Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-20 / 213. szám

HL LENZ í: K

I 9 3 H H 7. e p t c m f> c r 2 0.

tállyml szemben, mert :»/ orosz esppnlok elhagy;ók a hnrcme/.öt, ahol kizárólag romái» hadosztályok maradlak, melyek 111kozallosaii elfoglaltak a/ oroszuk hr. Ivét és megállították a ellensége1 l.z a katonák vitézségének és a paranesimkok bölcs vc/clésénck köszönhető.

Airgheseaim .'ábornoik, luuliigy mimsz tor a m irsiMSstii parancsnokok ko/ül r.hristc-scn. \rcnic, Grigorescu, lamovos- ou. Razii, Is trate Somi sou ream u, (áhoski, Brosbeanu. Poposeai, Sanitarii, lhmcscu és Paul Angheleseu lóbornokokat riu- IPotte meg és rámutiailoll arra, Imgv Ferdinand király sze mi -.Iá lkára és Mária ki« rá hue, a nagy királyQKS/ony és Károly trónörökös jeVen télében foly a. dóulö id* kőzet, akik az elséi vonalakban a harcoló kattoauik közöl'!» foglaltak helyet. Augusztus 26-ik napjai .umghoz.ta a győzelmet, mely Nagyromániát temnlede meg.

— A harcok azonban — folytaitól a hadügyminiszter — rgen nehezek voltak és rendkívüli veszteséget okozlak. Az ellenség öl0 tis/íct és 27 ezer halottat és sebesültteit veszteit, román részről pedig 110 tiszt és 7500 katona volt a veszteség. Ezek közüli 110 tiszt, 5000 katona és Eremin Grigorescu tábornok, a hős parancsnok is elesett. Itt alusszak örök álmukat a mauzóleum a'latt, mely az ő vitézségüknek jelképe és példát nyújt a jövő generációnak.

őfelsége beszéde

A beszédek sorát Őfelsége 11. károly király zárta be. Az Uralkodó meleg szavakkal emlékezett meg a marasestii hő- sóikról, kiknek hite és áldozatkészsége az összes románok egyesülését örökre megteremtette.

— Nem iájdalmas lélekkel jövünk ide, mint halottak megemlékezése alkalmából szokás — hangsúlyozta őfelsége II. Károly király — de emelkedett lélekkel gondolunk azokra, akiknek áldozatkészsége örök élő példát kell nyújtson az ország összes lakóinak. Nagy meghatottsággal jövünk ide, midőn ezekben a napokban a világ veszedelmei nőttek. Mélyebben kell magunkba térni és komolyabban kell a holnapi napra gondolnunk.

— Tudom, hogy népem mindenre fel van készülve, de én még egy dolgot tudok: nehéz napokban nemcsak a fegyverek döntik cl n küzdelmet, de férfiasság és a lelki erősség is. Most, amikor fegy- vcrcsürgés hallatszik, példát nyújt és jó szolgálatot tesz azokról való megemlékezés, akik rendkívüli áldozatkészséggel cs főleg lelki erejükkel győzelmet arattak.

— Erdély metropolitájának felemelő szavait hallottuk ma itten, melyekkel felhívást intézett mindenkihez és tanúságot

tett arról a nagy igazságról, hogy ezekben a napokban egymástól eltérő felfogás ezen a földön ne legyen. Csupán egyetlen fcllogásnak van most helye: az ország java és az ország lelki megerősítése.

Az ebben a kriptában található emberi porhüvelyek — ha mások nem lehetnek figyelmeztetésül szolgáljanak, hogy a felhívás kellő időben teljesítésbe menjen. Erősebb hitre van szükség nehéz időkben. Nagyobb áldozatra van szükség, ezt találja meg népem ebben az cmlékm üben.

őfelsége II. Károly király ezután köszönetét mondott azoknak, akiknek munkája folytán megvalósíthatták a szép tervet.

Az Uralkodó bölcs és férfias szavai — irja a Timpul kiküldőre tudósítója — mindenkit mélyen meghatottak. Mindenki érezte, hogy kész a jelenlegi fenyegető helyzetben büszkén megvédeni népét cs hazáját. A mult emlékei elevenedtek meg azok lelkében, akik mindenre emlékeznek, merr ott voltak a lövész.árokban, vagy az ágyuk mellett, mikor végül áttörte a napsugár a borús eget és megvilágította a győzelem útját Maraseshbcn. Az élet és ha'ál ki őzt, a mult és jövő között összekötő hid volt a marasestii ütközet.

Visszaemlékezés a marasestii harcok történetére

Hogyan tört meg a német támadás Marasestinéi?

CLUJ, szeptember 19.

A Curentai} érdekes cikkben ismertette a marasestii harcok történetét a következőkben: 1917-ben két nevezetes esemény történt. Kitört az orosz forradalom és Amerikai belépett a világháborúba. Az orosa haderő 1915. évi veresége után az orosz baloldali a középpártok egységes büokkba tömörültek s demokrata kormányt kövétteltek, hogy a nép bizialmát élvezve, vessen gátolt az idegen befolyásnak, gondoskodjék a hadsereg élelmezéséről és nagyobb erővel folytassa ai háborút. Ekkor alakult meg a Lvow-koar- mány a kadetpártikkal és a. Duma progresszív elemeivel és egyetlen szocialistával: Kerenszkyvel, aki rövid idő múlva átverte a hadügyi és tengarészetügyi tárcákat is. A Duma 1G00 tagot számláló képviselőcsoportja, — munkások és katonák — élénk befolyást gyakoroltak a kormány és Duma munkájára, minek következtében aiztán megegyezés jött lét* re oly értelemben, hogy bevezetik a köz- társasági formát és a végső győzelemig tovább folytatják a háborút.

Mihály nagyherceg lemondott! a hadsereg főparancsnokságról és ezt Alexiev, majd Bruszilov tábornok vette át. Közben egész ezredek hagyták el a kaszárnyákat és politikai tüntetéseket rendeztek atz utcákon. Végül Kercnszky vette át a legfőbb parancsnokságot s tiszti és legénységi tanácsoknak adta át a rendelkezés jogát. Október hóban a Lenin és Trotzkij által vezeted szélsőséges bolsevik! párt államcsíny folytán átvette a haltaimat és Krylenko altiszt november 21-án Kornyií-Ovot, az orosz hadsereg fő- parancsnokát Mokhilevben elmozdította.

December 9-én aztán létrejött a breszt- lHovsziki különbébe, aminek következtében Oroszország elvált szövetségeseitől.

Románia nehéz helyzete

A nehéz helyzet dacára: Románia hűséges maradt szövetségeseihez és betartva ai chantifilyi konferencia határozatait, tervet készített a központi hatalmak el- leni offenzivára«. A tervek megvalósítása 1917 február haváig folytonos halasztást szén vedé ti t az előbb jelzett események következtében, mégis úgy határoztak, hogy lekötik a fronton levő ellenséges erőket, nehogy a front más részére helyezzék át ezeket. Az offen/ivának 1917 ápriéis halvában kellett volna megtörténnie, mikar Románia szövetségesei a front

más részén támadlak, az orosz forrada- j Lom üízonban megakasztóILa az offenziva elindítását és «vi július második felére maradt abban a reményben, hogy az orosz csapattok a/. uj szabadságjogok birtokában nyugodtabbak lesznek.

1917 május havában haditanács volt,

melyen a román fronton indítomdő offenziva részleted végleges formába öntötték. A haditanácson Ferdinand király, Serbal ic ff tábornokt Ion /. Jiroliunu miniszterelnök, Presaţi, Aoereseu és líerthelul tábornokok nettek részi és az offenziva meKett fo<j!álluk állást,

Oiienziva

1917 május 30-án n tfőp®rancsrioksiág a hadseregpainancsaiokságokniaik elkühtlc az m- femzivára vonatkozó par an csókát, melyek június 25-Ün módosátást szenvedlek oly értelemben, hogy el kell pusztítani a Focşani vidékén levő ellenséges erőket. Főből a célból az orosz IX. hadsereg He kellett, hogy kösse támadó hadműveletekkel az el'iemaágeí, nehogy onnan a frorait főpontjaim cnőket von janak el. A parancs szerint a II. sz. román hadsereg meg kellett rövidítse vonaléit Ra- coase községig. Erősen kesRett tárniad<ntiia bai- s/Árnyával és ugyanakkor szoros össizeköt- íetést kellett tiairtson a IV. orosz hadsereg jobbszárnyával, hogy eninieik hadműveleteit biztosiksia.

A IV. orosz hadsereg ugyaniakkor köteles (volt lekötni az dllceitségct aiz egész fronton és parancsot kapott airrai is. hogy a racoasa» ponton törje át a«z eliten stages álkisoikat és foglalja el & Momaéa—Bejeniei—Bizarrtatea íresti tvoMalartl, törjön előre Poiamia felé s érje el a Míileov folyót, hogy az I. számú román heldserag segítségével döntő csap ást mérjen a focşanii vonalion találhaitó ellenséges csapátokra.

Az T. román hadseregnek az volt a fel*

adáta, hogy e, Podul Tnroaia—Olaneaisoai vonalion törje át az elllletnisiéges frontot és Romi- rücuihSarat ifélé baladva, űámadja hátba a focşanii kői:tűi 'tailiállihiató ellenséges csapatokat, hogy ezeket a IV. orosz hadsereg segít

Megáll az oiienziva

Az offenzívat azonban távirati utón megállították. A parancs Indokául azt hozták fel, hogy az oroszok a keleti Fonton -vereséget szenvedtek. Mi (történt? A (központi hatalmaik Galllcilábatii és Bukovinában megverték az oroszokat, akik rendetlenül vonultak vissza, és sízaibályitailainuil fedez/ték a román hadsereg jobbszárnyának mozdulatait, utolsó bizonyiitékát nyújtva annak, hogy offenzí- vára tefljesen ki ípteienek.

Végső erőies

ségével felgöngyöl je.

A VI. orosz hadsereg az ölanesascn—Maximéul—Laitíivul firmLsizakasizon át kellelt törje az ellenség jobboldali szárnyát, összeköttetési. «tartva az í. hadsereg jobboldalán He vő csapatokkal. V/égii] lei kellett volna terjessze szá rnyát Recoví Li Tralan irányáhnsi, hogy fe dezze az I. hadsereg hadműveleteit. így az T. hadsereg fötámadást kellet.!« indítson Râmnicul- Sara,t húrnyában s átvágva a vasúti vo- na’alt — mely Buzău—Focşani között leg föld» élelmezési vonaOm volt a IX. német hadseregnek — a- putnaí. német front hátába kerülve. á'tkarolhaiHü/ s'ollna délről a Focşani \ :<1 tskitt «levő német önökéi, mely dli’en «V/.nk* ról a IV. orosz hadsereg intézett támadást.

1917 junius 10-én úgy ilöntótJtek, hogy jiilius l*én indul meg a«z offetr.iziva, ez azonban juüiins 9. r.r.pjára haiászhido't. mikor el kellett induljon n támadás tüzérségi e’őké- szilése.

1917 jufjinis« 9-éai reggel elkezdődöd: a tüzérségi elők'tísizité;.. A köd és esős idő azonban megriiheziíeíte a megfigyelők munkáját. minek körvetkeztébert az í. és II. román liadse.iegpaTeincsinokshgok a tüzérségi előké- szi'Wéls idejének meghosazolbibiltiását kérték s engedélyt kaipihak. 1917 juliug 11-én elkezdő- döt«t az offenziva és «a II. román hadsereg, va’öimínt a IV. orosz hadsereg eifoglaiMk a kijelölt póritokat s közeli kétezer foglyot ejtették.

Másnap Serbacseff tábornok következőket í irta csapatairól: „Az álitailános« helyzet sokat változott az utolsó napokban. Áruló módra törtébt a visszavonuíláis, anélküli, hogy «az ellenség ezt kierőszakolta ivoána... A nyugati fnomton nemcsak nem teljesítették az offen- zivára vonatkozó parancsot, de jelentékeny kiterjedésiü frontsziaJkiaszon ok nélkül visszavonultak anélkül, hogy az élll«en,s-éggel felvették voéna a harcot.“

Jnttítjf' \ lóik ikij.'v Invdűlleltei ílíoudó

kJuszveggo) k<;/(lték meg :i lin.rcot 7iiely az li.ul « <-g )>oml;r.;i folytán július 17 én 11" ikHdl Az <>. >. z ! <it1 mák kö'.lx . . bő/.ő kérelmekkel ániv/.'tolták <•! parancs .ok- ságaiktail, s<• 11 kI '«in akart 1 f>l>!>;'- köztük bábomról hallóin és minden á)07i hókét l-.0v<-- lolflok.

A holiM-vi/áll orosz r.s;K|*iiUjrk hclyzolél lát va a iíKMiián vezérkar, kényleíe.n voll ál«-, o poidosi kaiul «ajtáll erő I, hogy <• román fronton Icvft ö zei ‘ii'i / I..a\idtok iI bdyel s*- KözIkmi ii galíciai német csapatok győ- /«•line folylári o német nagyivezéekar Moldo va és lasi eíM ogleílásár«i gondolt és délről, ln< >aui felől: akart «támadni cl.kari a remén y- Im-ii, I»<y i<-.' ;rs«-n lehengewli a/ orosz — ro- rnáin erőket Öv igy telmen1«'! az i.gy lekötött TiénueA o • /1 rá k a o; a! ok a-!. i ; eeiból feTŐil- téyokot küddldk von Síron- u^.rnet tábornok IX. hadseregének, 7M«.*ly M«ac.kemen parancsnoksága, alá tartozott.

A marasestii győzelem

A német offonzivát juLius 28 ári román- of- forr/iv.i kövolllo, mely szünet nélkül amgusz- tiis 0-ig tartott, in kor M uck.cn sen általános támíndá.sba ment út.

Amikor Mackensen sikerre gondolt, akkor következett Ik; a román ellentámadás. Popéira i tábornok XIII. hadosztálya, és Ciosky lá- honnok X. hadosztályé visszászerez1ék az elveszett hadállásokat s dél fe’Jé szorították a néniét csapatokat. Mindez villámgyorsan iör- lérit. A németek a (váratlan támadás folytán kénytélének voltak vissza vonulni. A

4 7/72. számú ezred különösen kitüntette magát a hősies harcban. Töhhsizáz német hadifoglyot ejtettek é s nagymennyiségű hadi- szert zsákmányoltak.

Az augusztus 6-iki győzelem utóin n németek bába próbálkoztok tüzérségi támadásokkal, q XIII. és IX. hadosztály és o XIV. hadosztály' elején megtört minden támadásuk.

Tizenkét nap és tizenkét éjszaka borzalmas küzdelme után a román hadsereg megállította Mackensen cs a patain ak előrehaladáséit.

Ebben' a kilátásfalapi helyzetben a román hadsereg ellenállásra kellett késizüllljön és ; ugyanakkor megfelelő -támpontot kebelt ke- { ressen az eUndítaindó ofíenzivá'ű. S judiit3-án Averescu marsall csapatai támadásba kezdtek, hogy Arsita, Teheraele, R^hitasul- Mare, Rahitasul-Mic, Soveia, Mornoia. Valea- Sarei és c Putna folyó balpartján előhaladHol zíiüoff le a marasestii iiíhözeí?

A maraisestii hadműveletek a siieti mezőn zajlottak le, melyet nyugatról a Râmnicul fensikja«, keletről Bariad fóld- sár.cai haíLároluak. A Siret m.ndké: partján számos község van: Bueioaia, Domneşti, Pufesti, Crorani, Adjud, Calima- neslii, Padureni, Marasesti, Staiescu,

Ciuslea, RagulesU, XErecesti-Vechi, Bili- esli, Sassu, S urai aj Dumbravda, i Ba túrén i) Vadul-Rosea, Calieni, Xenestr, Cos- ticni, N emoloas a - Ta rg, Xemoloasa-Sat, Bl eh an i. Ráíró’.: Tecuci-megye) Rogeaza, Hcmocea, Ploscuteni, Argeana-Mica, Io» nesesti din Vale, Cosmesti, Coni, Cos- mesti-Vechi, Báltereiül, Salul-Nou, Puce ni, Movilenir de Sus, Movileni de Jós, Condrea, Salcia, Liesti, Paused, Serba* nes ti, Lunguciu, Fundenr.

A sikság négy kilométerre szélesedik Id Man esésűnél, mig Biliesti községnél a vasúti hídnál kétszáz méterre szűkül össze. A Sírét és Bariad folyók összefolyásánál épp úgy,.mint Nemoloasanál a sikság kétszáz méter kiterjedésű.

Ezen a vidéken folyik a Siretbe a Putna, a Miícov és a Ramna mellékágakkal; együtt. Jobbról a Susita és balról a Bariad folyó. A Siret-völgynek ezen a vidéken naigy jelentősége van közieke dési utak szempontjából. Főbb vasúti csomópontok: Marasesli és Tecuci.

Vasúti hidak és országutak: Adjud Gcsmesb, Nemoloasa: és Maxineni.

Adjud—Barbosi között a Siret folyó a Kárpátok—Duna stratégiailag fontos

begyszorosát és biztos védelmi állást alkot a; Focşani—Nemoloasa—Calat» meg erősített vonalon, melynek központjában Nemoloasa áll.

A földrajzi helyzet jellemzi Marasesf stratégiai fontosságát.

LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg* választékosabb kivitelig legolcsóbban! az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, JPiata Unirii, ~ ^ r