Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-06 / 201. szám
âm LEJ I Szerkesztő rég és kiadóhivatal: Cluj, CtJfflî Moder 4. Teiefon: iT—09. Nyomda: Str. I G Duó* No. 8 F:ókkiadóhivat«í és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 15-99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és iguzgaló» DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R, T. .Törvényszéki hjsbromozísi szám: 39. (Dos. 836/ '•938. Trib. Cluj.) Előfizetési árak: havonta m íegyedévre 210. félévre 420, egész évre 84a *®jj. CLUJ, 1938 SZEPTEMBER 6. JL1X ÉVFOLYAM, 201. SZÁM. KEDD sMEasEERBasasss&ffií Ma kezdődik nemzeti szocialista nagygyűlés ■ ■ mm ...... " 1 -— Világszerte feszült érdeklődéssel várják Hitler kijelentéseit. — Henlein jelenlétében egy szudéta-német képviselő hangoztatta, hogy nem engednek a karlsbadi követelésekből. — Mindinkább előtérbe nyomul az angol-francia-amerikai együttműködés Áz Egyesüh-Álíanaok áSIásgBonéjái Cfiambefflaisi március 24.-1 fceszéJéliez hasonló kijelentéssel körvonalazta Ballii párisi amerikai nagykövet A mai nappal kezdődő héc különösen eseményteljesnek ígérkezik külpolitikai szempontból. Ma kezdődik a nürnbergi nemzeti szocialista nagygyűlés, melyen Hitler hagyományszerüleg nagy beszédekben szokta leszögezni Németország bel- és külpolitikai terveit. Napok előtt még erős nyugtalanság nyilatkozott meg külpolitikai körökben ezeknek a beszédeknek kijelentéseivel szemben, mert Hitler kijelentései mögött ma a német birodalomnak hosszabb hadgyakorlatra megnövelt, másfélmilliós, óiidsi hadserege áll. Az utolsó napokban enyhült a nyugtalanság. Ez azonban nem zárja ki, hogy a nürnbergi kongresszuson elhangzó beszédeket ne várja feszült figyelemmel a világközvélemény, mely úgy érzi, hogy a háború vagy béke kérdésében vonhat le következtetést a nürnbergi kijelentésekből. Ennek megfelelőig a nürnbergi kongresz- szust megelőző utolsó napokat lázas diplomáciai tevékenység is jellemezte. Anglia még egy, rendkívüli erőfeszítést tett, hogy úgy a prágai kormány, mint a szu- deta-németek részére elfogadható megoldást hozzon létre a csehszlovák nemzetiségi kérdésben. Ebben az ügyben kapcsolatot teremtett prágai,, nem hivatalos kiküldöttje és Hitler kancellár között is. Azt a közlést viszont, melyben ai szélső lehetőségekkel szembeni állásfoglalását szögezi le s amelyre a Londonból Berlinbe nesyrég visszautazott nagykövete kétségtelenül föl van hatalmazva, a feszültség további fokozásának elkerülése érdekében elhalasztotta. Henderson nagykövet azonban fesztelen beszélgetésben fölvilágosította erről is Ribbentrop külügyminisztert, aki sietett az angol nagykövettel folytatott beszélgetés tartalmát közölni Hitler vezér és kancellárral. Angol és francia résziről az utolsó napokon különösen nagy suiliyt helyeztek arra, hogy kihangsúlyozzák a két nyugati nagyhatalom együttműködését taz Egyesült-Államokkal. A sokat szereplő Henderson nagykövet a német fővárosban való visz- szatérése óta mindennap együtt volt Hughes Wilson berlini amerikai nagykövettel, Londonban Halifax külügyminiszter folytatott együttes tanácskozásokat Kennedy amerikai nagykövettel, Corbin francia nagykövettel s a külügyminisztérium egy magasrangu tisztviselőjével, Franciaországban a Bordeaux közelében épitett Lafayette-emlékmű felavatása alkalmából tartottak tegnap ilyenértelmü beszédeket Bullit amerikai nagykövet és Bonnet külügyminiszter. Washingtonból pedig azt jelentik, hogy Roosevelt elnök hétvégi pihenőjét is a lvhér Elázban töltötte, hogy szükség esetén az Egyesült- Ál'amok részéről szükséges lépéseket azonnali megtehesse. Az enyhültnek nevezett külpolitikai légkör ellenére tehát az utolsó napok elég izgalmasnak mondhatók. „Amerika is belesődró álmákegy európai háborúba“ A Lafayette - e rnlékmü ellőtt elhangzott kijelentésekben úgy Bubit amerikai nagy- kos set, mint \ionnet francia külügyminiszter a két \ hatalom egészen szoros együttműködését hangoztatta. „Ez a szoros tVyüttmüködés — mondta Bullit nagykövet — a mai időkben, mikor az egész világ fantasztikus kiáltásoktól visszhangzik, fontos tényezője az események alakulásának“. Bullit ezután a demokratikus kormányzati rendszer eredmények hangoztatta a icíiktaturás rendszerekével szemben, kije- denüette, hogy nemcsak bölcs, de tisztességes dolog is a nemzetközi szerződések tiszteletbentartása, hozzátéve, hogy szükség esetén ezeket a szerződéseket közös ■ megegyezéssel módosítani is kell, majd kifejtette, hogy egyik emberi faj sem ma- gasabbrendü a másiknál és amerikai felfogás szerint nyugodtan meg lehet hallgatni az errevonatkozó különböző dogmákat, mert biztosak lehetünk benne, hogy végül is az igazság fog győzede'mes- ykednL És beszéde végére hagyta a szén■ zációsan hangyó kijelentést, hogy „ha Európában háború törne ki. a fennálló amerikai semlegességi t'Örvény ellenére sem mondhatná meg előre senki, hogy az Egyesült-Államok belesodródnának-e a háborúba vagy sem“. Ez a kijelentés főleg azért feltűnő, mert amerikai vonatkozásaitól eltekintve, szinte szóról-szóra egyezik Chamberlainnek Anglia magatartására vonatkozó március 24-i kijelentésével. Bonnet külügyminiszter válaszában szintén nagy erővel hangoztatta a két hatalom együttműködését 6 ezzel a fejtegetéssel kapcsolatban áttért Európa külpolitikai helyzetére, melynek során a következő kijelentést tette: „Tudatában vagyunk oi csehszlovák kérdés súlyosságának, de reméljük, hogy békés érzések révén, melyeknek minden népet át kell hatniuk, a magas felismerés révén, melynek nemzetközi felelősségükre vonatlkozólag a berlini és prágai kormányokban is meg kell lennie, végül pedig az Angiia és Franciaország közötti szoros és lojális együttműködés révén ki lehet küszöbölni a nehéz fenyegetéseket, melyek Európára súlyosodnak“. Külpolitikai fejtegetéseit Ded>" Z7,zal a kijelentéssel végezte, hogy „bármi történjék is, Franciaország hu marad vállalt szerződéseihez és kötelezettségeihez“. Henlein jelenlétében újra hangoztatták, hogy a karlsbadi 8 követelés a szudeták minimális igénye A csehszlovákiai válság kérdésében tegnap szüneteltek a tárgyalások, ma azonban az eddigi tervek szerint újra megkezdődnek. Henlein, aki Runciman. lord kibontakozási tervét vitte Hitlerhez Berch- tesgadenbe, visszaérkezett a szudeta-né- metek politikai főhadiszállására, Aschba. Itten fölkereste őt Runciman lord főmunkatársa, Ashton Gwatkin és hosszú megbeszélést folytatott vele. Gwatkin ezután Kaspar prágai biboros-érsek birtokára utazott, ahol Runciman lord hétvégi pihenőjét tölti és minden bizonnyal beszámolt a lordnak Henleinnal folytatott megbeszéléseiről. Megbízható hirek Hitler válaszáról eddig nem szivárogtak a nyilvánosság elé. Á német vezér és kancellár állítólag elienjavaslat tevésével bizta meg Henleint és azt! ajánlotta neiki, hogy a tárgyalásokat ne szüntesse meg. Viszont 1 egy Asch-környéki aratási ünnepen, melyen Henlein. is részeveit, egyik szudeta- német képviselő olyan kijelentéseket tett pártja magatartásáról, melyek inkább a közeli szakításra engednek következtetni. Wolnher szudeta-német képviselő ugyanis, mint a kérdéses szudeta-terület politikai főnöke, ezeket jelentette ki: —• A szudeta-német kérdést nem lehet; máskép megoldani, csak a Henlein által/ Karlsbadhan megszövegezett! nyolc köve-*, telés alapján. Minden rendezés előzetes föltétele, hogy azok a csehek, akik 1918» óta rendezkedtek be a szudeta-német vi'-> déken, hagyják el ezt a területet és térjej^ nek vissza oda, ahonnan jöttek. Németország — mondta Wolnher képviselő — nem akar háborút. Ellenkezőleg, Hitler azt akarja, hogy a szudeta-németekneltj adják meg a jogokat, melyek, mint egy) nagy nép elszakított részét, megilletik, őket. Ezekért a jogokért folyó küzdelem-, ben kompromisszum nem lehet. A karlsbadi nyolc követelés a szudeta-németek- minimális igénye. A hétvég érdekes külpolhkai hire! A hétvég külpolitikai híreihez tartozik a londoni jelentés is, hogy Halifax lord külügyminiszter még nem döntött afölött, hogy a Népszövetség közeledő ülésszakára elmehet-,- Genfbe. A külpolitikai helyzet ugyanis szükségessé teheti jelenlétét az angol fővárosban, ahol azt hiszik, hogy az események további menetére elsősorban a Nürnbergben elhangzó kijelentések tekinthetők a legfontosabbnak. Anglia és Franciaország követei különben mindannyian megkapták a két hatalom pontos magatartásának meghatározását :a külpolitika válságos kérdéseivel szemben s ezt az értesülésüket közvetítették is a kormányokhoz, melyeknél akre- ditálva vannak. Az angcl sajtó nagy önuralommal ír az eseményekről. Mindenik" angol lap hangoztatja azonban, hogy*, szükség esetén az angol közvélemény: egységesen sorakozik fel kormánya mö» gött és hangoztatja azt is, hogy a domi- niumok mindannyian támogatni fogják Angliát. A nagy angol hírügynökség, a „British United Press“ a domíniumok fővárosaiban és az Egyesült-Államokban ankétet rendezett, melyből azt a követ-1 keztetést vonja le, hogy háború esetén: az összes domíniumok kétségtelenül, azonnal Anglia mellé sorakoznának és ;v háborúba lépő Angliát minden bizonynyal katonailag támogatnák az Egyesült- Államok is. Bm'liii amerikai nagykövei és Bonnet irancia külügyminiszter beszédei PÁiRIS, szép beimbe, r 5. Bondeauxban lelepleztük a) vüJdlgíhÓjboTuban mészlveivő amerikait csapatott parbroistzálütásáeiJak emlékére épült emlékművet. A leleplezés ünnepségén, résizt- vetit Boomet franciái külügyminiszter és1 B ültöt, az Ebesül! Állomok párisi nagykövete ás. Tiszteletűikre Bordeaux (Város díszvacsorát adott, melyein mindkét államférfi beszédet mondott 1. Bulidat amerikai nagykövet beszédében többek között ezeket mondta: — Senki számára sem titok, bogy az amerikai nép méLységes rofconiszenvet érez a francia nép iránt. A •szabadság, a béke és a demokrácia iránti Wgctiszkodásunk egyesit ben- Műnket' s egyesit o- a támogatás, melyet nagy szükség idején kölcsönösen nyújtottunk egymásnak. Ma együtt dolgozunk a béke megmentése érdekében. .Kívánom, hogy éppen óOyiam szeiremlcsésiek legyünk ennek a feladatnak megvatósdtásálban. mint egykor, mikor egymás ofltdaflán hiailaidibunk a háborúban. Az amerikaiak, éjpugy, minit a franciák, tudják, hogy jobb dolog! szobádon «Vili, mint szolga: mód;a. Tudjuk, hogy ha a történelem ismert iisi ügyes tils' nagy parancs urakat, a demokratikus karm/álnyzat ai legjobb. Jobb az, ha kikötőinkbe behozzuk mások termékeit, minitflia erőfeszítéseket teszünk arm, hogy magunk álláUsuink elő mindenféle póbamyagot. Egy általános háiboaai ma a civilizáció értékeinek pusztulását jelentené. Mimii 1937 február 2 2 én isi mondottam már, ha Elíró pában háború törne ki, senki sem mondhatná meg: előre, nem szögezhetné le, hogy az Egyesült. Államok belesodródnának-e vagy sem egy ilyen háborúba. Bullit amerikai nagykövet ultán Bonnet francia kiilügyminiszter beszélt!. — Az elvek, melyek kétizibew (fűztek össize, mám veszibeöbék éli erejűidet, népeink pedig semmit sem 'veszítették el lelki tisztaságukból — kezdte beszédét) a francia küMgytmi- rüszber. — Ellenkezőleg, minden erősíti a kötelékeket, melyekkel ti tönbéneltem egyesitett bennünket. Emlékezve Roosevelt 1937 de-' cember elsejei kije’ten'bésiére, hogy: „Megvan a hitünk abban, hogy ez ó-világot a közeledő katasztrófa elkerülésében, segíteni (tudjuk“.' Boamer ezeket mondta: Vezetőitek és vezetőink sohasem fogadták el a gondolatot, hogy a háborü elkerülhetetlen, vagy hogy közömbösek maradhatnának egy konjlagráció esetén, mely rombadőléssel fenyegetné a ci-. vitizációt. Franciaország, mikori valamennyi szomszédja felé békepolitikát követ, biztosra veszi barátságiakat. Tudatában 'vagyunk a csehszlovák kérdés súlyosságának, de reméljük, hogy a békés érzések rébén, melyeknek minden népet át kell hatniuk, a magas felismerés révén, melynek nemzetközi felelőssé- (Folytatás a nyolcadik oldal ow}. ' M'
