Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-04 / 200. szám

-!iiî Ifjúságunk jövője... Románia ipari középiskolái és textil-főiskolája Szabad ipari és gazdasági páíyák a IV., VEIL osztályt végzettek számára. Hasznos tudnivalók az ifjúság számára az ipari középiskolákról “fil'ÉJI >•101x0 Juras j _j®a • r.áJir bfcQISÍ a<3 Zirböt árr/g-s ŐJ/tíISÍ .n .u «sábaá M7. 5 && >?> Ei Uirísb *®áa afio5i?B 9V7ÖÍ ®ţ§ir dsem ßg&T A 8387 ntsqi üiTol ÂIÎ3 îA ) xsßd gam Idát too ? e»' bJol zskr :?sv mo Bfeb öbr ™§ JS7 isii ßiz da ifei nq xa eJ« jx in Garbacea „Orientarea economica profesio- nata“ c. krurfercraoiáján. (1935 január 5.) közzétett egy kimutatási, amely szerint miig Oxfordiban. 5800, Gaan'b'.ádgeban 4500 diáik tanul, iá. ibU'Oiwietsttiü diákság száma a 21.000-et is iraeighatadja. Ezt ind ökoi ja a/z ei fény, hogy a h'Ilboru utáira ROmánjának aziüksége voflit egy uj in- telitókt'uálii® ősz tál'yrai. De vájjon indokolt-e ez az egyetemre valló tó diriás tsj miaigyiaia fiatalság résziéről, mikor egyházaink csekély számú papi, tanári és tanából helyem kivüil osiak az egjire nehezedő u. m. szabad pályáik 'maradnák meg elhelyez­kedési tehetőségnek? Mennyiwel helyesebb lenne az, ha <a fiatal. s*.ág egy jelentős és anravaló része a sokkal jövedelmezőbb és a magyarság megerősödé­sét <sokkal inkább elősegítő ipari és kereske­delmi pályát választaná. Erre ma uj lehető­ségek is nyíl Iáik. 1936 «ipuiilis 16-tiki, az ipar- iskofliák «szervezésiét Ids működését szabályozó törvény szerint, aiz ipariskolát végzetteknek ugyairuazon jogaik i vannak és ugyanaízom ci- miéiik Vannak, .mint a teoretikus liceutmok végzettjeim lek. 15—19 §. A törvény foglalkoiz.ik az ápiairiiskolák szer­vezésével, működésével és képesiiibésBvek Az ipariskoláknak az uj tönvény szerint három foka vaur: ăpaiiii gknnázáum, líceum és spe­ciális1 ipariskola. Az ipari gimnáziumba 4 elérni végzettség­gel Webet liraitkozni. Felvételi vizsga csak aib- hatm bjz esetbem van, ha a« jelentkezők száma meghaladja a/ fei vehetőkét; a 7 elemi ősz - tááyt vezettek1 egy vizsga letltaale utáni a 3 osztókéba iraitkozhialtoak. 12. §. Akik aiz egy lés 2. osztályt egy teoretikus Meeumhan vágy földművesiskolában végezték, a különbözeti vizsgái letétele utáni a 2. illetve-hp 3. osztályba veszik fel. 25. §. A jelentkezőknek 11-től 15 éves koruaknak keld lennie. Miniszteri enge- diétltlyel 6 IhániaipípféQi fittailiabibaikait és 2 évvel idösiábbeket is felvesznek. 13. §. Az ipari girninüteiumot végzettek abszolváld bázomyil- várayt kapnak, mely a 'gyakornoki cián (prac. ti zent) haiszniáiHafcát és a sorozó törvény (Le­gea Reoi/utejnil) 72. § kedvezményeit tbizto- siitja;. A nruTikássigiazolváinyt megkapja/ a/z is, akii az iskolák 'mellett működő és az ipari iskola felügyelete alatt álló műhelyekben praktizál kiélt éviig és a vizsgát isiikénél te­szi le. 35. §. Az ipari li'Cöumbai a beiratkozáskor felvé­teli keil. Jelenitkezhetnék öpairáv itechnskai', 'teoretikai gimnáziumot végzettek. A jeliemtké- zéknek 15 és 18 éveseknek keli Oenmtilök. (Mi­ll iszteri engedély talapján lehetnek 6 hónappal fiatalabbak és 1 évvel idősebbek.) 17. §. Az 'ipari liceumidk végzettjei egy abszol­váló bizonyítvány «állapjára a mesteri cimet nyerik, a /sorozó törvény 72. § előnyeit él­vezők. 38. §. Speciális ipari úűkolákba mehetnek mind­azon iipiairi, teoretikus. föMmlüve/si, kereske­delmi líceumot) végzettek, akik etz előirt vizs­gát si'Jkerreli teszik le. 20. §. Ezen iskolákba a 19. évet betöitöttök (mindsziteri engedély alap ján' 1 évvel fiatalabbak) jelentkezhetnek. 21. §. Az iskola, végzettjei 1 pairi művezető (conductor industrial) cimet nyerik; a soro­zó tömi dny 17. §át élvezik; és felső techni­kai iislkoláklba (politechnika, egyetemi teoh- nHkait -intézetekbe építészeti é9 •szépművészeti akadémiára.) továbbál kéziimunka' tanári! iszaflc- ■rai (teoretikus vagy ipari iskolák számára) iratkozhatnak. 43. §. iBziera egyetemi nívójú iskolába egy felvételi vizsga sikeres letevése után juthatni, amellyel egy bucureştii és e célból összeállítót!ti bizottság, előtt kell! le­tennie. Az ipari iskolák tanerővel való ellátását egy speciális iskola a yScaailto normiaila! a in- valtamainituluii industrial'“ végzi'. 57. §. A felsőfokú ipari iskola etvégzúse után ós> egy hathónapos! pedagógiai gyekorJat utón a képes tési, vizsgára jelentkezhetnek. 100. §. Népszerű arcismeret: Minden az arcunkra van irva... Irta: Dr. Müller Vilmos. „Minden embernek a lelke az arcára van irva“ ez a bölcs sokratesi mondás ennek a szellemes íizionómiai műnek a mottója. A 203 képpel illusztrált kitűnő könyv a magyar könyvnap egyik legnagyobb si­kere. Könyvnapi ára rövid ideig 99’— lej az Ellenzék: könyvoszíályá- baa Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre után­véttel is azonnal szállítjuk. Aki az ipari iskolák egy osztályát 2-nél többször ismétli, az ország összes/ iparisko­lái,bői ettávotittatilk. 26. §. A külföldön szerzett 'ipán; iskolai diplo­mák csak elbban az esetben é ivényetek, ha fizokait az Állatndó KözckltaHásiüigyi Tárnáéi (CcHisiilfiul permalnentoillnstruotúnni), az I;pia. ri Tanű'gy képéjiselőjéveli egyetemben e’is- meri. 27. §. A kolozsvári 'Kereskedelmi és Iipiairkeimara körzetébe tlaritozó ipari isikolék a. következők: 7pftin' g.imnáziumok. JSÍagyenyed: aiSíZtaios és lUikailos. Déva: aisratailos, lakkitos, eiekj lm technikus és szobrásizait. Naszód: oisztlai’losl, lakatos, szobrásizat, ko­vács' ris- kerekes. Nagyszeben: cipészet', szabó, kárpitos, ute,- ziáfei' kellék, feS'téBizet. Torda: aiszfaílosi, lakeitos, szobrászat. Viajdahutiljţaid: a/szitalos, lakafos és, sizob- rásziat. Csíkszereda: asztalos, lakatos. Bor góprund: AislztaloGisiág. Afeóvi'Sió: laisiztallios és lakaitos. Zlajlaitoa: lasztaiios, kőfauagó és osi's'zöto. Ipari líceumok: Mairaiivásárhaliy: aszdialo^, lakatosi, szobrász. Szál már: asztalos, s-zob úszóit, kárpitos. Nagydisznód: festészet, szövés-, fonás. A texli'L-főiskola, mely a bucureştii poli­technikának lieJ-yiségeiiben működik (Calea Gr ivitei 132)". ai text ilgyó rak HÍlsizére képez ki szakim imikásiokof és munkai vezetőket s ebben az iipiainham nagy fellendüli isi lévőn, jó elhe­lyezkedési k'iilátsisokat nyújt. A üeeurn e'Jvég- ftésével, de baice-aliaurelail'iiis nélkül is be lehet jutni reá. Tanulmányi idő 2 év (elmélet és gyakorlat a gyáraikban). Első évre verseny- vizsgák állapján vészinek ifet, melyre október 1-ig kell je leintik ezni a kérvényhez mellékelt következő bizonyítványokkal': 1. oi líceumi, felsőke esikedelmi iskola, felső ipariskola, ivögy alisófoku textilii'skóla elvígziésílről szóló bizonyiivány. A versenyvizsgái dija 600 (tex- tildskollísokmik 400) lej. Anyaga a középis­kolai fizika. A versenyen átmentek nov. 5 ig évj 6000 lejt kell befizessenek, ebből 2000 lejnek december 5-ig való befizetésiére kivé­telesen baiadábot adnak. Tamdijmentesség nincs. Egy nyári vizngasztesszió és egy őazi j avató vizi igia mii. A két év és abszolváló ■vizsga illán a tanfolyamról diplomát kapnak a végzettek. (Az „Ercl'üyi Fiatalok“ c. folyóirat után.) iKőnöisibáiniya: aszilalos1, uiakaítos, Székelyudvtairhély: kerámia. ASSZONYOK ROVATA Itt az uj kalapdivat Rovatvezető* Dr, DÉVAINÉ ERDŐS BöSKE Persze a kezdődő, illetve a kialakuló fel­ijén, lévő kal.lapdivators kell, kezdenem beszá- molómlait, amelynek magjajísáigia minden kép­zeletet meghaltad. Hatalmas, tornyost búbos, kicsiilt benyomott és nagyom felhúzott csücs- kös óriásokról kell beszámolnom,, ernely né­ha meghsfladjiai a élőiiméter magöüsagot is. Ezek mind keinianCyail készülitek ési széles el­ütő, de vele harmonizáló iszalag díszíti. Anya­guk minden esetben fittem nyúlszőr, vagy Ivelúr, ezekben ai fáradt, ősizi színekben vise­lik főleg, úgymint: bordó, kék szalaggal, pa- lackzöld bánnál, /vagy mustár színnél, mustár- szinü ralyulszőr bánná vall, .vagy kökkel. De sok a középsőid, is pírosi szailagigtaß),- meg a sö­tétkék is. iFekete kev-ésibé, íme-'t ez nem ki­alakult bundakallap természeteseim ési u, fe­kete szint spórol ják a höilgyek ma jd a féli kabáthoz, vagy bundához. De wéllelllemüií, lila valaki roppant lijedős tér. mésizetiii és fKO-énk s nem a'kar ilyen „telj’e- sitmiényben“ .az utcám megjelenni, azok ré­szére vannak ez ugynevezett 'Ga'theriniai He- bunn-félie egészen, lapois kalapok ési hállaitla- nul sikkesek. Ezek, mint mondottam, éppen ellenkezői a fekuti óniásokralak: teljesem lapos tetővel készülnek kis karimával, «amely ka­rima kétoldali,t diáll 'éls homlokban elől elö- 'itehuH1. Mindezt pedig kiegészíti egy, a hom­lok felett isiseit felfelé ágaskodó, magából a. ktiitapanyagbóili k szült kis masuiicsku. Mon- dom, ro'ppant csinos, hátulról teljesen tokk heniyomiálsiáit kelti. Ez .már liínkáhb készüli fe­kete színből, mórt jobban megy taláni majd télen a komoly színekhez. iKaiapbeszámolómhoz tartozik míóg a min­denkor őszkor aktuális fekete bársony sap­ka, amely sokszöglletben készült az idén, vagy pedig úgy. hogy fóLolda't ntaigasan., esetileg szegő zve készültelek a modellek, ta1 má­sik oldalon pedig, mint egy sxalagbeivégző- dés, szinesi selyem, (fátyol van masniba kötve. Ez is roppant csinos. .Előodátható’ag télen «a tokkok lesznek isméit divatosak sok-sok fű* tyolilai’J és tolta,1. Most kezdik a tölldivaitot Parisban, diaeiszirozmi. Ágesntílí egészen cso­mó tölUkefaip jia van és mindenütt öCIkalmazza angol kalapok’ai Wpugy, minit toilette-kala­pokra!. Eltekintve úttól, hogy ezek az óriás kala­pok most divatosak, azt liiszena az idei ka­lap divattal mindenki meg lesz elégedve és ha valaki mértéket tud tartani a magasság­ban, ezt is nyugodtan viselheti. . DIVATPOSTA Marosparti barna asszony. A téli kosz,tűrni feltétlenül divatos lesz az üdén is. Csinálta/s- son. ha jól áll és 'szereti, feketét, erős. fi- \ nőm szövetből, fekete sál, vagy ha/ több pénz áll rendelkezésére, bre.itsohw.anz, vagy per­zsa diszitéissel. A kabát «legyem csípőig érő, bubigaillírnál, amelyből elöl végigszalad egy prém esik, két rátett prómzsebbel, esetleg mu (Túl. a szoknya legyen egész e-a '3 mai. zipp- záros. Ezt mindenkor tudja/ viselni. Délelőtt köt hozzá magának egy puCGovert, este vagy déluHán pedig fehé.:» szalui, blúzt viseljen hozzá, vagy egy krém csipke jumperl. De ha nem szereti a. feketét, cs/xiálltiaisLson zöld sz.i- nüt, ez .is divatos lesz aiz idém barna iprúm- méll, házzá bauma kalapot és egyéb bamn'a Kiiccessoiréke t. Ü dvözilet. Fiától asszony. Belgái t látogatását szep­tember eLsejl’h. várom. Üdvözíef. Szőke, fitos. Hai praktikusan akarja téli kosztümjét megoldani és ezüiksiége volna aizonikii/vül egy elegáns 'sízövetruhára is. akkor csináltasson egy fekete szövetruhát teljesen angolon faxomban, és ehhez egy valiteTJ-nos rö­vid kosztümlkabátot eziistrákn prémmel. Így ezt 'tudja egi-lsiz télen viselni, ha* csak nncs fiabkasorditó hideg. Nagyon, sikkes és «siziâp viselet. Ü cl völzlet. Kérjük olvasóinkat, leveleiket mind lg 'ro­vatvezetőnk elméje: Budapest, Teréz-körút 35. küldjék. HETI KTLAP. Hétfő. Ebéd: gombaleves, tükörtojás«, ke1- káposzta., kukorioa, dinuwe, Vacsora: leesés koilbásiz, uborkái, őszibarack. Kedd. Ebéd: zöMbabl/eves', rizses libaapró- léki, uborkái aimásrétes. Vacsora: sonka tor­mával, vajiaisikenyér zöldjpiaprikáiviail. Szerda. Ebéd: húsleves/, sült, csirke, burgo­nya, lekváros buktia. Vacsiora: velő tojással, uborka, dinnye. Csütörtök. Ebéd: gulyáslevest, _ rakott ^pa­lacsintái, kukorica. Vacso'/a: paprikás szalon­na, burgonyapüré, szilva. Péntek. Ebéd: almaié vés, tökfőzelék, rán­tott gomba., leveles vajas tészta. Vacsora.: aiiiudittej, vajas kenyér, zöldpaprika, gyü­mölcs. Szombat. Ebéd: burgonya leves, vadas Oiba- melHe, zsemlyegoimbóc. körte. \Taicsora: kö­rözött, zöldpaprika, tejlfelest'u'.’tó. Vasárnap_ Ebéd: májgomibócleves< töltött borjus'zelete.k, hu-’ igonya, uborkusaláta., cso- koládilsizdeli, dinnye. Vacsora: rántott borjn- máj, paprikás riz®^ uborka/, déli tészta. SZÓRA SEM ÉRDEMES... — Jó kis ház, űe nem szeretem, hogy a gyár közvetlen szomszádságában van. — Szóra sem érdemes! Robbanószere­ket készít és levegőbe röpül ma-holnap. Magyar találmány százesztendős szedőgép BUDAPEST, szeptember hó* Érdekes szakmai történeti évfordulót ünnepel, most a nyomdásziipar. Száz éve, hogy e(gy magyar mérnök, Kliegéll József Péter feltalálta a szedőgépet!. A hajai születésű Kliegel József Péter 1833-bart készítette el találmánya első modelljét, de a találmányit) csak 1838-ban szabadal­maz tat la. Az első szedőgép termesze lesen a maival való összehasonlításban egészen kezdetleges volt s működéséről csak any- nyit tud a mai nyomdásznemzedék, hogy Irénné a hetük saját súlyúk szerint iga­zodtak helyre, ami meglehetősen sok za­varral és fennakadással járhatott Betii- osziógépet is szerkesztett KliegeL és e két gépet az 1839—-40. évi országgyűlés ide­jén Pozsonyban ki is állította. A nemzeti megújhodás idején a szedő­gép igen nagy feltűnést és érdeklődést kelteik Küiegel támogatására Pesten bi­zottság alakúi!!!, amely meghízta a fel­találót, hogy elsősorban is a betüosztó­gépet készítse el teljesen. Az osztógép el is készült, foganfyu hozta mozgásba. A feltaláló a kezdet nagy sikerei alapján remélte, hogy gépei csakhamar meghó­dítják a világot. A kezdet sikereihez tar* tozott, hogy a pozsonyi országgyűlésen egybegyült. karok és rendek igen mele­gen fogadták. Beöthy Zsigmond lelkes beszédben ajánlottá az országgyűlésnek Kliegel pártfogását: — Nem kelti bevárni a találmány töké­letes kivitelét, magát az eszemét kell már előre is jutalmazni. Desewffy Aurél, Batthyány Lajos, Per- cz.el Mór és mások gyűjtést indítottak, ami 1400 forintot eredményezett. Néhány évvel később, 1842-ben, Puiszky Ferenc, Solides Ignác, Császár Ferenc és mások Kliegebkönyvet adták ki, amelyet az ak­kori jelesebb irtóemberek közreműködé­sével Garay János szerkesztett. Ennek jövedelmét is ai Kliegel-féle szedő- és o szí ógép tökéletesítésére fordították. Jó­zsef nádorispán V. Ferdímánd király hoz­zájárulásával 6000 forintot folyósított Kliegelnek, de csak havi 200 forintos részletekben. Időközben Kliegel folytonosan dolgo­zott a szedőgépen és 1848-ban Pesten újra nyilvánosan bemutatta. A szabad­ságharc torlódó eseményei azonban elte­relték a géprőll a nyilvánosság érdeklő­dését. Kliegel 1849-ben Aradon telepedett le. Gépét ezalatt a Lövész-utca, most Ki­rály Pál-utca egyik házában őrizték. A gépet 1851-ben házbér fejében lefoglal­ták. Beírta Károüy orvos közbenjárására ekkor Be-hus Lászlóné 90 forintot ado­mányozóit a házbér törlesztésére, de mert az adósság közben 130 forintra duzzadt. Bari a Károly Pest város tanácsához fordult a, különbözetért és sikerült is a kitűzött árverést megakadályoznia/. A gépet ezután a vakok intézetének egyik szobájában őrizték, majd 1860-ban lá­dákba csomagolva), átszállították a Nem­zeti Múzeumból. Kliegel sorsa ugyanúgy fejeződött be, mint sok más magyar feltalálóé, aki vi­lágraszóló dolgot fedezett) fel: koldussz/e- gényen élt egy ideig gyermekeinél Ba- zinbam, majd a battvanas évek vége felé Pestre ment és 1870 január 7-én 75 éves korában meghalt1. Érdekes módon, Klie­gel József Péternek a szedőgép tökélete­sítésében utódai közül is csak alig egy- kettő látta fáradozásának kevéske gyü­mölcsét. Megmentik a hóhér házát az utókor számára ORB. szeptember hó. Bad Orb városa-, magánkézből megvá­sárolta azt az ódon, esne so stete] ü házat a régi negyedben, mely valamikor a hóhé­rok lakásául szolgáit. Az építészeti szem­pontból no'gyérlékü ház a város gondozá­sában, mint jellegzietes műemlék fog fennmaradni az utókor számára. Nyírd József müvei fehér székely abaposzíó kötésben Uz Bencze---------------— Lei 202’— Havasok könyve — —---------Lei 202'— Sibói bölény--------------------- Lei 202-— Kopjafák--------------------------Lei 202’— Kapható az Ellenzék könyvosztályiban Cluj, Piaţa Unirii No. 9. Vidékre után­véttel is azonnal szállítjuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents