Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-29 / 221. szám

ám 3 lej Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, CcJca Ivloclor 4. Telefon: 11—09. Nyomd ft: Str. I G Ducii No. 8 Fiókkiadó hivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 1199 LiX ÉVFOLYAM, 2 21. SZÁM. E2Tm:saBSasaieäiÄ£iÄWfeä!iäti&l£U&JBMeB&a«eiHHy|EaiäU3BBZ'­Ä RT HA MIKLÓS ALAPÍTOTTA Felelős szerkeszti) és igazgatót DR. GRGIS LÁSZLÓ w O U i U K. I u---. :S2Zeâ3^ffi.,3KSffl'Ea.'2'Ä2K-TiE.i2:i3 Kiadót u la j d o n o s: ELLENZÉK R. T, Törvényszéki Ljstiromozási szám: 39 (Dos. 83(5/, J938. Trib Cluj.) Előf-zetési árak: havonta 7P> negyedévre 210 félévre 420, egész évre 840 le/, nmmKmam«immmmiin*msmzmaafm::zz:nfiFX£XKZ taa^^x^^wiimmMmKtasraxzEasfJVr lLUJ, 1938 SZEPTEMBER 2 9. Jkná&yh&SZéÚ\ iloosevelá elnisSí ma fsafisals mégy éfaiíss* ml&hh ssézal®! intézeti a Ibéíke érdekéiben Hiába minder, borúlátás, hiába n rende* viszonylatok szerint cSüggéSziő és remény romboló látszatok, az események mégis n bé ke felé mutatnak. Vannak a háborút merj előző intézkedések, nemeink egy-két helyen és láthatóan még a tetőpont felé holadunk, nem pedig 0 legmagasabb gerincen áll apa fiunk meg a kibomjolitás pillanatára vára közön, mindamellett jogosult a remény, hogy n háborús lépések a háború küszöbe előtt derékszögben elfordulnak s a béke őszi vi raggal borított síkjára siklatnak le. Hétfőn este fa 1 emberiség rémülne és rémítve ült te a rádióhoz — talán soha még, amióta ez a borzasztóan hafalzntts találmány a gyakor­lati életbe lépett nem csöggött annyi millió j ember q hanghullámokon — és a tizenkette­dik óra elteltével általános megkönny ebbed és szállott rá n meggyötört emberiség közlőiké­re. A sokmillió ember közül sokszázczer érezte korábban, hogy holnap talán már meg kell halnia és Iáin, ha egyéb derű nem is lopódzott a leikébe, az egy gondolat, mint a 1fehér galamb a feketére mázolt dúcon, be­léje tclepedeH: legalább október elsejéig bé­ke lesz, eddig a bizonyos élet tudatát és örö­mét ápolhatjuk. Hétfőn a válság elsőrendű napja volt és a köztudaf szerint megnyílt a legválságosabb hét: szombaton vagy a béke legboldogabb hétvége lesz, vagy pedig felharsan a háború nyitánya. Az események kergették egymást. Délelőtt bégéiért az angol és francia minisz­terelnök és két külügyminiszter tanácskozá­sa és senkinek ‘se jutott eszébe, hogy meg­ismételje a Locarno előtti feszültség tréfáját: az angol királynak két miniszterelnöke és két külügyminisztere svK*n. Ellenkezőleg a köztudat komolyan érezte, hogy két nagyha­talom, sőt világhatalom közös erőfeszítéseket végez véges-végig a közbiztonság érdekében. Bár a francia vezérkari főnök Londonban tartózkodása háborús előoiggázat műveletei­re célzott, az egymást kergető események so­rából kiemelkedett a barátságos tény, hogy 0 londoni tanácskozás eredményét külön re­pülőfutár: Sir Horace Wilson vitte Berlinbe Ililicr kancellárhoz Chombe.rlai n személyes és politikai levelének alakjában. A hirková- cSolás rémilés a megint hazugok voltak, mert nein történt más, minthogy Chamberlain a: iij hckcangyalhoz illően enyhítette a feszült­ségei, amelyet a riémet godesbergi emlékirat cseh I.részről való kedvezőtlen fogadtatása kei. tett és nem történt fenyegetödzös, hanem inkább kérés, hogy az esti beszéd ne mond­ja ki etz ultima rációt, mert létezik még tár­gyalási alap. Aztán jött a nap legnagyobb eseménye. Hitler tisztára külpolitikai beszé­de, amely hihetetlenül erélyes hangja és sze­mélyes iiü kijakadások ellenére, nem zúzta össze, az „AranyhalakatAlig 'érintve a bot- 1sevizmust és a szemléleti viszályokat, az or­szágok és diplomáciai ügyek kapcsolatát fej- telte ki, nem annyira államokon, mint em­bereken keresztül Ártól volt ‘szó, hogy mit °kar Hitler, mit csinált Coring ama óriási ex a világot majd meglepő német hadiké- sziill&égröl, milyen barát Mussolini, hogy áll ö szemben Be vessel és mit kell megköszön­ni a béke érdekében Chamberlainnek (j nem annyira vezér most, mint első katona', aki mögött csak a kész nép ált és csak ez pa- roncsol. Ami a beszéd velejét illeti, nem uta­sította el a londoni levelet és a godesbergi alapot, október elsejéig nem követel egyebét, mint a Csehország részéről már elfogadott áldozat gyakorlati végrehajtását és nemis a német emlékirat „veszélyes részletei“-nek hánytoryatásáoal. A német álláspont velejé­ben fölgyült fenyegető erő is tompult: Hitler egyedül o szudéta.némeíség visszacsatolásá­nak ügyét képviseli, de Csehszlovákia egyéb nemzetiségeinek vitáját átutalta Csehország és alattvalóinak, Csehország és szomszédai­nak békés tárgyalási anyagául, amire máris remény van tegnap óta. Ha Így lesz, ünne­pélyes fogadalma szerint több keresnivalója nincs Európában, Ha régi követelése, cl tíz­,,Ne vitassák a múltak hibáét, hanem tárgyaljanak tovább“* — Chamberlain beszúrna ól mond az angol alsóház mai ülésén Óvöintézkedéskémpan mozgósíSoíSák as an&ot Íioíiat A nagy európai válság eseményei drá­mai feszültséggel követik egymást. A teg napi napot főleg katonai intézkedések Jel­lemzik, melyekről azonban mindenhol erő sen hangshuh ózzák, hogy óvóintézkeűe- sekrői van szó és nem szabad belőlük szél­sőséges magyarázatot vonni. Chamber­lain angol miniszterelnök alább közeit tegnapesti rádióbeszéde, melyben a még mindig önkéntes szolgálatra berendezett angol hadi szervezetbe való jelentkezésre szélit ja föl Nagybritannia állampolgárait, nőket és férfiakat, szintén erősen hangsú­lyozta, hogy csak óvatossági intézkedésről van szó, melyet meg kell tenni a mosta nihoz hasonló időkben, ez azonban nem jelenti azt, hogy a háború küszöbön áll, vagy, hogy Anglia elhatározta voim a há borút. „Bízom a békés megoldás lehető­ségében — mondta Chamberlain —, nem adom fel a reményt és nem is fogok a bi­zakodással fölhagyni, amig csak egy hal­vány reményszikra csillogni fog ... A remény pedig még mindig meg van hogy elkerüljük a katasztrófát. Legyenek nyu­godtak, higgadtak — fejezte be mély ko­molysággal mondott szavait az angol mi­niszterelnök — én mindent meg fogok tenni ennek érdekében“. És a bíztatáshoz, kedves atyai jóinduíatlöal még hozzátette; „Jó éjszakát“. A londoni tőzsdén különben tegnap délután az a hir terjedt "!, hogy Hitler a szudéta^területek kiürítésére szabott ok­tóber elsejei dátumot két héttel meghosz- szábbitotta. A hirre az erősen nyomott ár­folyamú tőzsdei értékek egyszerre emel­kedni kezdtek. Estére azonban kétségtelen jelek mutatták, hogy a tőzsdei hir leg­alább is korai. Chamberlain rádióbeszéde után a késő esti órákban értekezletre ült össze az angol minisztertanács, hogy tu­domásul vegye azt a választ, melyet a Chamberlain előző napi üzenetével repü­lőgépen Berlinbe utazott Sír Horace Wil­son ugyancsak repülőgépen hozott T.on donba. És közvetlenül a minisztertanács befejezése után, ennek kétségtelen ered- ményeképen, az. angol admiralitás kiadta a parancsot a brit hajóraj mozgósítására. A parancshoz, melyet ma királyi rendelet fog szentesíteni, az admiralitás is hozzá­teszi, hogy csak elővigyázati rendszabály­nak és nem háborús intézkedésnek kel! tekinteni. Ugyancsak a tegnap est folya­mán megjelent az angol légügyi miniszter rendelete is, mely a brit szigetek légügyi millió birodalmon kívül élt német visszaté­résére beteljesül egészen, senki másnak a meg­hódítására nem törekszik, A béke hívének vallotta magát és ennek bizonyítékául a le- fegyverzési bizottság előtt hangoztatott é—5 javashát idézte a nagyhcrtalmakkal kötött flottcegyezmtényre, területi lemondásra, meg­nemtámadási szerződésekre hivatkozott. En- nek, a mázsás 'szavakból, súlyos ítéletekből, s.emeiyes támadásokból, nagy fenyegetések­ből kicsendülő békevágynak megtámoszlásá­segédszolgálatát szintén mczgósitári álla pótba helyezi. Berlinből viszonr ugyan akkor határozottan cáfolják egy külföldi hírügynökségnek azt a jelentését, hogy a mai nap folyamán Németország is moz­gósítási rendeletét akarna kiadni s ugyan­így cáfolják Rómából a külföldön Olasz­országnak tulajdonúba hasonló szándé­kot is. A válsággal kapcsolatos diplomáciai lé pések főeseménye e sorok megírásakor ér­kező hir, hogy Roosevelt elnök ma haj­nali négy órakor újabb békeszó/.atct inté­zett Berlinhez. A szózat ahhoz a válasz­hoz kapcsolódik, melyet Hitler Roosevelt nek tegnapi hasonló felhívására adott s amelyet alább szintén közlünk. Rövid távirati jelentés szerint Roosevelt elnök hangoztatja újabb szózatában, hogy ne vi­tatkozzanak a múltak hibáiról, hanem folytassák tovább a tárgyalásokat, me­lyeknek fennakadása esetén nemzetközi bizottság bevonására is kell gondolni. A nagy európai központokból érkező jelentések különben arra engednek követ­keztetni, hogy Hitler vezér és kancellár Chamberlain közbelépése után sem vál­toztatott az. emlékiratában leszögezett ok­tóber elsejei dátumon. A diplomáciai tár­gyalások azonban kétségtelenül tovább folynak. Ezt állapította meg tegnap Dala- dier francia miniszterelnök is az újság­íróknak adott nyilatkozatában; „A béké­ért folytatott harc még nem fejeződött be, a tárgyalások folytatódnak, diplomá­ciánk tevékeny“. Ugyancsak a válság diplomáciai olda­lához tartozik a varsói jelentés is, hogy Moscicki lengyel köztársasági elnök vála­szát Benes elnök hozzáintézett levelére tegnap egy repülőgép vitte Prágába Ugyanakkor Prágába érkezett a lengyel kormánynak egy jegyzéke is, mely kon­krét tervet foglal magában a cseh—len­gyel kérdés megoldására. Az angol parlament ma délutáni ülé­sén egyhangú határozat várható LONDON, szeptember 28. Az angol parlament ma délután két óra 45 perc­kor összeül. Chamberlain mimszrerelnök ismertetni fogja a nemzetközi hf.’yze-et, megemlékezve a kifejtett erőfeszítésekről és ezek eredményeiről. Arra várnak, hogy Chamberlain különösen azt fogja hangoztatni, hogy a csehszlovák kérdés messze túlhaladja egy kis nemzetnek ra szolgál a tegnap néhány jó hire: a beszéd nem rontotta el további tárgyalások ügyét. Igen, történtek mozgósítások és csapatki- egészitések. sokmilliós világvárosok módos polgárainak javulták, hogy vonuljanak vi­dékre, éjjel-nappal kovácsolják a fegyvere­ket, erődítményekkel keményítik meg a ha- társzéli ellenállás erejét, légvédelmi gyakor­latok vannak, a legszükségesebb cikkeket zá­rolják a pénzügy kivételesen alakul, a mi­nisztertanácsok üléseznek, mindenütt a kő­nyújtott támogatás kérdésének keretüt. Ezen a téren valós; inü, hogy nem lesz­nek véleménykülönbségek, legalább is a többség soraiban. Valószínű, hogy a li­bera taok és a munkáspártiak szintén Chamberlain mellé á ianak. Elhatározták, hogy az angol parlament mostantól kezd­ve, a válság egész ideje alatt állandó ülést tart. Katonai intézkedések RÓMA, szeptember 28. Bár hivatalosan még nern tettek semmiféle katonai intéz­kedést, számos olasz tiszt és specia’ sta egyéni behívót kapott. A bankokat utasí­tották, hogy ne adjanak ki külföldi devi­zát. Az olasz hadügyminiszter cáfolja a híreket, melyek általános olasz mozgósi- tásró’ akartak tudni. GENF, szeptemoer 28. A svájci kor­mány megtiltotta minden Svájc területén lakó külföldinek az esetleges európai háborúba való részvételt. BRÜSSZEL, szeptember 28. Spaak bel­ga miniszterelnök rádióbeszédet mondott. Kijelentette, hogy Belgium szembe fog szálni minden határai ellen irányuló tá­madásnak és nem engedi meg idrg-n csa­patoknak a területén való átvonulást Ez­után Roosevelt békeizenetére utalva, kérte a hatalmakat, hogy békésen oldják meg a viszályt. Chamberlain rádióbeszéde az angol néphez LONDON, szeptember 2S. Chamber­lain miniszterelnök tegnap este 8 órakor mondotta cl világszerte nagy érdeklődé:- se] várt beszédét, amelyet az angol, a brit birodalmi, az északamerikai rádiók és több európai állomás közvetített. A. be­széd a minisztere nőknek a minisztérel- nökségi palotában lévő dolgozószobájá­ból hangzott el. A beszéd nagy zonal li­bán a következő: —■ Holnap összeül az angol par’imént, amelynek ülésén beszámolót akarok adni azokról a megbeszélésekről, amelyeknek aggasztó voltáról nem lett volna időszerű néhány nappal ezelőtt beszélni, de most már időszerű, hogy néhány mondatban hírűié adjam őket a brit birodalomnak és a birodalmon kívül élőknek is. Először azokról a levelekről akarok szólni, ame­lyeket feleségemhez és hozzám írtak és amelyeknek írói hálálkodnak fáradozá­somért, sikert kívánnak további mun­kámhoz, sőt bejelentik, hogv imádkozni fognak, a béke érdekében tett lépések si­keréért. E le\re!ek nagyobb részét nők anyák és nővérek irták. Legtöbbjük an­gol és francia, de vannak köztük belgák, olaszok, sőt német nők is. Kicsendül be­lőlük az aggodalom és újabban, sajnos még túl korán, nagy megkönnyebbülés, hogy a háború veszélyé elmúlt. Háború­ról beszélünk, mert viszály tört ki olyan népek között, amelyekről jóformán sem­mit sem tudunk. Megbeszéléseim alapján lehetségesnek kell lennie a megegyezés­nek. Megegyezésre kell jutni, olyan fel­tételek meJIett, amelyek biztosítják a la­kosságra va'.'ó méltányos elbánás. (Cikkünk folytatása a: utolsó ,oldalon) ipţg~^».w-_v3art; rT.'Tîrj» vetek állandó eszmecseréket folytatnak a né­pek és országok nyílt színén és mindez a felhők yomolygásái és a villámok gyüleke­zését sejteti, de mégsem jelenti a háborít okvetlenségét. Néztek már forkasszenut moz­gósított seregek és mégis elhárították a kó­borát az utolsó percben. ügyiért szik most is ez jog történni. Ezért higgadtav kel! vár nunk a bét végét és bármi lelkimegfeszités sei bízni, hinni, remélni kell az üdvözítő lé- 1 kében.

Next

/
Thumbnails
Contents