Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-03 / 199. szám

3 LEJ eZ O Szerkesztő ."ég és kiadóhivatal: Cluj, Cdeü Modor 4. Tei efon: it—09. Nyomda; Str. í G Ducj No. 8 Fiókkiadó hivatd és könyv osztály: P. Unirii 9, Telefon *1-99 Ma»—mag—B———m maaaBaaim LIX ÉVFOLYAM, 19 9. SZÁM. Kiállítás és vásár ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS JFhîeJos szerkesztő és igazgató * BR, GROÍS LÁSZLÓ ■lllli—llll'MHI'l l'l I aBTOPÉt b Z O M B A T Kiadótulajdonos: ELLENZÉK ... Törvény sz-éki lajstromozási szám: 39 (Dos. 82ó/j ,938. Trib, Cluj.) Előf-zetési árak: havonta 7<V negyedévre 210 félévre 420, egész évre 840 lej. CLUJ, 1933 SZEPTEMBER 3. i Mez 6gazd®sági szempontból érdekes és nagyjelentőségű .nhpok derültek városunkra. Az Erdélyi Méhész Egyesület karöltve az Erdélyi Gazdasági Egyesülettel, tegnap nyi­totta meg méhészeti, kertészeit, háziipari As nép-művészeti kiállít Mát és vásárát, amelyet szeptember 5-ig tátogathat a közönség. Ac eseményt a kép testvér intézmény dicséretes mádon fölhasználja tömegoktatás- céljaira is. Sz<ake160dás-okkcfl növeli az érdeklődést és a tömegérdeket. Nagy hallgatóságuk van és lesz -a továbbiakban a -tegnapi tapasztalatok szerint Erek az előadások részben a méhre, a méhészetre és a mézre vonatkoznak. Méhé­szek, orvosok, vegyészek és növénytani tu­dások mondják el. Olvasták Maeterlinck szép könyvét. Megragadó élet ez. Aztán ,a gyü­mölcstermelésre kerül a sor s az oktató, termelő, a kertész és mérnök támogatja, íny csiklandoz 6 tárgy és érdekes okulásokat nyújt. Nem hanyagolják el a komoly nép- ipart a mosolygó és leleményes népművé­szetet sem. Ennek köméből kitűnő művész és tudós oktatók választottak érdekes tárgyakat és olvassák föl érdemes közölnivalójukat. Szávai kemény és kitartó munka eredmé­nyét halmozzák jól és ezeket az eredménye­ket megismertetik. rámutatnak az előzmé­nyekre s felhívják n figyelmet rájuk. Aki pedig méhészetté!, kertészkedéssel, gyümölcs- termeléssel, népiparral foglalkozik vagy pe­dig irántuk mélyebb érdeklődést tanúsít, föl- világpsilást kap -az uj módszerekről és na- gyobbértékü lehetőségekről. Különleges em­berek és különleges foglalkozások jelent kéz. nek. Érdekes világok. Gyönyörködhetünk, élvezhetünk, ismerkedhetünk és tanulhatunk. Jól esik ezt megállapítani. jól esik erre to­vábbi érdeklődök figyelmét felhívni, jó! esik újabb has-zonra és eredményre várakozni. És ezen a területen is fontosabbá lesz minden: a társadalmi és gazdasági munka. Elismerés­sel kell adóznunk mindenkinek, akinek része van benne Az Erdélyi Méhész Egyesületnek és ez EGE vezérletének, amely a kiállítást és vásárt megszervezte és rendezte; a terme­lőknek' akik megfeszítették képességeiket, hogy mentői értékesebb eredményeket mu­lassanak be; a szakelőadóknak' akik a nem értőnek megmagyarázzák, hogyan és miké­pen létesülnek c. kiállított dolgok, mi a hasz­nuk és mi a >szépségük, a velük foglalko­zóknak pedig további haladásra tanácsokat szolgáltainak. Sőt, a közönségnek is, amely megtekint, okul és vásárol. Más időkben aligha magyaráznánk meg ilymódon, részletezve, hangsúlyozva; buzdít­va ezt az eseményt és jelentőségét. Azelőtt er dolgok önmagukban jelentették önmagu­kat. szinte kizárólag. Be most fokozottabb él el küzdelmet beli folytatni ás megerősödött az élep minden gyakorlati vonatkozásának gazdasági, társadalmi és politikai jelentősé­ge. Alá kelt húzni a szavakat és megtölteni érzelmekkel. Mindenekelőtt a kisebbségi ér­dek esik itt latba. Népünk fokozottabb mun. kára és küzdelemre szorul. Föl kell ruház­nunk ezért egyre nagyobb tudással és egyre több munkatárssal. Hiszen mind több em­berünk tartozik átrétegezni foglalkozását és egyre inkább számolni vele, hogy lassanként leszorulva értelmiségi s szabadfoglalkozások mezőiről, az ipar és kereskedelem teréről, nem marad más választásunk, mint a me­zőgazdaságba menekülni, annak is főleg a belterjes ágazataiba. Egyre több igényt is emelnek iránta, mi újabb lehetőségeket ígér. A gazdagok, de a kevésbé tehetős tö­megek még jobban, akarnak élni. A méz és a gyümölcs egyre kívánatosabb táplálék lesz és az orvosi tudomány egyre növeli fontos­ságukat. Az iparcikkek magasabb árszintje és a kezdetleges művészet iránt való érdek­lődés alkalmat ad hogy a falu ipa1% A?* a nép művészete nagyobb szerepet játsszék, így pénzt hozzon haza és a megélhetés eszkö­zeit fokozza, mikar az akaratlan pihenőre kényszerült elem a mezőgazdasági munkára nem fordítható időben szorgalmat fpjthet ki. Ezeket a körülményeket és ezeket az etikai. mókát ká&znositani kelj, pénzzé kell tenni és et baráti banga nyila tfkozafoi feli Fganciaefszág felé Henderson angol nagykövet mai kihallgatását Hitlernél feszült érdeklődéssel várják világszerte. « A Führer tegnap kihallgatáson fogadta Henleint. Prágában ma indulnak az újabb tárgyalások Hcdzsa és a szudéta-nérnetek között Az angol hadiiengerészeíi mmiszíer Svédországgal, az angol hmdügy* miniszter Dámával és Finnországgal tárgyal A külpolitikai helyzet továbbra is az angol diplomácia nagy tevékenységének jegyében áll. A mai nap ebből a szem­pontból fontos, döntő jelentőségű lehet. A Londonból Berlinbe visszatért Kender- són angol nagykövet ma jelentkezik Hit­ler vezér és kancellárnál, hogy Angliának a csehszlovák válsággal kapcsolatos, vég­leges álláspontját közölje. Prágában szin­tén ma indulnak meg Runciman lord közvetítése mellett Hodzsa miniszter ’ ok és szudeta-németek között azok a döntő tárgyalások, melyeknek sikeréből vagy si­kertelenségéből nagy valószínűséggel kö­vetkeztethetünk majd Európa külpoliti­kai válságának további fejlődésére. Ter­mészetesen kérdéses, hogy Hitler és Hen­derson megbeszélésének eredményét nyil­vánosságra hozzák-e rövidesen. Az eset­leges halogatásból és tiltakozásból azon­ban nem sok jót lehetne következtetni. Ebben az esetben szélső feszültséggel vár­hatná az európai közvélemény Hitlernek jövő héten esedékes nürnbergi beszédét, mely Németországnak további magatar­tására nézve alighanem végleges választ fog adni. Henlein tegnap, amint egy aláb­bi táviratunk jelenti, Hitlernél volt Berch- tesgadenben. A szudeta-németek és a prá­gai kormány között ma újra meginduló tárgyalások lefolyásából tehát Hitler ál­láspontjára is következtethetünk majd a nemzetközi válság ebben a döntő fordu­latában. Hiál er isyiIaiíkoz&'ií3 i-raaiciaország felé A nemzetközi légkör enyhülését hoz­hatja meg sok tekintetben az a nyilatko­zat, melyet Hitler adott tegnap egy Cha­re apb riant nevű francia publicistának a párisi „Journal“ számára. „Legyünk igaz­ságosak — mondta a Führer — nekünk, németeknek és franciáknak sokkal több okunk van arra, hogy egymást csodáljuk, mint, hogy egymást kölcsönösen gyűlöl­jük. A két nép egy családból való és hogy olyan gyakran szemben állottak, az tör­ténelmi hibák következménye. Európá­ra nézve — folytatta nyilatkozatát Hit­ler — nagyobb katasztrófa lett volna, mint magára a német birodalomra, ha Németország bolsevizálódik. Most már ez a veszély nem áll fönn és nem hiszek töb­bé abban sem, hogy olyan országok, mint Franciaország, Anglia, vagy Hollandia és Belgium bolsevizálódhassanak. Benső vál­ságok lehetnek ezekben az országokban, de ez a veszedelem többé nem fenyegeti j őket“. A további beszélgtés folyamán Hitler kijelentette még, hogy a gazdasági válságot csak az összes európai népek te­vékeny együttműködésével lehet megol- dan, a háborúkat pedig úgy kell tekinte­ni, mint gyászos hibákat, melyeknek meg­ismétlődését miinden erővel ki kell kerülni. Párisban Hitler nyilatkozata élénk fel­tűnést kelt. A sajtó és a politikai körök egy része a helyzet enyhülésére következ­tet belőle és azt hiszi, hogy Henderson angol nagykövet mai tárgyalása a német vezérrel, eredménnyel fog járni. Nem hiányzik azonban az a magyarázat sem, j hogy Hitler mindig akkor tesz baráts^t j gos kijelentéseket Franciaország felé, mi- 1 kor a francia—angol együttműködés erős­nek mutatkozik s emiatt Páris és Berlin helyett London és Berlin viszonya élező­dik ki. Heracles's©« raagyláiiveé az ango("francia álláspontot fejjti ki üstleff el©ti Henderson nagykövetnek Hitler vezér ás kancellárnál teendő mai látogatása elé érthető nagy érdeklődéssel néznek világ­szerte. Angol részről igyekeznek arra, hogy a látogatást megfosszák az angol ál­láspont merev közlésének jellegétől s a várt német engedékenységnek ne adjanak olyan szint, mintha az kényszerűségből történne. A „Times“ ennek előkészítésé­re ■ szerdán vezércikket közölt, melyben kifejti, hogy a legtöbb európai vita ma már német —angol vita és hogy Anglia akarja a német—angol barátságot, de Németor^ szág nélkül hiába akarja. Ugyanakkor azonban Henderson küldetéséről azt írja a nagy angol lap, hogy az angol nagykövet közölni fogja a német biro­dalmi kormánnyal azokat a pozitiv lé­péseket, melyeket az angol kormány arra az esetre határozott eî, ha Berlin és Prága köizött a viszony hirtelen fe­™«siaMM5aaEB5^/CcmBB^gBesBEiafflaES5Lgmszr s vsa«»®!! pedig mentői gyümölcsözőbb módon. A me­zőgazdasagok intézményeinek valóban min­dent el kell követni. hogy a föld, a növény, az áttett szeretető és jelentőségének felisme­rése növekedjék, hogy <j velük való foglal, hozás mentői alaposabb és hasznosabb le­gyen, hogy ház ipar és népművészet újabb felvirágzása, régi és hamisítatlan alakjaihoz való visszatérése fokozódjék. Íme, meg is történt és történik. Máris jogunk ván elisme­résünk kifejezésére a legújabb kiállítás és vásárrendező erdélyi magyar intézményeink iránt. Vezetőségük nemcsak a ,.céhbeli“ el­veknek és érdeknek, hanem az általános ki­sebbségi és országos szempontoknak is fölis­merő jenek és fejlesztőjének bizonyul. Re­méljük, lankadatlanságával ezentúl! is bizo­nyulni fog nyegetően súlyossá válna. Az angol mi­niszterek — irja a „Times“ — meg­tárgyaltak bizonyos lehetőségeket, me­lyekről remélni kell, hogy nem fognak bekövetkezni. Ezzel nem akarták befolyásolni a prágai tanácskozásokat s amit Berlinben tervez-' nek, az nem vádaskodás, csak emlékezte* tés bizonyos dolgokra és érdeklődés. A\ lap ezután hivatkozik Hitler békés érzé*' seire, amitől remélni lehet, hogy Header- son látogatása az európai béke megmen­tése érdekében eredménnyel fog járni. Az uj prágai kormány terv 23 kan-’ tonra akarja osztani Csehszlovákiát 1 Prágában ma kezdődnek újra a kor­mány és a szudeta-németek közötti tár­gyalások az úgynevezett „harmadik terv'* kérdésében. A tárgyalásokat megelőzőleg Henlein, állítólag Runciman lord kéré­sére, megbeszélést folytatott a kérdésről Hitlerrel. A mostani tárgyalásokat tehát döntő jelentőségűnek tekintik a csehszlo­vák nemzetiségi válság további menetére. Kodzsa miniszterelnök tegnap fogadta a magyar párt képviselőit, Jaross Andort és Esterházy János grófot, akikkel másfél óra hosszat tárgyalt és minden valószínű* ség szerint eléjük terjesztette a szudeta* németekkel ma tárgyalandó kormányja­vaslatot. A most következő tárgyaláso­kat prágai hivatalos részről a tulajdon- képeni érdemleges tárgyalások megkezdé­sének tekintik, az eddigi megbeszélések, ugyané jelentés szerint, csak az enged­mények kereteire és részleteire vonat­koztak. Az uj terv Csehszlovákiát 23 kantonra osztja, melyek közül három tisztán né­met, egy tisztán magyar lesz. A kantonok teljes önkormányzatot kap­nának, kivéve a hadsereg, a külpolitika, % csendőrség, a posta és vasút és a közös: pénzügyek kérdéseit. A terv szövegét va­lószínűleg még a mai nap folyamán köz­zéteszik. Chamberlain a Nobel-békedij jelöltje A helyzet általános megítélésében az európai sajtó egyértelműen azt hiszi, hogy. német részről a jövő héten tartandó nürnbergi pártkongresszus befejezéséig nem fogják élére állítani a helyzetet. Vi­szont egyes hírek arról akarnak tudni, hogy Hitler a kongresszuson tartandó be­szédében súlyos kijelentésekre készül, me­lyekkel kapcsolatban, ugyanúgy, mint két év előtt, bizonyos határozatok meghozá­sára Nürnbergbe összehívják a német bir rodalmi gyűlést is. A párisi „Oeuvre" pe­dig tegnap azt a szenzációt röpítette vi­lággá, hogy Hitler nürnbergi beszédében' nemcsak a szudeta-németek teljes önkor­mányzatát, hanem Csehszlovákia összes, j(Folytatás a nyolcadik oldíéou.^ ■> v ’ i

Next

/
Thumbnails
Contents