Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-16 / 210. szám
/ 9 3 H azvplem her 16. H 1.1 I: N 7 fi K Az érmindszenti Ady-kurián Visszaemlékezés özv. Ady Lőrincnére, az ,,ldes“-re Gyönyörű júliusi napon utaz lünk Erdélybe " egy pesti tanártársammal, triss élmények színes Ígéreteivé!, vakációzó diák kedv vei, szinte kurjongatnánk székes jókedvünkben, ha hangulatunkat nem tempi tana, hogy akiinek látogatására, az édesanya és a család' szives invitálására un gyünk — beteg s friss adomák színes sziporkái nem ömlőnek ajkáról úgy, mint azelőtt. A nag\ károlyi állomásnál kocsi fogad. Ady LürLncné tekintetes asszony küldötte elibéiiK. fe deres kocsiját,, mert hiszen az ut jó haj lássál is két-három órát eltart.. Végig a határon learatott búzatáblák, messzi vetések hullámzó aranya s hara>- gos zöld dohányürtetvénynek. Az áldott falusi csönd igézete szállja meg lelkűnké!. ahogy közeledünk Ermindszenthez. i;.)tt a vetések között gólyák szállnak fel. Alkonyodig már, mire Érmindszent közeléba érünk. Olyan a falu, mint így oázis a nagy tenger közepén. Zöldelő akácsor vezet! be a falni főutcájába, aztán eddaüt kanyarodunk s a református templomtól nem messze feltűnik az Ady- kuria. Virágos kert közepén őszhaju öregasz- szony: Ady Endre édesanyja. Feláll a székről s integetve jön felénk. A lakásból most kanyarodik ki botjára támaszkodva Ady Lajos, mellette felesége. A viszontlátás öröme, pompás vacsora, vi. dám beszélgetések után pihenőre térünk. . j Nekünk az ailsó kukásban rendeznek be I szállási, ugyanabban a szobában, ahol j Ady Endre született. Gondos kezek ve- | let1 ék a habos párnákat, igazították cl a ] derékaljat s az úti fáradalom után egykettőre elalszunk. Barátom még a- másik oldalára fordul. amikor engem már felébreszt a reggeli zaj. amit! úgy szeretek és megkívánok falun, mint reggeli kávéhoz a friss, foszlós kalácsot... Városi ember cl sem tudja képzelni, hogy mit jelent a falusi ébredés, mikor a természet ezer nyelvén mondja el. hogy itt a reggel... Falusi gazdaságiról évén szó, a madarak szerenádjába belevegyül a libák gágogása, állatok bőgésie, a pásztor hosszan elhúzó reggeli kürtje... Kis mailacok turkálnak és vakkanta* nak az ablak alatt. Mikor meglátnak, pillanatra feltartják fejüket, bogársze- miikkel megnéznek,’ slztán elkezdenek futni az ellenkező irányba az istálló felé... Onnan móltlóságos léptekkel indul reggelű itatásra a gazdaság egyetlen tehene. a ..Rádió“, a nagyasszony most két éve vette pesti rádiószerepléséből s MAROSVÁSÁRHELY, szept. íj. | A pénzügyminisztérium 1936 áprilisa- 1 ban bűnügyi eljárást indittatott a görgé- • nyi adóhivatal három tisztviselője ellen. 1936 áprilisának első napjaiban lázas munka folyt a görgényi adóhivatal osztályainál: az évi jelentést és pénzkészletet kellett feliküldeni a Csíkszeredái pénzügy- igazgatóságnak április hatodikára. Hatodikon reggel, amikor Medve Iosif a pénztárszobát fel akarta nyitni, meglepetve tapasztalta, hogy a szoba ajtaja nyitva van és a megelőző este az asztalon levő kézipénztár mellé helyezett 317.700 lej eltűnt. Az esetről jelentést tett feletteseinek és a bűnügyi hatóságoknak, amelyek a helyszínen azonnal megkezdték a vizsgálatot. A vizsgálat során az a gyanú merült fel, hogy nem történt betörés, hanem a pénzt Medve pénztárnok eltulajdonította és önbetörést követett el. A vizsgáltat során gyanú merült fel még Pana loan adófőnök és Rusu Cornel adóhivatali tisztviselő ellen is, akik a megál- laDÎrisok szerint résztvettek, illetőleg seIrta: ALVINCZY GÉZA innen a neve is. Csak reggel látjuk igazán, hogy kö- rüskörüili münden csupa vúirág. Hogy u falusi hangului teljes legyen — magunk hordjuk ;u mosdáshoz a vizet a gémes- kuliról s miig kéLszer-háromszor fordulunk, csupa virág- és fényhullámban í fürdünk. A legszebbek a tornácot es az ! ábllakszárnyaíkat dúsan erdőzö piros m uská tli-vtrá gok. Szemügyre vesszük a szobát. Láttáim már, de most, hogy benne is átadtam, tüzétesebb vizsgálat alá vesz- sziik. Kis, föMpádimentumos szoba, hófehérre meszelve, felül padlásgerenda, a falon Ady Endre elmosódó képe, jobbsarok- baai ágy... Itt született 1877-ben a költő. Ragyog minden a tisztaságtól. A szobát kis pitvar (hátsó része kamrát rejt/ vá- j Ha szítja et a másik szobától, ami kisebb, j szintén fakiatros, rendles, de inár nem az utcára, hanem az udvarra nyiló. Elől széles tornác. Itt borozgatott egymagában késő esteien a kuruc fejtartásu, ke» vésszavu Ady Lőrinc ur, mig a szomszéd szobában aludni tértek a hancúrozásban k ifárad t 'gyerek ok. Itten atzonban csak kevés ideig laktak, ; mert később felköltöztek a nagyobbik lakásba, mi a telek felső végében épült. Közből udvar és kert. Az otthon hangulata száll meg. Nagy távolból szűrődik felém: Szigorú szeme meg se rebben, Falu még nem várt kegyesebben Városi bujdosóra. Titkos hálóit értem szódé... De már nincs sok időnk szemlélődni, mert Kati, a mindenes, az Ady porta jobbkeze, másodszor jön követségbe, hogy siessünk te'j iái Megóriába: a Te- kintetes Asszony a reggelivel már vár. De Uramisten., milyen reggelivel! Az asztalon tejfölös, illaitos kávé. faűusi abált szalonna és juhsajt... A Tekintetes Asszony maga LV ab tehát mindenből kétszer is kell venni... Á'lltial’.íábam sugározza minden itt a magyar vendégszeretetet, szint és levegőt, a régi magyar háztájak végtelen báját és kedvességét. Ennek a napsütéses, mm- kátlii-iRatos világnak központjában ő áll — a fehérhaju Nagyassszony .. . Személyéről és életéről annyi zavaros tudósítás látott az ultóbbi időben napvilágot, hogy szinte adódik az alkalom a látottak és tapasztaltak alapján egy kis helyreigazitásra. Hát kétségtelenül nehéz gédkeztek Medvének a pénz elsikkasztá- sában. Mindhárom tisztviselő ellen megindult a bűnügyi eljárás. Ügyükkel elsőizben a Csíkszeredái törvényszék büntető tanácsa foglalkozott. A törvényszék azonban nem látott elégséges bizonyítékot a vádlottak ellen és mindhármukat felmentette. A felmentő Ítélet ellen az ügyész hivatalból felebbezett. A felebbezést most tárgyalta le a marosvásárhelyi Ítélőtábla szü- neti tanácsa, amikor tanúkihallgatásra is1 sor került. A vád- és védbeszédek elhangzása után a tanács Medve Iosif felmentő Ítéletét megsemmisítette és a vádlottat! háromévi elzárásra, 3000 lej másodrendű büntetésre Ítélte, polgári jogainak gyakorlásától három évre eltiltotta és 22,000 lej költség és teljes összegű kártérítésre kötelezte. Az előzetes letartóztatásban el töltött hat hónapot a tábla beszámitotta. A másik ; két vádlott felmentő Ítéletét a tábla meg- ’ erősítette. viszonyok között 61 a nagyasszony, ami onnan van, hogy vagyonát, amely földekben álloM, evekkel ezelőtt eladta. Már maga ez is humánus cselekedet volt, mert a nagyasszony székely földműveseknek adta el jutányos árai ezeket ai földeket, akik itt megtollepedtek s ezeket és családtagjaikat! juttialtita megélhetéshez ezzel a birtokelad ássál. Láttuk saját szemeinkkel ezeket a birtokokat, rajtuk a virágzó, kedves háztájaikat s csak örvend a< szivünk, ho|gjy igy történt. A nagyasz- szony azonban rosszul járt, mert a bir- totk eladásból származó készpénz vagyonának nagyrészét elvitte a konverzió s szűkösebb viszonyok közé jutóit. Azon. ban nem ismeri Ady nénit, aki azt hiszi, hogy kétségbeesik s nem találja fel magát... A régi nagyasszonyok szivjóságával és ügyességével «äkalmaizkodik a- megváltozott helyzethez s szűkösebb keretek között is megkeresi a mindennapi élelemre vallót. Nyomorról pedig — ahogy írták - szó sincs. Sokká! nagyobb lélek, szerényebb és önzetlenebb, hogy önmagáért panaszkodjon. Kétségtelen, hogy a nagy magyar költő édesanyja gondoktól teljesen mentes életet érdemelne -— ebben egyetért mindenki — de nem is ez fáj az ő szivének... Sokkal mélyebb fájdalmának kútja... Frissen, elevenen peregnek ajkáról a szavak, mintha nem is nyoUcven év ha- tárán, hanem hatvanon innen volna, csak ősz bájának fehér seű'yemfénye s évröl-évre megtöriebb, kisebbedö alakja beszól a gyorsan múló időkről. Régi szépségének nyomai ma is feltálálhaíók Orcán, bár az idő és szenvedés mély barázdákat vágott rajta. Végtelen bánatos nézése van a szemének — ezek a szemek Ba/ndi fiáé — s valami megnevezhetetlen báj vafn hanghordozásában és magatartásában, ahogy közelebb hajolva bizalmasan, komolyain beszél. Tekintetét le rvem veszi rólunk s nem is marad el tőlünk 'ez a tekintet sohasem, beszédes bánatával fcţgva tant a sírig, mint egy feledhetetlen Ady-strófa. A hangja lágy, selymes, néha azonban éles és pattogó, mint dbogy történetei is hamar fordulnak szomorúból vigba. Szeret beszélni, aki társaságában van. sohasem unatkozik. hanem feÜidü‘1. Szellemes, változar tos. szemléltető előadása élénkít, pihentet. szórakoztat. Kellemesebb és bájosabb öregasszonyt sohasem láttam, de a lege1. Tagadóbb talán ajkkor, mikor vacsora után megiszik egy fél pohár magalöl- töRe bort s utána rágyújt a napi egyetlen cigarettájára. Elnézni is gyönyörűség, milVen kecsesen tartja a cigarettát, miilyen komoly rátartisággal füstöl s a kék lő füstbe nézve egy történethez kezd... A régi világ patinája és az u,i idők friss zománca vonja be beszédét s teszi feledhetetlenül vonzóvá és kedvessé alakját, jellegzetessé időtöltéseit és szokásait. Kis gazdaságában minden a régi világ órájára jár, a nagyasszony hajnali négy órakor már fent van, pattogó szava végvtgjhangzik a kis kúrián -— a szobában azonban rádió hangja csendül s Tasnádról másodnaponikiut kapja a friss lapokat, tiszteletből a/ pestieket is. El nem mozdítana egy követ a házban s Pesten sem hagyná el sétaközben ezüstnyelű botját, ruházatában, szokásaiban hajtba'tatlaniíf .régimódi, de azért felülne szívesen egy repülőgépre, mint most egy éve Pesten, repülőgépet nézve, elmondotta. Ragaszkodik a régi rendhez any- nyira, hogy nemcsak a bútorokon nem változtait, hanem a régi cselédeket is megtartja, pedig most! már nincsen gazdaság... de van magyar becsület s ő úgy gondolkozik, hogy akik egy életen át őt és urát szolgálták, azoknak eltartásáról a megváltozott időkben is, úgy, ahogy sze- j rény tehetsége engedi — gondoskodik. Rendes cselédjén kivüil, ki vele együtt | ellátja a kis gazdaságot, még két elaggott, öreg cseléd éldegél az ő kosztján. Az egyik, a régi kasznár, itt-ott feltűnik kapával!, ásóval, tesz-vesz. motoszkál abban a bitben, hogy még dolgozik, a másik az Ady költeményeiből ismert ,.Mári‘* szolgáló — otthon, a lakásán fekszik vakon, leheléllcmd, a nagyasszony küld. neki ennivalói s látogptjji időnként. Aki ilyen önzetlen jóságra képes est. léilciérií'i, mi mindenre képes gyermekei- éri, egyebein élő gyei írnokéért, Lajosért’ A mull év folyamán négyezer látogatta meg Budapesten. Ezek közül az utak közül kettő télviz idejére esett. Az uta kát, egy kivételiével, mindig egyedül tette meg, hozzá nagy pakkokkal a határon át és vissza, kittévé a bosszú utazás és határátlépés izgalmainak. A múlt esztendő nyarát túlnyomó részben egy budai szanailÓ! hunban, beteg fiánál töltötte Egyideig bent lakott, később a ta kásról járt fel mindennap szanatóriumba. Akkor nagyon megviselték az izgalmiak, most, egy év múlva, otthonában jobban van, alak ja kitelt, arcán a, jókedv rózsái nyílnak s beszédében halk, édes öröm csengettyűi csilingelnek. Az édesanya öröme... Itthon van az egyetlen élő Ady, a hűséges, jó gyermek, Lajos. Az utolsó Ady-satrj... Mert nincs több. Ha ő kihal, kihal az Ady-ág. Megírta ezt a jövőbelátó, a jós, a másik fiú. Két fia Wn és velük elvész E dús kis földnek kis családja .. Délután kimentünk a temetőbe. Lajos botra támaszkodva jött, Annus, a felesége vezette karonfogva. Tiz lépésenként megálltunk s megpihent egy széken. Este a vacsoránál! vidám társalgás folyt. Ugyanabban a lugasban ültünk, melyben nyári estéken Ady Endre ült. A nádszék ma is megvan, amelyben olvasgatott. Kettő volt. Egyik a Bandié, a másik a Lajosé. A nap aranya beáram- lik a lugas zöld csipkeievelein, megcsillan a poharak peremén... Képzeleten képet váltok. Itt valaha Ady Endre ült, suttogó, mély szava, fuldokló nevetése felhangzott a csillagvirágos ég alatt... A selymes, lágy augusztusi éjszakában cigány vette álla alá a hegedűjét... s dudo- rászott hozzá halkan a költő: Befútta az utat a hó, Céltalanul megy a fakó ... Folyt a nóta s — folyt az édeszamatu szentkirályi bor... S a csengő, drága, zamatos erdélyi magyar szó... Hát ennek most nincs híja! Ady Lajos ajkáról anekdoták és régi tört& netek aranya folyik. Ilyen ízes anekdiétázót hirtelenében aliig tudok. Úgy élvezi a történteteknek poénjét, mint érett alma izét őszi szedéskor. Csillagok hullanak le az auguszusi éjszakában... Lefekvés előtt sokáig évödünk az öreg kasznár rali. Az istállónál áll, valamit motyog, de csak úgy befelé önmagának, mint az öregek szokták... Megszólítjuk fényes jókedvünkben. De olyan talpraesett feleleteket kapunk, hogy hamar elmegy a kedvünk a tréfától. Nagyon rátartás ember az öreg. Azt mondja., már újságba is kitették az urak s aztán le is fényképezték. — Hát aztán tudja., hogy ki volt az az Ady Endre, öreg?... — Jófajta ur volt az, instállbm — feleli kalapját levéve illemtudóan az öreg — ha leküldött a pincébe borér’, oszt két pengő forintot is adott; ha pedig elküldött a flaluba vatatmiér1 — há‘ még adott öt forintot is... Penig az nagy fene pénz volt abba‘ a világba1... Ilyen pontos meghatározását az urnák sohasem hallottam. — Aztán az öreg tekintetes ur hogy fogadta, ha hazajött? Elmosolyodott az öreg kasznár. A szája felment a füléig. Olyan fényes lelt az arca a holdvilágban, mint a vadalma. — A tekintetes ur mindjárt jókedvű Lett, ahogy az urfit meglátta. — Na, megjött a nagy borivó! — mondta. En aztán hordtam fel a bort a pincéből . — Sokat? — Aj jajt Jaj! — vakarta a füle tővé* az öreg. Mikor már ennyi mindent megtudtunk, hagytuk a kérdezősködést másnapra. De álom nem jött sokáig a szememre. Folyton Bandi urfii látom magam eiőtJ, amint lebotorkál a pincébe egyedül, mert az öreg már lefeküdt — t néki. az örökké szomjasnak, még mindig kelTetti a bor... Pedig nem is a bort szerette, hanem a mákonyi, a hüs feledést szerette benne, amit hajszolt éleiében a bor adott neki. Nem is tudta megkülönböztetni a bor iizét. Egyszer Csúcsán a legrosszabb vin- kőt ittuk s olyan élvezettél szürcsölte, mint a legnemesebb nedűt... Falmentő ítélet után - három évi börtön Elítélte a marosvásárhelyi tábla az önbelöréssei vádolt adóhivatali pénztárnokot
