Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-14 / 208. szám

ÁRA 3 LEJ Szerkesztődé« és kiadóhivatal: Cluj, Cîiea Modor 4. Telefon: ii—09. Nyom dia: f,tr. î G Duo», No. 8 Fiókkiadó hivat«! és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 11-99 ctgzsr^iiazBiasaaiiaes^8ae25OTBBnMg8aaBiranasM3E3Hij^ ^aw^eaata^ni ma»gmmi:.-.«TT»rinE3agiii ALAPÍTOTTA EARTH a MIKLÓS Felelés azerheazío és igazgatóé DR. GROIS LÁSZLÓ K i «d ótulajdonos: ELLENZÉK R. .Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 8 1938. Trib, Cluj.) Előfizetési árak: havonta negyedévre 210 félévre 420, egész évre 840 L1X évfolyam, 20s. szám. SZERDA CLUJ, 1938 SZEPTEMBER 14. SBCtsB^CBBiasaeasieastaBxa^aä^sEmasa^isaieE^iasssi^sziiBaasieissss^ :3£73BB6aszaaag2a Ez a Genfben összegyűlt diplomaták véleménye a német birodalmi vezér kijelentéseiről ~ .4 szudéta-németekés a prágai kormány további tárgyalásainak lehetősége nem záródott el — mondják Londonban. - Szerdára várják az angol kormány újabb nyilatkozatát 59BG3G9B3 Hitien „A három és félmillió nemeinek meg kel! adni az önrendelkezési logoi!"'' Hitler világszerte óriási érdeklődéssel várt beszédének elhangzása mán a nem­zetközi helyzet feszültsége inkább eny­hült, mint súlyosbodott. Legjellemzőbb a hangulatra, am.it a beszéd eredményekép­pen Párásból jelentenek, hogy az embe­rek, miután Hitlernek az éjjeli különki­adásokban közölt kijelelt késeit elolvasták, megkönnyebbülve mondogatták egymás­nak: „Na, holnap még nem indulunk a Maginot* vonalra!“ Holnap még nem. azt azonban nem merték mondani, hogy hol­napután, vagy a későbbi napokon sem. A Hitler-beszéd után nem kell félni a kü­szöb előtt álló összeütközés közvetlen ve­szedelmétől, amire az utolsó napokban Londonban és Parisban nyilvánvalóan följogosítottnak érezték magukat, a né­met birodalom vezére azonban olyan szenvedéllyel és créUyel hangoztatta Né­metországnak a szudéta-némerekkel kap­csolatos követeléseit, hogy a nemzetközi helyzet igazi cs tartós enyhüléséről szin­tén nemigen lehet szó. A nagy európai központokban keletkezett első benyomás szerint azonban a beszéd szenvedélyes hangjánál sokkal enyhébbnek lehet tekin­teni annak tárgyi tartalmát. Lz ugyanis nem szakítja meg a lehetőséget arra, hogy a csehszlovák nemzetiségi kérdést tovább­ra is tárgyalások utján próbálják megol­dani. A nemzetközi légkör szélső feszült­sége miatt Parisban és Londonban ugyan­is annyira el voltak készülve a legros­szabbra, hogy ez a lehetőség is tényleges megnyugvást hoz. Newyorkban még az; éjjel folyamán feljavult a font értéke a dollárral szemben. Londonban, annak el­lenére, hogy Hitlernek a nagyhatalmak felé irányuló támadásai, a franciák látha­tó kímélésével, elsősorban az angolok el­len irányultak, mégis megállapítják, hogy a német birodalmi vezér beszéde inkább külsőségeiben volt erősen agresszív, a-tar­talmában nem vágta el a hidakat a békés megoldásra rányuló további fáradozások lehetősége elől. Azok a jóslatok —- mond­ják Londonban — melyek a tegnap el­hangzott nürnbergi beszédet előre végze­tes jelentőségűnek mondották — nem váltak be. A Genfben összeült diploma­ták között tegnap este az volt az általá­nos vélemény, hogy „a háborús veszélyt egyelőre elhalasztottnak lehet tekinteni.“ Washingtoni távirat szerint, ott úgy vé­lik, hogy Hitler szavai riasztóak voltak ugyan, az aggodalomra okot adó tettek azonban legalább is elhalasztódtak. „Európa — mondják az Egyesült-Álla­mok vezető köreiben — pillanatnyilag föllélegezhetik, azonban csak szünetet kapott az utolsó hét aggodalmai után.“ (Prágából azt jelentik, hogy. csehszlovák vezető körök szerint a beszéd nagyon ko­moly helyzetet teremtett, de valamelyes reményt mégis fönnhagyott. A kapu nem záródott be a tárgyalási lehetőségek előtt s ha Hitler, a prágai kormány szándé­kainak tudatában, nem zárta el ezt a ka­put, akkor nem kell véglegesen föHdni a reményt, hogy a tárgyalások még ered­ményhez vezethetnek. Az. éjiéi folyamán Berlinből érkezett jelentések mindenesetre hangfogót tehet­nek a tárgyalások Lehetőségeivel kapcso­latos újabb reménykedésekre. A német birodalmi fővárosban megálla­pítják, hogy Hitler lényegileg a szudéta- németek népi önrendelkezését, tehát a népszavazást kérte. Szeme előtt a Snar- vidéken nemzetközi ellenőrzés alatt tartott népszavazás áll. Amint berlini vezető körökben mondják, a német — cseh válság elérte a csúcspontját cs Hitler nürnbergi beszédében megadta a vészjelet az elhaiaszthatailanul szük­séges megoldás érdekében. „Itt nem beszédről van szó, hanem jog­ról, a megsértett önrendelkezési jogról1 — mondta beszéde befejezésében. — Itt frá­zisokkal nem lehet operálni. A szilhá­taknak joguk van saját életükről dönteni s ha a demokráciák másképen vélekedné­nek, tudják meg, hogy ennek súlyos kö­vetkezményei Lesznek. A három és fél millió elnyomott németnek meg kell ad­ni az önrendelkezési jogot. Ennek keresz­tülvitele nem az én dolgom. Üljenek ösz- sze és egyezzenek meg a prágai kormány­nyal. Az én dolgom őrködni afölött, hogy a jogból ne legyen jogtalanság. Nem engedek második Palesztinát csinálni Csehszlovákiában; ha a szegény arabok védtelenek és elhagyottak, tudja meg a világ, hogy a szudéták nem védtelenek és elhagyottak. Követelem, hogy rendezzek ezt a kérdést, mert ellenkező esetben tud­ni fogom így vagy úgy. levonni a kon­zekvenciákat.“ Londonban tegnap este, Hitler beszé­dének elhangzása után, Chamberlain m>* niszterelnök, Halifax külügyminiszter, Simon kincstári kancellár, Hoare külügyi államtitkár megbeszélésre ültek össze. A megbeszélések után kijelentették, hogy pillanatnyilag korai volna következteté­seket levonni a nürnbergi beszédből. Ebhez arra van szükség, hogy a beszédet minden szemszögből és lehető következ­ményeivel is számot vetve, behatóan ta* nulmányozzák. A tanulmányozás a mai nap folyamán meg fog történni és szer- dára valószínűleg újabb angol kormány- nyilatkozat jelenik meg. A Reuter-iigy- nökség jelentése szerint különben tegnap Masaryk londoni csehszlovák követ jegy­zéket nyújtott át az ángoi kormánynak, mely a csehszlovák kormány engedmé­nyeinek szélső határát foglalja magában és hangoztatta, hogy a prágai kormány a népszavazásos megoldást semmi körülmé­nyek között el nem fogadhatja. Hitler be&Eéáe Beszédének bevezetésében a kancellár s az 1923-ban Nürnbergben tartott első pártnagygyülésre emlékeztetett és kije­lentette, hogy a nemzeti szocialista pártot bizalmat­lanság fogadta, mert hiveit a munkások közül toborozta. Fokozta a tartózkodást, hogy a politikai pártok élén zsidók állottak, akiknek cél­ja az volt, hogy a munkásságot összezúz­zák és faltörő kosként használják fel és olyan államot csináljanak Németország­ból, mint a mai Szovjet-unió, amelvben 93 százalék árja kézinumkásra két száza­lék zsidó népbiztos jut. — Egyedül álltunk •— mondotta a kan- ; cellar — és nagyon elhagyatottak vol­tunk. A zsidók lenéztek és rettenetes gyűlölettel fogadtak. Büszkeséggel gon- I dolok vissza ezekre az időkre, most, hogy először üdvözölhetem sorainkban azokat, akik Ostmaikbsn hasonló ül­dözéseknek voltak kitéve. A kancellár ezután a nemzeti szociá lizmus térhódítását vázolta és kijelentette, hogy ennek a térhódításnak köszönheti, hogy ma már a legszegényebb vérii gyermek is a legmagasabb államméltóságba is bekerülhet, ha a sors elrendelte. A továbbiakban a nemzeti szocializmus - külpolitikai és gazdasági eredményei: fej­tegette a kancellár és kijelentette, nc£3/ a nemzeti szocializmus mindig a nép egyetemes érdekeit tartotta szem előtt. Hitler ezután a demokráciára tért át és igy folytatta beszédet: „Azt látjuk, hogy az úgynevezett nemzetközi világ­demokráciák, amelyeket a legteljesebb egyenjogúságok illetik, összefogna!: és együtt haladnak a bolsevizmussal. Ezek a demokráciák azt hiszik, hogy egyedül csak ők vannak hivatva a nép bo’.dogitá- sára és ennek ellenére az egész v.'ágon csak két orván ország van, amelyeknek lakossága 99 százalékig kormánya möge sorakozott fel és ezek sem demokratikus államok. A demokráciák pedig eltűrik, hogy a bolsevista Oro-zország képviselő­je disztag legyen Genfben. Ezek a de­mokrata államok bírálják Németországon, hogy „embertelen módon“ bánik a zsidó­sággal, de ugyanakkor ők, saját gyarma­taikon úgynevezett „civilizáló bombák-, kai“ bírják jobb belátásra a népet. A zsi­dóságnak azonban menedéket nem adnak segíteni nem akarnak, de bölcs tanácsok­kal ellátnak bennünket. ..Vag? kanunk igazságot, vagy azf..." Hitler ezután a csehszlovákiai kérdés- ről beszélt és kijelentette, hogy Csehszlo­vákia is demokratikus állam, azaz demok ratikus alapelveken épült fel és ennek el­lenére nem kérdezte meg kisebbségei véle­ményét. Egyesek azt igyekeztek bizonyí­tani, hogy csehszlovákjának bizonyos ka­tonai ts politikai küldetése van. Cseh­szlovákia alapokmánya a kisebbségek eh nyomatásán alapszik. Fia valaki tiltakoz­ni mer, ezek ellen az állapotok ellen, erő­szakkal hallgattatják el. Ha olyan dolog­ról volna szó, ami bennünket nem ércle- kelne^ ezt a tényt a népek önrendelkezési ■ jogának demokrata módra történt illusz­trálásaként fognók fel. De nekünk, né­meteknek kötelességünk részt kérni a problémából, mert az elnyomottak kö­zött 3 és fél millió német él, ami egyenlő Dánia lakosságával. Ezek a németek ener­gikusan tiltakoznak. A Mindenható Isten nem azért teremtette őket, hogy elnyom­ják őket és nem azérr teremtett hatmil­lió cseht, hogy 3 és fél millió német ih­lett gyámkodjék. Ebben az államban elvi­selhetetlenek az állapotok. Ezek az em­berek, akik nem rendelkezhetnek maguk­kal, gazdaságilag teljesen tönkrementek, mert meg akarják semmisíteni őket Ezt az igazságot azonban nem lehet szólamokkal elintézni. Tények bizonyít­ják, hogy következetesen el akarják nyomni a szudéta-németeket és emberte­len módon bánnak velük. Ha ez a 3 év fél millió német, aki egy So milliós nép- egységnek a tagja, nem énekelheti dalait, mert ezek a dalok nem tetszenek a cse­heknek és nem köszönthetik egymást úgy, ahogy akarják, leket, hogy ez ro­konszenves a demokráciák képviselő; ellőtt, mert németekről van szó, de ne künk nem közömbös.. (Folyt. .10. old.)

Next

/
Thumbnails
Contents