Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-28 / 220. szám

ELLENZÉK I r) .7 H s 7. c p 1 c m her 2 H. Világválság és viíágmisszió Beszámoló az erdélyi reformálások hetedik országos konferenciájáról KOLOZSVAn. s/.i'pU'inbi'i- 27. Lapunk tegnap fámában Iii I «ültünk ■arról', hogy VrLfgválság «‘s vilUgiuivszi«) küz- [Hiiil-i gondola H A' a/. alsóvárosi kólloiuyii templomban larloltak '-’•)•. n es> -Miau a lir- Ivdik or'*/;.<os ki.úiils/iói iknulVmiciál. A konTorene a vásárt .up «lóielö 11 ktrzchhlöll a teolúg 1 ruigj termőben. Ki ü mep«'lycs ■a 'kaloiniu i! Kadar lova alsóváros! Ív. kész, generális direktor imádkozott :-s \’a<-;;nhelyi János pitapök hivdetall igét. A füpás/lor aie-lgvozo szavakban lnuigozlalta a kiil- diiiys/'.ó foul osságai. —- .1 A/i/m;testűi {,z fitlcljii 1 \cf. egy húz- nag hitben való erősségének bizonysága. A kiilmissziói munka Umkcdásf'. nagy abba- hagy-ása erőtlenedést jelentene. A- u: egy- hó?t amelyik engedelmeskedik Ufti patnpcsú- nok a nibi:olt munkák körött a kiihnisszió terén is ki kell hogy vegye a maya részét. Vásárhelyi János püspök i geh it cl el.Lse illan M. Nagy Ottó zilahi vallűstainár teu-itoll elő­adást Világosság és vi. .//misszió cimen. Nagy ültó szén;ni tíz egyház az az ;nlé/.iiiéciy, amelyiknek váiitíkma kell «• világválság meg­oldásúk — Az egyilutz Jézus Krisztus parancsának caitgedélnieskedr.ii tartozik, bármilyen he'lj/o- tii is az a világ, a-melyhez Ura küldi. Az egyház Krisztus1 igéje kis Szentlelke által azt a kltikvletést nyeri — -a válságos ívitáglxim — hogy ennek az egyedüli lia-lékoti-y gyógy­szernek a legnehezebb pillanatokban1 is köz­vetítője és rendeltetési helyrejntlatója legyen. Babos Sándor levele A Kiitmiss/iói Karútok gyűlése és az ünnepély Vasárnap délután a kiilmivs/ió Barátid tartottak gyűlést. K őadás'l I1:w 'tolt <1 r. //or— noth Jrnii Kiihnissziái munkánk a válos:- uhui c uinii''!'. l)r. Horváti!) Jenő vázol la a jelenlegi kiilmi v.s/'iói mimika állapotúi. A kép. nmei vöt festeti, nem a legvignszlnlöbb. A mbs/iói mezőn, M.iml/i-.im-iá-ban', ahol Ha* bov Sándor és felesége imiiködik, a válságot o/ jchti'li, hogy a háborús iveszéliy ni.utt nem lehet olya'» ^s/ak-ra menni, minti kellene. A Japán kormány, luhol csak lehet, akadályoz­za a 'munkát. Ilppen ezért az eudélyj vei’, ■miss/ionárinsoknaik egyelőbe m ni lehe|. un- áilló téridőién fleleleped.M. idehaza számbeli­leg nőit a kiilnvissziój mimikái támogatók száma, de :w. adminisztrációs ügyek év az adományok elhanyagolása válság elé nllilol- li a munkál. Az előadást követő hozzászólá­sok: bűnbánati ul' és lelkes log.ad ihir ikrol lellek bizonyságot. A kidmissziiV: Barátok gyiilé'e után misz- sziói ünnepély vo't a templomban. Bibliát mags ai lázol t A";/!/ András teológiai tanár. Ktaekell a Küldés/. Dalkar két z.ben és elő­adást taI lolt dr. 7 ,:;,os:j] Sándor püspökbe­1 vetl<‘S\ Továbbá szavalatok é.s énekszámok ga/da.gitotlák a felemelő iiuutípólyt. A kiilmissziói konferencia má­sodik napja A külmiss/’öi konferencia bt főn reggel ] > i hlizi órák kel kezdődői!, Csuporlvczelök 'vol­tak: Pihler Mária. Júrosj Andorne, Deák Ke­rt ne, Sipos Géza. A bibl'i'ttórák tárgyát a ki­kerülhetetlen küldetés gondolata képezte. Igy-tuic'cik héttő délelőtt torkolt e'őudásl /.oszló Dezső és dr. Unmuth Jenő: Imádság és ni is vzi ó ciánén. Nemcsak a missziói mun­káltain., de miniden. egyházi mutaikáham Iem­lős tíz imád súg. Nincs missziió imádság nél­kül — mondották az előadók. Az előadá­sokat élénk hozzászólások követték. Biró Mózes hidelvei lelkész. Misszió a gyülekezet­ben és gyülekezet a misszióban elmen be­széli. Ama az áldozatni, amelyet a kütmisz- sziói munka követel azoktól, kik Isten pa- rams-ámik alávetik magukat. Maksny Albert teológiai tanár liivla fel a lvivök figyelmét, Áldozat és misszió cimii előállásában.. A kétnapos kőimésziói konferencia a hél- fö esti záró áhítattal fejeződött he. Az áhi- l ilot dr Imre Lajos teológiai tanár tartotta. 1-) CHAMBERLAIN, AZ EMBER ÉS A POLITIKUS Az elövdás után felolvasásra került Babos Sándor, erdélyi misszionárius beszátmoló le­vele. A levélben Babos Sándor feltárja azo­kat a nehézségeket, amelyeket a japáci— ki- nai hábo iu jelent a keresztyötaség térhódi- táso rováséira. A levélnek ;i misszionáriusok és kínai kereszíy'nek öc,tfeláldozó munkájér ról iszóló részét közöljük. „A háborús események sok emberi borzal­mai hoztak ismét felszínre, de egyben annak is bizonyságát adták, hogy az Isten Igéjének az Htjában, semmi sem állhott. Az, hogy o kínaiak mind beljebb kell szoruljanak az or­száguk belsejébe az ellenség csapatai elöl, <tz arra is jó voll, hogy az evangélium kinaí keresztyén-éken keresztül olyan helyekre is eljusson, ahová ezelőtt nem tudott eljutni. A sok szenvedés pedig «• kiírni keresztyéne­ket tettre buzdította cm be iléirsalkkal szem­ben. Misszionáriusok és kínai keresztyének hihetetlen erővel és hősiességgel eielnek a Szerencs él len katonéik segítségére s akiknek ícnlkii sem tud segítségükre menni, azok ét- lensezomijan balnak freie segeikbe tatnléCkiil, liogy valaki is) lett volna ivailamit érettük; akiket pedig a -vagonokba1 raktak be. hogy r.v.famei tre elszállítsák őket, a múlt télen a vágóit vas-földjéről úgy kellett felvájni oda­fagyott holttestüket. Ámenre esek kínai ké­részijének vannak, ott1 minden ült ezeréi gu anui.lkoi indult meg katonák, menekültek, férfiak, aiök, gyermekek, de mind -jz emberi vad'iág áldozöfai között.“ A kiilmissziói kiállítás A konferencia <3L’lelőtt! nesze a külmlsszióí kiálliiitás megnyltáts.á'val végződött. A megnyi­tóbeszédet Kádár Géza generális direktor tartotta. — A kiilmissziói kiálliiás nem azt a célt szolgálja, hogy szemléleti anyaga álíol nyer­jen meg másokat a külimiiissziói munkának, hanem a külmiss'zió híreinek mutatja be azt a területet, ahol az ő felelősségíetljes gond­viselésük által femn-tartott munka folyik. Hogy nua ilyen kicsi ez a. kiáll-i'tás, az a fe­lelősség kist voltát mutatja. A missziói mun­káért való felelősség tantujai kelt hogy legyen a kiálüitá' V A kiilmissziói (kiállítás anyagéit Babos Sán­dor és felesége, Lő' Inez Mária gyűjtötte Az érdekes tárgyak és felvételek eg;y darab csodás 'légkörre!1 telített ..poigányságot“ va­rázsolnak a ref. teológia egyik termébe. A kiállítás bemutatja: a missziói munka he­lyét. a ka leszlyénségj és (pogányság viszonyát, tnUfligát 'a iptog'ány világot és missziói munka eredményét. Különös ér-Ül'kei a kiállításnak a pogány .világ kérészitjtán irodalma és a ke­leti 'tárgyak kiállítása1. A 'kiállítás megtekint­hető délelőtt 9—12-ig és dél után 4—7 óráig. ■uummy1 ~tt i r« 11 ini' iiaanp.fanKt~Tiiiarz.«n> tim> ■ j mvrjiuirawwjunnniiNVHtuin«« És mégis Victoria V. Villkins irta. Egy hó alatt hat kiadás- cl- lfogjrott. Ivét kötet, 609 lap, fűzve 297 lej, kötve 396 tej. Br. Brehm: A háborúra fel kel! készülni, 2 kötet, fűzve 277 lej, köbve 370 tej. Brehm Triológiájoi (az osztrák—'ma­gyar tört. -tragédia)1 3 kötet, fve 547 lej, kve 693 tej. — Laczkó: Királyhágó. 400 lap, fve 191 lej. kve 231 tej. Németh: Mária Terézia életregénye, fve 191 tej, kve 231 tej. — I.EPAGE-nál, Cluj-Kvár. Postán utánvéttel. Kérjen, jegyzéket. Birminghami lakosai körében nagyon népszerit a Chamberlain-család. — 1910-ben egy londonit njságiró neveiéit üz irgyn i.vpzo’.O Clvatnberlain legendákon, amelyek szerint ennek t birminghami csatiadnak a gyermekei okvetlenül szere­pelni fognak a szigetország történetében. Korcsmában folyt le a beszélgetés, mely­nek egy önérzetes polgár a követkéz«) szavakkal velc'Jt véget: ,,Hiába nevet. Birminighanaben dolgozik most az egyik Chamberb-in-liu, aki egy szép napon még brit miniszterelnök lesz." Milyen igazat mondott ez a; derék angol, igaz, hogy a jóslat csak 28 év múlva követ­kezett be, túlélve a- jó>'J magát. De azt még a merész birminghami sem álmod­ta, hogy az ö védencére fog fel tekinteni a világ közvéleménye és az ü ajkáról várja a. döntő szól: Béke, vagy háború! 1868-bam látta meg Neville Chamber­lain Birminghamiben a napvilágot. Apja, a város polgármestere clsöszülöM fiát, Austint már a bölcsőben politikusnak szánta. A hat évvel fiatalabb Nevillet, Austin mostohatcslvérét is ugyanerre a pályára -akarta adni. de a gyereknek sommi kedve sem volt hozzá. Mint a többi jómódú angol szülök gyer­mekei, NeviiílCie és Rugbyben járt iskolába, majd elvégezte ai jogot a birminghami egyetemen. Mindig szerelte a friss leve­gőt és a természetet, igv kikunyerálta apjától, hogy a Babama-szigeteken meg­vett birtokát- ő vedelhesse. Majdnem 8 évig próbál ta itt vélt mezőgazdasági érzé­két gyümölcsöztetnii. A végén valósággal büszke volt, hogy félszázezer angol font veszteséggel zárhatba le 8 sikertelen üz- íetii év mérlegét. Visszament Birming­hambe komoran és elkeseredéssel szivé­ben. És ilt meg kell államink egy pil­lanatra! Sikertelenség! Elkeseredés. Ennek a kél) szónak köszönheti Neville Chamber­lain mostan-i diplomáciai sikerei!. Ami­kor bosszúság érte és nem sikerüli « ala- mi, a sovány, nyurga ember össztszori- lotta fogát, egy szóval sem panaszkodott senkinek, de megesküdött, hogy nem tá­gít, mig el nem ér, amit akar. Hallatlan szívóssággal tuci küzdeni. 1913-ban már szülővárosának városi tanácsnoka és vezetőembere. Itt nyilat­kozik meg benne először a diplomáciai tehetség. Ivét évre rá már apja örökébe lép és Birmingham polgármestere. Olyan éleslátással vezeti az ügyeket, bogy Lon­don felfigyel tevékenységére és megkez­dődik politikai pályafutása. Lloyd George felfedezi év a National Service vezérigazgatójává nevezi ki. Elő­re körvonalazott programmal Iát mun­kához, de érz-i, hogy nem neki való a munkakör és 14 hónap múlva köszönet­tel visszaadja a megbízást. Ebben a tel­iében találjuk meg jellemének második fővonását. a reális alapon mozgó önmér­sékletet és a helyzet éles szemmel való fel Ismerését. Mindig pompásan tudia. mit kell csinálnia és képes-e elvégezni a reábizot feladatot. Amelyik pillanatban Chamberlain azt fogja találn-, hogy nem képes elvégezni a reábizo't munkát, le fog mondani a- miniszterelnökségről. Megint a sikertelenség vette rá Cham­berlaint, hogy 1918 ban jeiöiteíni hagyta magát és bevonult az mlsoházb.i. Egyik barátja jegyezte meg képviselői pályafu­tásáról nevetve: „Neville olyan a: aisú- házhan, mint a padok: kemény és hall- gaK'. Tényleg, 1922-ig senki észre sem vette, annál inkább, mert Aust n fivére ekkorra már minden lehető tisztséget vi­sel'; és ..szakállas politikus“ volt, akit mindenk1 ismert már. Poslaiigyi minisztersége után — amit maga som tudott megérteni, miért kapta meg — közegészségügyi miniszter leli. Fordulópontot jelenteit az a beszéd, amit ebben a tisztségében mondott az. angol pa/rl amen then a gyermekágyi halálozások csökkenlésének sz ükségességérő 1. Hogy jól megértsük ezt a lélektani pillanatot, tudnunk kell, hogy az angol alsóházbsn szentimentalitással sok min­dent el lehet érni-. Az- angolszász népekre ez általában érvényes. Neville Chamber­laint mindenki száraz üzletembernek is­merte eddig, aki beszédeit egy hangon mondja» el. Mikor azonban anyját hozta fel' példának, aki akkor Halt meg, ami­kor ő született, hangja puhább lett és halkabb és az MP-k, a, szigorú képviselő urak -lógták arcán a belső felindulás nyo­mait. Megnyerte a képviselőtársak szi­vét. Meglátták benne az embert. Vala­hogy közelebb hozta a zárkózott jelieméi Chamberlaint ez a pillanat az emberek­hez. Beszédesebb, mosolygós lett. A szociáliis kérdéseken kívül természe­tesen pénzügyi kérdések érdekelték és 1931-ben, amikor már másodszor nevez­te ki a király pénzügyminiszternek, óriási jelentőségéi változást idézett elő az ■angol pénzügyi politikában: megváltoz­tatta Nagybritannia évszázados szabad­kereskedelmi politikáját és bevezette a vámrendszert. Ekkor már mindenki Tisztában volt -a/zziail, hogy Chamberlain a jövő embere! Különösen, aki közelebbről ismerte, láthatta azt a példátlan munka­bírást, amivel minden akadályt legyőzőit életében és ami garanciát nyújt arras hogy atz angol jövő és Európa békéje utjából elgörditi majd a mázsás köveket. Chamberlain készitette elő az emléke­zetes angliai konjunktúrát, amely mun­kanélküliek millióinak lelt kenyeret a' szájába. Amikor keresztülvitte az ehhez szükséges törvényeket és rendeteleket, amikor majdnem összeroskadt már a munkáló] «‘luln/inll Skóciába h-!:- /.u . Már hajnalban a horognál voll és gyö­nyörködő!! a v i / k já lék a ha; i, VI. (iyörgy lrónrnlépév illán harc, |)io|):i.gan(lalM*s/é(tok, esd ,/i-vrs nélkül foglalta cl Baldwin örökéi, amely szinte fejedelmi halalmai bi/i >sit számára; Meri Angliában a minii/tordnok a \i lágbii ndalom lelke és alko ó sz«*!lcmc. Amikor n 69 éves Chamberlain bevo­nul! a Downing-slieelre, mindenki azt hide, bogy a/ uj idők szelleme évekre ki lesz. /'árva az. angol kormányzásból. 1 s mi lóriénl? 1 >örüly ü I ések gyorsa sá gá val kezd le meg ciiz. alko-ásl a 69 éves fiatalember, aki szédületes tempói diktált a nemzet­védelem és a világbirodalmat érdeklő összes problémák tarén. Nemrégiben megkérdeztem <'gy átlag- cmgoifól, bogv mb tart Chamberlainről? — Gyakorlati ember, reális gondolkozása és fiatalos — hangzott a válasz. A szürkeségből jött, mint a XX. század vc- zetöpolilkkusai, cgyene.sbeszédü és őszin­te, nem kertel. Őszinte beszélgetés volt -- mondta1 most Hitlerre vonatkozólag —, barátságos és meg vagyok elégedve, liogy mindketten tudjuk, mit gondol a másik. — Egy egyszerű ember, egysze­rű ki jelentése. Erre van szüksége a világ­nak é.s nőm szólamokra. Szabad idejében, halászaton kívül, ma­darak és rovarok életével foglalkozik és büszkén beszél lepkegyüjteményéről. Mint az óraütés, olyan pontosan ér­kezik az ülésterembe és a kényelmetlen elnöki széken órákiig ül. Mindenkinek személyesen válaszol, rendszerint az el­lenzéknek beszél, mintha mündig meg akarná győzni őket. Amikor bejön, min­denkihez van egy jóságos mosolya, amely mindenkiben bizalmat gerjeszt. „Végre olyan ember kezében van a világ sorsa — sóhajtod fel nemrég egy londoni dip­lomata —. akiben bízunk.“ “ Az epekövek, az idősült epehólyaggyulla* clás és a liurutos sárgaság kezelésében regge­lenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József“ keserüviz, kevés forróvizzel ke­verve és kortyonként bevéve, gyakran rendkívül 1 atásos. Kérdezze meg orvosát. Jegos a remény, hogy Chamberla n meghozza Európának a rég óhajtott bé­két. Amilyen szerény ö, mint magánsze­mély, olyan keményszavu és erőskezü, mint hazája szolgája. Legjellemzőbb Chamberlainre, a poli­tikusra az a beszéd, amit Eden volt kul­iig vmini'szlcrnek a kabinetből való kivá­lásakor mondott: „Az ellenzék tisztelt vezére azt mondotta, hogy én hajlongva megyek Mussolimiihez. Ilyenfajta csipke­dések nem érintenek engem. Csupán meggyőznek, hogy akik igy beszélnek, nincsenek Tisztában hazánk nagyságával. Ez nagy ország, erős ország, állam, amely középpontja egy nagy birodalom­nak. Erre az országra emberek megszám­lálhatatlan milliói néznek fel é.s várják tőle az irányítást. Ha!almas ország köte­lessége feladaitokat elvégezni és olyan dolgokat csinálná, amiket.egy kicsi, vagy gyenge állam nem mindig engedhet meg magának — tudniillik — nagylelkűséget gyakorolni...“ Chamberlain miniszterelnök egy erős ország erős vezérének érzi magát. A JhO milliós birodalom polgársága áll egy em­berként mögötte. Chamberlainnek sikerül talán elbáritain.i1 a háborút Európáról. Felesége nemhiába imádkozik a V-'esl- minster apátságban a békéért és az urá­ért. ^ /’. ÖTÉVI FEGYHÁZ HALÁLOS GÁZO­LÁS MIATT. Bucuresliböl jelentik: Bor­zalmas gyilkosság történt néhány hónap­pal előbb a Tepes Voda-ulcában, hói Pelre Gheorgliescu sofőr társasgépkocsi­val az úttesten tartózkodó embercsoport­ba rohant és Gheorghe Topardea mun­kást halálra gázolta. A: Uf ovi törvény szék most tárgyalta az ügyet és a gyilkos sofőrt ötévi fegyházzal sújtotta. Épiíési költségvetések és leszámolások készítése. Irta Mihály F.. 27a lap, renge­teg táblázattal, leszámolási és tervrajzok­kal, vászonkötésben 396 lej. Óriás: Építő­ipari kézikönyv, 1042 lap, költségvetés­mintákkal, képekkel, mellékletekkel. A hatalmas mü vászonkötésben rí 53 lej Le- pagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. — Kérjen teljes szak jegyzéket.

Next

/
Thumbnails
Contents