Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-02 / 198. szám
bllbnzék 19 3 8 s z e p t e /// her I. „A kormány erőre, de nem erőszakra támaszkodik U Basarabiaban is beiktatták a királyi heíytattóf s CaEínescu belügyminiszter újabb nagy besíédei mondott BUCUREŞTI, szép teán bér 1. I-ényes ünnepség keretében iktatták be C hisinauban Dinu Simian királyi helytartót méltóságába. Calinescu belügyminiszter, Teodorescu tábornok, légügyi miniszter, Marinescu egészségügyi, Ghelmegeanu közlekedésügyi miniszterek és Titeanu sajtó és propagandaininiszter is jelen volt a beiktatáson, melyen Calinescu miniszter nagy beszédet mondott és felhívta a belügyminisztériumhoz tartozó összes hiva- rali szerveket: legyenek legnagyobb figyelemmel arra, hogy legnagyobb pontosság gal, körültekintéssel, igazságosan alkalmazzák mindenütt a törvényeket. — A kormány — mondotta — erőre, ,k nem erőszakra támaszkodik. Az uj kormányzat a királyi akarat tényei)'i irmazott, de maga ez a tény közjogunk 1 igaz: hagyományain alapszik. i866-ban elegeink, a nemzet hősi nemzedékének tagúi uj uralkodóházat hívtak az országba. Ne felejtsük el, abban az időben az országot súlyos belső zavarok hántolták. A testvérek közötti harcok annyira erősek voltak, hogy magának az ifjú államnak létét tették kérdésessé, amely csak ikkor alakult ki a testvértartominyoK egyesüléséből. Ekkor magasabb erőre, bíróra vol- .szükség, akinek legfőbb szu 'e- rén döntő hatalma az igazi közjót szolgálja. Ez volt uralkodóházunk létesülé- sérck alapja, de ennél is több. Az ura - kodóház az állandóság elemét jelképez , mert az állam nem egy embercsopc rr, egy párt vagy egy nemzedék alkorisa, hogy sorsa egyesek személyének, tehetetlenségének, vagy kénye-kedvének legyen ki-éve. A nemzeti vagyont biztositó ál- —■illlTlíiilBniíTi ' mi« «n ■■■■■— 1 bndó tényező az uralkodóház. Most, amikor hetven év után az ország újból a terméketlen izgatások zsákmánya volt, sorsa ismét veszélyben forgott, őfelsége, a ki- ráiv betöltötte történeti küldetését, kóz- bi lépett és cselekedetével elejét vet re a bajnak s így királyi felségjogainak lcglé- ryegesebb hatáskörét töltötte be, beteljc- sitvi az ország régi hagyományait. A lelkek kibékitésével megmentette és biztosította az ország jövőjét és ebben a pillanatban királyunk véglegesen kijelölte helyét Románia nemzeti történelmében. Az ország mélyen hálás ezért és mindig a legnagyobb hálával emlékszik vissza február 24“re és minden alkalommal megujitorta hálája kifejezését. Az ünnepséget diszebéd követte, melynek befejezése unán a szakminiszterek ellenőrző útra indultak. Csak semmi modemkedés — mondja a hires gyermekgyógyász professzor a csecsemőnevelés legújabb módszereiről BUDAPEST, szeptember 1. Hogyan kell nevelni egy csecsemőt? Milyen alapszabályai vannak a legújabb orvosi kutatások alapján a modern csecsemőnevelésnek? Rendkívül értékes választ adott ezekre a kérdésekre Hajniss Elemér professzor, a budapesti gyermekklinika európai hirii vezető tanára. A legújabb orvostudományi álláspontot fejtette ki a csecsemőnevelésre vonatkozó nyilatkozatában. Mindenekelőtt azt az általános érvényű megállapítást tette, hogy a csecsemőnevelésnél, legjobb meggyőződése szerint, a legrégibb és legtermészetesebb eszközök a legegészségesebbek. Továbbá azt, hogy a csecsemőket éppen olyan egyéni kezelésben kell részesíteni, mint a felnőtteket. Minden egyes csecsemőt saját testalkatának és egyben körülményeinek figyelembevételével egyénien kell kezelni, vagyis táplálni, fürdetni, levegőztetni: nevelni. — Egy újszülött szervezete — mondotta Hajniss professzor — még ha a gyerek teljesen kifejlődve születik is, nem függetleníthető az anya szervezetétől táplálása szempontjából. És nem nélkülözheti a hozzáértő gondos ápolást. Gyereke jövője érdekében tehát minden anyának arra kell törekednie, hogy újszülött gyermekét még áldozatok árán is sajátmaga tudja táplálni. Ezek az „áldozatok“ legfeljebb azt jelentik, hogy az anyának a szoptatás órájában mindig otthon kell lennie, vagy legrosszabb esetben kisebb testi fájdalmakat szenved. Minden anya tudja és minden anyának magának kell táplálnia gyermekét. — Az én álláspontom az, hogy az anyának hiaţd hónapig szoptatnia kell az újszülöttet. De legalább három hónapig. Nyugodtan mondhatom, hogy elég szép gyakorlatom van a kérdésben, sokezer fiatal anyát és sok tizezer újszülöttet láttam már. Erre a múltra hivatkozva kijelentem, hogy olyan anya nincs, akinek nincsen teje. Ez fiziológiai abszurdum! Népszerű arcismeret: Minden az arcunkra van írva Irta: Dr. Müller Vilmos. „Minden embernek a lelke az arcára van irva“ ez a bölcs sokratesi mondás ennek a szellemes íizionómiai műnek a mottója. A 203 képpel illusztrált kitűnő könyv a magyar könyvnap egyik legnagyobb sikere. Könyvnapi ára rövid ideig 99’— lej az Bllenzók könyvosztályá^ ban Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. — Kétségtelen, hogy sok nőnek kevés teje van. A „kevés tej“ fogalma azonban nagyon relativ. Az, hogy valakinek egy- egy alkalomra aránylag kevés teje van, még nem jelenti azt, hogy naponta a szokásosnál többszöri táplálkozással ne tudna elegendő tejet adni gyermekének. Amiben nagy hibákat követnek el az anyák — Tökéletesen mindegy ugyanis a gyerek szempontjából, hogy azt a mennyiségű tejet, amire a szervezetének szüksége van, többszöri kisebb, vagy ritkább, de nagyobb adagokban kapja-e. A törvény- szerűséget, tehát a táplálás számát illetőleg természetes táplálás esetén nem a dogmák határozzák meg, hanem a csecsemő tejigényéhez mérten az anya képessége. Ami adott esetben öt-hatszori, máskor hét- nyolcszori szoptatást követel naponta. Ezek azok a kérdések, amelyekben érthetetlen módon nagy hibákat követnek el az anyák. Ha egyszerre kevés tejet tudnak csak adni csecsemőjüknek, megijednek és kétségbeesetten mondják, hogy nincs tejük. Elolott ez csak azt jelenti, hogy a szokottnál többször kell napjában táplál - niok a gyermeket. — Mert a természetes táplálási módhoz még a mai fejlett tejkémiai ismereteink rrellett is mindenáron ragaszkodni keli. A mesterséges táplálás, mint természet- ellenes, soha nem lehet olyan jó, mint az anyatej! Az anyaiéi véd a betegségek elten — Évtizedes statisztikák mutatják ezt, az orvosi tapasztalat szerint a mesterségesen tápláltak testéphése soha nem olyan szilárd és tökéletes, mint a természetesen tápláltaké. EMenáilóképességük, illetve a betegség iránti hajlamosságuk is kedvezőtlenebb. — Az anyatej, mint a csecsemő egyetlen természetes tápláléka, biztosítja legjobban a csecsemő nyugodt testi és szellemi fejlődését és egyben ez nyújt legbiztosabban védelmet mindazokkal a működési zavarokkal szenten, amelyek egy mesterségesen riuslür csecsemőt fenyegetnek. Csak orvos! — Természetesen kivételes esetekben előfordulhat, hogy egy anyának tényleg nincs elegendő teje ahhoz, hogy táplálhassa csecsemőjét. Ennek az eldöntése azonban éppoly- szigorúan orvosi kérdés, mint amennyire orvosi hozzáértést igényel mindenfajta mesterséges tápkeverék ösz- szeállitása és mennyiségi beosztása. A csecsemő táplálása nem sablonizálható: egyéni igény szerint változik. Nincs az az anyai ösztön, amellyel meg lehetne érezni, hogy milyen összeállításban kívánja a csecsemő szervezete a mesterséges táplálékot, sem azt, hogy milyen mennyiségben van rá szüksége. Az anya csak ötletszerűen végzi — szakképzettség hiján — ezt a feladatát és a véletlenre bízza, hogy a csecsemő fejlődik-e és nem betegszik-e meg. Pólyapáití professzor Ezeket mondotta Hajniss professzor a csecsemő táplálására vonatkozóan. Mint látható, „régimódi“ elveket vall és min- denekföiöiit anyatejpárti. Lássuk, milyen szempontok vezetik a modern csecseroőtudomány professzorát egyéb csecsemőkérdésekben. — Mi a véleménye professzor urnák azokról a „mozgalmakról“, amellyel ki akarják küszöbölni a pólyát az újszülött életéből? — Egyáltalában nem vagyok barátja ennek az uj mozgalomnak. Nagyon helytelennek tartom, hogy egyesek az újszülöttet sziüíletésének pillanatától kezdve pólya nélkül tartják. Az újszülött a mé- henbelüli élet megszakadása után olyan hirtelen kerül a külvilág behatása alá, hogy még a legtökéletesebben felépített fiatal szervezet sem tud ehhez apróbb-na- gyobb zökkenők nélkül egyszerre hozzászokni. — Főként nem tökéletes a hőszabályozása és megköveteli — az első időkben legalább is — az egyenletes környező meleget. Ezt pedig legjobban a régóta használatos pólyával lehet biztosítani. Kezdetben tehát az én véleményem szerint egyik csecsemőnél sem nélkülözhető a pólya. Ez azonban nem jelenti azt, hogy időre született, jól fejlődő csecsemőt kéthónapos korában ne lehessen a pólyából kivenni. Koraszülött és gyengébb csecsemőt azonban tovább is pólyában tartok. Ez megint olyan dolog, mint a táplálás: egyénileg kell törvényeket csinálni minden csecsemőnél. Azt azonban nem győzöm ismételni, hogy újszülött korban minden csecsemő egyformán pólyában tartandó. Szélben, viharban is a szabad levegőn — Mi a véleménye professzor urnák a csecsemők (testedzéséről? Helyesli azt a felfogást, amely szerint szélben, viharban is a szabad levegőn kell tartani a pólyásgyereket, hogy niegedződjék? feltétlenül helyeslem. Minden < <- csemői zsenge korától hozzá kel! szoktatni az időjárás viszontagságaihoz, a mennyire csak egyéni és külső körülményei adott cselben megengedik. A napkurázás nem csecsemőnek való — Időre született, egészséges csecsemő 3—4 hetes korában már szabad levegőre megy, megfelelő körülmények között, vagyis hidegebb évszakban rövid ideig, erősen beburkolva, melegebb időszakban hosszabb ideig könnyebb öltözékben. Természetesen rendkívül erős széltől, nagy csőtől azért óvni kell a csecsemőt, hiszen ilyen időben a felnőtt sem szívesen sétál. De óvatosnak kell lenni az erős napsütésben is. Ez nagyon árt a csecsemőnek. A napkurázás nem a csecsemőnek való. Ha az újszülött csecsemőt erős napsugarak hatásának teszik ki, könnyen kap hőpangást. Ez hőgutaszerü megbetegedés, aminek kiszámíthatatlan következményei leI hetnek a csecsemőre nézve. Átmenetileg lehet a napon tartani a csecsemőt, de mindig betakart fejjel. — A nap tehát árt a csecsemőnek. A fényre azonban a csontfejlődés szempontjából minden csecsemőnek szüksége van. Azok az intelmek, amiket az előbb elmondottam, a „modern“ értelemben vett napkurázásokra vonatkozik. „Modern“ hibák — Általában minden hibás dolog, amit ! a csecsemők éllen a csecsemők vélt érdekében az anyák elkövetnek, a „modernség“ jelszavával történik. „Modernségből“ erőltetik sokan a csecsemők tornáztatá* sát is. — A világon semmi értelmét nem látom a csecsemőtomáztatásnak. Jólfej’ődő csecsemő saját maga kezd csúszni-mászni. Ha kibontva fekszik, élénken rug-kapál. A legtöbb anya időnként játékból hasra fekteti kis csecsemőjét. Ilyenkor a kis újszülött emelgeti a fejét. Vagyis tornázik, önmagától, utasítás nélkül annyit, ameny- nyire kis testének szüksége van. Ne vigyük a csecsemőket strandra — Sejnmiképen nem helyes, ha túlságosan vigyáznak a csecsemőre. Néhány- hetes korától kezdve már vigyázni kell arra, nehogy elpuhuljon. Azért mondom, hogy az időjárás viszontagságaitól nem.' kell túlságosan óvni. De semmit nem szabad túlzásba vinni. Az ilyen kis zsenge test tornáztatása túlhajtott cselekedet. — Éppen ilyen túlhajtott dolog az is, hogy egyes anyák — egyrészt „divatból“, másrészt hiúságból — strandra viszik párhetes csecsemőjüket. Akárhányszor magam is láttam a balatoni fürdőhelyeken, hogy bedugják a vízbe ezeket az apró kis jószágokat. Nagyon helytelen dolog! — Szabadtéri vizben egyéves korig nem javallom a fürdést. Egyszerűen azért, mert a szabadtéri viz rendes körülmények között jóval hidegebb, mint a csecsemő fürdővize. — Többet nem is tudok mondani a csecsemőről, mert hiszen ezek a kis emberpalánták azonkívül, hogy táplálkozásukról és rendbentartásukról gondoskod- tatnak magukról, a világon semmi gondot nem okoznak. Ellentétben a közhittel, az egészséges csecsemőkkel igazán nincsen sok baj. Természetesen legalább egyéves korig úgy a táplálkozásukkal, mint a testi gondozásukkal kapcsolatos minden kérdésben a szakorvos véleményét kell megkérdezni. Egy évig tart a boldog cescsemőkor — Egyéves korban ér véget a csecsemőkor. Ez alatt az első év alatt könnyű dolga van a szülőknek. Ekkor még nem kell magasabb és bonyolult szempontokra gondolva a gyerek jövőjére tekintettel lenni. Az első évben csak arra kell vigyázni, hogy a csecsemő jól fejlődjék. Minden egyéb későbbi kérdés. — A csecsemőkor, az anya számára oly izgalmas első tizenkét hónap, a gyerek életében a csendes, nyugodt várakozás kora. Ebben a periódusban csak egy kötelessége van az anyának: hogv anyatejjel, szeretettel és gondos — nem túlhajtott, hanem szakszerű — vigyázattal igyekezzen a gyerek fejlődését elősegiteni. Rendy Lili. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyv osztályában, Ciuj* Piaţa Unirii, A
