a diplomácia a nürnbergi kongresszus eseményei! Az európai helyzet irányítása ma reggel óta Franciaország kezébe került, amely a határozott „nem“ politikáját képviseli Hitler fenyegető és kifárasztó célzataival szemben. Eszerint a válság fokozódik. A rosszabbodás egyik jele, hogy .Franciaország nemcsak visszatartotta a hadgyakorlatokra behívott tartlékosokat és visszavonta a keleti határszél, főleg a Maginot-vcnal állományára vonatkozó szabadságolásokat és uj csapatokat tolt errefelé, hanem tegnap folyamán két korosztály tartalékosait is behívta, amely, intézkedést Cor bin londoni nagykövete utján tudomásul adott Londonnak, amely tudomásul vette az intézkedést. Ezt a francia lépést nyilván a Lafayet- tc-emlék leleplezésekor Bordeauxban elhangzott beszédek vezették be, amelyekről az Ellenzék tegnapi száma beható közleményt hozott és Bonnet francia külügyminiszter, Bubit paris USA-kcVet s a bordeauxi polgármester beszédei, amelyeket a „Deutsche Allgemeine Zeitung'1 1 fenyegetésnek tekint, nyilvánvaló jele, hogy Franciaország erélyesebbé válni kezdő politikáját Anglia után most már az USA is támogatja. Meg kell azonban állapítani, hogy Franciaország katonai intézkedései nem izgatják Berlint, amely nyilván érthetőnek tartja ezt a maga kezdeményezése után s egyben úgy érzi, hogy időt nyert a mult hét óta nyugati határán eszközölt titkos csapatmozduia- taival s az erődítési müvek építésének hajszolásával. Berlini félhivatalos helyeken megállapítják, hogy amint annak idején Párisban se tett végzetes benyomást a német tartalékosok behívása, épp úgy történik most Berlinben a franciák esetében, mert az a remény, hogy Franciaország a tartalékosok behívásán túl semmiféle súlyosabb eszközhöz nem nyúl. Párisban is igyekeznek azonban enyhíteni a helyzet sötét képét. A sajtó azzal biztatja a közönséget, hogy Hitlerék a szudeta-német viszony szempontjából e hónap folyamán- nem fognak elhatározó lépést tenni, bár Hitler és Henlein eddig változatlanul megmaradtak korábbi álláspontjukon s egyetlen komoly tárgyalási alapnak csak; a karlsbadi nyolc pontot tekintik. Párisban az a vélemény, hogy Hitler a szudeta-kérdésben elhatározód lépést csak akkor fog tenni, ha Fraua; ciaországban komolyabb belpolitikai! válság tör ki. A. sajtó a helyzet függésben tartásának), bizonyítékát látja abban, hogy Bonnet; pénteken el fog utazni Genfbe és hegy) varsói jelentés szerint Beck lengyel külügyminiszter is szerdán útra kell Genfbe, Berlinen át, ahol három órán keresztül fog tartózkodni. Icicilcs i csehsilováifiel ücliiclril A helyzet további romlásának egy másik bizonyítékát nyújtja a londoni jelentés, amely szerint, bár az angol sajtó az általános helyzetet, különösen a cseh kérdésben, megnyugtatónak látja, addig Prágából a helyzet élesedéséről kapnak jelentést. Eszerint Hitler és Henleinék csak látszólagosan engedtek valamit és az a meggyőződés Prágában, hogy a nürnbergi napokon Hitler teljes önkormányzatot s népszavazást fog követelni s az utóbbit a szudeta-németek erőszakosan is végrehajtják. (Itt említjük meg, hogy pár év előtt az erdélyi szászok népszavazást írtak elő kebli viszályuk ügyében, de a Tatarescu- kormány ezt megakadályozta.) Arról is meg vannak győződve, hogy ha Nürnberg ben még hallgatna is a fenti követelmények dolgában, Henleinék az önkormányzat és népszavazás mellett követelni fogják, hogy Csehszlovákia mondja fel a francia és orosz segélynyújtási szerződést s a szudeta- németekből alkotott tiszta ezredekre való tekintettel, a hadügyminisztériumban és vezérkarban is adjon helyet a németeknek. A cseh kormánylapok egyre élesebb hangon írnak Hitler és tisztasági és egészségügyi fontossága van. Na. pirmdre kellett jönnie. A fából készült ócska szemétládák nem szemrevedók és most, amikor végig a Regina Maria-utcán a nagy ■siirihr elhelyezett virágládikák elkényeztetik az ízlést, ugyancsak rossz benyomást is keltenek, undort okoznak és bizonyár# kihívjálc magul; ellen a közegészségügyi bírálatot Is- ‘.Ámde volna egyszerűbb és olcsóbb, az egyéni érdeket kevésbé érintő megoldás. Rábírhat, jók a lakókat, hogy lassan javítsanak a helyzeten: keményebb fából, tetszetősebben elkészített ládákat szerezzenek be, sűrűn fertőtlenítsék ezeket és esetleg olcsó pléhvel lábé. Henlein ellen s hangoztatják, hogy Csehszlovákia rendületlenül számíthat szövetségeseire, főleg a demokrata nagyhatalmakra s ezért joggal foglalja el azt az álláspontot, hogy a nemzetiségi kérdés csak nemzetközi módon oldható meg, mert belső tárgyalások nem sikerülhetnek. A londoni jelentés szerint a prágai kormány semmi esetre sem hajandó három pontból engedni; 1. Az ország külpolitikájába senki se szólhat bele. 2. A szudeta-kérdés csakis a svájci kantonok mintájára oldható meg. 3. Katonai téren Prága kezében kell maradnia minden döntő erőnek. A cseh sajtó megállapítja, hogy a szu- deták hivatalos jelentése Hitler és Henlein találkozásáról is lehangoló. Eszerint itt nem volt „tárgyalás“ és nem került szőnyegre a „A. terv“, melyet már eleve visszautasítottak. Henlein Runciman üzenetét vitte, melyre Hitler válaszolt. De a prágai helyzet) romlásának na- (gyobb bizonyítéka is van ennél. A Run- címan-házaspár, valamint a kíséretnek hirtelen átköltözése az angol követségre vasárnap este és az, hogy ellenkező híresztelés ellenére az angol küldöttség mai napig sem déri vissza az Alcron-szállo- dába. Ma már nem tagadják, hogy varéljék. Hai pedig a város* vezetőcége nem tagit már elhatározásától és nem lehetséges, hogy a polgárság megmozdulva felebbezési jogával célt érjen, akkor is lehetséges volna — és meg vagyunk róla győződve, hogy a város érdemes polgármestere és egész köz- igazgatása megleli a módját, — hogy potom pénzért lehessen megfelelő szemétládákhoz jutni és a földhöz ragadt szegény lakbérlöket, valami uton-módon 'segíteni, hogy nekik igy is drága eszközükhöz lényeges kiadás nélkül hozzájussanak, esetleg többen * össze, fogva. Szegény konyhának a szemétje kevés. A tisztaság és egészségügy rendezése ai adók sárap este és hétfőn rendkívül bigeriilţ veit i3i hangulat Prágában s a rendőrség Runciman és Anglila ellen készülő tűnte-, tűsektől tartott, amiért mißga ajánlotta az átköltözést exterritoriális területre. Ez c* körülmény igen rossz hangulatot okozat} Londonban, annál nagyobb örömet Nürrt* bergben. A tegnap mozzanatainak teljességéhez tartozik még, hogy a prágai korC mánv politikai miniszterei tegnap sokáigv tiancskóztak és ma befejezők afc eszmecserét. A harmadik tervet végleges alakban öntik s ezt szerdán közlik a szudéta párt képviselőivel, mint ai prágai kormány) utolsó tárgyalási alapját. Állítólag ,3. prágai kormány nagyban közeledett a karls, hadi 8 ponthoz. Tegnap Benes elnök és Runciman ismét táláU koztak, aminek eredménye volt a politikai minisztertanács és az a döntés, hogy Benes mégegyszer fogadja a szudéta-német képviselőket, valószínűleg a cseh államfő utolsó határozatait közölve velük. Természetesen a nürnbergi párlhét tegnap óriási méretű módon és forró ham gúláiban kezdődött. Hitler délelőtt 11 órakor érkezett Nürnbergbe, ahol Hess helyettes fogadta. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon.) dmén kollektiv kötelesség és az egyénnek, mint polgárnak ujctibb részvétele a <szokásos tisztaságon túl, csak nagyon megfontoltan és nyomós szükségből igényelhető. Ne felejtsük cl, hogy még egy szempont van, szociális igazság szempontja. Miért fizessen úgy one nyugi / az egyöntetű s parancsra előirt szemét- ládáért a milliomos föbérlö és a szegény lakó. aki ólig keresi meg a> mindennapi befövő falatját? .4 szgénynek a: élete sok tekintet, ben drágább, mint a gáz dogé, mert gyalog jár, könnyen elérhető, mert számolt pénzből él, de épugy kell élnie, betegnek lennie s mechalnici, mint a. tízezreknek
