Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-04 / 200. szám

< EL I. BN 7 L K jtmBsaai numM A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA nap1 lalit'ax irány állal jetemUTi fordulat ál:» Becsi vásár 1936. szeptember fli-cöi l?-ig. Tcctiiilliäi vásár szepf. lö-s £. Jelentős utazási engedmények a román, jugoszláv és magyar vasutakon, a német állami vasúton, lJuna-lolyamhajózáson, I ckete-tengeren és repülőuton.— Ingyen utlevél-vizuni I A kedvez menyes magyar átutazási vízumot a vásárigazolvány felmutatása mellett a hatá­ron adják. tointicnléle felvilágosítást megad és a 150 lejes vásári igazolványt is kiadja a Wiener Messe A. G., Wien VII. és a hivatalos képviseldtek: Kolozsvár: „Europa“ román nemzeti turista és utazási hivatal, Piaţa Unirii No. 23 és Wagon-Lits//Cook 8. A.,Piaţa UniriiNo. 18. A/. európai íVszülkség o érkezeit arra rt noiüra, mikor nyúlt.m kelil] föltenni a ber- dest: niu'g lohol-e még az európai' beket menteni, vagy újabb, borzalmas habom v Vili állunk? A föérdekeltek titokban ' agy nyíltan olyan katonád rendszabályokul lépteinek életbe, melyeiket nyugodtan mozgósítás e’Ail'ti állapotnak nevezhe­tünk. Néuieters/ágnak a jövő hél elejere máslélmil ió embere log frigy vérben a.* Lwii. ami franca' jelentés szerint rövide­sen kétmillióra emelkedi'k., ha az nsszci szabadságolandó katonákat továbbra is fegy verben tartják. Anglia t» skóciai pal­lókra rendelte Ivatcai hu,jóraját, úgy a mula, .óliova Wins benn Churchill rendeletére, közvetlenül a világháború elült!, 1914 Ju­lius végén összpontosította. Csehszlová­kia titokban olya»» katonai iivtézkedése- ket tesz, mint a válság pár hónap előtti tetőpontján, május 21-ike előtt. Szovjet- oroszoTSzág nyugati területein feltűnő halágyakor,altkal rendez és a vezérka­rok lázas munkában élnek Ankarától Washingtonig. Az idegesség hónapokéin tart, utolsó napokon azonban a kirob­banásig feszült. A nyugodt, hidegvéréről! ismert angol kiUtpo-litikai is feltűnő ide­gességet mutat. Valaminek történnie kel­lett, vagy valamidtől félnek, ami a lon­doni kormány lázas tevékenységét kivál­totta. Nyilvánvalóan ai béke, vagy hábo­rú kérdéséről van szó. De erről van szó már hónapok óta s az utolsó napok nagy' sürgés-forgása azt bizonyítja, hogy a kérdés szélső kiélezettségéhez érke­zett el1. MIT ISMÉTELT SIR JOHN SIMON? A külpolitikai hét Sér John Simon an­gol kincstári kancellár beszédének Itatá­sa aüatt indult. Sir Jolhn, aki régebben a, külügyi tárca élén állott s akit kétségte­lenül tudatosan küldtek ciöre, hogy a miniszterelnök, v^gy külügyminiszter ez- irányu beszédét későbbre tartsák fönn, határozott szavakkal megismételte Cham­berlain március 2-í-i nyilatkozatát Anglia magatartásáról egy eprópai háború ese­tén. A nyilatkozat megismétlését Lon­donban úgy' magyarázták, hogy szükség azért volt rá, mert bár semmi ok nem foroghait fönn, hogy Chamberlain pár hónap előtti kijelentéseinek hatályossá­gát ma kétségbevonják, mégis újra, meg újra meg kelil ismételni azt. hogy ereje ne homályosodják el más hatalmak di­namikus külpolitikájának irányitói előtt. A nyilatkozat, mely Anglia külpolitikai tevékenységének hónapok óta az alap­jában áiil, következőképpen hangzik: — Ahol háborúról, vagy békéről von szó, ott nemcsak a nemzetközi-jogilag vállalt kötelezettségek forognak kérdés­ben. Ha Európában háború törne ki, va­lószínűleg nem korlátozódna csak azok­ra, akik a fölmerült kérdéssel kapcsolat­ban ilyen kötelezetíségeket vállaltak. Tel­jesen lehetetlen volna ebben az esetben előre megmondani, hogy az összetűzés meddig terjed és milyen kormányokat ragadhat magával. Az események ellen­állhatatlan nyomása hatalmasabbnak mutatkozna, mint az előzetesen leadott, formális nyilatkozatoké. Valószínűségek közé tartozik, hogy . erre az esetre a vitá­ban közvetlenül résztvevő államokon ki­mül rövid időn belül más államok is be­lesodródnának az összeütközésbe. Ez kü­lönösen két olyan országra ált, mint Nagybritarmia és Franciaország, melyek­nek érdeked a leg szorosabban összeszö­vődnek, amelyek a demokratikus sza­badság közös ideálját követik és mind­ketten egyformán el vannak határozva ennek a védelmére. ÚJABB VIHARZÁS Sir John Simon beszéde nem hozta meg a külpolitikai hullámok lecseticlese- dését. Ellenkezőleg, a viharzás rövidesen még magasabbra csapott. Az angol! kor­mány Londonba rendelte berlini: nagy­követét, aki tapasztalatairól nemcsak a miniszterelnök és <ai külügyminiszter, ha­nem ami egészen szokatlan, a miniszter- tanács előtt is beszámolt. A kormány ta­nácskozásaiba pedig újra bevonták Sir Robert VansHitart-b ‘is, aki, miután hosz- szu ideig volt az angol külpolitika: ku­lissza mögötti fömtézőie, a Charaberlain­vMsszaivonuli' a diplomáciai tevékenység­től A: ongol sajtó nem is titkolja, hogy rendkívüli veszély ál ltd indokolt rendkí­vüli kormánytevékenyséyröl van szó. Csak azl nem hozták nyilvánosságra - úgy látszik nvomús okból nem tették ezt , hogy mi az, aminek brieten 1 ölbuk* kanása a veszély jelenlétét annyim, ini- minenssé tette: mi. \ a lohn ki tíz angol koimnánv lázas és gyors tevékenységei? Svájci lap jelentések arról1 akartak tudni, hogy diplomáciát: közlés lör-ént Lon­donban és Parisban német részről. Ez a közlés figyeLme/'lette volna a kél kül'ügy- minisziér umot, hogy a csehszlovák nem­zetiségi kérdésnek •»> szudéta-néinef köve­telések értelmében való elintézései' Né­metország most már halaszthatatlanul kívánja és szükség esetén minden esz­közzel kész ezt a kívánságát támogatni is. London és Paris csakhamar megcá­folták ezt a jelentést', megái la pávai, hogy ilyen német közlés a két külügyminisz­tériumban nem lörlént. A hirt erre más formában, de lényegileg nem sok módo- si,ássál közölték újra a külföldi lapok s ebben a formájában eddig nemi is cáfol­ták meg. E közlés szerint Németország részéről nem Londonban és Parisban, hanem egyes közép- és keleteurópai ára­moknál történt tapogatózás, hogy táma­dásnak minősítenék-e, ha német részről a szudéta-német követeléseket esetleg c lét vese bb eszközökkel támogatnák. Ez a minősítés ugyanis bizonyos szövetségi kötelezettségek működésbe hozását, vagy ennek elmaradását jelenthetné. A meg­kérdezett államok, ugyané hírek szeiinl, nem adlak határozott választ, ellenben siettek a dolgot Londonnal és Parissal hidalni. Ez a.z értesítés előzte volna meg áIli toiag Henderson nagykövet g\ors Londonba havasát, aki visz nőit, ugyan­csak e sajtóhírek szerint, arról számolt volna be. hogy Németország behívott tar­talékosaim a k százezreit mindadilig fogy ver aliaitt kszéiil1 tartani, amíg a szudéta- német kérdést a teljes önkormányzat en­gedélyezése értelmében meg nőm oldják. Német részről a kormányhoz közelálló ,.Deutsche Allgemeine Zeitung“ éreztette az amgo'Jlokkal ugyanezt az álláspontot. A láp szerint a szudétta-német kérdést minden kétértelműség nélkül és gyöke­resen kell megoldani. „A szudéla-néme- tek vissza fogják utasítani az olyan, meg­oldást, amely az ellentéteket csak látszó* lsjgj hidalja át és nem adja meg nekik a kifejezés teljes értelimében vett területi önkormányzatot. A visszafogás politiká­ja, melyet* az angol kormány évek óla folytait s amelynél mindig a szegesdróttal! körülvett népeknek kell végeredményben áldozatokat hozmok, Középeurópa mai szükségletei számára már elviselhetetlen. Mi nem akarjuk sem alzt, hogy Csehszlo­vákiából Spanyolország, sem azt, hogy Palesztina váljék. Anglia magatartásai eb­ben a két esetben kételkedőve tehet min­ket vele szemben. Aki feladatot vállal, ahogy Anglia Csehszlovákia esetében vál­lalta azt, annak kötelessége, hogy uj el­határolásokra és tudjon jutni. Éneikül! külpolitikai szereplését csak a dolgokba való állandó bél'eelegyedésnek tekinthet­nénk, ezt teljes világossággal ki kell mondanunk'4 PRESZTÍZS-VITA A helyzet így váratlanul és gyorsan addig a pontig éleződött ki, amikor nem­csak a németek, hanem Anglia számára is presztízs-kérdéssé vált. És megtörtént ez Anglia részéről különös módon annak a Chamberlain—Halifax iránynak veze­tése alatt, amely háttérbe szoritotaai a hagyományosan erélyesebb angol külpo­litikát és céljául a németekhez és ola­szokhoz való viszony megjavítását tűzte ki. Az európai események sodra erősebb­nek mutatkozik a külpolitikái programok­nál, ez az, ami a békés törekvések szem­pontjából különösen aggasztó. Lloyd George beszél emlékirataiban arról, hogy a világháború kitörése előtt igazában egy hatalom sem akarta az összeütközést, mégis „belecsúsztak a veszedelembe“. Nem fog-e a közeli háború lehetőségéről ma már naponta beszélő Európa, a hábo­rútól való irtózása ellenére is, újra bele­csúszni a veszedelembe? A presztízs-kérdés felvetődése súlyos dolog. Amig Franciaország és Németor­szág állottak egymással szemben, kisebb volt a veszedelem. De az érintetlen presz­tízs az angol világbirodalom erkölcsi és anyagi ereje számára épp olyan nélkü­lözhetetlen dolog, mint a tisztán tekin- télyuralomra építő Hitler számára. An­glia birodalmának összetartó erejét és világhatalmát kockáztatja, ha az igv ki­alakult küzdelemben tekintélyét és ha­ramia érvényesülésének kétségbevonhatat­KOLOZSVÁR, szeptember 3. Az EME és az EGE által egyűjtésért ren­dezet' méhészeti, kertészeti, bá»;pari és kép­zőművészeti kiáJJitúii és vásár aiapróknupra nagyobb tömeget vonz magához. A Katoli­kus Kör helyiségében rendezett kiállítás és 'vásár látogatóinak száma nrprólt-mpra gya­rapodik s tegnap más' felLünöen soJc román vendége is volt, (bizonyságául annak, hogy a kiállítás megnyitásán rész-iveit román elő­kelőségek a város román társadalmának fi­gyelmét is felhívták <v határozottan "értékes, gazá ig és tanulságos kiállításra és vásárra. A méhészeti kongresszus A tegnapi nap folytatódott a méhészeti kongresszus. A kong. esszus színhelye ezúttal is u református) kollégium díszterme volt, ahol' délelőtt kilenc órakor dr. P&rádi Kál­mán orvos „A méz, mint tájpíádék és gyógy­szer" címmel tartott nagy figyelemmel hall­gatott előadást. Dr. Stitz János pécsi ve­gyészmérnök ai méz és viasz kémiáját ismer­tette. Oprcan Joachim a köLléerofchaidás1 okait ismertet Le a nagy számban megjelent méhé­szek előtt. Dérben egy órakor az Amerika- étteremben közebéd -volt. Délután 3 órakor folytatódott a kongresszus, amikor Stitz Já­nos, a méh) ász egyesület alelnökié, a német anéhnemesáités rendszeréről és eredményéről számaié be, Seyfried Ferenc a méz márká­zásáról beszélt, Biró Pál méhészete szakító pedig a mézelő növények fontosságát tárita ■lel. Az előadások befejeziáse után'a kongresz- szus résztlvevői a botanikus kertbe rándultaik ki, ahol a mézelő nüvények termesztését te- milimón yo zták. Megalakult az EGE gyümöl- csészeti osztálya Ma délelőtt, ugyancsak a református kol­légium disz te; méhen , az Erdélyi Gazdasági Egyesület kertészeti és gyüuiölcstiszeü szak­osztályai ta1- totílai meg alakuló gyűlését, ame­lyen dir. Szász Pál, az EGE elnöke mondott nagyhatású megnyitó beszédet:, utána' Török Bálint, az EGE igazgatója' a kertészeti és gyümölcsészeti szakosztály ügyrendjét ismer­tette, majd meg'vá1 ásztotiák a szakosztály elnökét, alelnökét, előadóját és jegyzőjét, vé­gül pedig Gogomán Ferenc, Fülöp Ferenc, Bieberl Ferenc és ifj. Veress István tartottak szakelőadást. Délután ismét szakelőadások hangzanak éí, holnap pedig a kuállitásra, a vásárnál és kongresszusra összegyűlt gazdáik ,a gazdasági akadémiát tekintik meg. A kiállítás A kdálilíitü&rióií szóló tegnapi beszámolóink ki-egész Réséire közöljük, hogy a háziipari ki- állFíiáU keretében! Kónya Gyuláné ‘állal kiál- llŞflott gyönyörű kalotaszegi varrottiasokat elő­állító műhelye nem Magyarlakon, hanem Magyarvalkó községben van. A kiállítás nagyszámú látogatói nagy elis- meiéssel nyilatkoznak a kiállított tárgyak- iróiL. Nagyon tetszelt Blázs[ István Marechal Foch 32. szám alatt tevő kóiyhláliüizemlánek szabadalmazott légfütéses fürdöszobakályhá- ja, ötnély öt kilogram fa, vagy ennek meg­felelő kalóriaju fűtőanyag tüzelésével a für­dővizet huszonnégy órán át a szoba hömér­lan voltát nem tudja megvédeni. Hitler pedig a diktatórikus rendszer szilárdsá­gának kockáztatása néikül szintén nem. engedheti a németség körében olyan vé- f leménynek kialakulását, hogy meghátrá’t egy német nemzeti kérdésben, amelynek í támogatására majdnem a birodalom sor­sát látszott előzőleg kockára tenni. Tra­gikusan nagy felelősség ez úgy Hitler, í mint a vitát irányitó angol államférfiak ; számára. A csehek és szudéta-németek j közötti, megoldhatatlannak látszó vita i szinte háttérbe szorul mellette. , —s. | sékítetűnek felmeiegitésével együtt biztosítja. ; A mostani drága fa idejében rendkívül nagy, » jelentő-.égé vau ennek a találmánynak s iva- lószinüleg ez u magyarázata annak, hogy a vásár tartalma alatt rendkívül sok megrende­lést kaipott. A nagy vá: adi Fortuna t frati Roxin pezs­gőgyárai iß/ résztvett a kiállításon. Zamatost pezsgőit téb elismert' p’fcicérzetének különleges borait állította ki. A látogatók sorra kóstol-, " ták pompás itöBa'lit. Különösen a ,,Fleur Bo- nonet“ édest, „Ours d:or“ savanvus „C’eme en: Rose“ vörös pezsgő és bi pompás zamatu- malaga- és vermut-borok tetszettek. Nagyon, izlétt O' ,.Greme Joliette“, amely a zsurol: kedivenc hűsítő itáCla. Ahán\- kóstoló törté-i n k, annyi megel'éigiedés és dicséret hangzik a pezsgőgyár gyártmányára. Számos megren­delés kapott a cég, amelynek helyi eladását' a Szele-'ügynök'S'ég képviseli. A kiállított táa-t lók több IkiiáMftásoni értékes dijaikat lés ki­tüntetéseket! kaptak, a mostani kiálilitáson. aratayéremmeí tüntették ki. Patvillonja, az- emeleti nagyterem legszebb és légiátegatol-' tiahb helye. Ugyancsak az emelet nagy lerméten van> Mankó hnféné Pop Cicio-utea 23. sz. ailatti' pogácsás üzemének székelypogllcsaükr’álliltása.j Erdélyszerte ismerik Hankóné székelypogá., csárfc s mi.ndetiütt niagy keresletnek örvend. Ahány vásáron megjelenik, mindenütt nagy sikereket dr el. Az eddigi kiállításokon már, két aranyérmet, egy ezüstérmet és két okle-: tvelet kd'pott. A zsűri a méhészeti jkiálMtláison aranyéremmel 'tüntette ki. SZÉKREKEDÉSBEN SZENVEDŐ BÁGYADT,* LEVERT, DOLGOZNI KÉPTELEN EGYÉNEK-. NÉL ® bélmozgísc reggej! éhgyomorra- egy pohár, természistes „FERENC JÓZSEF" keserű viz csak-; hamar megél,ánkiit'iJ cv emé zaő csat or n á k b a n osz- szegyüfe s'llakot k'Üriti. a vérkeringést szabaddá- teszi s a gondolkodó és munkaképességet emelte Kérdezze meg orvoruí. A Grigorescu-utca 8. szám alatt lakó Lo­tri ne zy Gábor magyar iparművészeti tárgya­kat állított ki, amelyek mindegyike megnyer­te bi közönség őszinte tetszését. A kiálildtott fémh., tűz- 'és celluloid-nippek, vázák év- kü­lönböző’dísztárgyaik előtt állandóan hullám­zik a nézők nagy serege, főleg nagy érdeklő­dés nyiMílnut meg az ízléses gyermekjáté­kok iránt, amelyek karácsonyi ajándékoknak igen szépek és alkalmasaik. Három arany-' énem éls két oklevél tulajdonosa. Ezen a ki­állításon aranyérmet -kapott. •Szerepel a lkiiál(li.tálson a Plata Unirii 3. s-zS akiit levő „Isoleterni! cég két szenzációs ta- Jáiktiláinnyal. Az egyik egy harisnyát konzer­váló szer, ej ,,'Giarapor“, amellyel átitatva a liarósei'yákat, 'azokon az esőcsepp semmi föl-1, tot sem hagy, sőt szemle fu tăiş ellen is tar­tóssá teszi a harisnyát. A kiállítás hölgyláto-- gatói nagy vásárlásokat eszközöltek ebből o» cikkből. A cég másik találmánya egy „Tal­pa Un“ neivü szer, amely oi cipő talpát nagy, szerűen konzerválja és tartóssá teszi, ugyy1 hogy a szer egyszerű hekenésével a talp tar­tósságát hosszú hónapokra lehet bi ztositao ■Folytatás c 13-ik oldalon.) Hasznos és érdekes látványosságokban gazdag a méhészeti és gazdasági kiállítás Megalakult az EGE gyümölcsszakosztálya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents