Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-13 / 207. szám

ELLENZÉK 19 3 8 Bzcpc/omhcr 13. gOTMBBmE&arrotag&i I itíam«aBatiUto ! IFelvágáa creiá palf^ájjáihaBi egy bucureştii St3 éves miliiumosnő BUCURESTI, szeptember 12. Megrendítő öngyilkosság történt bu- curestiben Campineanu-utca 56. smhui bérpalota földszinti lakásában, hol Vilhel- mina Dumürescu Sí éves asszony, a pa­lota tulajdonosa és Uíovmegye egykori prefektusának özvegye, mindkét karján felvágta ereit hálószobájában. Mire tettét észrevették, halott volt. Az életunt idős uriass/ony néhány nap­pal előbb érkezett Bucurestibe vidéki b:p- tokáról. Jókedvű volt, senki nem sejtette, hogy öngyilkosság gondolatával loglalko- zik. Tegnap korábban vonult vissza há­lószobájába. Búcsúlevelet irt, majd borot­vával ereit felvágta. Valószínű, hogy gyó­gyíthatatlan betegsége miatt követte el tettét. Szeptember tizenötödikén kezdődik Kolozsváron az o ­tettek katonai felülvizsgálata KOLOZSVÁR, szeptember 12. A katonaság triói oilvoíiillag f<-Jm<M.'lettek i'oliiilvizsgálásánaik kérdésében a kuloz.s'vt’r i hadkiegészítő parancsnokságon a következő lelvilágositűst adták: A felülvizsgálat Kolozsváron', a bodies! ka- toiiui kórházában (Strada Vasile Gohlis) tör­tetők. A kolozsváriak itt szeptember 15, 10 és 17-én kell jelentkezzenek, természetesen minden felmentett pontosan a behívón féltőn, telt napon és órában. A koJzsmegyelők ré­szére a jelentkezési napokat szeptember 2ß, '27 és 28. napjaira állapították ni eg. Az egyes napokra szóló jelentkezéseket járások szerint osztották 'be, úgyhogy a városok előbb kó vetkeznek!, mint a hdlvalk. Ezúton hivjuk fel q jelentkezésre kötele­sek figyelmét, hogy alkalmazkodjanak a behívón feltüntetett időponthoz és aki f-évedésből nem kapott behívót, úgy önként jelentkezzék az itt fel­tüntetett napok egyikén. A latühváltoztatásra, irányuló bejelentéseket már az óimult hét folyamán eszközölték a hadkiegészítő parancsnokságon. Aki ezt e.'rnu- loszlotia: azonnal jelentkezzifk a ,.Sttf. Gbé­ri igho" kaszárnya épületében levő hadkiegé­szítő né'. Tn.r.Ocsol juk azoknak, akik nem kan. tűik beh.vót. hogy a jelentkezési kötelezett­ség előtti napon, tehát szeptember ]5~ig, sze­mélyesen menjenek el a hadkiegészítőhöz <s olt kérjék behívójuk kiadását. A betűm) különben vidékiek szómára in­gyenes utazásro jogosít Kolozsvárig. YiSiSzaiiLazásnái a léliilivizsgálal.i bizottságnál kell ke-'ni a szabad vasuli jegy (foaim de drum) hiulaí.Isál. ,\ kolozsvári Id'lülivi/.sgálaC ideje alatt a vidéki íelmen te lilék saját ma­guk kötelesek a/. «‘Hálásukról gondoskodni. A katonai kórházban való jelentkezéshez mindemki vigyen mayával Izét fényképpel, amelyet a rendőrség, nagy a csendörség lát- tamozoll. A f«-hüIvizsgálni alól csak azol: mentesülnek, akik a bucureştii orvosi tárnics (Consiliu Consultativ aj Ar­matei) is felmentéit o kát muri szolgálat alól. Másoknak azonnali hcsorozás és be- vonultntás terhe alatt jelentkezni kell, akár külföldön, akár belföldön tartózkodik. Krlosüiiéi-emik szeriül. kii’ön kim utalást kérlek ez alkalomból a linóik egévzílölöl a bénákuV’, vakokról, elme he legekről', sámliik­ról, okikrek lábuk 5 centiméterei uövidehb a niáviknál, Vp; ásókról és epileptikusokról. A le-ti hibákban, i lelve 1 eteg-'. ghen szórna- dő felmer:lettek tehát egyelőre nem kapnak behívót és Így nem kell jelentkezn'ök fdiil- vizsgi. latra. A linók iegéözi lő j a arcsnok-ág az első je- Jcntkezésii haiá idü g készséggel ad közelebbi felvilágosiHási az érdeklődőiknek. kötelességéről, saját szerencse szemben! CSEREIJE K! MÉG MA SORSJEGYÉT. Holnapután - szeptember 15.-én - van az Állami Sorsjáték III. osztályának a ház ás a. Degenerálódik-e az emberiség? Nagyérdekességü cikket irt egy angol orvosprofesszor az általános egészségügyi viszonyokról. — Kitolódott az átlagos emberi életkor KOLOZSVÁR, szeptember 12. Érdekes problémával foglalkozott egy híres londoni professzor a Times leg­utóbbi számában. A cikk azt fejtegeti, hogy az emberiségnek a különböző idők fo­lyamán milyen betegségekkel kellett megküzdeni fennmaradása érdekében. Végső megállapításként az orvosprofes?.- szor megállapítja, hogy az emberiség át­lagos életkora a száz év előtti 30—yţ év­ről 60 évre emelkedett föl. Ezzel szem­ben azonban minőségileg megromlott az emberiség. A nagyérdekességü fejtegeté­seket érdemesnek tartjuk az alábbi kivo­natokban közölni: A barlanglakó embernek természet szerint másfajta ellenségei voltak, mint a „régi jó időket“ visszasíró, gyomcrsavtul- tengéses, altatóval élő neuraszténiás mai kor emberének. Akkoriban sem volt ugyan nyugodt éjszakája rövidhomloku ősünknek, ezt azonban az őstermészetben élő fenevadak huséhsége, éjjeli vadász­szenvedélye okozta. Halála előidézésében is gyakrabban szerepelt valamelyik hatal­mas ragadozóval vivott sikertelen harc vagy az erősebb szomszéd jólirányzott kőbaltaütése, mint a mult évszázadban felfedezett, szabadszemmel láthatatlan baktériumok, amelyekről még Pasteur kortársai sem hitték el, hogy pá" nap alatt meg tudják ölni a legerősebb álla­tot. Az ősembernek valószínűleg nem sok bajt okoztak a baktériumok. A satnyák, kisebb ellenáílóképesscggel születetteknél a természet kérlelhetetlenül végezte el a szelekciót. Pár évezreddel később a nagy­szerűen alkalmazkodó ember legyőzte az állatvilágot, városokat épített, földet mü­veit, ruházatot viselt és a kisebb ellenálló-képességű tagjai is fel­növekedhettek, szaporodhattak. Ezekben az időkben az embert a vadálla­tok helyett borzalmas iárványok kezdték pusztítani. A XIII. században egy pestisjárvány­nak például 23 millió áldozata volt. Egész országrészek elnéptelenedtek. Sok hadjárat sorsát döntötte el a seregben fel­lépő vérhas, himlő, kolera, tifusz. A ka­tonák széthurcolták a fertőző betegsége­ket és kétségtelen tény, hogy az elmúlt évszázadokban Európa népéből több em­bert pusztítottak el a járványok, mint a iegvadabb ellenség. Hogy a világháborúban „csak“ kb. tiz millió ember halt meg, az elsősorban az orvosok érdeme. Ők mentették meg a hátországot a háborús járványok kitöré­sétől. A Jennerek, Pasteurök, Kochok, Semmelweisek zsenialitásának érüeme, hogy az emberiség nagyrészben megszaba­dult ezektől a borzalmas betegségektől. Degenerálódik az emberiség? Sajnos, a XX. század orvosa részére is maradt még elég megoldatlan probléma. Már az évszázad elején ijedten vették ész­re a tudósok, hogy az emberiség degenerálódik. A rövidlátó, gyomorbélbetegek, a süketek, vakok, a fogbetegek száma nagy mértékben emelkedett. Még megdöbbentőbb az elme- és ideg­bajosok ugrásszerű szaporodása. A városi élet idegőrlő hatása, az anyagi bizonytalanság érzése, a háborús pszichó- zis, a nagyvárosi élet rohanása, az egyre Mendel fölfedezése óta nyert tudomá­nyos igazolást az átöröklődés törvénye. Az egyes elme- és idegbajosokról is be­bizonyosodott, hogy az utódok öröklik a szülők betegségét. Az áüc'iröklődésnek tudományos bebi- zonyosodása után kézenfekvő volt az a gondolat, hogy fokozódó lárma, a nemi betegségek gyors terjedése, a hiányos, egyoldalú táplálko­zás, a családi élet meglazulása okozza ezt. Az utóbbi 50 év alatt Amerikában Németországban 5—6co százalékkal emelkedett az elme- és ideggyógyinté­zetben ápoltak száma. A világháború és az azt követő forradal­mi időkben a nemi betegek száma ugyan­csak rohamosan emelkedett. Németor­szág, Anglia egyes városaiban vígzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a felnőtt lakosság 30—40 százaléka ne­mi beteg. Főként a vérbaj pusztitott. Ezek a pro­blémák óriási szociális terheket .s jelen­tenek. Anglia a háború előtt a betegekre és terheltekre 48 millió fontot költött. Az utóbbi évszázadban a járványok ki­irtása következtében az emberiség nagy­mértékben gyarapodott. Európában iSco- ban 187 millió ember élt, 1900-ban 400 millió, napjainkig ez a szám 530 millióra emelkedett. Az átlagos életkor a ico év előtti 30— 3Î évről 60 évre emelkedett fel. Az emberiség tehát nagymértékben gyarapodott, de a korcsokkal, elme- és idegbetegekkel. minőségileg megromlott. Az orvostudomány leien nagy feladata a korcsok, elme- és idegbetegek, veleszüle­tett bűnözők számának csökkentése, a ne­mi betegségek kiirtása; a biológiailag, szellemileg épek gyarapítása lesz, bizonyos örökletes betegségben szenve­dő egyéneket meg keli fosztani a csa­ládalapítás jogától. — A gyengeelméjüek ne szaporodja­nak! — volt a jelszó. Indiána állam (USA) már 1907-ben életbeiéptette a hír­hedt sterilizációs törvényt, amelyet Ka­nada, Sváje Svédország, Dánia, 1973-ban pedig Németország követett. A Sicrih/.á- Ció lényege az, hogy jelentéktelen miPét* tel megfosztják az örökletes betegségben szenvedő egyént utódlási jogától. Maga a szenvedő alany semmiféle károsodást nem szenved, szellemi, testi épségei épsígbm maradnak. csak utódai nem lehetnek. Óriási vihar támadt a törvény körül. Egyes tudósok szerint csak az USA terü­letén 1980-ig kb. 15 millió embert kelle­ne sterilizálni. Másik fegyver e téren, hogy a gyenge* elméjüek, korcsok házasságát megakadá­lyozzák; a biológiailag hibátlan férfiakét, nőkét pedig elősegítsék. Németországban a kiházasitási köl­csönt pl. csak biológiailag ép családból származó fiatal jegyesek kaphatnak. Több államban segélyekkel, adóköny- nyitéssel, munkahelyek nyújtásával segí­tik elő az ép, egészséges fiatalok házassá­gát, szaporodását. Am óta 1905-ben Schaudin fölfedez.!« u vérbaj kórokozóját, szervezett hadjárat indult meg ez ellen <S v-ész ellen is. Húszam a> börtöneik, elme- és ideggyúgyinti­zetek fakói között nagy százalék ennek a be­tegségnek az áldozata. Hatalmas kiadást is jelent a tű rsadaiomnaik. Franciaország 1924-ben 500 millió fánkot költött vérbajos polgárainak gyógyítására. Óriási pusztítást Végez ez a iáthüUúki«-. dugóhuzótestü, egysejtű imkroorgaini z,i n a s emberben, vagyonban. Pár év alatt Liberii11 meg találni a gyógyszerét és remélhetőleg né­hány évtized szívós, komoly mamik áj: 1 árán. sikerül megfékezni ezt a veszedelmes bajt is, mert a vérbaj gyógyítható. . I Eredményesen, sikeresen. Dániában 191,0. évben megölkolőtt és kérlelhetetlen szigorral kérész tül vitt nemibe teg törvén y együk eredmé­nye : 1919-ben kb. 3000 csecsemő szenvedett ve­leszületett vérbajban, 1934-ben már alig h usz. > A betegek kötelesek kezeltetni magukat!, a kezelés ingyenes. A törvény ellen vétőket sú­lyos börtönbüntetéssel sújtják. A világháború után 37 állam hozott a ne­mibe jók kötelező gyógykezeltetését elrendelő szigorú törvényt. A hatás pár év múlva lesz minden irányban észlelhető. Nagyszámú bor. tön töltelék, elmegyenge, vak helyét munka­képes, élpi, egészséges férfiak', nők foglalják el1 növelik a nemzeti vagyont. Elő kell segíteni az egészséges fiatalok házasodását ■

Next

/
Thumbnails
Contents