Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-18 / 212. szám

■

19 38 szeptember 18.

ellenzék

it

ă

Aranyjános Karlsbadban

ltja: CASTANO-KÖSZEGHY MARIANNE

Nincseiwak. vólletileraek. Az idén valami visszakérő gyermekkori emlék méliabus varázsia osztóikéit újra, hogy útitáskámba legyem a Toldi trilógiát és Búd® haiá- *' lát, az. örökszép balladák társaságában:. A kariishadi erdők sűrű fenyvesei közölt, a hegyek megejtő romáinkká ja vaűóban festői kereteit nyújt a nagy magyar költő haihato!Illan balladáénak. Mindaz a lefejtett szenvedély, lüktető drámmság, a szarvak mögött rejtőző cselekmények dübörgő lavinája, melynek nyomán csodálatos erővel elevenednek meg egykori véres tragédiák árnyali, — mindez beszédesen éled újra az erdők mélyén hallgató bükkfáik, százados fenyők ünnepi némaságában.

És egyszerre milyen meglepetés! Aki felisétái Karlsbadbain -a* ódon Schlossberg tornyához, melynek tövében egyetlen öreg fa hajtja dús lombozatát a to- inomy párkányzatára, 'Iliit, eizert ai nagyon régies, a mai, modern Karlsbadbain valóságos anakronizmusként ható kis terra* szón ócska empire ház bukkan feli Reá van irva: Jäger. A rozoga kapu fölötti babérkoisziomva !i övezett m á r vá n y t ábla. Rt, ebben a házban iák ott több nyáron át Arany János. s

Nincsenek véletlenek. : -- *

Nagyon régimódi', keskeny, kétemeletes ház a „Jäger“. Kopott, sárga homlokzatával, mint egy girhes, beteg, öreg bácsi, emédaedik ki a Schlossberg lapos térségéből!, divatos kés kávéházak piirrosernyős szomszédságából. Nagyon régi ez a/ há0 és nagyon régies a belseje is. A földszinten egly szabó lakik, az első emeleten megint egy másik. Egyébként' Karlsbadban minden házban tanyázik legalább egy szabó. Ezek a jő emberek ma kissé riadtan válaszolnák a látogató kérdéseire. Igen, annyit ők is tudnak, hogy tényleg lakoR itt egyszer egy híres magyar kölitő, Johannes Arany Azt is meg tudják mondani, hogy a második emeleten volt a szobája. Olyan keskeny, szűk kis lépcsőházban kapaszkodunk fel; ai meredek, grádicsok fölött i\z egyetlen ablakon olyan igtazál foiszladozó kis böedlermayer függöny himbálózik a szélben, — aranyira rá vara irva) a múltból itiífelejtett ház minden sarkára egy letűnt század históriája, — hogy önkéntélen ül a legmélyebb meghatottság válik úrrá a telkeken. A második emelet egyetlen lakója azonban, — Paul Ull'mann építész, nem trad, vagy nem akar felvilágosítást nyújtani a költő hajdani lakásáról. Csengetésünkre egy megéra képű hölgy nyit a(jtót, ©Ikil kereken kijelenti, hogy nem is tudja, melyik szobában lakott a „Herr Arani“. Olyan ember, aki még személyesen emlékeznék ai Toldi szerzőjére, persze nem él már az egész házban.

Odakint azonban, a kis empire kapu fölött elhelyezett márványtábla kronologikus részletességigei emlékezik:

„Zur Erinnerung an den ungarischen Dichter:

JOHANNES ARANY

1869, 1870, 1871, 1872, 1873, 1874, 1875, 1876“

*

Igen, nyollte éven át volt Arany János a Schlossbergen álló régi ház lakója. Nyolc esztendő nyarán keresztül kérésié fel az öregedő költő Karlsbad gyógyforrásait, hogy elfáradt teste megújult erővel szolgálhassa! szellemének alkotásait.

Ez év júliusában a budapesti sajtó egyhangúlag rendkívüli méltatásokban részesítette Voinoviich Géz©' hatalmas Arany életrajzának újonnan megjelent harmadik kötetét, mely egvben. tökéletes befejezése az rkó nagyszabású Arany trilógiájának. Mesteri kritikák boncolták e nagyszerű biográfia minden fejezetét; leginkább azonban mégis az

uj, a hozzánk, utókorhoz legközelebb áUó Arany utolsó éveit tárgyaló kötet szépségeit értékelték. Ez az időszak, amikor az iró életében edkövetkezdk az ősz. Ahogy Victor Hugo glóriás öregségére vontak nemes patinát Guernesey szigetének mélabus emlékei, úgy verődik vissza Arany Jánosnak e, hetvenes évekből származó, elégikusan szép verssorain

a karlsöadi természeti kincsek megejtő bűvölete.

Pedig ekkor már beteg volt. Tesiben- 1 élekben fáradt és törődött.

Valiószániülieg betegségére céloz sikkor is, amikor 1873 ban, a Bolond Istók

második énekében fájdalmtaisan mond le a maga elé tűzött nagy koncepciók megalkotásáról:

„Isten veled, jobb részem nagy álmai

Hü Toldi, Csaba, Isten veletek!

Oly messze a cél, oly magcts a pálma!

Rég törve lelkem és a test beteg“.

Van Klarisbadhan, a FreundschafLs- hőhe ismerni kilátásához vezető erdei ösvényen — mimden erdei ösvények leg- szebbíkén — egy kis kérész. írat. Legszebb és legjellegzetesebb pontja a hires Ecce Homo Kaipelle. Parányi gótikus homlokzatával, ódon faragványaival, kicsiny térdeplőjével komor és lenyűgöző hangulatot áraszd ez a fenyvesek között félig elrejtett erdei kápolnai. A benne elhelyezett, fából faragott Krisztus, a maga kimondhatatlan szomorúságával, a lelkieknek immár oly szubtilis burjánt rezegted meg, amelyek megszólaltatásához nem méltó a város porában élők fanyar cimilzimusa .Erdők költészete, susogó fenyők bűbájos varázs® kell ahhoz, hogy megérteni) és szeretni tudjuk az Ecce Homo Kapelle ódon Krisztusát és soha még oly megrázó erővel nenn hatottak reánk a Megváltó lábainál! olvasható szavak:

Ego sum via, veritas et vita....

A kápolnával szemben fából épült menedékház áll. Vihar, váratlan eső idejére alkailimJa'saik ezek a térképpel, útmutatóval ellátott kunyhók És a ke- rfts/'tuit másik sarkán, méltóságteljesen egyszerű máirványpad ragadja meg a figyelmet.

Arany János padja ez. Ide sétált fel gyakran a költő és elfáradt lelke az Ecce Homo Kapelle fenyvesei között álmodozott. Az ő halhatatlan gondolatait tükrözik vissziai a pad márványába vésett au any betűs szavak:

„E helyt, feledve bút, feledve bánatot,

[ pihenj!

S mig egy sóhajt hazádba nem repifsz, ftovább ne menj!“

hói. Úgyhogy, amikor 1850 Fen cári ufcáz tiűltja ed a finn könyvek megjelenését, a nemzet] érzést már nem lehetett éÜfoj'tárai.

1855-ben II. Sándor cár alaitt újra meigijelenteti a „Littieraturbladot“. A va- Jjaimivel' jobbinjdula'tu cár idejében az irodalom uj virágzásnak indulhat. Az újságírás is uj LendülefteÖ vesz. Mig azelőtt finn nyelven csak vallásos és gazdasági tárgyú értekezéseket volt szabad kiadni, 1860-ba/n, a tilalmat megszüntetik. Azonban a reakciós sajtótörvény még sokáig érezted hatáséit.

1862-ben uj svédhyelvü újság jelenik meg. 1864-ben egyszerre egy svéd, majd végre e<gy fi'nn. A finn újságírás ettől az időtől kezdve hatalmas fejlődésnek indul. A földmüvesnép és a munkásosztály köréből rengeteg uj előfizető jelentkezik. Az laílábbi táblázaton megfigyelhető a finn újságírás lendületes fejlődése és diadala :

0

e

S3

►

4U

i

%

>>

£

%

J

•Ö

c

•S

1

ó

ta

CÍJ

tt

2

1776

2

1

1

1859

14

4

10

1900

228

145

77

6

1925

489

346

91

44

8

1930

679

480

v 121

68

6

1934

764

566

136

76

8

4 finEi sajtó ujja

Érdekes adatok a rokonnemzet közművelődéséből.— A finn sajtó szerepe a nemzet életében. — Általános jellemzés

1940-ben Suomi fogja megrendezni a világ] népeinek nagy sportversenyét: az olimpiai tornát!. Még két esztendő van addg, de a világ érdeklődve figyeli az előkészületeket. — Egymásután jelennek meg az ismertető sorok Finnországról. Nagy világlapok, kis újságok egyaránt hasábokat szentelnék Suominak. Nemcsak a finn sportot ismerteti k. Az. élet minden 'területéről beszámolnak. Nem érdektelen tehát, ha felelevenítjük a finn sajtó múltját, történetét.

HOGYAN INDULT SAJTÓ?

:u A FINN

Az összes iskolák tankönyvei lepagenál, €lii|_

Mindlen nemzet életében jelentős szerep jut a sajtónak a. nemzeti művelődés és öratudal életrekelltéseben cs fejltesztésé- ben. Ha a finn nép múltját ismerjük, tudjuk, hogy a fibra nemzet, amely sokáig rsyögtfce a két) hatalmas szomszédos állam hatalmi törekvésének terhét, valóban sokait köszönhet sajtójának. .Az elnyomatás keserűségében szenvedő nemzet szorgalmasan olvtatsüai a legelső újságokat. A legrégibb finn lapnak nagy olvasótábora volt. A finn ujságiró elsőrendű kötelességének tartottál, hogy a nemzeti ébredés buzgó élő harcosa legyen.

1771.

Nevezetes évszám.

Ekkor aflapiltják Suomiban a legelső hiriapot: „Tidningar utgifn® af afct sails- kap i Abo“. Svéd nyelven .jelenik meg az „Aurora“-társaság kiadásában Port- han Henrik Gábor szerkesztésében. Ä hírek rövid ismertetése ulíán részletes cikkeket és fejtegetéseket közöli a költészetről és ai történelemről. Általában íridoinányos kérdéseiddel is foglalkozik.

1776-ban alapit ja Liselius az első finn- nyelvű lapot: „Suomenkieliisell Tietosa- noma't“ (Finnnyeltvü tudományos hírlap), havonta kétszeri megjéllenéssel. Egy esztendővel később megszűnik. Főleg gazdasági kérdéselvet tárgyait.

Az „Abo Tidning“ 1809-hen jelenik meg. 1810-ben hi vattai! ős lappá alakul át. A szigorú orosz imitlálóbiztos meghiúsít

mind-en olyan törekvést, amelynek célja a füiggelöen finn liirlap megteremtése. Több bizonytalan és 'tiszavirágéietü kezdeményezés sikertelensége nagyon elkeseríti azokaJti, akiknek lelkében aj nemzet jövő fejlődésének gondja ég. Finn nyelven nem írhatnak; imák tehát svédül. Suomi ma is megjelenő legrégibb újságja az „Abo Underäfctelser“. 1824 sz alapítás i éve.

A Kalevalái megjelenése döntő módon szorítja küzdelemre azi Írókat. A közönség növekedik. Igényes lesz. 1845-ben jelenik meg a „Kanava“ (Csatorna) Pekka Hanniikalinen szerkeszitésében. Főleg gazdasági irányú lap, de az irodalom is helyet köveHlel maisának a lapban.

1847-ben jelenik meg a „Soumetar“. Állami és társadalmi kérdéseket boneol- gáifc a lap sok jótokra írója. 1866-ban átalakul. Uj neve „Uusi Suometar“ (Uj Firanorszá'g Nemtője). 1918 ban szűnik

meg.

Juhama Vilho Snällman, a svéd nevű (snail = ügyes), de tősgyökeres finn államférfi és iró, európai hirü tudós, kuopiói gimnáziumi igazgató az, aki egy uj svéd nyelvű hetilapot alapit.

1844 nevezetes évszám a finn újságírás történetében. A „Saima“ cimü iapban nemzeti eszméit fejtül ki. Szózatokban buzdítja honfitársait a finn nyelv fejlesz- lésére és terjesztésére. Hirdeti, hogy a népiélek, amely a nyelvben lángol, kell, hogy az alapjai légeién a szükséges nemzeti, érzésnek történelmi, politikai és köz- művelődési élet létrehozásánál. Igyekszik egyrészt az eJsvédesedetü; finn középtár- siaidaííömban feHébreszlténi a hazával és a néppel való együvétarbozóság érzését, másrészt a finn: népi tömegeket a szellemi és nemzeti éltet fonásaihoz hívja. „Népiinlcnek irányítania kell a saját sorsát!“ Erélyesen követeli a finn nyelv jogait irodáim!, törvényhozási és közigaz- gattási téren. Népi közművelődésért, iskolákért, közgazdaságért, közjóért és a tervszerű mezőgazdálkodás fejlesztéséért harcol. A nemzet felébred halálos álmáHATALMAS FEJLŐDÉS

Az utóbbi két hasábba inkább tudományos képes szemlék tartoznak. — Jellemző a fejlődésre, hogy amíg 1850- ben a finn positái 570 ezer lappéldányt j kézbesít ki. addig 193A-ben a gyarapodás j már eléri a 190 milliót. Százkilencven- I mfiíiílió valóban hatalmas szám. egy olyan I népességű országban:, minit) Finnország.

Helsinkiben jelennek meg a legna* gyobb tekintélyű lápok. A politikai napisajtó szinte kizárótág az előfizetőiből él. Az utcai árusítás gyenge. A tekinié- Ívesebb újságok 50—100 ezer példányban jelennek meg. A csúcsteljesítményt az „Uusi Suomi“ (Uj Finnország; tartja. 1929-ben húsvétikor 124 oldalnyi 'terjedelemben jelent meg. Igaz, hogy sok helyet foglal el a hirdetés a lapokban, ez azonban ".ehetővé teszi, hogy a: lap ára mindig hallatlanul olcsó lehessen, úgyhogy ai legszegényebb munkás is egyszerre több lapot járathat magának. Van néhány képes finnyelvü lap, amelynek a példány száma meghaladja a 100 ezret. Igv pld. a „Suomen Kuvalehti“ cimü képes hetilap.

Fontosabb hölsinkii napilapok a „Hel- singin Samomat“ (Helsikii hirek), demokratikusabb irányú lap, az irodalmi jelentőségü „Iltalebti“ (Estilap), „Uusi Suomi“ (Uj Finnország) jobboldali, a ,,Kansan Työ“, amely munkás néplap.

UJSÁGIRÓNEVELÉS

A finn sajtó nemes kötelességének ér° zi, hogy a nemzeti irodalomra terelje a tömegek figyelmét. Ilymódon egészséges irodalompártolás fejlődik ki. A finn sajtó öntudatos és nagymüveltségü ujságirókM termel ki. A megvesztegetés ismeretlen, fogalom Finnországban, A finn újságírói erkölcs nem tűr ilyen gyalázatos dolgot. A finn ujságirószervezet, amely tagja: a nemzetközi újságíró testületnek, évente több nevelői 'ilainfolyamott rendez és tudó-, mányos összejöveteleiken izmosüja szel* lemi vezérelv vezetése melletti a firm u-i- ságirás fiatalabb erőül.

Büszkék 'lehetünk a rokon finnekre.

Sz. Nagy Géza.

fFeilsiyás a külföldi diplomás ©fv®s©kii©2 i

A külföldi diplomákat felülvizsgáló bizottság szeptember 12=én újra megkezdte működését. Felhívjuk a külföldön végzett kartársakat, hogy címeiket a megadandó, életbevágón fontos információk közlése végett, a legsürgősebben küldjék be az alanti cimre. A diplomarevizió eddigi menetéről, az aequivaláíási törvényekről, a revíziós bizottság által támasztott követelményekről és a törvényes jégvédelem módjairól kívánjuk az érdekelt kollégákat értesíteni. A jogügyi bizottság. Cim: Dr. Ridély Ervin, Strada Gen. Gherescu 11. Cluj, vagy Dr. Ornstein Sándor, Calea Regele Ferdinand 35. Cluj. * i

LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelig legolcsóbban) az Ellenzék: könyv osztályában, Clnj^

i Plata Unirii. '