Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-04 / 200. szám
ellenzék 1938 szeptember 4. Döbbenetes ereja hatnszereket ßgärt Anglia Ausztráliában elképzelési felülmúló gyártelep Adeiaid melleik »* Hai szenzációs haditechnikai vívmány ^ Az astfel icgperfeciCs központtá: cgi aasiiráiiai ADELAIDE, szeptember hó. Mióta Ausztráliában hatalmas terjedelmű szénbányákat és a legkülönbözőbb, a hadiszergyártásnál nélkülözhetetlen erc- anyagokat tártak fel, az anyaország^ és a domíniumok közti megállapodás révén az angol hadiszergyártás súlypontja tulajdon- képen Ausztráliába helyeződött ált. Két esztendő óta épült az a minden elképzelést felülmúló gyártelep Adelaide mögött, ahol a hadiszerek zöme és különösen az európai és amerikai kémirodák figyelmét elkerülendő, a legújabb találmányit, félelmetes hadiszerek készülnek. A féltve őrzött hadititkok Ausztráliában egyelőre biztonságban vannak. Az ausztrál átlagpolgár teljesen tisztában van azzal, hogy a világ két sarkan tulajdonképen az elkövetkezendő világháború főpróbáját tartják és most kerülnek kipróbálásra a haditechnika^ legújabb vívmányai. Viszont azzal is tisztában van, hogy az utóbbi évek lázas hadikészülődései során a háborús technika számos olyan újítást is produkált, melyeknek titkát a hatalmak hét lakat alatt őrzik. Sir Thomas Inskip, Anglia fegyverkezési minisztere többizben is utalt parlamenti felszólalásaiban ezekre a féltve őrzött hadititkokra. Csupán halvány célzásokat tett, anélkül, hogy közelebbről is megnevezte volna a félelmetes hadieszközöket, de ez is megnyugtatta az angol közvéleményt. Döbbenetes, elháríthatatlan hatású támadó és áttörhetetlen, minden támadással dacoló védőfegyverekrő’l beszélt és ez láthatóan ismét visszaadta az angol polgár önbizalmát. Mi sem jellemzőbb az angol fegyverkezés példátlan iramára és előrehaladott stádiumára, mint az a tény, hogy Rothermere lord lapja, a Daily Mail, mely nemrég még előljárt a fegyverkezési propagandában és minden összeget kevesek, ha a hadügyi költségvetésről volt szó, ma megelégedéssel állapította meg, hogy Angliának és a Brit Birodalomnak nincs mitől tartania. A nemzetközi fegyverkezési verseny kérdésében ma már olyan otthonos az angol-ausztrál polgár, mint futball- vagy kn’kett-csapatának be'ső ügyeiben. Ausztráliában valósággal faliák a katonai könyveket. Hadászati kérdéseket soha oly sűrűn és kimerítően még nem tárgyaltak ottani lapok, mint mostanában. Az angol fegyverkezést azonban csak végső összegszerűségben világitiák meg, technikai részleteit nemigen feszegetik- Annál inkább a külföldi hatalmakét. Az utóbbi időkben külcbösen nagy figyelmet keltett Forbes lord cikke egy politikai szemlében, a Public Opinion-ban, ahol érdekes összehasonlításokat tesz a német, angol és orosz légihaderő között és arra a következtetésre jut, hogv a brit repülőgépmotorokkal egyetlen más gyártmány sem,veheti fel a versenyt. Ha az angol fegyverkezés köztudomású tényei és vívmányai is visszaadták az angol polgár önbizalmát, még inkább megnyugtatják azok a féltve őrzött hadititkok, melyekről mindenki beszél már, de közelebbit a néhány beavatotton kívül, senki sem tud. Hat szenzációs haditechnikai vívmányról beszélnek széltében-hosszában. Egyikük-másikuk korszakalkotó jelentőségű. íme a hat fegyverkezési csoda: i. Láthatatlan és zajtalan repülőgép. 2. Láthatatlan ballonzár. 3. Robot-gyalogság. 4. Hatezerfokos thermitbomba. 5. Demagnetizară sugarak. 6. Tökéletes mimikri. A keletkezőket sikerült „megtudnunk“ e szenzációs haditechnikai újításokról: i. A láthatatlan és zajtalan repülőgép oly tökéletes, hogy 600—800 láb magasában repülve, emberi szem számára láthatatlan. Háromezer lábon felül már a legérzékenyebb fotocella sem látja meg. Hogy ez mit jelent, azt talán fölösleges részleteznünk. Halálos találati biztonságot jelent, mert nem kell leereszkednie a légvédelmi ütegek lőtávolába. Ezer méter magasságból már kisebb épületek és hajók is biztos célpontok. Az ellenfél számára súlyosbító körülmény, hogy ezek a különleges festékkel bevont, színükkel a környezetbe vesző láthatatlan repülőgépek egyben zajtalanok is. r. A ballonzá'ról, mint olyanról, sokat irtuk az angol lapok. Fényképét is hozták. Tudvalévőén Londont akarják védeni a bailonzárral, mely nem egyéb, mint kötött léggömbök között ki feszített sodronyhálózat. Ha az ellenséges repülőgépek nekiütődnek a vékony, de szerfölött erős huzaloknak— lezuhannak. A ballonzárnak egyet= len hátránya az volt, hogy a ballonok tosságra intették. Most a ballonokat ugyanazzal a különleges festékkel vonják be, mint a láthatatlan repülőgépeket. 3. A robot-gyalogságot különleges, go- j lyóálló fémből szőtt ruhába öltöztetik, 1 mely valósággal gépember benyomását teszi. 4. A 6000 fokos thermitbomba olthatat- lan és mindent megolvaszt, elhamvaszt, elpusztít. 5. A demagnetizáló sugarak minden repülőgépet leszállásra és minden automobilt és tankot megállásra! kényszerítenek, mert a motor gyujtómágnesét demagnetizálják, úgyhogy a robbanókeverék gyújtása nem következik be. Ha a gyujtómágnest akkumulátorokkal pótolják, ezeket is hatástalanná teszik, mert az akkumulátorokat egyszerre „kisütik“. 6. A tökéletes mimikri lényege a már említett különleges festék, mellyel bizonyos távolságból mindent és mindenkit láthatatlanná tudnak tenni. láthatók lévén, az ellenséges gépeket ova= ■ 1 HALÁLIG GYERMEK Mint a gyermekben, kinek mindig kevéa a válasz, melyet kérdése elérhet, úgy halmozódik benned is a kérdés, de szavad elcsúszik a messze rétek síkján, elnyeli messze völgyek öble s a messze hegy, a végtelen nagy ökle rátornyosodik, mint egy sirhalom. Azt kérded mindig, száz alakban, egyre: mért rossz az ember, Isten fia, mért rossz? S vársz dórén a nern jövő drága kegyre, mely me szán s bár látod, tagadja: nem rossz I Pengeted lelked meddő muzsikára; hátha akad szent, szép világcsodára válasz. S tudod, hogy nem jön: nem jöhet. Halálig igy: mint gyermek, aki nem mer megnőni, mert úgy tudni kényszerülne, igy élsz halálig, döre, gyáva ember... S ha egyszer kérdésedre fény derülne, ha bizonyosság lenne már a kétség, mely gyötrön is, mégis, mindig reménység, életed bátorsága veszne el. HOBÁN JENŐ Emlékezzünk régiekről Száz év eiőtí született Dalon, a Lonvre megriientöfe Szedán és ai kommun örökké gyászos lápjai maradnak a francia történelemnek. 1871 március 1-ón I. Vilmos német császár vonult be nagy pompával Páris- ba, a francia köztársasági kormány pedig ugyancsak ekkor Versaiiillesbe menekült. Nem sokkal) ezután ai kominün véres napjai következtek. Az agyonsanyar- gatotlS Paris utcáin' a csőcselék rombolt, pusztulás, vér, tűz jelezték útjukat és Darboy érsek, sok más pappal együtt, halálát lelte Páris utcakövein. A pusztulás már-már a Louvre műkincseit is fenyegette, amikor egy férfi megálljt parancsolt az ©’Jvakul! néptömqgnek és a szennyes áradat a Louvre lépcsői előtt megtorpant. Ez a férfiú Jules Dalou volt, Francia- ország egyik legnagyobb szobrászművésze. Amilyen érdekes és izgalmas volt a kor, amiben élt, olyan izgatóan érdekesek a szobrai is, amiket alkotott, ő képviselje legmagasabb fokban a franciái szobrászat szép, klasszikus hagyomá- nyialit s müveiben az élet vad ereje Mikiét. Az a vad erő, ami a művészt magát is csaknem elsodorta. I Dalou 1838-batn, 'tehát épp száz évvel j ezelőtt született Páriában. Gyermekkorá- i nak a szajmaparti világváros volt a me- j legágya, férfiévei, művészetének kiteljesedése .is itt érték el azt a pontot, aminél ' magasabbra ember nem 'igou juthat. De Páris volt 'a tanú arrra is, hogy a legnagyobb zsenit, a legnagyobb művészt is elsodorhatja a politika áradata. Ha tekintetbe vesszük a körülményeket, amik Dalion életét kialakították, ezt nem is kait nagyon csodálnunk. Mindössze tízéves, amikor a negyvennyolcas forradalom rázta meg Franciaországot s a gyermek korán megismerkedett a rombolás szellemé veil A második császárság alatt serdül férfivá. És amikor 1867-ben első szobrait a SaIonban kiállította, ez a világkiállítás még elgíyszer alkálimat adott arra, hogy a császári udvar teljes fényét kifejthesse: az orosz cár, I. Ferenc József császár, a porosz és a belga királyok fogadásával, akik a vállagkiáJlitásriai Párisbai érkeztek. De már ezen az őszön vérfái hők gyülekeztek Franciaország felélt és III. Napoleon császár meddő harcait sok véráldo- zalt, gazdasági összeomlás követte.. Franciaország belső megrázkódtatásai Daléul is elsodorták at politikai életbe. Rövidesen a komimün delegátusa lett. Működésének az az időszaka meglehetősen homályos. Annyit tudni róla, hogy ő volt az, aki művészi és egyéni 'tekintélyével meg 'tudta akadályozni, hogy a felizgatott tömeg a Louvre műkincseit is ©ípuszltitsa. Ennek ellenére, menekülnie kelleti1 Párisból! és kilenc évig Angliában tisztán müvészii munkálkodásának élt. A forradalom, a felvilágosodás és a császárság korának eseményei ai francia művészet törekvéséit és formanyelvét: ítélje.sein átalakíttatták. Uralomra jutott az individual izmus, az irányok és stílusok folytonos átalakulásával. A XIX. század eOején (a napoleon.;; korban), a tiszta klasszicizmus, az empir-stilus megteremti) a párisi Börze, és a Made Lei ne - tem p lo m gyönyörű épületeit; a szobrászatban az olasz Canova hívei és követői vezetnek s eleinte megrökönyödve szemlélik a Datlou müveihez hasonló niaturalisztikus törekvéseket. A festészetben Jaques Louis David ’történeti és mitológiai tárgyú, édeskés kompozíciói diktálták az irányt és a tiszta szemléletre törekvők megeső* mörölve kerestek ebből a szószos áradatból kiutat. Amikor száműzetéséből Dalou hazatért Parisba, ott a naturalizmus vívmányaiért küzdő művészek harcaiba csöppent s Dalou életében is a lázas munka korszaka következett be, amely szoros összefüggésben állott Franciaország köztársasági mozgalmaival. Könyorteten önbirálattal szabadította meg magát1 a virtuazkodás kétes eszközeitől. Maradandó alkotásait a középkori Franciaország és a görög plasztika nagymesterei inspirálhatták talán, de müveiben benne élt ai zseni egyénisége is. Egymásután készültek remekművei. Megalkotta at „Köztársaság diadala“ című impozáns bronzcsoportját, amit minden párisi ütas megcsodálhat a Paris de la Nationen, épp ugv, mint a Luxemburg- kertben álló hatalmas DePacroix szobrát. Rendkívül érdekes az a domborművé, amelyet a képviselőházban őriznek: „Mi- rabeau felél, de Broux-Brézé márkinak“. Szilárd centralizáció, nemes formákba ömlő lendület, könnyedség, amiknek mégis belső súlyúk van: jellemzői e remekműveknek, Grandiózusak, anélkül, hogy nyomasztókká válnának. E müvei mellett az arcmások és sir- ©müékek egész tömegéi mintázta. Dalon kezeli fáradhatatlanul gyúrták az agyagot, fiairaigták a márványt, öntötték a broniziolt, — 'túlfűtött egyénisége kiélte magát, művészetében — de a közszereplést. a politikai é'Jetbe való belekapcso- lódásii sem hanyagolta el azért. A nyolc- vamiais évek végén a párisi művészek amaz áramlatához csatlakozott, amely 1890-ben a „Salem de Champ de Miairs“-ot alapította. Dalou művészete kitűnően fejezi ki a francia fajt. Együk örököse volt Jean Goujon, Houdon, Carpeaux és Bude hagyományainak, hatalmas erejével, a tömeg és a forrna kitűnő megérzése révén. A „Munka dicsőítése“ cimü müve olyan, mint egy kőbevésett demokarata Rubens. Képmásszobraiiiban ai modern egyszerűség, a drámai erő érvényesülnek, kifejező, tömör képmás minden ilyen müve. Rudimról), a nagy francia szobrászról készült szobra nemcsak hü és jellemző, hanem egyúttal hatalmas megvilágítója a művész szellemének. Az utöClsó nyolcvan év együk legreme- kebb francia szobra kétségtelenül az, amit Dalou Deliacroiixról mintázott s talán a legteljesebben is fejezi ki a művész plasztika: tehetségét. Ez a képmás csodálatos jellemfestésről tanúskodik, maga az egész mü pedig duskezü diszitö munkája, aki a természet motívumait el- Öasve, mestert kézzel faragja márványba, vagy önti bronzbai az élet izét, színét, lüktető erejét. A nagy francia mester 1902 április 15-én haiti meg 64 éves korában. Születése százéves fordulójáról a nagy francia leipok bensőséges cikkekben 'emlékeztek meg. Huzella Ödön. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig legolcsóbban) az Ellenzék könyvosztályában, Cluj. £iata Unirii. ' 4 A begyeken — a tengeren Önöket én őrizem Állandóan tartson magánál.
