Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)
1938-08-07 / 177. szám
193 8 augusztus 7. ELLENZÉK \ Ah PAÁL JÓB VASÁRNAPI RIPORTJA A GYÉMÁNT REGÉNYE TTgypár fantasztikus adat mindabból, amit alább részletesen elmesélek: Európában negyvenezer embert foglalkoztat a gyémánt: ennyien vágják, kö- Lr szőrülik, csiszolják és adják el a gyémántot. Afrikában és Braziliában egy egész hadsereg, százötvenezer ember, néger, mulatt és mesztic megy meztelenül a föld alá az asszonyok ékességéért. Egy évben kereken egymillió karát, húszmillió font értékben kerül piacra. És még egy adat: amikor béke van és nyugalom, a brilliáns ára lefelé megy, ha azonban nyugtalanság lesz úrrá a világon, emelkedik a brilliáns ára is. Miért? Az emberek félnek a pénztől és a gyémántot értékállóbbnak tartják... COPYRIGHT by Jób Paál. Utánnyomás tilos.) PÖSTYÉN, 1938 julius végén. A beretváltképü, mindig elegáns urnák, aki mellettem ül az étteremben az asztalnál, két keskeny szalag húzódik meg a gomblyukában. Az egyik feketevei csíkozott kék, a másik vörös színű, két feliét csíkkal a szélén. Mindkét szalag belga rendjelet árul el: az egyik a Lipot-rend második osztályának, a másik a belga koronarendnek a szalagja. Magas kitüntetések. Az urat Landaunak hivják és Antver- penből jött el a Vág partjára. A névjegyén foglalkozását ez a szó árulja el: „dia- mants“. G}'áros. Ipartelepén rendes körülmények között négy-ötszáz munkás dolgozik. Londonban, a gyémántbörzén veszi a „nyersanyagot“ és antverpeni gyárban csinálnak abból szikrázó brilliánsot. Nemrég hasábos cikkeket közöltek a belga lapok arról, hogy monsieur Landaut kihallgatáson fogadta Lipót, a belgák k!- rálya és Landau ur megmutatta a felségnek a világ legkisebb brilliánsát. Megmutatja nekem is: csak nagyitó üveggel lehet megbámulni ezt a remeket. A világ legkisebb gyémántja a karát egy ezredrészét nyomja és ebből pontosan ötvenezer darab menne egy grammra. Harmincnégy ilyen miniatür-brilliánst csiszoltak hajszálnál is vékonyabb szerszámokkal mikroszkóp alatt remekbe, többet azért nem lehetett kidolgozni, mert a gyémántcsiszoló — megvakult volna. A pirinyó bnT liáns a lupe alatt szakasztott olyan, mint a hires Koh-TNoor . . . Landau ur, akivel délben és estenkint együtt iszom itt Pöstyénben a feketémet a Royal kerti terraszán, lassankint felmelegszik. Eleinte bizalmatlan vdl't, mint általában minden olyan ember, aki fantasztikus értékekkel dolgozik. Most azonban napról-napra többet árul el nekem a mestersége titkaiból. Előbb csak a gyermekei és a felesége portréját mutatta meg. Azután egyéb fotográfiák is előkerültek krokodilbőr tárcájából. Megmutatja a fényképét annak a remekműnek, amelyet tavaly állított ki a párisi világkiállításon: hatalmas galamb. A béke galambja. Bril- liánsokkal kirakva. A galamb zöld olajágat tart a csőrében. Ez is gyémántból vau. Kék brilliánsokból van kirakva a galamb : derekán a PAX szó. És brilliánsokból a ! két kéz, amely egymásba fonódik. A dijat nyert munkában pontosan 28 ezer darab brilliáns van. Megkérdezem, mit ér ez? Nevetve mondja: — Csak a brilliánsok értéke százezer dollár . . . Beszélget s közben a százezrek és milliók úgy dőlnek a szájából, hogy szinte megszédülök. És diskurzusunk közben lassan megismerem a gyémánt regényét. Érdekes és izgalmas ez a regény. Megtudom mindenekelőtt, hogy amig békében a gyémántkereskedelem és gyé- mántipar központja Hollandia volt, addig ezt a szerepet most már Belgium vette át. Amsterdamtól Antwerpenig három órát tart az ut gyorsvonattal és ma már ott tartanak, hogy a hollandiai gyémántkereskedők és munkások hétfőn átmennek Antwerpenbe és csütörtökön este utaznak haza. Belgiumban huszonnyolcezer ember foglalkozik gyémánttal. Ebből nyolcezer a szervezett munkás. Hollandia, a gyémántipar és kereskedelem egykori centruma már csak négyezer kereskedőnek és munkásnak ad kenyeret. Az egész világ gyémántiparosainak és kereskedőinek száma negyvenezer. A legtöbb gyémántot Délafrikában bányásszák. De találnak a portugál Angolában, a belga Congoban és Brazíliában is. Százötvenezer ember dolgozik a bányákban. Legtöbbjük néger, vagy felver. A nyersgyémánt-kereskedelem a londoni gyémintszindikátus kezében van. Az árakat London teljhatalommal irányítja. Ha akarja: visszatartja az árut, ha akarja nagy tömegeket dob a piacra. Panaszkodik is Landau ur: — Londonnal nem lehet alkudni. Amit kér: azt meg kell adni. És a szindikátus nem áll szóba mindenkivel. Akreditálva kell lenni ahhoz, hogy bejuthassak az irodába. Évekig tartott, amig eljutottam odáig, hogy tőlük vásárolhattam . . . Kik vásárolnak? — A legnagyobb vevő Amerika. Hihetetlen mennyiségű brilliánsot vásárol. De a legszebb árut India vásárolja. Az indiai maharadzsák nem alkudnak, de ők a legnagyobb szakértői a brilliánsnak. Csak valóban szép és tökéletesen hibátlan darabokat vesznek. Európa nem ért a gyémánthoz. Szinte fáj a szivem, ha látom, hogy ragyogó szép asszonyok milyen ötödrangu darabokban jelennek meg. Európa semmihez sem ért . . . Amerikában az érték tiz százalékát kell vám cimén lefizetni. Azelőtt a vám húsz százalék volt. Rengeteg ember élt a csempészetből. Olyan nagy üzlet volt ez, hogy komoly nagy bankok fantasztikus összegeket adtak kölcsön „megbízható“ csempészeknek. A rizikó nem volt nagy, ámbár igaz, hogyha a csempészt megfogták, nemcsak az árut vették el, hanem a „megbízható csempészt“ pár évre le is csukták. Ma, amikor a vám csak tiz százalék, nem NEURALGIA FEJFÁJÁ/ HULE/ELLEN Kapható gyógyszertárakban és drogueriákban Reumában, c§úiban isiászban, zsâbâban shrofulosis- Dan vagy női betegségben szenved és nem utazható a fürdőbe ? Ebben az esetben saját otthonában alkalmazott báznai jódsós fürdő- kura, e világhírű sónak csodás gyógyító erejével meg fogja önt szabadítani fájdalmaitól. Egy báznai jódsós csomagolás 45 leibe kerül és elegendő egy fürdőre. — Egy egész kúra 12—20 fürdőből áll. — Ideges, gyenge, vérszegény személyek a fürdökura tartama alatt a szervezetük erősbitésére Dr. Oberth-féle Ferrotonicumot (egy palack 85 lei) szedjenek, ami által teljes gyógyulás érhető el. — Kapható gyógyszertárakban és drogueriákban vagy egyenesen a főképviseletnél: Korona-gyógyszertár Mediaş. érdemes már csempészni. A fegyház egyébként nemcsak Amerikában tette kockázatos üzletté a csempészést, hanem Afrikában is. Itt hétévi fegyház vár arra a kereskedőre, aki négertől nyers gyémántot vásárol. A régi holland világból egyedül a pénznemet tartotta meg a gyémántkereskedelem. Ma is holland forintban számolnak a gyémántosok. Egy hollandi forint ára a gyémántbörzén húsz belga frank. Egyebekben a holland forint csak tizenhat és fél frankot ér, de a gyémántbörzén a húsz frank az átszámítási kulcs. Mennyi gyémántot adnak el egy évben? Elgondolkodik, mielőtt a kérdésre válaszolna. Aztán igy felel: — A londoni szindikátus tavaly nyersen egymillió karátot adott el kilencmillió fontért. Valamit — nem sokat — eladott Brazilia is. Feldolgozva ez az egész mennyiség 150 millió forintot, vagyis 20 millió fontot reprezentál. A gyémántkereskedelemhez hatalmas tőke kell és bátorság a kitartáshoz. Aki nem tudja ki- bőjtölni az időről-időre bekövetkező gyé- mánt-baisst, az elvérzik. Én néha évekig nem adok el. Általiban az a helyzet, hogy amikor nyugalom van a világon, akkor a gyémántkereskedelem stagnál. Ha azonban fellegek jelennek meg a horizonton és a világ háborútól fél, akkor felmegy a gyémánt ára is. Ma nagy konjunktúra van. Az emberek nem tartiák értékállónak a pénzt és az egész világ aranyba és j brilliánsba szeretné fektetni a vagvonát. Minden mennyiség elhelyezhető. Fantasz- 1 tikus mennyiségek mennek Amerikába. Ott valóságom gyémántvsásrlási ’áz dühöng. Mindenki spekulál. Persze ez nem jelenti azt, hogy az első nyugalmat jelentő szellőre nem mennek le majd az árak, ámbár: ilyen esetben a londoni szindikátus beszüntet, az eladásokat és ezzel szabályozza a piaci árat. ... Az előkelő pöstyéni szálloda terra- szan tangót játszik a jazz. Feketére sült szép asszonyok táncolnak. Fülükben és nvakukon szikrázik a brilliáns. Landau ur felsóhajt: — Istenem, mennyi munka van ezekkel a kövekkel, amig eljutnak a parányi no: fülekbe, vagy a nyakra. Maguk nem is gondolják, hogy milyen nagy szakértelem kell ahhoz, hogy az ember megismerje a hibátlan nyerskövet. Mert: a legtöbb kőben göcs van, akárcsak a fában. Sokan ezt észre se veszik és az ilyen kő a feldolgozásnál csak részben használható fel. Van brilliáns, amelynek karátja tizenöt holland forintot ér és van olyan, amelynek karátját nem szívesen adom négyezer forintért. Ahány kő: annyi érték. Ä gyárakban és műhelyekben előbb nyersen kerekítik le a követ, aztán szétvágják, vagy szetfürészelik és csak aztán csiszolják és köszörülik. A finom árut darabszámúi fizetjük a munkásoknak, a durvábbat idő re. Elképzelhetetlenül sok niiansza van gyémántinarnak és egy jó munkás többe keres, mint a kereskedő. Vannak perszt fantasztikus nyereségek is. Két évvel ez előtt a londoni szindikátus egy 726 kará tos nyersgyémántot hetvenezer fontér adott el. Pár hónappal később a vevő száztizezer fontért adott tovább a ritk darabon. Az uj gazda tizenkét darabb vágta a gyémántot és a tizenkét darab — még mindig csiszolatlan állapotban — már kétszáztizezer fonton cserélt gazdát Most kerültek csak munkába az egyes da rabok és a legszebb példányt Anglia vette meg: akkora ez, mint egy nagyobb ga lambtojás, az ára: száztizezer font volt. A többiek még várnak a gazdájukra . . . Landau úrról közben kiderül, hogy vise ul de susi. Ö már nem beszél magyarul mert 4 éves korában került ki Belgiumba Famíliája a háború alatt Hollandiába emig ralt. Tizenkétéves korában már gyémánt tál kereskedett és tizennégyéves volt, ami kor megalapította a gyárát. Az apjának . testvére még Viseul de Suson él, mosi építtetett neki egy házat. Maga is szereti a brilliánsokat, de mindössze egyetlet gyűrű szikrázik jobb kezének kisujján. Mesteri darab . . . Elárulja, hogy a gaz dája ért a mesterségéhez . . . Jönnek az indiánok Nagy szaporodás az amerikai indiánok között. — Az uj idők vörösbőriíje NEWYORK, augusztus hó A legújabb statisztikai adatok semmi kétséget) sem hagynak, fenn az iránt, hogy az északamerikai indiánok, akikről már azt hitték általában hogy kihalnak, erősen szaporodnak. A mult század végén összesen 270 000 vörösbőrü élt az Egyesült-Államok területén, mai azonban már 338.000 a számuk. A szaporodást különféle okokkal magyarázzák, de az első és letgfontosabb tényező kétségkívül a< törzsi és faji öntudat érezhető megnövekedése. Az indiánok, akik egy emberöltő előtt tompa rezignációban voDtak és éppen csak vegetálni látszottak, megtalálták önmagukat és rájöttek arrai, hogy csak ezzel az egyetlen módszerrel képesek tovább is ellenlállni a fehér embernek. Ezen az alapon számos gyümöllcsöző együttműködés keletkezett az indiánok és az amerikai hatóságok között. Az amerikaiak igen sok iskolát építettek, amelyekbe kizárólag fiatal indiánok járnak és a tehetségesebbek szorgalmasain látogatták az amerikai egyetemeket, maga az indián nép pedig Hassam hozzászokott a higiéniához is, amely elengedhetetlen kelléke a modern elletnek. Az indiánok lassan bízni kezdtek a fehér orvosokban, ma pedig már több- ezer vörös orvos van, akik amerikai' egyetemeken tanultak és ennek az lett az eredménye, hogy azok a járványok, amelyek eddig borzalmasan inegri tki- tottiák a vörös törzsek sorait, részben Lecsökkentek, részben teljesen megszün. ték. Legnagyobb eredményt azonban kétségkívül az 'idézte elő, hogy az indiánok leszoktak az iszákosságról. A fehérekkel viselt összes háborúk nem idéz. tek élő olyan pusztítást ay indiánok soraiban, mint az alkohol, ai pálinka. Egész törzsek pusztullak el és az amerikai missziónáriusok dicséretére kell megálLapitani. hogy ők kezdték meg a haircot az iszákosság ellen és azt addig folytatták, amig maguk az indiánok is rájöttek arra, milyen veszély fenyegeti őket. A fiatal indián nemzedék, teljes absztinenciában él és ezzel példát mutat idősebb nemzedéknek is. Az indiánok, nál mai már nagy szégyen, ha valakit részegen látnak. Az amerikai kormány által létesített, úgynevezett tartalék földek elegendő helyet nyújtanak a/ rnd.á- niO'k számára. Ma már alzon kell gondolkozni. hogy vagy megnagyobbítják a re. zervációs földeket, vagy pedig utat és módot találnak arra, hogy aiz eddiginél sokkal nagyobb mértékben vonják he. az indiánokat >aiz állami és népi életbe. Ez utóbbi módszer ellen nem tapasztalható komoly ellenállás az Egyesült-Államok lakóinak részéről, mert hiszen az ameri. kaij a vörös fajt egyenjogunak tartja. El lentétben a négerekkel szemben táplált gyűlölettel, még az indiánokkal való házasság sem ütközik Amerikában akadályokba. Ellenállásra inkább az indiánok részéről kell számitainr, akik most már nagyon vigyáznak fajuk tisztc-Uigára és szinte elkülönülten élnek. Emelleit nem engeditek régi elvükből és felfogásukból, hogy Északamerika tulajdonképen az. 0 országuk. Bútorasztalosok figyelmébe! í színes bu Uj Most jelent meg 3 gyűjteményben, <•<-- mek színekben, 14 modern hálószoba, 3 modern ebédlő, 12 kombinált úri- és ÜLSZ óba, 5 modern előszoba, 10 modern konyha, 4 modern, gyermekszoba berendezés. Külön füzetben a szabásrajzok A teljes gyűjtemény ára csak 350 lej. — Kapható az ELLENZÉK könyvosztó- lyában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel s azonnal postázzuk. Pénz előzetes beküldése esetén portómentesen küldjük. 1 É
