Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-21 / 214. szám

Szerkesztőrég <f * kiadóhivatal: Cluj, Gdea Motlor 4. Telefon: ír—09. Nyomda: Str. I G Ducti No. 8 Fiók kiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 1 j 99 smbíbwbbí UX ÉVFOLYAM, 214. SZÁM lüäMBSSöBa EBpgji'jCTaT? wrawi ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató t BR. GROSS LÁSZLÓ* DBQBsiaBHMi sZERDa jsaesmaBess^j^zLi Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T, Törvényszéki lajapomozisi szám: 39 (Dos. 836) 1933. Trib Cluj.) £lőf zee esi árak: havonta 70» negyedévre 2:0 félévre 420, egész évre 840 fejt aaaaatíaaaaíSUB.'&'i- bbe* hhr : '■*Gwnn. -'■ "■. vS’S" <r? CLUJ, 1938 SZEPTEMBER 21. Hangtsía Fölötte nehéz annak, Oki « fényekhez mc- gyarázedokaj és ítéleteket akar fűzni. Fér. fi as és sz.ilá:id megállapításokat, mérgek fö­lötte lebegnek a g\gars és henye véhmunynek Holott minden perc most komoly mérlege lésre késztet. A történelem leszólt ott a föld­re és az emberek & okas,ágában (Hölle fel ve. zári sátriót; 'szinte közvetítő közeg nélkül in­tézi a dolgokéit, vagy ahogyan mondani kel­lene: a történelem álvette saját kezébe az események intézésének gyeplőjét. Nem is események vannak, hanem történések és va­lódi tények. Nagyszerű volna hozzájuk szó. lőni. De érzékelj ük-e őket most valóságos való jutóban ? .4 tények mögött fölismersz ik e <tz intéző akarat mezítelen voltával•? Volna lehetőség, de nines mód rá. A határvonalak mesterségesen elmosódnák, vagy az érdek- szerű magyarázatok miatt ködbe fal lónak. Ebben a sajtúhóVc h bő szielnep jut. Azzal 0 puszta ténnyel, hogy a legellenhitesebb híre­ket és legvit'ásabb ellenvéleményeket közli, fokozott zavart okoz és megnehezíti n leg- tárgyi l agostíb b gondolkodás szándékait is. Egyben harcolva kellene bes-z'élme megfigye­lésekről. A vezető tényezők, még ;ha oly szenvedélyesen nyíltak, mint Hitler, vagy Mussolini, a végső szándékok, tervek, eszkö­zök tekintetében diplomáciai b-izonytalámtás- | hoz és el kenéshez folyamodnak, mint ahogy * a hadihajói: és repülőgépek mesterséges kő dot lehelnek maguk köré. Ott van mögötte a valóság, de pontos elemzés sZárnóvf lehetet­lenül. Tüneti dolog, hogy az öJhfmférfiuk most minduntalan a rádiót használják, egy. más-utón hallottuk Mussolinit, Hodzsát, a rá­dió pedig a bujtogatás és félremagyaráAós egyik legfontosabb eszköze ma és a valóság felderítése körül a 'világért sem törekszik föltétlenül érdemekre. Mindez érthető, ami­kor harccá lett minden. Ahol egyenest dol­gozik a történelem, a tnrka^barka változa- 1 okban a: ember csak végrehajtó eszköze, nem. pedig bírája, vagy védője. Ne feledjük el még, hogy ma eszme zűrzavar, f og.nl om- clhomályosítás, szofizmrr bölcseleti fölborUá- sának. élet véres jéítékká való alakításának aranykora tombol. .4 világot az elkeseredett államférfiak állatkerinek és örültek házának nevezik: talán már szabadlábon járunk ben. nük az állatok és betegek 01 fölfölt fegyverek halmazén között... Egyelőre az üss:e-vissza beszéd lármájában az ál-békermgyaiok mes­terkedése s a nyers cselekvés készülődése, közben, ami általános verekedéssé fajulhat, c sajtó, melynek ev közös érdeket kellene bi­zonyítani. az indulatokén csdblapijnni, az uj elgondolásokból az értéket és móregOinyagnt különválasztani, de legalább a tényeket kivá­logatni és tisztázni, egyebet cselekedhet most, jmint egyre inkább bujt-ogatni a bűnös béke, vagy még biinöeebb háború melleit?! Kétségbe keltenék esnünk eszerint már a 12-i-k árai ütésekor és ilyen fekete ködbe burkaivá. Es még >sem tesszük meg. Van egy • vigaszí'Cti'ó nágy lehetőség. A zavar fölött ho­mályosaid bár, de c-tt csillog mégis &z inte­lem, hogy kár lenne a „minden mindegy“ sza. kadékába, ama mérgező lemondásba vetni magunkat,, hogy jobb lesz a háború bizo. injára, mint a rossz és fölkavart béke bi­zonytalansága. Ez az intelem a még ki nem merített utolsó hatalom: az ösztőiiszerü han gulatt, az <7 csodálatos és érthetetlen hit, mely egyre inkább eluralkodik a tömegeken: nem lesz háború, még meg fogják menteni a bé­két, húsz év a világháború nyomán koránt vem elegendő idő az összes gonoszságok sző. vétkezésére, igen, senki sem akarja megölni o békét és mindenki fél a háborútól. Ebben a hangulatban az emberiség ugyan izgatottan lesi a híreket, soha ennyire nem törődött a külpolitikával és soha még igy nem lebegett .kétség és lehetőség körött, hiszen soha még ily nehezen nem bírt ki Ilonái a háború, vagy ily keservesen megszületni a békehaladék, soha még igy nem harcolt a s~ó a tettvágy- gyal, a remény a keserűséggel, csakhogy ez a hirszomjes és hányódó emberiség viszont már kezd nem törődni a hirforgatagban ka. l vargó tények tisztázásával és az eserhények Á prágai államtanács nem ulasiio^a vissz© Franciaország és Anglia ináiiványáá, végleges diSnlés azonfcan a cseliszi@vájk vezérkar sfoglalásától lügg Ha a vezérkar elutasítja a kormány határozatát, Benes elnök es a Hodzsa-kortnány tag­jai lemondanak. Eunpaszeríe nagy megkönnyebbülést okozott a londoni határozat ** A kívánt területi engedmény elleneben Csehs lovákia biztonságát Anglia is garantálná ilisaiiaSses'Iaiii á©^áíbi&B meg epeéésá az euirépai közvélemény számára A békét egy francia lap kimentett víz- befutónak nevezi, melyet most mestersé­ges lélegzéssel élesztgetnek. A válságról szóló utolsó jelentések alapján ma már bízni léket abban is, hogy a szorgalmasan folytatott mesterséges lélegzés eredmény­nyel fog járni. Az általános reménytelen» séget, mely a mult hét végén ülte meg az európai kedélyeket, az utolsó két napon látható bizakodás váltotta föl. A francia —angol kormányközi megállapodás mi­kéntjéről szóló híreket Londonból ugyan hivatalosan cáfolják, a cáfolat azonban óvatos, csak azt állapítja meg, bogy a hí­rek nem mindenben fedik a valóságot. Az angol kormánykörökhölz közelálló Reuter-ügynökség tegnap azt jelentette, hogy a londoni megállapodás a német- cseh határ módosításán alapszik, amivel szemben angol és francia részről elvetet­ték a népszavazás gondolatát. Ez a ie’en» tés, ha igaznak bizonyul, távolabbi kö­vetkezményekkel járhat, mert egyértel­mű volna azzal, hogy a németeknek adandó területi engedménnyel szemben Csehszlovákia többi nemzetiségei üres kézzel maradnának. Nem valószínű azon* ban, hegy a megoldás, melyről azt jelen­tik, hogy az általános rendezés érdekében fölül akar emelkedni a szudéta-németek szükebb követelésein, ezt a szempontot figyelmen kívül hagyhatná. Alig forog fönn viszont többé kétség afölött, hogy a Karkbad-Marienbad'Éger háromszög le» csatolása képezi az angol—francia terv magját, amibe Csehszlovákia beleegyezé- sét azzal a megokolással kívánják, hogy a német területbe belenyúló háromszög­nek leválása lényegileg nem változtatja meg Csehország eddigi területének kon­strukcióját sem földrajzi, sem katonai szempontból. Azzal pedig, hogy a meg- békithetetlen németség egy homogén tö­megét Prága átengedi Berlinnek, csak erősödhetik a csehszlovák köztársaság belső konszolidációja. A prágai kormány elhatározását természetesen más szempon­tok is befolyásolhatják, nem lehet azon­ban figyelmen kívül hagyni a Parisban és Londonban tegnap elterjedt hirt sem, hogy Chamberlain, mikor Berchtesgadeír be utazott, már tisztában volt, hogy csehszlovák, részről erre az engedményre végül is el fogják szánni magukat. válsssca a v^zésJíai' diísráésé!©! függ A késő éjjeli órákba benyúló prágai ál­lamtanácsról eddig érkezett jelentések, külclnböző más hirek mellett, szintén arra engednek következtetni, hogy csehszlovák részről a fönti megoldással legalább is nem állanak mereven szem» ben. A csehszlovák főváros beavatott köreinek hangulati tegnap este már az volt, hogy a Benes elnöklete alatt ta­nácskozó kormány a francia—angol indítványt nem fogja mereven vissza» utasítani. Prágai politikai pártok hangulatáról szin­tén meg lehetett tegnap bizonyos hajtan- dóságot állapítani a londoni terv elfoga­dására, merev visszautasítást csak a szél­sőbaloldali körök mutattak. A csehszlo­vák sajtó tegnap bizalmas utasítást ka­pott, hogy a 'londoni tervhez fűzött kom­mentár jaiban a francia és angol kormá­nyokat ne támadja. Ugyanakkor elren­sz aggot ott logikájával, nem törődik alapjá­ban váve azzal, mit is beszélt Chamberlain Hitlerrel és mit fog vele még beszélni az cm. goi és fremeid) kormányzói tanácskozása után, hanem csak ama puszta ténnyel törődik va­lójában, hogy Chamberlain kitünően cse­lekszik és mozdulatok történnek gyors egy­másután, már nem is a béke megmentése, hanem a világi helyzet átdolgozása érdeké, ben, igen, az ősi ösztönös hangulat szerint igazodik: nem lesz háború. Ez az egyetlen uralom, amellyel törődik. Ez az uralkodó élő most Q megérzés jogán. Ma igaz lett* 1 j delték az előzetes ujságcenzuirát is, ami­vel szintén elejét vehetik minden ilyen támadásnak. A kormányhoz közelálló la­pok cikkeiből félreérthetetlenül érezni le­het, hogy a várható áldozatokra elő akarják készíteni a közönséget. Utolsó táviratok szerint, Hodzsa miniszterelnök tegnap a késő esti órákban külföldi újság­íróknak az államtanács eredményéről ennyit mondott: „Már csak a módszerek megállapításáról van szó.“ Az újságírók a miniszterelnök szavaiból arra következ­tettek, hogy az angol—francia javaslatot Prága ^lényegileg elfogadta. Egy még ké­sőbbi távirat ezt a magyarázatot követ­kezőképen módosítja: A prágai államtanács az angol—francia jegyzékben foglalt megoldási módot I dvben nem utasította vissza. Végleges határozatát azonban még nem közölte Londonnal és Parissal, mert a határo­sstassEssKEs» ssffiHHHaHBKínHsssHBS a világ csap hangulat. Egyetlen hangulat Nem okoskodás, ész, bölcsesség, értelem uralkodik, még a csúcsokon, vagy a szuro­nyok hegyét érő államférfiaknál sem, akik most váratlan, szokatlan és végzetes elve­ket kezdenek hallatni, mérlegelni, hangoz, tolni: nagyhatalmi értekezlet, gyors elhatá­rozás, az áldozat btirmi árán uj béke, fegy­verkezési korlátozás, önrendelkezés, népsza­vazás, hanem ez a hangulat, szinte történel­mi könnyelműség kezd uralkodni. Mindenki részeg kezd lenni az uj módozatok, elvek, el­gondolások italától, halóit semmi uj és sem­zatot másolatban előbb elküldte a ve­zérkarnak, melynek döntését a válasz megadása előtt bevárja. Politikai kö­rökben elterjedt vélemény szerint ettől: a döntéstől függ a londoni inditványi elfogadása vagy visszautasítása. Ha a vezérkar ellenkeznék a kormány hatá­rozatával, akkor nemcsak a Hodzsa» kormány, hanem Benes elnök is be­nyújtja lemondását, Ebben az esetben olyan kormány alakulna, mely közvet­len tárgyalásokat kezdene Berlinnel. A vezérkar döíntését valószínűleg befő- lyásolni fogja az a tegnap Prágában ha­tározottan elterjed hir, mely szerint. Moszkva tudatta Prágával, hogy háború esetén, szerződésének megfelelőicg, csak akkor nyújthat segítséget, ha Franciaor­szág is segítséget nyújt Csehszlovákiának. Anglia mégis újabb kötelezettsé­geket vállal Európában Londonban és Párisban a hangulat ha­tározottan bizakodó. Francia részről meg vannak elégedve azzal, hogy Angliát « Csehszlovákiától kívánt engedménnyel szemben újabb európai kütelezettségváí- lalásra vették rá. A területi engedmény tervével szemben ugyanis francia részről elérték a kezdetben vonakodó Chamber­laintől, hogy Anglia részéről viszont szi­lár biztosítékokat ajánlott fel Prágának. A Csehszlovákia által adandó engedmé­nyek, francia felfogás szerint, igy széle­sebb megoldásba ágyazódnának bele, arra szoros és újabb európai kötöttségeket je­lenthet az európai béke fenntartására An­glia számára is. A párisi „Temps“ sze- ! rínt Chamberlain és Daladier nagy erő­feszítést tettek a béke megmentéséért és. fáradozásuk alapján kilátás nyílik nemcsak a csehszlovák kérdés rendezésére, hanem az európai béke általánosabb megalapozá­sára is. Ez a cél pedig — írja a nagy fran­cia külpolitikai lap — megérdemli az ál­dozatokat. Úgy Párisban, mint London­ban valószínűnek tartják viszont, hogy, abban az esetben ás, ha Prága elfogadja, az angol—francia javaslatot, a megoldás- létrehozásiig még hosszú tárgyalásokra lesz szükség. (Foytatás a 10. old.) s5s^dmHm$mg8ai5zsB5B$!ia mi végzetes nincs bennük, csak az uj han­gulat várása, mely talán megmenti az emberi lelket, ha csakugyan győzni fog. Egyelőre háttérbe szorul a spanyol és láuolkeleti há­ború, a Népszövetség, amely pedig együtt' ül, bizonyos mértékig a szudélaJzérdés is, amely már háborús pattanásokkal van teli, szóval minden, ami akadály, félrevezetés, igazságtalanság, t őrt énei emelten esség volt ed­dig. Hátha remény, egyetlen friss hangulat győzelme következik, melynek forrása a hitf az igazi béke valódi jövendőjében minden függő kérdés ló megoldása révén.

Next

/
Thumbnails
Contents