Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-15 / 209. szám
1 9 3 8 s s apt a m b s r 1 S. ELLENZÉK Titeanu miniszter Kolozsváron ^ v.* ' Tanulmányozta a miniszter a feletti versenypálya terveit KOLOZSVÁR, szeptember 11. Tileami sa jtó- c-k propaiganöo -m imszter tegnap rövid ideig Kolozsvárom tartózkodott. A miniszter látogatását' az tette. időszerűvé, hogy a 'kolozsvári Automobil Klub a feleki • y versenypályát ,,kö; Ipályüvá" szerelné alaki- kilűmi, esni ugysizóllváai egyedül állana Európában és propaganda, turista és idege/nfor- grlom- szempontjából jelentékeny erkölcsi és anyagi hasznot jetentene űk országnak. Az Automobil Klubnak természetesen c.ugyara- nyu államid' Kiégi t vég u tenne, síziüks'ége,,, ezért l'ordu't Hah zu tábornok, királyi helytartó ui- j i-n Tátraim animiisztorhez, akit a királyi hely. tartó leiké1 ti helyein.; szemle tartása végett látogasson el városunkba. Titeaau-m'niszior ugvanis regi lelkes hive a gépkocsispoirtnok s a legutóbbi simtaliai és brassói versenyeket is magú irányitól ta. Titénnu miniszter « délelőtt' folyömán Kaimt tábornok, királyi helytartó és Tataru Cönipltnar dr. egyetemi tamáir, az Automobil Klub elnöke kísérte tűben g élpkoos in. kiment a felelvi tetőre, hol a már kész tervrajz áttanulmányozása mellett, a pjáfflyát átvizsgálta és megállapitotta, hogy a „körpálya“ terv'-t ki v i he tőrnek tatái jaj. A terv. megvalósil'tása azonban közel 17 millió lej befektetést igényel1 s Tileanu miniszter mosolyogva, jegyezte meg: — Ti: ennél millió lej kellene és még tizenhét lej sincsen. A délutáni óráikban Titeami miniszter —■ akinek virágzó lap. úst nyoindieivál lata to van Bucur estiibetv — több kolozsvári nyomdát keresett fék Inkognitóban, volt, gyalog sétált el a nyomdaüzemek megteíkitni'.iásére. Valószínű, hogy a liclyii kormánylöp kiadását taKOMOLY PROBLÉMA KOMOLY MEGOLDÁSA Trilysin tudományos készih. mény. Eltávolítja a korpát és megerősíti a hajhagymákat, miáltal Trilysin megakadályozza a kopaszságot , Használjon napontaTriiysiní.JJJj nulmányozza, mely erdélyi jelleggel, napilap formájában jelenne meg viáírosunkbun,. Tiiteanu miniszter délután visszautazott Bucur és» Übe K olo zisvártf ók BcrOlszâz orvost kötelezett m vizsgára a diplomákat ieliivizsiláio bizottság Három hónapon bellit kell letenni a vizsgái, amelyet nem lehet meg~ ismételni. *» Bírói utón védik meg szerzett fogaikat az érdekeit orvosok KOLOZSVÁR, szeptember 14. Szeptember 12-én ismét megkezdte működését az orvosi okleveleket felülvizsgáló bizottság, amely a Goga-kor- mány alatt kapott megbízást arra,^ hogy felülvizsgálja az orvosok külföldön szerzett okleveleit. Ennek a bizottságnak működése elé nagy érdeklődéssel néz sokezer ember, mert egzisztenciájuk függ a bizottság határozataitól. Ez a bizottság mintegy íjoo orvost idézett maga elé, akik között románok, magyarok, németek és zsidók vannak. A revíziós eljárás nemcsak az orvosok és családtagjaikat érdekli, hanem rajtuk kívül még sokezer embert, az orvosok alkalmazottait. Ugyanis, ha a revíziós bizottság kedvezőtlenül döntene az ügyekben, ez nemcsak az orvosok egzisztenciájának elvesztését jelentené, hanem maga titán rántana sokezer más egzisztenciát is. Mi adott okot az orvosi diplo- ; mák felülvizsgálására? Még a Goga-kormány idején történt, hogy néhány fiatal orvos feljelentett az ügyészségen egy Manevici Leonte nevű bucureştii ügyvédet, aki az egészségügyi minisztériumban kijárásokat eszközölt külföldi diplomák nosztrifikáiása ügyében. Ez a Manevici szélhámos volt, aki több diplomát, állítólag, hamis pecsétekkel érvényesített volna. Valahogy rájött erre két orvos, akiktől a szélhámos nagyobb összeget csalt ki és ezek az orvosok azután Manevicit ügyvédi irodájából erőszakkal az ügyészségre hurcolták és átadták a hatóságoknak. Annakidején a szélsőjobboldali sajtó arról irt, hogy külföldön ezrével szereztek orvosok hamis diplomákat és szakképzetlen emberek veszélyeztetik az ország közegészségét. A sajtókampány nyomán elrendelték a külföldi oklevdlek felülvizsgálását. Az első vizsgálatot az orvosi kamarák ejtették meg, azonban egyetlen hamis diplomád sem találtak, mert amint kiderült, az összes orvosok fáradságos munkákkal, hosszú évekig tartó tanulás- isal szerezték mag okleveleiket külföldi híres egyetemeken. Mi a revíziós bizottság elé kerülő orvosok helyzete? A reviziós bizottság, amely mintegy ezerötszáz orvost idézett maga elé, a külföldön végzett orvosok egy részét arra kötelezte, hogy háromtól tiz tantárgyig terjedő vizsgákat tegyenek le. Habár ezek az orvosok diplomájuk elismerésekor letették a megkövetelt szigorú vizsgákat, most mégis újabb vizsgákat követelnek tőlük. Az 1934-« esztendőig a külföldi diplomák elismerésénél az, volt a rendszer, hogy az érdekeltek bemutatták felülvizsgálás végett bizonyítványaikat, és diplomájukat a iasii vagy a bucureştii orvosi fakultáson. Ha minden rendben vök, az illető fakultások egy pecsét ráütésével „aequivalálták“, egyenértékűvé tették a diplomát és a nosztrifikálandó orvost egy öttagú, egyetemi tanárokból, a román orvostudomány büszkeségeiből álló bizottság előtt irásbelileg és szóbelileg levizsgáztatták. Ez volt az úgynevezett „libera practica“ vizsga, melynek alapján az hónap aíba'tt fiz tárgyig terjedő vizsgára lehessen elkészülni. Tény, hogy a bizottság elé kerülő orvosok valamennyien az előirt u'íkm szerezték meg diplomájukat, Románia törvényeinek megfelelően, fáradságos és nehéz vizsgák alapján ismertették el azokat és most újabb vizsgát követelnek tőlük, mintegy dezavuál- ------------------------Â Pyramidon-t sokssor utánozzák ....... ezért kell mindig a keresztre ügyelni! Ez a jel arra figyelmezteti a vevőt, hogy a világhírű Uty&m cég szcvatol gyártmányainak páratlan gyógyhatásáért, tiszta minőségéért és teljes ártalmasa' segáérí. A \ TABLETTÁK valódiak csak a W S3 aşeJ ^ keresztiéi érdekeltek belföldön megkezdhették orvosi működésűket. Ez a vizsga meglehetősen szigorú volt és igen sokan el is buktak és a vizsga megismétlésére utasították őket. Mit követel a reviziós bizottság? A reviziós bizottság azt követeli az orvosoktól — habár az egyetemeknek szuverén joguk van egy diplomának egyenértékűvé való elismerésére — hogy még- egyszer vizsgázzanak, tekintve, hogy a bizottság véleménye szerint, a nosztrifi- kált orvosoknak nemcsak a libera practica vizsgát kellett volna letenniük, hanem előzetesen az egyetemeken is le kellett volna vizsgázniok olyan tárgyakból, ami esetleg nem szerepel a külföldi egyetemek tananyagában. Ezeket a vizsgákat az orvosok a vizsga kihirdetésétől számított három hónapon belül kötelesek letenni és aki nem áll vizsgára, az elveszti az orvosi gyakorlatra való jogosultságát. A vizsgát megismételni nem lehet. Akit egy tárgyból eihuktatnak, az köteles beiratkozni az orvosi karon az utolsó esztendőre, valamint arra az évre, amelynek a kérdéses tantárgy megfelel. A revíziós bizottság eüé kerülő orvosok nagyrészt 10—15 esztendeje működő ismer íme vii specialisták, akik igen különös helyzetbe kerülhetnek. A legtöbb orvos bizonyos irányban specializálta magát és bizony az Idők során maguk az egyete- m[ tanárok is elbuknának, ha nem a szakmájukból vizsgáztatnák őket. Emberileg is elképzelhetetlen, hogy. három va a belföldi egyetemeket1,, amelyek a; diplomákat elismerték. Közegészségügyileg is veszedelmet jelent a külföldi dipJomáju orvosok helyzete Romániában orvoshiány van és mint a hivaitaüos statisztikák megállapítják, minden 15 ezer 5'ako.sra esik egy orvos. StoicbHa egészségügyi felügyelő nemrég odanyilatkozott, hogy a falusi lakosság megfelelő orvosi ellátását csak úgy lehetnie elérni, ha* az orvosok számát aként1 sokszoroznák meg, hogy minden nyolcezer lakosra/ legalább egy orvos esnék. Micólcdt a legnagyobb orooshiámj van, addig 1500 működő orvost fenyeget az a veszély, hogy elmozdítják őket mun~ kahetyükrői. — Romániában legalább mégegyszer annyi orvosra lenne szükség,' mint ahány jelenleg működik. Elképzelhető, hogy közeigészségügyileg milyen veszélyt jdíent az országra, ha a jelenlegi kisszámú orvoslétszámból esetleg elvesznek még 1500-aít. Bíróság előtt védik meg jogaikat a külföldön végzett orvosok Az érdiekéit orvosok, akiket nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is súlyosan érflnt1 az indokolatlan dipiemarevi- zió, szerzett jogaik védelmére a semmi- töszékhez fordulnak, amely azt lesz hi• valva eldönteni, hogy a revíziós bízott• ságnak van-e joga megsemmisíteni azt a diploma-egyenjogositást, amelyet az, egyetemek az 1925. évi idevonatkozó) törvény 71-ik paragrafusának 4. bekezdése alapján eszközöltek. (a. I ) Őfelsége nagy munkáját méltatta rádióbeszédében Culbersion amerikai követ BUCUREŞTI, szeptember 14 Culbers- ton, az amerikai Egyesült-Államok volá bucureştii meghatómazott minisztere előadást tartott) a rádióban és többek között a következőket mondotta:-— Az elmúlt válságos időkben rendkívül nagy örömömre és megelégedésemre szolgált, hogy olyan erőskczii vezetőt láttam a román nép élén, mint Őfelsége II. Károly király. Az áltállá megindítói1- általános kampánynak átütő ereje volt és az kivezette a\z orsz.ágot a szélsőséges eszmék befolyása alól. Meghosszabbítsák a€ir, fwdiőketihtmsméBwek érvényét? BUCUREŞTI, szeptember 14. A CFR fürdőkedvezményes határideje holnap lejár. Az érvényben levő utazási kedvezményeket valószínűleg meghosz- szabbitják. Bóniíy Pereme mm délután temetik Az erdélyi magyarság nagy halottjának utolsó aija KOLOZSVÁR, szeptember 14. Az erdélyi magyarság nagy halottjának, a Budapesten elhunyt báró Bánffy Ferencnek holtteste kedden este hét óra kor megérkezett Kolozsvárra. IíaloUszál- Ató gépkocsin teke meg báró Bánff}r Ferenc utolsó útját Budapestről Kolozsvárig. Báró Bánffy Ferencet szerdán délutá n 4 órakor temetik a köz temető h allo tlas kápolnájából. A család a haláleset a lkai mábóli a következő gyászjelentést adta ki: Losonczi báró Bánffy Ferencné, Szép* jók 1 báró Petrichevich-Horváth Hortense a maga, valamint az elhunyt fia: Losoncai báró Bánffy Dezső, neje Római Szentbirodatmi Széki gróf Teleki Irma és gyermekei: Ella és Katinka, testvére: Losonczi báró Bánffy Alice férjezett báró Feilitzsch Berchtoldné férje ts gyermekei, Losonczi bánó Bánffy Dóra férjezett Reimann Ernöné és férje, valómeut a széleskörű rokonság nevében megtört szívvel jelenti, hogy felejthetetlen emlékű» szierető férje, a legjobb édesapa, testvér és' rokon,-Losonczibáró Bánffy Ferenc folyó évi szeptember hó 10-én, Budapesten, életének 69-ik, nagyon, boldog házasságának 19-ik évében, hosszas szenvedés után visszaadta- lelkét Teremtőjének. Kihűlt tetemeit Budapesten a Kerepesi* úti tem'aő halottas házánál folyó hó 12-én délelőtt 11 órakor tartandó rövid szertartás után Kolozsvárra szállítjuk és ott a köztemető halottas házából szeptember hó 14-én délután 4 órakor a ref. egyház szertartása szerint helyezzük örök nyugalomra. Pihenése legyen csöndes, emléke áldott.
