Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-30 / 222. szám

ellenzők / 9 3 fi »zcptem her 10. ES'V.B 4z ember magányos írta: THURY ZSUZSA — Ne szaladgálj már. Mari nemsokára ni lesz és Uszcci. Mi történt Ferivel? — Jövök! A férfi felnézett. _Ferivel történt valami? Éva a konyhából kiabált: nem, nincs semmi baj. Nem akart addig belekezdeni a dologba, amíg Pista nincs itthon A fér­fi most már fölényesen nevetett. Bizonyo­san megint valami szamárság. Nem kell annyit foglalkozni azzal a gyerekkel, egé­szen elrontják. — Nem szamárság. Éva az ura mellé íilt, valPaval hozzata maszkodott és beszélt. Délután ő az ab­lak mellett varrogatott, Feri a szőnyegen játszott a vasúttal, Terka a Mozart-szona- tát gyakorolta. A gyerek látszólag teljesen elmerült a játékban, mint aki lokomotívja együgyű zúgásán kiviül nem hall ewebet. Egyszerre fel sem nézett és azt mondta: most átmentéi a-mollba. Azután^ egeszen egyszerűen, mintha eíőbb a világ legje­lentékenyebb dolgát mondta volna, vala­mi megjegyzést tett mozdonyára. Fva akadozva és kissé bátortalanul ugv foly­tatta, hogy ugylátszik ő mégsem tévedett, amikor a fiú rendkívüli zenei tehetségét emlegette. Feri ugyan néha jelen van 1 er- ka zongoraóráján, a földön ül és látszó­lag nem figyel az oktatásra, talán soha még legyeden billentyűt nem érintetten csodálatosan hosszú, finom ujjai és mégis... Pista félbeszakította: — És tényleg átment a-mollba? — Természetesen. Terka egészen elké­pedt, amikor hallotta. Azután Éva izgatottan és hevesen folv- tatta. A dologban végül sincs semmi cső- « dálatos, Feriben csak újra éled a Simay- család nagy zenei tehetsége. Ö mindig annyira kívánta, hogy a gyerekei közül valamelyik nagy zenész légyen; azért erő­szakolja Terkánál is a tanulást, de őszin­tén szólva kevés eredménnyel. A kislány ügyes, de semmi egyéb. Feri lesz talán az a lángeszű muzsikus, akit évszázadok óta ígér a Simay-család a viliágnak. - Édesapjuk, Simay Ferenc orgonán játszott odahaza, a debreceni katolikus templomban. Nagy­anyjuk nagyszerű hegedűs volt, egyik nagybátyjuk, Géza bácsi . . . i — Géza bácsi úgy zongorázott, mint Sauer, tudom, mindent tudok, a ti csa­ládotokhoz fogható nem élt még Debre­cen városában. — Pista nevetett és amikor Éva csaló­dott arcára nézett, magához öleke. — Jól van, nem akarom bántani a családo­dat, bizonyosan egészen rendes emberek voltak, de azért nem kell' fejjel a falnak rohanni. Ne vedd rossznéven, hogv ilyen józanul beszélek, de ez viszont az én apai örökségem. Apám, idősebb Ujházy Ist­ván, egyszerű, de derék bankigazgató Könyvujdonságok a textiliparban : Texíil zsebldínyv text lipar és kereskedelem számára. — zerkesztette: Őri Róbert. Főbb fejezetek imei: Nyersanyagok. Fonás. Szövés H rkolás. Kikészítés. Müselyemgyártás Rác onaUzáiás a textiliparban. Bérrend- izerek és üzemellenőrzés. Üzemi balese- ek és azok elháritása. Textilipari üzemek berendezése. (Erőtelep. Elektromotorok Szállítóberendezések. Fűtés, szellőzés és égnedvesités. Világítás.) Gyakorlati láb­azatok és textiltechnológiai számítások Kereskedelmi rész; Az árusítás techni­kája. Kirakatberendezés technikája. Rék­ám a textilipar és kereskedelem szolgá­latában. Tisztességtelen verseny, stb. — A hatalmas kötet 890 oldalon, 303 ábrá­val, vászonkötésben — — — Lei 660*— Őri Róbert: 4 áextáSipar kézikönyve Nyersanyagok a kereskedelemben és a eldolgozó iparban. Gyönyörű kiállítás­ban, 37 ábrával és 24 természetbeni pi- mut, len, kender, juta, gyapjú mintává!, vászonkötésben-----------— Lei 264-— Kaphatók az Ellenz éle könyv- osztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuka vdi. Nagyapám, amint tudod, selyem­mel kereskedett. — Kérlek, Pista! Anna hangja idegesen csengett es Pista elnevetr? magát. — Egyszóval én nem tudom felfogni jelentőségét a dolognak, lévén nekem bot- fülem. Azt sem tudom, mi az az a-rnoll De lehet, hogy igazad van. Majd később, ha Feri abban a korban lesz, szakértő elé visszük a kérdést és azután döntünk. Lltó ta kávéscsészéjét és eloltotta a ci­garettát. Közönyösnek mutatkozott és már előre körülbástyázta magát a két nő várható ostroma ellen. Két hosszú 'abat kinyújtotta, kényelmesen hátradőlt a ka­rosszékben és keze lustán pihent Éva be­húzott, szelíd vállán, amely odaadóan si­mult a férfitényér alá. Ujházy István jól ismerte ezt a meghunyászkodást és csen­det. Most látszólag megadja magát és min­dent a másikra biz — a harcias, lángoló, vad nagylányra, a húgára. A férfi össze- szoritotta száját, unottan ásított és az új­ság után nyúlt. Anna kikapta kezéből a lapot. — Bolond beszéd. Feri már túl is van a koron, amikor zenei tanulmányúit meg­kezdheti. Holnap elviszem az Akadémiá­ba, ott majd megmondják, mit kell ten­nünk. Pista a karórájára nézett. — Kár, hogy ma már elkéstél1. Kilenc óra, ilyenkor, gondolom, már nem hall­gatják meg a csodagyerekeket. — Értsd meg kérlek, hogy ez nem tré fa. A gyerek jövőjéről van szó. — Anna kiabált és az asztalra csapott. — És ró­lunk is. Te nem tudod, mit jelent ez ne­künk. Nem .ehet igy elintézni, ilyen nem- tetrődö ínséggel. Éva felcsillanó szemmel bólintott, Pis­ta egyre jobban mulatott. — Kérlek, tudomásul veszem, hogy rossz apa vagyok. — Nem erről van szó. — Anna hang­ja megváltozott és könyörgővé vált. — Te vagy a legdrágább ember a világon és mi imádunk téged. De látod, zenéhez nem is konyitasz, magad mondtad az előbb. Mi amióta a világon vagyunk, mu­zsika mellett eszünk, alszunk, élünk. Nézd, én néha arra gondolok, hogy talán azért lettünk mi ketten Évával ilyenek, amilyenek vagyunk . . . ilyen szépek és... A férfi harsányan felnevetett és magá­hoz húzta Éva állát. Az asszony fátyolos, kék gyerekszemébe nézett. — Mutasd magad. Nem is tudtam, hogy olyan szép vagy. — Igen — folytatta Anna — szépek és minden egyéb is. Én imádok énekelni, hiszen tudod és nekem olyan kimondha­tatlan öröm, hogy tudok valamit. Ha hal­lottad volna Mari nénit, micsoda hangja volt, mint az orgona, mély és csodálatos... — Tudom, tudom. A Simay-család... — De Mari néniből sem lett semmi. Otthon vezette a szörnyeteg ura háztartá­sát, amíg tavaly meg nem halt szegény Az én hangom semmi.' Éppen csak igy itthon ér valamit, családi használatra. De látod, ha Feriből lenne válámi! Nagy zongorista, vagy zeneszerző, hires kar­mester. Én mindig éreztem. Nem ílIhatod útját, Pista, aki olyan . . . — Na? — Egyszóval olyan remek ember vagy. A férfi kissé elkomolyodott. ELőreha­jdüt és Annára nézett. — Mondd kérlek, hová száguldsz? Azt hiszem azért csináljátok ezt az egészet, mert szeretnétek Ferit bársonyruhában, csipkegallérral látni a zongora mellett, ahogy hajlong jobbra meg balra, kis pojáca. Éva élénken tiltakozott. — Erről szó sincs. Feri nem lesz cso­dagyerek. Hogy képzeled, hogy én ezt megengedném? A férfi kedvetlenül felállt. Anna érez­te, hogy félig-medaig megnyerte az üt­közetet és egész harci felszerelését felvo­nultatta: komoly és melengető hangját, zöld izzásu szemének hatalmát, kezének kifejező lendületét. Senki sem akarja Pis­tát levenni a lábáról, azt tesz a fiával, amit akar. Éppen csak arról szeretné meg győzni, hogy Feriből éppen a zene csinál majd az apja kedvére való komoly, mun­kás embert. A rendszeres, naná többórai gyakorlás, a/ egész embert igénylő tanul* inányok elvonják figyelmét mindattól, .um károsan befolyásolhatja a gyermek fejlődését 1 íigyjen neki Pista, hiszen ne­mi tapasztalatot 6 is szerzett a Gánygim ná/iumban. Nincs semmi, ami olyan jóté­konyan hatna a serdülő gyermekre, mint éppen a zene. És kükoben is mindez el­mélet. Lehet, hogy Éva és ő tévednek. Talán csak véletlenről van szó. Minden­esetre meg lehet kísérelni. Ö, Anna jól is­meri a Zeneakadémia egyik kivá'ó tana­rát. Holnap elvinne hozzá Ferit. 1 la nem megy a dolog, nem történt semmi. Attól még kiváló bankigazgató lehet I-criből. akár a Nemzeti Bankot is kórmányozhn ja mindenki megelégedésére és örömére A lány szinte fogva tartotta a szép, eré­lyes és jóindulatú férfifejet Ahogy az im- bolygott az asztal körül, követte szemé­vel, szavával és amikor legyőzte, felléleg­zett és mégis szinte sajnálta a férfit, aki most már elborult kedvvel, fáradtan le­gyintett: csináljatok, amit akartok. Las­san szűrendő rosszkedvében csodálkozva érezte egyszerre jelentéktelennek a vitat, amely Feri jövőjét van hivatva eldönteni. Talán nem is olyan fontos az egész, csak az asszonyok látják annak. Az apró, inkább a 'Hélek vágyait és a képzelet álomképeit megmozdító jelentéktelen ese­mények sokszor nagyobb vihart idéznek elő felfoghatóságukban, mint naigy és sorsdöntő történés, amely dübörögve ér­kezik, hirtelen elkábit villámcsapása és következménye a nagy csinnadrattában bel át hatja ciánok. Vájjon! hogy fogadna ez a két lázban izzó, szédült asszony valami­féle nagy istenítéletet? A bankra gondolt — isten tudja mit jelent a zárt ajtók mö­götti izgalom, amely a nyugtalanabb vér­mérsékletű tisztviselőket napok óta ria­dalomban tartja. Ö természetesen nem vesz részt a találgatásokban, végered­ményben semmiféle változás nem érint­heti az ő személyét. Tizennyolesztendei munkásságának biztonságot jelentő alap­ját semmi sem rendítheti meg. Mégis, ahogy járt fel és alá az asztal körül, úgy érezte, szép álomtól rabolja meg a két nő, hogv a maguk csillogóbb, színesebb, de szeszélyesebb álmába kényszerítsék. Az­után érezte, hogy lassan körülhálózza ez az álom és lustán, lagymatagon átengedi magát tetszetősségének. Ö a család feje, egyetlen férfitagja, de nem diktátor. Tn- lán igazuk van. Művész is lehet komoly ember és a zenész mégiscsak más, mint afféle komédiás. Hagy Feri erkölcsileg jó irányban fejlődjék, ahhoz itt van ő, eré- lyével, apai szigorával és józanságával, amellyel mindig ellensúlyozni tudja majd az asszonyok befolyását. Végeredmény­ben Ferit nehéz elképzelni a bank Íróasz­tala mellett. Soha nem vinné ott sem­mire, nem Henne belőle cégvezető, mint az apjából. Meg lehet próbálni a dolgot, ló és nyugodalmas érzése kezdett vissza­térni és elmenőben rámosolygott Évára. Az asszony visszanevetett, azután Anná­val’ kapcsolta össze fénylő tekintetét: ne félj, nincs szó véletlenről. Átment a-moll­ba, mi tudjuk, mit jelent ez. Felállt és át­ölelte az ura nyakát: — Lemegyünk a Dunapartra? Ujházy egyenesen és elgondolkozva állt és várt egyideig a válasszal. Ismét érezte a jóleső tudatot, hogy végeredményben az élet apró és nagy dolgaiban egyaránt övé a döntő szó. Az érzés mögött, mint egyébkor is, felágaskodott valami kárör= vendő fintor: talán, amikor ő azt a bizo­nyos döntő szót kimondja, a két nő már nélküle is elintézett mindent. De elutasí­tóba magától a kellemetlen gondolatot és határozott: — Nem bánom. Az örvendező sietség, ahogy Éva el­tűnt a hálószoba irányába, egészen meg­nyugtatta. ö a férfi, kísérője és egyben támasza két nőnek, akikkel ime, levonul a Dunapartra, általános megelégedésére a sétáló közőhségnek. Futó és sajnálkozó gondolatot szentelt a pipának, amely ilyen langyos nyáreleji estén olyan jól illenék céltalan pöfékelésével az irányban őgyel­géshez, a „Simayak“ karcsúságához és a maga jól szerkesztett, férfias arcéléhez. Azután rágyújtott egy nikotex Extrára és mosolyogva Annára fújta a füstöt. Páratlanul okos, éleslátásu és kiváló ember lehetett, aki feltalálta az „egyszo­bás-fürdőszobás“ garszonlakást — gon­dolta Anna, amikor egy szombat délutá­non lefeküdt széles rekamiéiára. Az ala­csony, kenek asztalkán angol regény, ér­Szeirípé^ery­fiazdac-íéle egységes elemi iske- íai olvasók ínyvek, Maiidiray- íiéz íéle íz átirata re könyve le. előnyösebben az Eílenzelí ^ttiiyvosiiíiyábiii» Cluj-Kolozsvár, R. Unirii vásárolhatók Iskoíáknak jjeie-alos ÁRKEDVEZMÉNY! dekes és finom szövésű szerelem-politikai történet, a tartóban Darling-cigaretta, egy tányéron hámozott mandula. A szé­les és alacsony ablakon át délutáni nap- fényözön, a Gellérthegy felől már éret­ten nyárias levegőáradat, fü-, fa- és vi­rágszag távoli benzin és enyhe porpárába burkolva. A csendes hegyi utcán néha vé­gigszalad egy autó, azután megint csend, amit csak az elsőemeeti szobalány kérő, sürgető, haragos és ismét könyörgő kiál­tozása szakit meg: Béby! Béby! Béby ap* : ró, rövidlábu és idétlen daxli, engedetlen I és csavargó kedvű állat, olthatadan buz- gaűnu sétálója az utcának, minduntalan leszökik az emeletről, nyomában a két­ségbeesett cselédlánnyal. Anna ismerte Bébyt és titokban lázadásra izgatta. Időn­ként kihajolt az ablakon, magához csalo­gatta a mogorva és magányos Bébyt, cukrot nyomott a szájába és a fülébe duruzsolt: jól van, öreg kutya. Te csak sétálj, amennyit kedved tartja. Ne hagyd magad ... A hegyi utca, emeletes és föld­szintes polgári villák sora, nyugalmazott közhivataLnokok, magasrangu katonatisz­tek, erőstestü, katonás 'léptű asszonyok és ápolt gyermekek lakóhelye. Anna sze­rette ezt a környéket, ötödik éve lakott a földszinti garszonlakásban — fűtés, me­legvíz — és soha nem telt be az öröm­mel, amellyé: felnyitotta kulcsával laká­sának előszobáját. A bútort részletre vá­sárolta abban az esztendőben, amikor ta­nítani kezdett a leánygimnáziumban. Részletfizetésre vásárolta két évvel ez­előtt a rádiót is, tavaly átcserélte nagyobb gépre, annak is letöri esz tette az árát és most minden az ö\7é a lakásban: a bútor, a rádió, a finoman keringő hegyi levegő és a magány, ami súlytalan és legbecse­sebb tulajdona. Anna titokzatos és bo­nyolult Telki folyamat hatása alatt bámu­latos változáson ment keresztül, amikor átlépte lakása küszöbét. Levetette kitű­nő szabású • puha és vastag szövetbő! ké­szült angol kosztümjét és az ingblúzt, a szekrényből elővette pongyoláját. Az „angol“ Simay-lány otthonában könnyel­műen lágy anyagú, franciásan vidám és asszonyosan illatozó háziruhát viselt. Szi­gorúan simára kefélt haját leengedte vál­lára és szalaggal átkötötte homloka fö­lött. Ahogy végighevert a rekamién, ki­sebbnek, törékenyebbnek és nagvon fia­talnak tűnt szalagosán, könnyedén tarka köntösében. Három párnát gyűrt feje alá és ahogy belemélyedt a regény olvasásá­ba, egyre lejjebb csúszott a vánkosokról. (Folytatjuk.) Ismertető az iparosok mestervizsgáiról; Mmoáaiö iparoson 15 mnahásoh síi min a tanoße szegfídtefésére. segédi és mes­teri vizsgákra, iparengedély elnyerésére vonatkozó tudnivalók, az összes szüksé­ges kérvény formulákkal, valamint a ké­pesítési vizsgák anyaga, általános kér­dések és válaszok, szerszámok, nyers­anyagok és szakkifejezések, román és magyar nyelven, mmJcaiköltsége’őirány- zatok és leírások. Ára 30 lej és kapható as, ELLENZÉK könyvositáhjaoan, Cluj* Kolozsvár, Plata Unirii, Vidékre «15 lej pém yagy postahelyig ^küldése Giern* bég szállítjuk,

Next

/
Thumbnails
Contents