Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-31 / 196. szám

> Un 193 8 augusztus 31. ECLENZÉK Felvonultak a magyarországi céhek t cs Szent Isívém-nsspi körmeneten BUDAPEST, augusztus 30. A Szent Istvám-napi nagy' felvonulásiban Budapest üparo'Slsá.'ga ás impozáns módon vo- mdJt feli, mégpedig) a ilgi céhek jelvényeivel és.egyéb emlékeivel. Az érdekes korhű felvo­nulást az alábbiakban ismertetjük: . ' A menet1 élén1 az asztalosok háládnak. ma jd a hajósok, dereglyések dunai naszádosok haj óvóidat ók, fütök, gépészek, kormán yosiok, csónakmesterek viszik az árbócot, a nagy kormánykereket, a csigákat, az evező-lapátot vállukon emelők a kis dereglyét, aztán kö­vetkeznék á serfőzök, okik sároglyán hozzák ’vtéidőszenitjüik,. Szent Előlién szobrát, >amiiffTt Iputtonyából1 vizet önt az égő templomra és Szent Erzsébetet, aki sört önt a>z- agg koldus bögréjébe. Vállas, megtermett! serfözölegé- nyek viszik aj két szentet, borkő tényben ma- 'látás-, kádaisfllegéniyek és serfőzőmesférek lép­kednek a nyomukban. A bádogosok és szerelők Mária Tartózta-ko­rabeli céhládái jókat, bádogozott templommo- detlf és bádog-csőből kés z ült kettős apostoli keresztet hoznak, ivaiamint véd őszen tjük, Széfem Eligius püspök szobrát. A drogisták kémcsöveket, törőmozsaraiket, a szobafestők, fényezők aranyozott létrát, festő-csöbröt, ecsetekből tormáit keresztet visznek és ősi címerüket: ezüst pajzsban három kis kék pajzsot. Az üvegesek Mártin Terézia -korbéli céhzásizilój'Ukat viszik éls régi déhládájukat, a- sarogl vajukon remek üivegmunlkót. Ő utánuk következik a' legrégibb magyar iparos, céh, e/melyet még IV. Béla kiirály ala­pított a tatárjárás után-: «, más-zárosok és1 a velük egyesült hentesek. Egy mester Mátyás király eredeti céhlevelét viszi, a piros-fehér csikós nadrágbai, fehér zekébe öltözött legé­nyek pedig az 1696-ból való céhládát. A nyomdászok és- könyvkötők mesterségük jel­vényeit és eszközeit viszik, az „öregmester'1 ui céh ai:amykönyvét. Remekbe kérzü’t sárga és vörös csizmákat visznek a zöldkőléinyes csizmadiák, akiknek védőszentje Szélit OniB- pin és Szent Cniíipiánus. Nem maradnak el a menetiből a viiliianiyszerelők, a műszerészek, ai látszerkSzek sem, akiket a kávésok követ­nek. Egy kávésimester az 1596-ból való céh- leveliet vliszii, a saroglyán pedig védőseervtjeik: Szent Vincensius és Szent Amant tus képeit. Küllőin, látványosság a céhládájuk, amelyen, óriási vörösréz kávéfő zőkaunát látunk föl vi­rágozva. A címeres rudakat fehér és fekete fnaklkos, miagyairruhás’ és felre;kabátos pin­cérek viszik, velllaimnwt feli érsül vegtes kávillfŐzö- legónyek. Ők egyébként sakk tábláit, dominót és billliiárdgolyót is hordoznak, Nyomukban jöntorek a kárpitosok, a gombkötők, a paszo- tnányosok. az airotny. esi ezüstmüvesek, ötvö­sök. dkszíeí'ésizek, kelybeikkel, billiikomokkal. A régi pest-budai fürdős borbélyok, köpü- lyözők. érvágók és fogbuzó borbélyok mene­tiét -a, székes főváros fürdői állították ki. No gyón ötletes' volt az ai kép, aimélllyet a sarog- lyáix vittek: mennyezete« kádban ü’.ő aggas­tyán. aki; fölé két ainigy.al, miéit fördősnnas terjeslzti iki ai kezét. De elhozták védőszent- jeük: Szent Lukács és Szent 'Gergely ikíepimásá-t is. A lakatosok, puskanrüiveseik, vaisöntők, késeseik óriási kulcsokat, küllőket, kalapá­csokat, fogókat visznék, miiig a kard csiszolók félelmetes régii pa’lliocokkri! ós miaigyar kar­dokkal vonulnak föl, a páskomüresek pedig iszonytató mordályokkat, . . Nagybani bevásárló társaság keres rövidáru specialistát bevásárlónak, aki külünösen a cluji rövidáru piacon teljesen járatos. Etnikai román, német és magyar nyelvismerettel előnyben. Részletes ajánlatok csak tehetséges, első­rendű erők részéről fényképpel. „ Cseh e«söreR(Ul«r*i“ feiitfirc *«ii!(Iüp«j •‘íven sitiaflótti« 4 bridzs lett a világ legnépszerűbb «waÍI Egy matematikus kiszámította, :.WiieifflM hogy a bridzs-játék összes kom­binációját millió évek alatt lehet csak lejátszani ’amaa&fSBxama PÖSTYÉN, augusztus 30. A világhírű fürdőn most fejeződtek be a nemzetközi! bridzsversenyek Pösüyén- fürdlő bajnoki elméért. A Grand Hotel Royail baltijában az egyik legerősebb csa­pat kapitánya, aki egyúttal a matemati­ka professzora, igen érdekesen nyilatko­zott a modern bridzs játék tömegszenve. déiyéről. — A bridzsjáték mai már túlnőtt a kö­zönséges kártyajáték keretein és nemcsak hatalmas tömegek szellemi sportja lett, hanem valóságos művészetté fejlődött. Nagy viziünnepségek székhelye iesz a Constantái kikoio Constantából jelenítik: Eredeti terv szerint augusztus' ló-én kellett volna megtartani azokat a nagyszabású viziüininepségeket, me­lyeket 'öféhségé, a király elimökletével a ki­rályi regatta klub rendez. Mária, kiiiáillyiniő ha­lálával kapcsolatosan elrendelt udvari gyász miatt, ezek <31 vizriünmepségek az eredetileg kitűzött időpontban elmaradtak és amint most óntesülüimk, azokat szeptember hó 8 ián tartják meg. őfelsége II. Károly király ez időpontban Ctinmen-Sylüa és Eforia kötött fekvő ten­gerparti kastélyában tartózkodik, úgyhogy szentély es jelenlétével fogja emelni az ün­nepségek amúgy is nagyvonalú fényéi. A verseny színhelyéül a Constanta! kikötő­nek a fővómhláte és1 a 1 világítótorony móíllójai között elterülő tengeri öblöt választották, melynek -nagy mélységű, de rendkívül csen­des mozgású vize kiválóan alkalmas minden- nemi ü vizivenseny megtartására'. Az egész na­pot betöltő ünnepségek magukba ölefláfc & vizisporíiniak cisiakínem mifeiiden vállfáját. A c s ónafkkategórtiák minden fajtája, indul itt, úgyszintén a. vitorlázó Sport legkülön’bözőbb vállfája! vontuknak fel, szemet-teliket gyönyör­ködtető' nemes verseny közepette. Külön fénypontja lesz a programnak a remek 15 ezer tonnás ..Tronsylvaninia“ román óceán- járó gőzösnek felavatása. A hajó a legjobb dán hajóépítő gyárak egyikében épült, 300 millió lejbe került és pazar kiállítása a legkényesebb ízlése­ket is dlmulatbc fogja ejteni. A hajó beszentelés! ünnepsége kapcsán, sor­ral kerül ennek a remek építménynek a- oagy- közömtsleg előtt ivailó bemutatása is. E vizi- ünnepség résztvevőinek mándegyikét szak­szerű kaliauzöMs mélett végigvezetik a »cso- dahaijón“ és a gépháztól kezdve a luxuster­mék pazar során 1 keresztül mindent 'bemu­tatnak. Elste remek tűzijáték fogja befejezni a felejthetetlen ipiuogramot. Felhívjuk, olvasóink fiigyelmét arha, hogy ezt) a remek viziünnepsóget kitünően káp- csoQhastják ösisze a laipuinlliiba) hirdetett olicsó carménsyflivai egyémi pöusá'lüdüléssel, mely­nek rendkívül olcsó pausáiárai könyvosztá- lyunkiban előre iefüzetendők. A ipausláikura résztvevői előre lefoglalt kitűnő szobákban, Cairmen-Sylva legjobb sízátlilodájábacn. a Gmnd Hotel Movi'la'-baini tölthetik el pausáKidülésük ide jiff. Az ELLENZÉK panaszos-ládája Könyvesemények legjobbja: Madame Curie, a rádium hőse Eve Curie, a nagy tudósnő gyermeke e könyvével a gyermeki szeretet legszebb emlékoszlopát állította fel. ízléses vászon­kötésben 234 lejért kapható az Ellen« aték könyvosasíályátoan Cluj, Piaţa Unirii. Vidéki megrendelést után­véttel azonnal intézünk. KOLOZSVÁR, augusztus 29 Olvasóközönségünk nagy cokonszenv» vei fogadta uj rovatunkat: a0 Ellenzék panaszos-ládáját. Remélik, hogy az igy összegyűjtött panaszokra a hatóságok, is felfigyelnek és orvosolják azokat a pa­naszokat, amelyek tényleg nem igényel­nek nagyobb áldozatokat, hanem csak egy kis jóakaratok Most ismét összegyűj­töttünk néhány panaszt szerkesztősé­günk leveles-ládájából. 1. Panaszol a külváros. Érdemesnek tartjuk, hogy szószerint, leközöljük azt a tevéiét, amelyet több külvárosi olvasónk együttesen intézett hozzánk. A levél igy szól! Igen Tisztelt Szerkesztő Url Örömmel vettük tudomásul, hogy az Ellenzék a kisemberek panaszának érdekében ál­landó rovatot nyitoiit. Köszönjük, hogy figyelmüket nem kerülte el ez a renge­teg kellemétlenség, amelyben az adófize­tő polgárságnak része van. Megelége­déssel látjuk, hogy a város tanácsa sok­szor figyelembe is vesz! a panaszokat. így például a Mária királyné-utcai la­kók panaiszára valóban eltávolították on­nan a piacot és újra burkolták az utcát, amelyet valóságos virágkertek tesznek mo's! széppé. A városnak úgynevezett központijában tényleg európai képet mu­tat. Annál rosszabb állapotok uralkod­nak a külvárosokban. Egyelőre csak a mi utcánról, a Galea Marechal Foch-utca végéről beszélünk. A dohánygyáron túl már megszűnik minden városi kuli ura. Az úttest olyjan, hogy a2 -autóbuszok, amelyek eddig a Szentpéteri-templomig közlekedtek, az utóbbi időben már csak a dohánygyárig viszik utasaikat, mert még a templomig terjedő rövid ütszti­kászt sem bírják ki a kocsik. A templo­mon túl, egészen a vámig, már olyan az utea, mint akármelyik Isten háta mö­götti falu. Járda nincs és a „gyalogjáró“ két oldalán levő árkokban már két éve áll a szennyvíz, kuruttyolnak a békák és állati hulladékok terjesztenek elviselhe­tetlen bűzt Ezenkívül a betegségeket is elősegíti ez az áldatlan állapot. Két év­vel ezelőtt nagy örömünkre gránítkocká- kat! halmoztak fel) a templom környékén, hogy azzal1 az utcát kikövezzék. A váro­si tanács — úgy látszik — megirigyelte ezt tőlünk és meggondolta magát, meri a nagy költséggel oda fuvarozott gránit­kockákat a Monostorra szállíttatta, mint­ha mi, kisgazdák, nem éppen úgy fizet­nénk az adót, mint annak a környéknek lakosai. Kérjük, tegyék szóvá panaszun­kat hátha, jajszavunk eljut az illetéke­sekhez és a tehetetlen állapoton változ­tatta. fognak. Az Ellenzék alsóvárost ol­vasói. ţ 2. Bajok az autóbuszok menetrendjével. I Az autóbuszok ellen ismét panasszal! * fordultak hozzánk olvasóink. Ezúttal az autóbuszok menetrendjét kifogásolják szomorú tapalsztalaüaik állapján olvasó­ink. A bolzzánk juttatott panaszok azt ! állítják, hogy oz autóbuszok személyze­te esnténkint nem tartja be a szabályzat \ által előirt forgalmi időt. Este fédtiz Után már -alig akad autóbusz. Egyik olvasónk például', valakivel féítiz előtt átszálló, je­gyet váltott a Monostoron a\ II. Károly király-utra. Féltiz elmullt tiz perccel, mi­kor a Plata Uniriiire érkezett. Pontosan 20 percet várt a megállónál arra az autóbuszra, amelyre át keltett volna szállania. Az autóbusz azonban nem jött. Tiz óra után egy perccel robogott be a 1L Károly király-utra haladó autó­busz. Ennek személyzete viszont nem volt hajlandó elvinni az utast, azon a cí­men, hogy a menetidő már lejárt. Érde­kes, hogy ugyanezzel ai levéhel egyidő- ben ooyan panaszokat 'Is kaptunk, me­lyekből kiderül, hogy esténként miért nem érkeznek meg pontosan a végállo­máshoz az autóbuszok. Egyes olvasóink fölháborodva teszik szóvá, hogy este fél- tiz óra után az autóbusz minden megál­lónál hosszú percekig vesztegel, a sofő­rök ugyanis az utolsó járatoknál kii akar­ják huzni az induló állomástól a végál- ! lomásig az időt, hogy egy uílat megtaka- I ritha'ssanak. Éppen elég drágák az autó­buszok. Ezért az autóbusztársaságnak I legelemibb kötelessége, hogy a közönség érdekeit fegalább a menetrend pontos betartásával védje meg. 3. Azok a huncut házmesterek! Kicsi dolog, de bosszantja az embert -- írja egyik olvasónk, — hogy a-kolozsvá­ri házmesterek legtöbb helyen vem tart­ják be a városi tanács rendeletét a kapu­zárásról. A rendelet világosan kimondja, hogy nyáron íí óráig nyílva tariandók a tárházakban a kapui (Ez az intézke­dés természetszerűleg csak azokra a há­zakra vonatkozik, ahoi nem adnak kul- csi'-t a Lakóknak.) Azok ai huncut ház- ta' sterek azonban nem akarnak ludo- 01 ást venni erről a rendeletről és már * sfr 10 órakor bezárjak a kapukat. Mi­mén nyár idején, a lakok nagyrésze este 11 óra előtt nem igen nvegv Iia/a. igy a házmestereknek ez a kis szabálytalanság igen tekintélyes mellékjövedelmet jelent. A legtöbb lakó restell] -panaszkodni! és igy sok bérházban egész nyáron át már ! 10 órakor zárnak. Olvasóink arra kérnek ! minket, hogv ezt a helyzetet hozzuk az i illetékesek tudomására. Ha ugyanis szí I goru szabályrendelettel büntetnék meg j az intézkedés megszegőit, ugv bizonyosan i nem akadnának olyan házmesterek, kik 1 már 11 óra előtt bezárják a kaput. A bridzsnek is vannak sztárjai, prima­donnái és professzionistái, elmélete pedig sokscúzkötetes könyvtárt tesz ki. Nem túlzás tehát az1! állítaná, hogy a bridzsjáték mai formájában háttélbe szorítja a sakkot és egy*egy nemzet­közi verseny eredményeit ezer és ezer ember lesi izgatotton. — A kívülállók, akik nem játszanak, aligha tudják megérteni, hogy vannak emberek, akik éveken kresztül napi 6—8 órát töltenek a bridzisa'sztálnál és a laiku­sok bizony sokszor az unalom vádjával illetik a bridzsjátékot. A vád alapnélküli, merít nincs, a világon még egy játék, mely­nek annyi változata vohnQ, mint éppen a bridzsnek. — Kiszámítottam — folytatja profesz* szórunk érdekes mondanivalóját — egy üres órámban a játék összes változatai­nak számát. A matematikai forrna a kö­vetkező: 52!----- x 4 13 ! A két végösszeget en­nek a komplikált számítási műveletnek 153,531,239.484,828.924.105,897,553,280,000. Tehát körülbelül 150 quintillio, de akkor mar elengedtünk 3 és fél quintilliot a ke- rekség kedvéért. Ez a fantasztikus 33 je­gyű szám foglalja magában a bridzs va­lamennyi kártyaelosztási lehetőségeit. Nézzük csak, mit jelentene ai gyakorlat­ban ennek a majdnem kifejezhetetlenü! rengeteg elosztásnak tényleges demon­strációja: — Tegyük fel, hogy a- egész emberi­ség semmi; mást nem csinálna, mint bridzsezne. Éveken át a nap minden órá­jában a földön élő kétmilliárd ember, tehát csecsemők, gyermekek, aggastyá­nok, eszkimók, zulukafferek, hottento- ták és mindenki, aki él és mozog, csak bridzsezne. A katonák a. kaszárnyákban, a diplomaták Genfben, munkások, pol­gárok képviselők és a koncentrációs tá­borok Lakói valamennyien a bridzsasztal- nál ülnének. Az eredmény 500 millió komplett parti. Egy-egy játék 5 percig tart. Mi. vei egy évben 252 ezer perc van, egy esztendőben pontosan 100 ezer játékot lehetne lebonyolítani egy asztolnál. Az egész emberiség tehát 50 billió partit játszhatna évente. A bridzs összes le­hetőségeinek meg játszása tehát 2 mil­liárd embernek is 3 trillió évébe ke- rülne. De mivel az emberiség csupán kétszázad része — körülbelül 10 millió — bridzse- zl'k és ezek is legfeljebb nap egyötöd re. szén ál játszanak, ezt a 3 trillió évet még ezerrel kellene megszoroznunk, hogy a hridzseiösztások lehetőségének a „reális“ számát megkapjuk-. Ez a matematikai játék is mutatja, hogy mennybe változatos a bridzs és miért tud napról-nspra újabb hi veket szerezni magának. Népszerű arcismeret: Misiden az arcunkra van írva... Irta: Dr. Müller Vilmos. „Minden embernek a lelke az arcára van írva“ ez a bölcs sokratesi mondás ennek a szellemes fizionómiai műnek a mottója. A 203 képpel illusztrált kitűnő könyv a magyar könyvnap egyik legnagyobb si­kere. Könyvnapi ára rövid ideig 99-—- le: az Ellenzék könyvosztályá­ban Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre után­véttel is azonnal szállitjuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents