Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-27 / 219. szám
ÁRM LEJ Szerkesztőség és ki®d6hivataî: C!uj, Gdea Morior 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I. G DüOí No. 8. Fiókkiadó hivatal és könyvosztály: P, Unirii 9, Teiefon 11-99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS ,Felelős szerkesztő és irfazţjaîii s DR. GROIS LÁSZLÓ a -vjyw^aainiiwty. mn Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T, Törvényszéki lajstromozási szám: 39 (Dos, 886} 1938, Trib Cluj.) Előfzetési árak: havonta 70. negyedévre zio félévre 420, egész évre 840 lej. LIX ÉVFOLYAM, 219. SZÁM. *mmrir* * *^rnr™xsa&&L-*zaurX!l3ure\a.t.\1sr3n K t L> JL> .wCTmm-qrr- . CLUJ, 1938 SZEPTEMBER 27. tmuSanma&mBmuuaaa seeshesss;. r Elleti tanácskozás a francia és angol ScorBiiányotc ^ezel@i kozott Hitler a szudéta területek kiürítését követeli október elsejéig Csehszlovákiától. —- Nagy feszültséggel várják a Führer ma esti beszédét Ángíia nem 5B|ána©áta Csehszíoyálíiának a snoz^ó- sitást9 de nesn váílalga a fe!e-©$sé^eá tovább annak ©ltIialaszá«BSfi5©E‘á A Csehszlovákiával kapcsolatos európai válság utolsó napján sürgős tanácskozások folytak le Párisban és Londonban. Bafadier miniszterelnök és Bonnet kiilügyminszter a tegnap délelőtt Párisban tartott miniszterin- nács után, délután 6 óra 50 perckor repülőgépen Londonba érkeztek. Az angol kormány a nap folyamán szintén több minisztertanácsot tartóit, kétségtelenül a francia-angol megbeszélés előkészítésére. Ez a megbeszélés este fél 10 órakor kezdődött és éjjeli háromnegyed egyig tartott, de az éjjel sem fejezték be és folytatását ma délelőttre halasztották. A késő délutáni órákban Masaryk londoni csehszlovák követ megjelent a külügyi hivatalban s a látogatásról szóló eisü hírek szerint, a csehszlovák kormány válaszát adta át Hitler követeléseire, melyeket a godesbergi látogatás után Chamberlain miniszterelnök juttatott Prágába. Később megcáfolták ezt a hírt és Masaryk követ látogatását csak a Hitler követeléseivel kapcsolatos eszmecserével magyarázzák. Meglehet, hogy a válasz .szövege tette szükségessé a látogatásról szóló magyarázat megváltoztatását. A Reuter- iigynökség alább közölt jelentésében beszámol Hitlernek a godesbergi jegyzékben hangoztatott követeléseiről is. A Reuter-közlésből kitűnik, hogy nincsen arról szó, mintha német részről későbbi tárgyalások lehetőségének tekintetbevételével vállalták volna a ka- itonai akció folíétlen elhalasztását október elsejéig. Ellenkezőleg, Hitler azt kívánja, hogy a Németország áltai követelt területeket a csehek október elsejéig teljesen ürítsék ki, még pedig a fölhalmozott hadianyagok és élelmiszerek otíhagyásával. A Reuter beszél Anglia és Franciaország álláspontjáról is, mely azonban csak a most Londonban tartott francia—angol tárgyalások után fog végleg kialakulni. A nagy angol hírügynökség szerint, ez az álláspont az ötven százaléknál sűrűbb német lakosságú területek kiürítését indítványozná, lakosságcserével. Londonban cáfolják a prágai hirt, hogy a csehszlovák mozgósítás az angol kormány helyeslésével történt volna. Az angol kormány csak arról értesítette a cseh kormányt, hogy nem vállalhatja tovább a felelősséget a mozgósítás el nem rendelé.sére vonatkozó eddigi tanácsáért. Ugyanakkor azonban fölhívta Prága figyelmét arra, hogy a csehszlovákiai mozgósítás „egy harmadik állam részéről is siettetheti az akciót.“ A francia—angol javaslat LONDON, szeptember,1 26. Csehszlo vak körökben este megállapították, bogy Chamberlain angol miniszterelnökkel és Hajifax ^ külügyminiszterrel való délutáni találkozásakor Masaryk londoni csehszlo\ vák követ nem adott át jegyzéket a prágai kormánynak a német emlékirattal I szembeni végleges válaszáról. A találkozás J alkalmával mindössze megvitatták Cseh- ! Szlovákia helyzetét és Németország javas- j latait. A Reuter-ügynökség este mégis ] nyilvánosságra hozta a francia—angol ja j vasiatok és a német emlékirat szövegét. I A francia—angol javaslatok lényegében I népszavazás nélküli átadását k/vinják i azoknak a zónáknak, melyek lakosságáI nak több mint ötven százalékát teszik ki ! a szudéta-németek. A tárgyalások alatt a határt egy nemzetközi bizottság módo sithatná, melyben a csehszlovák kormánynak is lennének képviselői. A lehetséges lakosságcserénél a lakosok szabadon gya- j korolhatnák az optálás jogát. Ha a prá gai kormány hajlandó együttműködni J ezeknek az intézkedéseknek alkalmazásában, melyek az állam életében anyagi változásokat vonnak maguk után, jövő biz tonságára nézve biztosítékokat kell kapnia. Ennek megfelelőleg a meglevő katonai szerződések és megegyezések helyett nemzetközi biztosítékokat adnának Cseh Szlovákia függetlenségének megvédésére, esetleges támadással szemben. Az uj csehszlovák határok nemzetközi biztosításában ki nem hivott támadással szemben az angol kormány hajlandó résztvenni. Mit kivan Hitler? A Chamberlain angol miniszterelnök közvetítésével Prágába juttatott német terv a következőket tartalmazza: A cseh rendőr és határőrcsapatokat von- ! ják vissza az övezetekből, melyeket októ- 1 bér i ig kell kiüríteni és átadni NémetorI szagnak. Ezeket az övezeteket az emlék irathoz mellékelt térkép tünteti fel. A kiürített területeket mai állapotukban kell átadni, anélkül, hogy lerombolnák, vagy használhatatlanná tennék a katonai berendezéseket, közlekedési utakat, repülő’ tereket, pályaudvarokat, rádió és vasúti berendezéseket. Hasonlóképen ne ürítse nek ki egyetlen élelmiszer- vagy nyersanyagkészletet sem. A német kormány elfogadja, hogy a cseh kormány és had sereg egy képviselőjét delegálják a német erők főhadiszállása meí'é a kiürítés módozatainak megvitatására1. A cseh kormánynak szabadon kell engednie minden német fajú politikai foglyot, azonnal szabadon kell engednie a csehszlovák állam egész területén a katonai vagy rendőri alakulatokban szolgáló szudéta-németeket s lehetővé kell tennie visszatérésüket otthonaikba. A német kormány beleegyezik, hogy nemzetközi bizottság ellenőrzése mellett népszavazást rendezzenek azokban a zónákban, melyeket legkésőbb november. a$*e előtt pontosan meg kell jelölni A népszavazás ideje aktt a népszavazás zónáiból mindkét félnek vissza kell vonni a katonai erőit. A részletek szabályozd sára a német kormány német—cseh bizottság megalakítását javasolja. Prága ellenvetései A Reuter-ügynökség szerint a német emlékirat elfogadását Prágában a cseh szlovák állam szuverénitásáról való teljes lemondásnak tekintenék. A terület, melynek Hitler átadását kéri, magában foglalja a cseh erődítések fővonalát. Tgy, amint Prágában mondják, Csehszlovákia minden védelmi eszköz nélkül maradna. Az ui határoknak a garantáló államok, köztük Németország által való biztosítása lénye ges részét képezi az angol—francia tervnek. Fia a csehszlovák hadseregből szabadon engednék a szudéta németeket, mint ahogy azt a német emlékirat kívánja, ezek az ország belsejében Csehszlovákia érdekei ellen ' harcolnának. A neme tek beoszthatnák a kertieteket s a lakosságnak egyik helyről a másik helyre való szállításával előre irányíthatnák eredményét a népszavazásnak, amelynek meg szervezésében a nyugati hataltnak nem működhetnek közre. Prágában hozzáfűzik, hogy a német emlékiratban foglaltak súlyosabbak azoknál a feltételeknél, melyeket a versaillesi szerződés által róttak Németországra. A német emlékiratban egyetlen szó sincs Hitlernek a lengyel és a magyar kérdésekre vonatkozó vélemé nyerői s az emlékirat nem ad semmiféle biztosítékot a francia—angol tervvel megteremtett többi csehsz.bvák területre. Hit, ler kérése — mondja a prágai válasz — a 'büszke cseh államból üsszeszoritott, vé delmi és gazdasági életlehetőségek nélküli kis területet csinálna. LONDON, szeptember 26. Daladier francia miniszterelnök és Bonnet külügyminiszter vasárnap délután 6 óra 52 perckor megérkezett a croydoni repülőtérre. A repülőtéren nagy tömeg várta őket, ehetve Franciaországot és Csehszlovák lát. Egy újságíró kérdésére, hogy reményk-, dik=e még, Daladiet* azt válaszolta, hogv Európában mindenkor reménykednünk kell. Miután Daladier és Bonnet a fra:;-‘ cia nagykövetségen ebédeltek, 9 óra 30 perckor megkezdték tanácskozásukat az angol miniszterekkel. A megbeszéléseket később megszakították, hogy lehetővé te gyék az angol miniszterek számára a részvételt a minisztertanácson, mely aztán öt perccel éjfél után ért véget. Daladier és Bonnet háromnegyed egykor tért vissza a francia nagykövetségre. A francia miniszterelnök az újságírók előtt ekkem kijeién tette, hogy meg van elégedve a mai tárgyalással. A tanácskozásokról az este nem adtak ki jelentést. A francia—angol meg- be'szé'ésieket ma, hétfőn délelőtt 10 órakor folytatják. BERLIN, szeptember 26. A Havas ügynökség tudósítója tudni véLi, hogy a berlini Sportpalastban ma este mondandó beszédében Hitler hangoztatni fogja Németország akaratát, hogy mindenki elh-n megoldja a szudéta kérdést, lehetséges azonban az is, hogy beszédében indítványokat tesz az érdekelt államoknak. BERLIN, szeptember 26. Henderson berlini angol nagykövet a Wilhelmstrassen látogatást tett Ribbentrop német külügyminiszternél1, A látogatás okát nem kó z ölték. BELGRÁD, szeptember 26. A „Béke frontja“ cím alatt közölt cikkében a belgrádi „Samouprava“ megállapítja, hogy Jugoszláviában senki sincs olyan, aki nem ismerné az ország állásfoglalását és becsületes törekvéseit a béke fenntartására A cikk hozzáfűzi, hogy Jugoszlávia, mint eddig is, úgy a jövőben is erélyesen c-s őszintén a béke szolgálatában áll. TudaH ban van kötelezettségeinek, szeme előtt tartja azokat és ha békét kivin, azért van, mert a béke felel meg jövője magas érdekeinek. PRÁGA, szeptember 26. A cseh fővárosban levő rádióleadó állomás utján a Ceteka cseh távirati iroda közleményt tett közé Chamberlain godesbergi tanácskozásaival és a cseh mozgósítás elrendelésének okával kapcsolatban. A közlemény első részében ismerteti azokat a feltételeket, amelyek mellett a cseh kormány hajlandónak mutatkozott bizonyos területekről a béke érdekében Németország javára lemondani. Ezzel a tervvel utazott Chamberlain angol miniszterelnök Godes- bergbe, ahol Hitler német birodalmi vezér és kancellár újabb feltételeket szabott az angol miniszterelnöknek. Chamberlain hivatalos minőségében meghallgatta ezeket az újabb követeléseket és jegyzékbe foglalva megkülaötte a cseh kormánynak is, azzal a megjegyzéssel, hogy azt mint közvetítő fél nyújtja át a cseh kormánynak. A hivatalos jelentés kitér a mozgósítás elrendelése okainak ismertetésére is. —• Eszerint pontosan abban az időben, amikor Németország újabb követeléseitől szóló jegyzékét átnyújtották a prágai kormánynak, provokáló incidensek történtek a német—cseh határ mentén. A cseh határon túlról jövő csoportok fegyvereikkel megtámadták a cseh határőröket és mindenképen provokálni akarták őket. Te kintve, hegy a határőröknek szigorú parancsuk volt, minden összetűzést elkerülni, ezek a provokálások a cseh katonák nyugodtsága és higgadtsága miatt ered ményteienek maradtak. A határment! ö?z- szetüzésekrő. érkező jelentések alapján azután a cseh kormány arra a megállapításra jutott, hogy ha továbbra is megőrzi passziv magatartását, akkor súlyos tragédiák kibontakozását kockáztatja. Ennek elkerülése végett rendelte el az általános mozgósítást. A hivatalos nyilatkozat befejezésében hangsúlyozza, hogy semmilyen intézkedést a két nagyhatalom jóváhagyása nélkül nem eszközölt. PRÁGA, szeptember 2G. Csehszlovák rádióéi omásról a következő közleményt olvasták fel vasárnap délelőtt 10 órakor: ,,A szem balról vasárnapra virradó éjszaka egész Csehszlovákiában, a szudéta-vidékeken és a határvidékeken is a -legnagyobb csendben tett el. Egyedül a morva országi Brunóauból jelenlettek egy kisebb jelentőségű incidenst, amelynek alkalmával több ismeretlen egyén az ablakokból a rendőri és katonai őrszemekre lőtt. Néhány golyóvá'tás után a rendet helyreállították. A német lakosság nem befolyásoltál ja magát a külföldi rádióállomások tendenciózus és igaztalan híreitől, mert tisztában van e hírek alaptalan voltával. Henlein Komádnak á szudéH-németekhez intézett felhívását, amelyet a szombati nap folyamán többször is közöltek és ameflyben Mentein az engedelmesség megtagadására szólítja fel a szudétákait, csak néhány szélsőséges szudéta-német kövede. Nagy többségben a szudéta nép a legnagyobb pontossággal tét! eleget a mozgfósitási parancsnak. A csehszlovák rádió újból kijelentette, hogy aj csehszlovák hatóságok egyetlen esetben sem folyamodtak a tömeges ítélkezés módszeréhez és egyetlen katonai kivégzés sem történt. Minden ezzel ellentétes hir aiap talare
