Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)
1938-08-10 / 179. szám
Megszűnt a borbélyok vasárnapi munkaszünete Vasárnap délig dolgoznak, hétfőn délelőtt pihennek CLUJ, augusztus 9. A borbély és fodrászok öfntudatos nagy tábora minden lehetőt elkövetett, hogy a vasárnapi munkaszüneti törvény a jövőben is érvényben maradjon, ami érthető is, mert a borbély és fodrász iparosok éppen úgy megérdemlik azt a vasárnapi munkaszünetet, mint a többi szakmák iparosai. De egy kapzsi töredék és az úgy» nevezett „Táskás“ Jánosok minden lehetőt elkövettek, hogy a vasárnapi szünetet megtörjék és újból dolgozhassanak Isten szent napján is. És a terv sikerült is, mert a munkaügyi minisztérium egy rendelettörvényt dolgozott ki, melynek értelmében a borbély és fodrász iparosok részére a vasárnapi munkaszünetet felfüggeszti és a jölvőben e napon dolgozni fognak csak azért, hogy néhány kényelmes szakállas urat megberetváihassanak. A munkaügyi minisztérium rendelettörvénye a következő: A jövőben törvényes munkaszünetek lesznek: újév napja, vizkereszt, január 24, Szent György napja, husvét két napja, május r, május ic, hősök napja, junius 8, karácsony két napja. A dekrétum előirja, hogy a fodrász és borbélymühelyek nyitva tarthatnak vasárnap délelőtt, de kötelesek a vasárnap dolgozó alkalmazottaiknak 24 órás pihenőt nyújtani. Ennek megfelelően a fodrász- és borbélvmühelyek zárva tartandók hétfő déli 12 óráig. Az uj törvény kivételt tesz a vasárnapi munkaszüneíkctelezettséggel abban az esetben, ha újév, husvét, vagy karácsony hétfőre esik. Ez esetben a kereskedelmi vállalatok vasárnap is dolgozhatnak, de husvét, vagy karácsony harmadnapján kötelesek pihentetni alkalmazottaikat. Ami a tör-vény végrehajtásának ellenőrzését illeti, ^zt a munkaügyi minisztérium közegei, tehát a társadalombiztosító tisztviselői is végezhetik. Iparosok; és kereskedők nyugdíjügye szerveznek lljabb könnyítés a kisiparosok részére Nem kell könyvet vezetni, de a leltár és pénztárnapló szabályszerűen felbélyegezendő. CLUJ, augusztus 9. Soha olyan bizonytalanság nem uralkodott a kisiparosok és kereskedők kö- zott, mint amilyen ai kötelező vagy nem kötelező, kell vagy nem kell vezetni könyvelés között van. A rendelelek és magyarázatok egymást követték aszerint, hogy melyik minisztérium adta ki ufca- sttását. Az iparosok és kereskedők pediig járták a tojástáncot, szaladtak ide, szaladtak oda, de egyetlen egy hatóságtól sem kaptáik megnyugtató, biztos és pre- ciz felvilágosítást arravon'aitkozólag, hogy kötelesek-e könyvet vezetni vagy nem. Most a sok zűrzavarban ismét eígjy újabb rendelet jelent meg, amelymek ér. telimében a kisiparosok és kiskerskedők aiz évi 200 lejes átalányösszegért csak a könyvvezetés kötelezettsége alól mentesülnek, de a leltár és pénztárnapló minden egyes oldala szabályszerűen íelbé. lyegezendő. A pénzügyminiszteri 164.842—1938- számú rendelet, amit az összes kereskedelmi iiparkamaráknak megküldték, a következőket tartalmazz: A kiskereskedők és kisiparosok részéről a könyvvezetési köteliezettség alól való mentességért fizetendő évi 200 lejes átalányösszeg megfizetése nem általánosan kötelező jellegű. Azok a kiskereskedők azonban, akik nem vállalják az évi 200 fejes megváltási összeg megfizetését, kereskedelmii könyveiket, tehát a pénztárnaplót és a i'eltárnaplót naponként a legpontosabban vezetni kötelesek, más. különben a vonatkozó törvény rendelkezései értelmében megbüntetik őket a késedelmes könyvvezetésért. Az évi kétszáz lej megváltási összeget megfizető kiskereskedők és kisiparosok üzleti könyveinek, tehát pénztár- és lel. tárnaplóiknak minden egyes lapját megfelelően kötelesek azonban felbélyegezni, űrért a könyvvezetési kötelezettség aiüol! való mentesség, amelyért a kiskereskedő és a kisiparos az évű kétszáz lejt általány, összeget fizeti, nem jelent egyben bélyeg- mentességeí is. Csupán csak azt a jó. könnyítést engedélyezi az érdekeitek részére, hogy az üzleti könyveikbe nem kötelesek naponként bevezetni, a bevételű és kiadási tételeket, valamint a leltárá'l. lományban beállott változásokat. iparos íannldh is §z€ridd- l€iü£l#ií 1941-ig CLUJ, augusztus 9. A munkaügyi minisztérium rendeletet adót ki, amely enyhiti az 1936 ápr. 30-án megjelenít! és alz 'ipari előkészítésre, valamint a mesterség gyakorlására vonatkozó törvény 19. szakaszát. Az említett szakasz legalább négy elemi iskolai végzettséghez kötötte a tanuló szegődtetését. A jelenlegi müniszieri rendelet peidl;|gj megengedi a munkaügyi fel. ügyelőségeikmek, hogy a törvény megjelenésétől! számított öt évig, tehát 1941 április 30-ig felmentést adhassanak az •iskolai kötelezettség állói. Ez úgy érten, dő, hogy a fenti határidőig azok az ipa. rostanulók is szerződtethetek, akik nem jártak iskolába és egyetlen elemi osztályt sem végezitek. Ä magyar irodalom története Nagy album alak, kitűnő papíron, számos képpel, vászonkötésben csak ISO lej az ELLENZÉK könyvoszlályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel) is azonnal szállítjuk,. BUCUREŞTI, augusztus 9. A közelmúltban már megemlékeztünk arról, hogy a kormány előkészíti a kereskedők és iparosok segély- és nyugdíjpénztára megszervezését. A nemzetgazdasági minisztérium már ki is nevezett egy bizottságot azzal a feladattal, hogy megszövegezze az erről szóló törvény tervezetét. A bizottságban több érdekelt szakmai szervezet képviselője foglal helyet. A tanácskozások során különböző tervek merültek fel. Az egyik javaslat szerint nyugdíjpénztárt létesítenének, amelynek az ősz- szes kereskedők és iparosok kötelezően tagjai lennének és amely kötelező módon folyositaná a nyugdijakat. A nyugdíjpénztár jövedelmét a különböző szubvenciók, valamint a tagok által fizetendő illetékek képeznék. Más javaslat szerint pedig az uj intézmény inkább segélypénztár, mint nyugdijpénztár jellegével birna. A bizottság végül is többségében segély- és biztositó pénztár megalapítása mellett foglalt állást. így tehát az uj intézmény segélyeket folyósít majd szükség esetén tagjai számára, ha ezek betegek, munka- képtelenek vagy nélkülöznek. Az uj intézménynek egy külön biztosítási osztálya lesz, amelybe azonban a beiratkozás nem lesz kötelező. Ez az osztály egyelőre kísérleti jelleggel bír. Egyelőre az intézménynek nem lesz hivatalos jellege és a kereskedelmi és iparkamarák szövetsége égisze alatt működik majd. Az intézmény központja Bucurestiben lesz és minden kereskedelmi és iparkamara mellett fiókja mükö'dik. kezésére. Ha a felek között megállapodá jön létre arra vonatkozólag, hogy a hét valamelyik napján naponta kevesebbet dolgoznak 8 óránál, vagy egyáltalán nem dolgoznak, a törvény harmadik szakaszának értelmében a hét valamelyik másik napján a nyolc órai munkaidő túlléphető, azzal a kikötéssel, hogy a heti munkaidő 48 óránál több nem lehet és hogy naponta 10 óránál többet nem szabad dolgozni. Az ötödik szakasz megengedi a törvényben előirt munkaidőnél való hosz- szabb foglalkoztatást a következő esetekben: Különböző munkák elvégzése, mint amilyen például a leltár, a mérleg elkészítése, felszámolás, vagy abban az esetben, ha a vállalatok rendkívüli munka elvégzésére szorulnak. A hatodik szakasz úgy intézkedik, hogy az előző szakaszban leirt esetekben az alkalmazott rendes fizetésén kívül javadalmazásának még 25 százalékát kapja. A törvény tizenkettedik szakasza az üzletek záróráját határozza meg. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a zárórát városonként állapíthassák meg. Az esti záróra nem lehet .később 8 óránál, míg az ünnepeket megelőző napokon legkésőbb 9 órakor kell zárni. Ugyancsak a Monitorul Oficial közli azt a rendelettörvényt, amely az 1929. évi 36-os számú munkaszerződési törvény, értelmében az egyéni munkaszerződések, amelyek nem meghatározott időre szólnak, felbonthatók bármelyik fél részéről. A szerződés felmondása a munkaadó és a munkás közötti jogviszony megszűnése előtt legalább 14 nappal előbb kell hogy megtörténjék. A szerződés érvényének megszüntetése Írásban végzendő és abban meg kell indokolni a szerződés megszüntetésének okát. A meghatározatlan időre kötött szerződés esetében a felmondás bármely fél részéről előzetes bejelentés alapján történik. Ez az előzetes bejelentés a gyakorlatban a következőképen alkalmazandó: egy hónappal előbb kell megtör* ténnie a bejelentésnek abban az esetben, ha az alkalmazott hat hónapja van állásban, ez az idő négy hónapra emelkedik 5—10 évig terjedő szolgálatnál, hat hónapra tiz—tizenöt és minden további év után fokozatosan növekszik. A legmagasabb előzetes bejelentési idő 12 hónap. Megváltozott a harminckilencedik szakasz is, amelynek módositása úgy szól, hogy az alkalmazottak fizetését a jövőben a szolgálati Idő és kor szabályozza. Mesterkönyvet kivannak azoktól, akik közmunkára tesznek ajánlatot. Oradeáról jelentik: A városházán tartott közmunka árlejtések során a város vezetőségének az a véleménye alakult ki. hogy csak azok vehetnek részt árlejtéseken, akik mesterkönyvet tudnak felmutatni. Mesterkönyvet azonban egyetlen megjelent vállalkozó sem mutathatott fel, mert Oradeán a munkakamara ezt még nem adta ki a vállalkozóknak. A helyzet annál súlyosabb, mert az árlejtés vezetője nyíltan arra az álláspontra helyezkedett, hogy mesterkönyv nélkül az ajánlatok érvénytelenek. A határozat káiosan érinti az adófizető oradeai iparosokat és teljesen megbénítja az oradeai ipac működését. Az érdekelt vállalkozók, mérnökök és mesterek testületileg fordulnak most a munkakamara vezetőségéhez és sürgősen mesterkönyveket kérnek. Bűnügyi eljárás indult egy malomnál- lalat ellen. Oradeáról jelentik: Az oradeai rendőrség eljárást indított a Léderer és Kálmán malom elten. A vád az, hogy a malom az államnak őrölt búzát kicseréli és gyemgiebbminőségü lisztet szállít a megállapított minőségűnél. Kikkel Mihály főmolnárt és helyettesét ideiglene. sen őrizetbe vették. A főmolnár azt vallotta, hogy a malomnak az állammal kötött szerződés értelmében meghatározott, minőségű lisztéi! kellett szállítani, amikor azonban gyengébb minőségű búzát kap* tak őrlésre, ezt úgy kezelték, mintha el. érték volna a kívánt minőséget. A ma- lomtulajdonosok nem tartózkodnak Óra. dean, igy csak hazatértük után fejezik bp a nyomozást. Indokolni keli a munknviszomf felmondását Ha valótlan az inJolc — káriériíéit fizet a fefnsosííió. — Újabb munkajogi vívmányok Ssaíása alatt raiódosuSá a munLaszerzötlési törvény és ha azt a fél megtette, úgy a másik iránti udvariasságból tette, de nem törvényes kényszerből. Most azonban a felmondás lényeges kelléke lett annak megindokolása, sőt anyagi következményekkel jár az indok valótlansága. Eddig szokásos volt, hogy a munkaperekben a felmondó^ fél a per folyamán a jogviszony megszakításának olyan esetét hozta fel, amelyet azelőtt a felmondott félnek nem is említett. Semmitőszéki döntés is elfogadta azt, hogy még a rögtöni hatályú elbocsátást is utólag lehet indokolni. Ezzel ellentétes szelleme van a mostani törvénymódosításnak, amely mintegy bevezetője annak a német és francia jogban már elfogadott eljárási szabályoknak, hogy a felmondást kapó fél a bíróságnál kérheti a felmondás hatálytalanítását a valóságnak meg nem felelő indok címén. BUCUREŞTI, augusztus 9. Az alkalmazotti jogviszony terén két törvényrendelet jelent meg. Az egyik törvényrendelet a munkaszerződési törvénynek a határozatlan időtartamra kötött munkaszerződések felmondására vonatkozó rendelkezéseit módosítja. Az újítás abban áll, hogy a jövőben a felmondásnak Írásban kell feltüntetni azt az indokot, amely miatt a szerződés felbontásra kerül. Amennyiben az indok nem valódi, tehát hamis, u°~ a felmondott félnek kártérítést tartozik fizetni. Ugyanilyennek tekintik az indokolás nélküli felmondást. A szociális jellegű módosítás a munkajognak 1929 óta, tehát a munkaszerződési törvény életbeléptetése óta történt fejlődésével kapcsolatos. Ismeretes hogy eddig a felmondást nem kellett indokolni Heti 48 őrás munkaidő Zárórák megállapítása. — Fizetések idő és kor szerint BUCUREŞTI, augusztus 9- A Monitorul Oficial közli a kereskedelmi és ipari hivatalok munkáját szabályozó törvényrendeletet, valamint az üzletek uj zárórarendjét. A rendelettörvény első szakasza értelmében a kereskedelmi vállalatok és azok fiókjainak hivatalában az I alkalmazottak napi 8, heti 48 órát dől- j gozhatnak. A rendelettörvény második j cikkelyének értelmében munkaidőnek az 1 az idő számit, ameddig az alkalmazott a munkaadó rendelkezésére áll. Kivonják ha munkaidőből a pihenési időt, amikor az alkalmazott nem áll. a munkaadó rendel-
