Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)
1938-08-06 / 176. szám
Szerkesztő rég és kiadóhivatal: Cluj, Gdea Modor 4. Telefon: it—09. Nyomda: Sir. I G Dudí No. 8 Fiók kiadóhivatal cs k ö n y v o s z r á 1 y: P. Unirii 9 Telefon 11-99 1 imiuMMri n i«ri mnrniiTnirii 11 inrumiiirinr" «imn ..... . mixaessm&sa LIX ÉVFOLYAM, 17 6. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató : DR. GROSS LÁSZLÓ gcasaiigananm Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/ 3938. Trib. Cluj.) Előfzetési árak: havonta 70, r.egyedévr o Ä W M la n. a 210 féiévre 420, egész évre 840 lej. ______Jb ■■■■■BBinilUUmgMPjU 1IIWWWB» CLUJ, 1938 AUGUSZTUS 6. a ■smsssasssjaxaazcsxzaBSizzizsz:: aKHsrsttaan űs Nép Éolaíás Lord Runciman ,.a tett színhelyére“ érkezett és a: ehő é-rdembevágá hír egy gyöke- •es javaslatáról szót. Már eleve kezdett szál- longanj' most aztán már határozott arakban kering az a feltevés. hogy tarsolyában a megoldási tem> részletei közölt szerepel egye*, kisebbségi szórványok átíelépítése oda, hol ezeknek jelentékeny nemzeti tömbje él. Az elszórt kisebbségeket — nyilván csak németekre és magyarokra gondolnak — így kicserélnék a tömbbe ékelt többségi származású szigetekkel. Akikben fölmerül ilyen terv és akiknek tetszik ez az el naná olás, csak így bírják elgondolni a következetes kisebbségi jogmegoldás lehetőségét. Jói nyélbeütni a kisebbségi jogvédelmet, főleg az önkormányzat valamely nemét, még inkább az önkormányzat egészét, csak úgy lehet, ezek szerint, ha egy kisebbség egyöntetű és zárt egységben él. Jugoszláviánál* például, ha tanügyi és művelődési önkormányzatot akar adni német kisebbségének, előbb vagy a 'szlavóniai né. me leket kellene vt> vajdaságiakhoz csapnia, vagy <j vajdasági németeket áttolni a szlavóniaiak mellé, élem szabad egy pillanatig sem gondolni © görög—törk esetre, amikor egymás kisebbségeit egymásnak a területére tol. ták át, 1vagyis a csere nem 0 szülőföldről a haza másik zugába vándorokat ott, hanem a milliókat egyik országból amásikba taszít ofta át. Sok érv szcigolol az angol terv mellett. Bár a csehszlovák hivatalos közvéleményt bizonyára nem nyugtathatná meg, hogy ez a nagy kisebbségpolitikai mozdulat a nemzeti államból nem alkotna nemzetiségi államot, amit egyetlen kisebbségi politikus sem kiván. hat, mert ez lényegileg ellentétes a kisebbségi jog tiszta bölcseletével, amelyhez erkölcsi és politikai kötelességből ragaszkodunk. Ámde a pontosság és lehetőség érvein túl rossznak tetszik föl nekünk az angol elgondolás, mert Így egyetlen kisebbségi tömbök létesítése, főleg határterületen, újabb világpolitikai viszályokat idézhetne elő és a kisebbstégek emberi létét megint fölborítaná. Annyi szenvedés után kisebbségi érdek és megint az ildomos kisebbségi politika ügye. hogy ezt nem lehet és nem szabad óhajtani, még kevésbé meg. támasztani.. De embertömegeknek ilyen ide- oda tolása, mely © világháborút kővető rendezések egyik legsötétebb fejezete, mér csak azért is nemtetsző, mert a kisebbségi jogvédelem szellemének e! homály ősi! á sara vezet, már pedig kisebbségi küzdelmünk a kisebbségi jogvédelem tisztaságán léi® következetességén sarkall, a kisebbségi jogok azért léte. sültek és nemzetközi Védelmet lopott a Nép- szövetségnél, mert az uj állami határok kitűzésénél nem tudták és akarták ezeket ösz- 'szeegyeztetni az etnikai határokkal és az igy az uj él lomok ban rekeszlett kisebbségek mi- ■ott létesítették a békét előíró hatalmak a jogvédelmet. Ha a kitelepítésekről és áttelepítésekről gondolkoztak volrua már akkor, más- (kép oldották vlna meg — mert máskép keljeit volna megoldani — a kisebbségi kérdést. Nyilván: akarták, hogy bárhol, bárminő kis szigetként él a többségi tengerben a négi ha. zajút elvesztő nép, annak minden egyes embere őrizhesse meg nemzetiségét, anyanyel- vét, 'Vallását, művelődését, minden egyebét, anélkül. hogy szülőföldjét el kelljen hagy. nie. Mihelyt ilyen áttelepítési elv utat vág 'magának, akkor a szülőföld joga áldozatul esik az állan\i és világpolitikai kényelemnek. Az angol terv c szülőföld és a haza közé éles szakadékot ásna. Tudjuk, főleg a földművelő parasztság, körömszakadtáig ragaszkodik a röghöz, amelyet ö és ősei verítékükkel öntöztek. Ennek ,iaz elemnek az áttelepítése végzetes hatással járhat. Még az önkéntes repatriálások és hazaszerelő indokokból eredő telepítések is gyakorta nem sikerülnek, vagy ha sikerülnek, súlyos lelki zavarokat okoznak. Ez nem az ember jogos jelene. Kétségtelen, hogy 1szükebb, vagy tágabb ön. kormányzati jogok megadását nehezítik a szigetek és szórványok, de csak nehezítik, nem pedig meggátolják. Ha békekötéseink 'korridorokéi létesíthettek, ekkor, bármilyen Öle igéig© kisebbségi fökormáiiy- biztessái nevezte lei Dragomir Silviu dr. vek minisztert Letette az esküi a kisebbségi löhormánybiztos BUCUREŞTI, augusztus 5. A Timpul mai száma Rador=je!entés alapján köz» îi: Őfelsége II. Károly király szerdán irta alá azt a dekrétumot, mellyel Silviu Dragomir professzor, voit állaim- minisztert a kisebbségi ügyek főkormánybiztosává nevezi ki. A kinevezés tegnap jelent meg a hivatalos lapban s Silviu DragomiT professzor nyomban munkához látott a miniszterelnökség melleit szervezett kisebbségi kormánybiztosság hivatalában. A főkormány» bizíosnak miniszteri fizetése és hivatali rangfokozata van. / Silviu Dragomir professzor, főkor» mánybizíos jVIiron Cjistea pátriárka miniszterelnök kezébe tette le a hivatali esküt. Dr. Dragomir Silviu életrajza f Dr. Dragomir Siflivius, kisebbségi miniszter, .a cliuji egyetem történelmi Sínszékének professzora, fiiiatal ember, mindössze ötvenéves 1 és 1888 március 1 ó-én született a hímed o-a- J ramegyei Gurasadat községiben, ahol édesapja I körjegyző volt. A Dragomir-csialád nem hu- J nedoaraimegyei, hanem a IMnavamíceumegyei 1 Ohadia községből származik. Dragomir Silviu | nagyapja még földművelő kisgazdái volt. Elemi iskolai támdm-ár,ivóinak elvégzése után Dragomir a btaji görög katolikus líceumba iratkozott be, ahol egyike volt a legkitűnőbb tanulóknak s erre felfigyelt a sibiui gör. kel. érsekség is, aminek az volt © következménye, hogy a fiatal diákot a Gojdu-ösztöndijjal tüntették ki s az érsekség a törekvő fiatalember további tanulmányait magára vállo'Ná. Csak 6 évigívolit Dragomir B&ajooi, mert a ha- 1 todik osztály elvégzése után az újvidéki gimnáziumba iratkozott be. ahol a szerb nyelvet rövid idő álhitt annyira elisiaijátillbtta, hogy nyoüieadiik gimmjízásto korában már hibátlanul beszélte é.s hozzá kezdett 01 romániai gör. kel. egyházra vonatkozó szláv történelmi kútfői rások tanulmányozáséhoz. Tanulmányainak egy részét a cernăuţii egyetemen végezte, ahol szintén szláv egyházjogi tanul- mányokait folytatott. Cérna útiból a mo'Szk ml egyetemre iratkozott be, amelynek két évig volt hallgatója és ahol a pravoszláv egyház történelmére vonatkozó előadásokat hallgatta. Ezután a bécsi egyetemre iratkozott lie, ahol, bár papi (pályára készült, tű. náci okb vetet szerzett. 1910-ben. a sibiui gör kel. érsekség teológiai tanórává nevezték ki Irodalmi munkássága, főkép az egyháztól" télidéin terén szerzett érdemei elismeréséül az in'.jl.jmváMozás után a duji egyetem történelmi LnszUk ércek betöltésére 'hívta meg. Dragomir Silvmu a Romén Akadémia már tizenöt é've! ezelőtt tagjává (választotta. Á kiváló tudós ernyanyelvón kívül hiba liánul birja, a magyar, németi, latin, szerb, cseh, orosz és fi uncia nyelveket. Fontos kijelentések Prágában Runciman pontosan meghúzta küldetésének határát.—A világbéke függ tőle.-Amerika is beleszól a tárgyalásokba.— Eszterházy János gróf nyilatkozata nagy feltűnést keltett PR.ÁGA, augusztus 5. I Lord Runciman megkezdte munkáját, természetesen először ennek alaki részét végezte el. Csütörtökön mindenek előtt az állomáson üdvözlésére megjelent előkelőségeknél adta le névjegyét, először Prága főpolgármesterénél. Aztán rövid udvariassági 'látogatást tjeit Krofta kül- ügyminiszterelnöknél, azután Hodzsa miniszterelnöknél s végül tisztelgett Benes köztársasági elnöknél, aki viHásreggeltn vendégül látta. A délután folyamán fogadta annak az öt szudeta-német kamarai képviselőnek a látogatását, akik a német párt nevében eddig tárgyaltak Hodzsával és akiknél szintén névjegyét adta le Runciman, mert jelen voltak fogadtatásánál. Mindezek a látogatások és fogadtatások kizárólag az udvariassági szabályok határai közt maradtak és nem voltak politikai természetűek. A lényegbe vágó munkát Runciman ma, pénteken kezdi meg. Ennek részletei „a Runciman»féle külön nagykövetség“, ahogy a lord már berendezett irodáját nevezik, nem adott ki tájékoztató jelentést. Erre nincs is szükség, mert Runciman nemcsak közvetlensége miatt, de küldetése szellemében is szívesen nyilatkozik a sajtónak. Csütörtök este a brünni „Tagesbote“ cikke vált ismeretes* jogi szabályozás megbirkózhatik a szétszórtság nehézségéivel. Amíg nem erősítik meg a szállongó híreket, nem hiszünk alapos voltukban. Az angolok egyébként következetlenségbe tévednének a tervvel. A pcdesztina[ viszályt bezzeg úgy akarják megoldani. hogy három részre osztják: egy arab fejedelemségre, amelyet hozzácsapnának az a)r'ab Transjordániához, egy független zsidó á'lamsé, amely a Runcimannel és kíséretével folytatott beszélgetésről számol be. Runciman a következőket jelentette ki: „Teljes pártatlansággal igyekszem eljárni. Hen- leint személyesen ismereti londoni tartózkodása idejéből. A nemzetiségi kérdés megoldásától az egész világ békéje függ. Ami munkám módszerét illeti, egy ideig Prágában maradok, ismerkedem a kormány, a politika és főleg a kisebbségi élet fontos tényezőivel és véleményeivel, majd én és kiséretem beutazzuk a nemzetiségi vidékeket, ahol mindenkinek rendelkezé sér állunk, viszont mi a helyszínén besze rezzük a szükséges tapasztalatokat“. Ki fejtette, hogy küldetésének főcélja a kö zös nevező megtalálása a cseh állam és a kisebbségek érdekei számára. Tárgyalásairól és munkájának ered• ményéről csak Londont értesíti', senu miféle más hatalommal nincs össze• kötetesben. A beszélgetés során kitért a cseh lapok azwn indítványára, mint amely angol terv voLntat, hogy a szétszórtan élő kisebbségeket át kell telepíteni a legnagyobb tömbjük mellé. Runciman a leg• határozottabban kijelentette, hogy ez teljesen lehetetlen és épp olyan megva» lósithalatlctn mint a nemzetiségek az a ra és az angol mandátum kebelében megmaradó szigetekre, de vegyes lakossággal és a kisebbségnek kisebbségi jogvédelmet adnának, szóval mját portájukon a világért se akarják ide-oda tolni a népeket egyöntetű és zárt tömbök létesítése cél) bál. Amit Ar.glia nem akar magának, aligha óhajtja Csehsrlo- vákiának, melyet szeret és boldogítani akar, mikor a fölosztástól megóvni óhajtja^ követelése, mely szerint az önkormány« zat és más lényeges ügyekben népszavazás döntsön. Ezzel remélhetőleg a ten vábbi vitából kiemelik a nemzetiségek ide.odaibliásának a kérdését, amelyről különben lapunk vezetőoikke is szól, még a régebbi értesülések alapján. ,Szudéta»német képviselők ' ’ j Runcimannél PRÁGA, augusztus 5. Elénk Izgalmat keltett •&} nem váratlan esemény, hogy Heutei ri pórijának négy tagja: Kundt, Peters. Schi-; kedonz és Rosche, akik eddig is tárgyaltak Hódivá vall, már csütörtök délután megjelenhettek Runcimannél. A lord irodája azonban kijelentette, hogy ez csupán udvar Lets sági látogatás volt. A négy kamarai képviselőt Her. denson angol képviselő mutatta be, aki eddig minit tanulmányozó és megfigyelő jelent meg Ismétel len Prágában és most Runcimanj mellé osztották be. Ez is egy érdekes esemény, meg kell jegyeznünk, hogy Henderson Pesten is járt. Henlein mfég eddig nem látogatta meg, Runcimant és erről egyelőre hír sincs. Runciman nyilatkozata, hogy a kisebbségi békétől függ Európa békéje, rendkívül nitty hatással volt a közvéleményre. A iiapok fejtegetik, hogy a kisebbségi kérdés ügye 'nemcsak Csehszlovákiáhaa kerüli előtérbe s ot prágaii tárgya1 ásóik csali bevezetését jelentik egy nagyobb európai tevékenységnek. I Eszterházy János gr. nyilatkozata PRÁGA, augusztus 5. Az Egyesült - Álla m ok berlini nagykövete, akiinek a katonai attasé* (kíséretében, kedden reggel Prágába! vaő érkezését már jelentettük, úgy látszik nemcsak tanulmányt! folytat Washington me-gbSzásából Garr prágai USA-követ kalauzolásával, hanem bekapcsolódik 0- tárgyalásokba is, (Cikkünk foiytaiása az utoíso oidauonj .
