Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-21 / 214. szám
19 3 8 szeptember 21. ELLENZÉK j ^ Az ELLENZÉK panaszos-ládája Ä „szenzációik“ hősnőié Teljes joggal ezt 2 nevet is lehetne adni a néhai hires francia színművésznőnek, Sarah jßernhardtnak, mert a^ maga ide jé- ben sokkal elmésebben és jóval eredményesebben tudta minden dolgát úgy irányítani, hogy állandóan írjanak és beszéljenek róla, mint a mi napjaink művésznői. Pedig általában ezek sem mennek tanácsért a szomszédba, ha beszéltetni akarnak magukról. Pályája kezdetén, de még inkább fénykorában mindig gondoskodott arról, hogy állandóan érdeklődés vegye körül és volt idő, amikor az újságok minden nap valami uj „szenzációt'1 tudtak róla jelenteni. Elve az volt, hogy minél több mondanivalója van valakinek a színpadon, annál többet kell magáról beszéltetnie a szinfalak mögött. Hogy mint színésznő föltűnhessék, már a maga személyével is színjátékot kell nyújtani a közönségnek. És annak a nem éppen könnyű föladatnak az elvégzésére, hogy magamagát jelene- tezze és érvényre juttassa, jobb rendezőt nem kívánhatott Sarah Bernhardt, mint saját magát. Mindvégig ahhoz az elvéhez ragaszkodott és aszerint cselekedett is: reklám nélkül a művészet maga nem elég. Amikor egészen fiatalon Morny herceg közbenjárására a Comedie F-rancaise szerződtette, jóformán meg sem melegedett még a szinházináf, vitába keveredett a színház primadonnájával, Nathalie tra- gikával és a hatalmas „sociétaire“-nek a színház előcsarnokában csatlthnós pofont adott. Igaz, hogy a hirtelenkezü fiatal színésznőt elbocsátották a színház kötélé- kéből, de az eset olyan „vonz óere jü“ botrány Sett, hogy Saraht — a Gymnase szerződtette. A Comedieben sehogysem boldogult és mint Morny herceg kegyeltjét sem az igazgató, sem a kollégái, sem a kritika nem szerette és bizony a Gym- nase-ban sem boldogult. Első komoly szerepében — valami orosz hercegnőt adott — a közönség kinevette és maga az anyja mondta neki: „Szegény gyermekem, nevetséges voltál.“ Dühében eltűnt Parisból. Spanyolországba utazott, állítólag csak 900 frankkal, de ott mégis nagy lábon élt és a feikaviadalokon furcsa megjelenésével és viselkedésével akkora föítü- nést keltett, hogy ennek hírére Paris is felfigyelt és a hazaérkező Sarahnak aztán olyan fogadást rendeztek, mintha valami győztes hadvezér lett volna. Párisban a sok színházi kudarc után most eleinte csak arra szorítkozik, hogy főszerepet játsszék a „mondén“ életben és a Rue Duphton levő lakásán szalont nyit, melynek fővonzóereje egy valódi herceg. Nemsokára az Odeon szerződteti és itt végre nagy sikert ért el a „Kean“ színműben. Ettől kezdve nagyon vigyázott, hogy a színpadon kívül is mindig beszéltessen magáról. Lakásán állatseregletet tart, köz- f te egy páviánt, amelynek Darwin a neve. Hálószobájában ágy helyett fehér selyemmel kibékdt koporsó ált Mindennap kitalál vakmit, csakhogy beszéljenek róla. Mennyire foglalkoztatta Sarah Bernhardt az embereket, kitűnik ifjabb Dumas elbeszéléséből, amely szerint barátja, Charles Narrey, ezt mondta a halálos ágyán: „Hála Istennek boldog vagyok, hogy meghalhatok, mert most legalább nem hallom többé Sarah Bernhardtot emlegetni.“ Most Párisnak ő a nagy vonzóereje és elindul a külföld meghódítására. Első állomása Angolország. A folkestonei kikötőben egy fiatal, feltűnően öltözött ember óriási tömeg élén nagy napraforgót lengetve, egyre ezt harsogta: „Éljen Sarah Bernhardt!“ Ez Wilde Oszkár volt. Londonban mindenekelőtt azt a kívánságát fejezte ki, hogy szeretne egy oroszlánpárt szerezni. Liverpoolból meg js hozatják neki és az udvarias állatkert- igazgató ráadásul még hat darab kaméleonnal tiszteli meg. Angolországi siliere után Amerikát is meg akarja hódítani. Ez 1880-ban volt. Ekkor úgy verte a dobot maga mellett, hogy még a legnagyobb reklámhoz értő mai amerikaiak is tanulhattak belőle. Az előadásokra a jegyeket nem adták ed, hanem elárverezték; mindenfelé dicsőítő füzetek jártak kézről- xézre. Még Sarah Bernhardt ellenzői is Az ElOuiiízék painaisizois-rovaitiu rövid idő alatt; megnyerte 0/ közönség 'ro-kio-nsizenivL. SajiDo,. nincs más fórum, uhui a város polgárod előadhatnák pamsizaiiikaiti, mert a pol- gércágnjak udinesi olyan szervezete, amely el- fogöjclsiiá és tavá-bbitníná azokat a felja-jduflá- s okait, melyeket egy kis jóiindultatitail könnyű- szenrel orvosolni fliehet. A panaszok nap- rólrinapra érkeznek és1 olykor közérdekű ipirobliámákat vetnek a ifelsizáince, amelynek megoldása a város tanácsának Ősi rendőrhatóságának feladata. — Ujelb/bain az alábbi pana Bízok érkeztek be: 1. A postatakarék-betétesek ügye. Igen tisztelt Szerkesztő Ur; Legyen szives,, hívja died, ajz illetékesek figyelmét a iveit magyiar postataikarakpttiiztá Romlámdá'ban élő betéteseknek helyzetiére. — Ezek a 'betétesek, akik minid kisemberek, annakidején airamyértékü koronákat kuporgja t- tak össze takarékossági (tőke gyanánt lék ezekkel szembeni 1 gaésiágtadaraság volt a kettő-egy- airámjyiu beváltás, mer It szegény emberele véres (verejtékével 'megszerzett, sízájifcóil elvont falátok árán ösiszekulporgiabott pénzecskéről volt szó. Sajnos,, nem valoaiiizládVa filzeltiik viísisize ezeket iaz összegeket, Irakern csak 2-1 airánybam. Aizoeilbain még iigy seim fizetik. — .1934-ben végre megbö íténit a meg-egyetz-és a Román ádl'am és Magyarország között ennek a függő kérdésnek likvidálására is. A betéteseket összeíriivták, minden miegtörtérnt, esők éppen a pénzt nem kaptuk meg. Ügy gor- doitomi, hogy •.$ főhatefliom ivált ozása uián húsz évvel, ideje votttna mláir kifizetni ezeket a betéteket. Annyival! dis inkább mert sokezer kisember -van -árdekefllve Itt. Panaszom ileíklöiz- lésiéért fogadja Szerkesztő Ur hallás köszö- netemet. Tisztelettel): A magyar posltaitakarék- pésuz.'tár egy:k be-tieltese. 2. A csendrendelet margójára. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Nagy önömlmief olivtasibaim az Ellenzékben-. bőgj’1 dr. Filipescu Richard delegált pofligái'- mester rendeletét adott .ki, atmeHiyeOi élliiilltotta a- belvárosi utcákon a géppel, való favágást. Valóban' idegtépő volt a fűrészelő gépiek .lármája és a csandnend'eíletet miiindenki ai leg- nagyobb örömmel üdvözölte. Viiszont a főpolgármester rendelkezi esésnek maradt egy olyan része is, amely súlyos bonyodalmakat okoz. VaUóseiffiüleg elnéziésíbőil nem tették közzé a rendeletben: oizlt, hogy csak utcákon tilos a belvárosi részékben a géppefl1 waflló favágás fâs ai házak udvarain neon, Ugyanás teljesen lehetetlen! az, hogy a belvárosi polgár kivitesse fáját a kültelekre és onnan szláillit- taissa haza. Ez egyrészt 'technikailag isi tehetetlen;, merít nincs iilyen hely, ahoíl a fát vágni lehessem, másrészt. pedfíg, ha yóöinia is, a magas- (fiuvardij igen megdrágítaná a fát. Arra kérem az, lEllenzéketi, hogy nagy nyilr váaaoteiság utján juttassa ed a belvárosi polgároknak azon szerény kívánságát az áílleté- kesiekhez, hogy- a rétidé!elhoz fűzzön tmagya- Táiszó részit és1 ebben batárözotttan jelentsék ki, hogy a hónak udvarán szabad a géppel vaflö favágás. Teljes tisztelettel dr. K. G3. Akadályozzák meg az állatkínzást! Igen tisztelt Szerkesztő Ur! VafósznnüQeg Önök is miegfligyelték, hogy mosi tanéiban, számos élpitkozés vian viáirosunk leirütetón és. szávtépő látványt nyújtanak ti'zok a flövak, anojefljydk a dombosabb vidékeken folliyó építkezésekhez súlyos- telküket felír vomtaltják a meredek utcákon. A kocsisok kegyetlen módon üitik-iverik igavonó gebéiket és csak a napokban, fordult elő, hogy egy numdieni emberi érzéséből kuvelfcőzöibt kocsuis, annyira elverte ai lovát, lioigy 01 szegény ipára ott döglött meg az utcáim. Ez a borzalmas kegyertfleaislag mélyen felháborított minden jóénzésü embert. Arra kérném a Szeifkeszíő Urat, hogy hivjö' fői] az Állatvédő Egyesület (ha ugyan van ilyen) figyelmét ezekre a szörnyű kinzláisofcna és fel) kelfli hívni er"e a tényre a rendőrség fögjrelmét is. Ugyanis a rendőrök bemniüinfcet, a piáéról Imzatartó há- ziiaisiszoniyokaJ!,. gyakran megáflfliitaraak és figyelmeztetnek, ha fejjel lefelé visszük vételiemül a csáirkét. Viszont még azt .nem láttam egyetlen esetiben sem, hogy a rendőr elöálli- tott vollna egy-egy ilyen kegyjetflenkedő kocsist. Anna kémiám g> Szerkesztő Urat, hogy ennek az esetnek feltárásával! hvjai feli az illetékesek figyelmét -area, hogy alkalmazzák az álfloftkinzókkafli szemben a büntetőtörvény- kön yv rendelkezéseiül. Tisztelettel K. F.-né. 4. Világítási mizériák az Avram Iancu- utcában. Szerkesztő Ur! Az ElHeruzék köziérdekü onikltltja-i során számos ízben u-etette fel vtáiriosfrendezési problémák megoldásának módját. A város tanácsa' igen sok esetben el is fogadta az Ellenzék jßvaßlaitaft és1 ezé’lt kérem most szives közbenjárását. Az Avram Ioncu-utca vilógi- tásáról van szó,. Az utea burkolatát rendbe- hozták, elleniben 0 világitásirol még mindig nem gondoskodtak és esténként egyiptomi sötétslig .viam ebiben a forgalmas utcában-, amely a külvárost öslszeköti a bdvárossal. Ante- kérjük az Ellenzéket, hogy szivesked- jék az utca tokéinak panaszát eljuttatni' az ilflietékesekhez), bőgj'- azok aztán gondoskodjanak arról, hogy ezít az utcát is világáitsák megfelelő módon. Tisztelő hive: Sz. H. 5. A bérkocsisok tarifája. Mél gén tisztelt Szerkesztő Ur! Szíveskedjék alábbi köz-érdekű pain (aszómnak helyet adni. A fáakere® kocsisok utóbbi időiben, úgy — látszik, — vesztüket érzik és ezért -igyekeznek „menteni, amit tehet“ jelszóvá] többet szedni az utasoktól, mint a rendes taráfa. A tarifaárak a legtöbb bérko- csibaJn- rum-cseniek kifüggesztve és a- kocsis annyit kór, amennyit akar. E sorok írója vasárnap délután' a Newyotrk szálloda előtt felülit egy bérkocsira' és a Urigoaescu-uti Szabó- vendóglőhölz hajtatott. Megérkezésekor egy úri gesztussal 25 llej-b nyújtott át a kocsislnaik, 'habár tarifai szerint is 20 lejbe kerülne az ut. A kocsis szemtelen hangon' még 5 tej! követelt. Mákoc erél\-ewen 0 tarifára h:vat- kozfam és- feljelentés-sel femyegetöztem, a kocsis megijedt ds visszaadott 5 lejt, viszont, amikor megindította a lovát, visszak'iál'tott: -jhegven koporsószegre“. Arra kérem <;-z EL flen'zéket. hogy juttassa1 efl panaszomat az iilte- tékesefchez, mert tüirlhetetlen a fiekeres-ko- cslisok viselkedése. Tisztelettel: dr. L. J. főtiszfviseiő. A 63 éves nyoîcgyermekes kérő házasságszédelgés! ügye BUDAPEST, szeptember 19. Szokatlan bázásságszédelgésá ügyet tárgyalt a budapesti töiTvknyszék. A vádlott, aki. házassá:giszédel- gési miatt került a ö''páság elé, 63 esztendő i és a tárgyaláson Gzt állították rólet, hogy nyolc gyermek atyja. Az ügyészség (vádirata szerint Géllé ni Glück Mihály 63 éves ügynök megdsmerke de'tt egy ötveniéves özvegjrásiszonnyafl<, Kohut Józsefnéveü. csak azt érték el dühükben, hogy maguk is a hirét terjesztették. Orange Townban az anyák gyűlést hívtak össze ennek a kérdésnek megtárgyalására: „Hogyan lehetne védekezni Sarah Bernhardt ellen, aki eljött fiaink megrontására.“ Chicago püspöke a szószékről fordul Sarah Bernhardt eben, aki valamennyi újságban közzétett következő levelet írja1 neki: „Az ön városában négyszáz dollárt szándékoztam reklámra elkölteni. De mi- veí oly jó volt, hogy helyettem gondos- kodott a reklámról, ezt az összeget tisztelettel elküldöm a szegényei számára.“ Visszatérvén Európába, bejárta a legtöbb nagyvárost. Érdemlrtendeket kapott, kalapot neveztek efl! róla és Londonban házasságra lépett a társulatnál működő, nálánál tizenkét évvel fiatalabb, Nem s.cukkol1 aiz -ismeretség után házasságot igert tntíki, sí 01 melgltairiain'dó esküvőre többszáz pengőt csalt ki tőlef ehitte az aísszony ékszereit is, amelyeket el zálogosított. A házaisistágsizjüdeügésisel vádolt Gelflé:i G-lück Mihály önérzetesen itOigad'tOi bűnösségét. — Kérem ón ölem csolMlaan /ki nénizt, nem loptam el Kobutalé -ékszereit, csupán aranyi ijgiaiz, hogy riémi kölcsönt kaptam tőle. — Miért ígért házasságot 9 j nagynehezen meghódított Damala nevű gö-nölg színésszel. Ez a nehezien fogott férj csakhamar megszökött tőié. Aíriká= ba került, kalandoréletet élt, az alkohol- n<ik és az ópiumnak adta magát, majd nagybetegen visszatért Európába, ahol Sarah Bernhardt nagylelkűen visszafogadta és hűségesen ápolta nemsokára bekö= vetkezett haláláig. Ez az eset természetesen óriási feltűnést keltett Párisban. „Les amours de Sarah Barnum“ című gyalázkodó röipiratot terjesztettek és a „New- York Herald“ levelezője egy héten át naponta hatezer szavat kábelezett a lapjának Saraikról. Közben nagymama lett, de a nagymama legszívesebben nadrágszerepekben lépett fel. Fél lábát le kell ope- ; rálni és ő bámultos, hősiességgel határos ! makacssággal tovább játiszik. Rá is van mmmt frf Dr. Drogomlr Tcoili Borsec-i üdülőjében szeptember hóban nlószezonl at&\l Kiránduló társaságok részére jelentős kedvezmény. A szezon október 1-ig tart!!! 1* Értekezni lehet dp. Dpagomir Teofilnál Cluj, Strada Samuil Micu No. 2. Délután 2—5-ig.-— Nem, is aik-airt hozzám jönni Kobutoié, az(t unoradta. sohasem megy férjhez. — Éís mi ixm az ékszerekkel ? — érdeklődött' a báró. — Többször akart ajándékba adni nekem aranyórát vagy láncokat} de én nem fogadtam el. Egyszer acziíára -azzal] adott át egy amaraylámoo t nekem, hogy tegyem ziátogba. Én -nem tairtozom rae-ki egy fdllillér-relL sem, hiszen még háztartási -költséged is én fizettem, ómig náluk laktam. Ezután- a sértett aisizorayt: öziv. Kohut Józsefinél hallgatták ki. A kihallgatás során egymásután zajlottak te a viharos jelenetek. Kohutnlfc elmondottal hogy öt évvel ezelőtt ismerkedett -meg Gelléri Glück Mihállyal, egy év múl va a vádlott már házasságot ígért neki. — Ettől kezdve, kérem, én tartotta>m el. Közel háromezer pengőt adtam neki. Azt ígérte, hogy cukorkaüzletet nyit és biztos egzisztenciánk lesz. — Esi maga négy éven ikenesztiirl! várt 3' háizoisiságna? — kérdezte az ügyész. — Miért nem követelte hogy váltsa be ígéretét. — Kértem, követelőztem, de ő csak káló- gáttá a hríza&sdgot. Szerettem őt és bíztam benne — mondotta elénzékenyülten Kohutkué. — Én -kiérem Amerikába írtam ott éflő hu- gominjak. hogy utazzon Budapestre, legyen itt az esküvőflilköra, de Gelléri Glück megint csak eilbsUais/ztobta az esküvőt. Később már, mikor sürgettem a házasisájgot,. a temetőbe jött ki velem, ott esküdött meg, hogy sohasem hagy el. Aztán mégis mást vett fele. siégül. ■ ■ A tártv-yaiási során kiderült, hogy Gelfléri rágalma zásért és becsületskirtésért feljelentette Kehu tinót, s a pofllgáiri perek egész 7égiói is folynak még közöttük. Végül is a perek összesítése végett az izgalmai? tárgyalást el napolta a bíróság. Minden kinek nagyon fontos! Három oj monkaförvány A vasárnapi munka szünetről szólc törvény módosítása. A munkaszerződésekről szóló törvény módosítása. A kereskedelmi vállalatok irodái és az üzletek záróráiról szóló törvény. Teljes magyarnyelvű fordítás, maigyarázatokkaí, komme ni árokkal és bírósági joggyakorlattal. Gyárosok, kereskedők, iparosok, magán* tisztviselők és munkások részére nélkülözhetetlen. 20 lejért kapható az ELLENZÉK könyvosztályában Cluj-Kolozsvár, Fiat a Unirii. Vidékiek 25 lejt küldjenek be, pénzben vagy postabélyegben. szorulva, mert bár rengeteg pénzt keresett, nincs vagyona. A háború alatt, 73 éves korában ismét Amerikába utazik, -ahol megint megoperálják. Nem nvug- szik hazatérése után sem. Sorra következik London, Spanyolország, Franciaország, ahol vidéki körúton 48 előadást rendez és Olaszország. Itt megbetegedett, de alighogy felgyógyult, Párisba sietett és szerződést kötött egy filmtársasággal. 1923 március 23-án még próbán akart résztvenni. Március 23-én, 79 éves kora ban meghalt. Milliókat és miihókat keresett és nem maradt utána a legcsekélyebb vagyon sem. Óriási közönség kísérte utolsó útjára. A Pere Lechaise-temetőben végre megpihent. Sírkövén csak ez az egyetlen szó van: „Bernhardt“. (—)
