Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-30 / 195. szám

mm

Szerkesztő rég és kiadóhivatal: Cluj,

C«Jci Moţilor 4. Telefon: 11—09. Nyomd«:

Str. I G Duó* No. 8 Fiókkiadó hívse®! és konyvosztály: P. Unirii 9. Telefon n 99 \ ma ni'iiii na» mn»»"»i "in miiiij«tw—iiii<—ln111' » n ..... in mi tmmmnzza^s.

ILIX ÉVFOLYAM, 195. SZÁM.

ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS {F«§elős szerkesztő és ígazgaíé*

DR. GROIS LÁSZLÓ

■BMSUttUtBI

■BHBKBKaesgBiaaHBBHBa

Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R, T*, Töí'vényrzéki Ljsbrornozisi szám: 59. (Dos. 38á/ 1938. Trib. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 7b' negyedévre 2JO félévre 420, egész évre 840 töj.

y.-"KÖ2B®8D3ES: 5BW»aeEí^l^3f ^:^líVS^r<,=:i' aHBaBBBHBKSB»

CLUJ, 1938 AUGUSZTUS 3 0.

xsBBommik

Dragomir Silviu kisebbségi főkormánybiztos nyilatkozott az Ellenzéknek. Még a héten elindul a munka a kisebbségi főkormánvbiztosságon

KOLOZSVÁR, augusztus 29Vasárnap Kolozsvárra érkezett dr. Dragomir Silviu kisebbségi főkormánybiztcs. A kisebbségi ügyek legfőbb vezetője szombaton részeveit Goga Octavian csúcsai végtisztességén és a vasárnapot családja körében, otthon töltötte. Dragomir Silviu dr. tegnap fogadta Mikó-utca 40. szám alatti lakásán az Ellenzék munkatársát.

E hét folyamán kezdődik a munka

Reggel to óra: Dragomir Silv.u dr. egyetemi professzor, ai Román 'rudcrn- nyos Akadémia tagja s a kisebbségi ügyek országos főkormány biztosa ül velem szemben a férfi-szalonban. Itt indul az interjú. A főkormánybiztos szerényen elhárít minden kérdési, nyilatkozatot.

— Annyit talán mégis megírhatok, hogy a kisebbségek hivatott képviselői kihallgatáson voltak Bucurestiben a fő- kormánybiztosságon? — kérdezem.

— Ez igaz — hangzik a rövid válasz, aztán pillanatnyi csönd következik.

— És az eredmény?

— Néhány hét óta a kisebbségi főkor- mány biztosság megszervezésének ügyével voltam elfoglalva — mondja a főkor- rnánybiztos barátságosan. — Azt hiszem, még e hét folyamán befejezem a munkát és hozzálátunk az ügyek elintézéséhez a főkormánvbiztosságon.

— Lesz ügy bőségesen — vetem kökbe.

— Számos sérelmet közöltek, több panaszt kaptam, a romániai kisebbségeknek úgyszólván összes képviselői voltak nálam. Az összes társadalmi rétegek képviselői — hangsúlyozza.

— Bizonyára széleskörű tájékozást nyújtottak.

— Ismerem a főkérdések kemípexumát. Első teendőm, hogy elintézzem a sürgősebb természetű ügyeket, a többit tanulmányozni fogom. Remélem, hogy erről rövidesen bővebb felvilágosítást adhatok.

„Szép munkalehetőség ...“

A néhány hét előtt megjelent kisebbségi szabályzatra terelődik a szó. Rámutatok a főkormánybiztosnak adott rendkívül fontos megbízásra: „felügyel a törvényhozási és közigazgatási intézkedéseknek a kisebbségekkel szemben történő pontos, egységes és méltányos alkalmazására“, emellett a kisebbségek életével kapcsolatos különböző kérdéseket tanul- , mányozza és illetékes helyen előterjesztéseket tesz a szükségesnek tartott indokolással. A közhivatalok kikérik véleményét, a minisztériumok pedig kötelező fel- 1 világc-sitást, statisztikát adnak, egyébként .állandó összeköttetést tart fenn a minisz- ' tériumokkaP.

— Valóban szép munkaalkalom áll előttem s a megvalósitás lehetősége is adva van — jegyzi meg sugárzó arccal. — S hiszem, hogy rövid időn belül mcJunknan lesz megoldani a legsürgősebb problémákat. Mindehhez szükséges olyan légkör teremtése, mely lehetővé íeszi nekünk az együttműködést. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt a kisebbségi sajtóhoz fordulok azzal a kéréssel, hogy támogassanak.

Őfelsége nagylelkűsége a kisebbségek irányában

Eddig magyar nyelven folyt a beszélgetés, a főkormánybiztos most román nyelven őfelsége II. Károly király áldásos, gyümölcsöző munkásságáról szól:

— Őfelsége nagyleiipüsége, nyílt áuult meg az ország összes kisebbségeivel szerrí....................mii lllinillllMJIlMWIMULMMIIIMJil

ben, akiket lelkileg is meg akar nyerni az állam alapjainak megerősítésére. Ez a munka, mely uj lendülettel a végleges megerősítéshez ért, bizalmat kell keltsen a kormány komoly célkitűzéseivel szemben. A kormány minden tagja és magam is jóindulattal vagyok eltelve a kisebbségekkel szemben és reméljük, hogy a kisebbségek életét irányitó összes illetékes tényezőktől támogatásit! kapunk.

Történelmi dátum Silviu Dragomir dr. kisebbségi főkor- -mánybiztos erős elhatározással, nagy munkabírással kezd hozzá kényes és nehéz munkájához. Megbízatása szerint a kormány minden tagját be kell vonnia a kisebbségek érdekében indítandó munkába, ami nagy felkészültséget kíván és eh* bői fakadó bátor fellépést parancsol. Nem véletlen, hogy Silviu Dragomir profesz- szort nevezték ki az uj, magas méltóságba.

Silviu Dragomir dr. a kisebbségi helyzet alapos ismerője, aki több tanulmányt, könyvet, rengeteg cikket irt a kisebbségi kérdésről. Emlékezetes munkája az, melyJ ben angol nyelven választ adott Szász Zsombor budapesti könyvére.

— Kissé erős volt a tónus állapítom

meg halkan. <

— Olyan, mint a Szász tónusa — válaszol mosolyogva. — Amilyen az Adjon- isten, olyan a Fogadjisten . . .

Aztán előveszi „La Transylvania Reumámé Et Ses Minoritás Etniques“ cimü francianyelvü könyvét. Négy évvel el'bb adták ki, az erdélyi kisebbségek történelmi és statisztikai adatait foglalja magában. 1

Beírja nevét: Silviu Dragmir és a dátumot: 27. VIII. 938. és a jó professzor, szivével emlékül nekem adja.

Történelmi dátum. A romániai kisebbségi főkormánybiztos első sajtónyilatkozatának dátuma.

Dr. Kövess István.

Hohenlohe herceg kastélyában találkozóit az angol államférfi és a szudéta-németvezér. *- Döntő stádiumba jutott a csehszlovák nemzetiségi

válság. — A hét folyamán újabb tárgyalásra várnak Runciman és Heniein között

A külpolitikai események előterébe megint a csehszlovákiai nemzetiiisl-lgiii hé-dés jutott, ■mely ezen a héten afllighvatnem döntő stádiumába kerül.

Runciman lord tegnap találkozott Heniein- naf akivel hosszabb tárgyalást folytai ott s a tárgyalás után Heniein kijelentette, hogy valószínűleg még a hét folyamán újra megbeszélése lesz az angol ‘államférfival. Lord RuxrolimíiTi' w találkozás élőit Londonból visszaérkezett tiilkénától1, Ashton Gwsftlkintól iniimden bizonnyal részletes i'elviiiliágosá'tást köpött arról; az «VMásfpotoitróÍ, melyet az angol ko.unfány a csehszlovák kérdéssel szemben pántokén tartott utolsó nüniteztentamácsáín elfogtak. Ennek az óüIáiSiponffcnGlk iküllpolitnikui votauilkozásKiift pedig Sir Jolán, Simon angol pénzügyminiszter fejtette (ki» választól előtt szombatom Hárított ’beszédében. Sim John, Simon kijöltenibeseiibeo leszögezte, hogy Anglia, a cseh szlovák (kérd ésiben továbbra is váltó- zaitüantuli ázott? az állásponton ói®, mélyet ChiSimberlaiin fejtett ‘ki emlékezetes március 24-fliki beszédében. Run óimén lord — mondta, Sir John, Simon' — nem miiinit az angol kormány képviselője tartózkodik Prágában n. nem döntőbíró, hatnemi (közvetítő és barlát. Közvetítői .munkásságát, melyben minden igazság- és békeszenető ember képviselője, az eglász viliág jókívánságai kisérik abban a tudatban. hogy mÜHyeü '-sok füigg az ő sikerétől]. Ezért kötelességüirJk nemosiaik nekünk, hanem minuJen más népnek is, hogy semmit se tegyünk, mi a ikieTégitő megoldást oiksdá- lyozEá. Szilárd meggyőződésünk — fejezte he kijelentéseit Sir John Sönori — hogy megfelelő széniemmel, türelemmel és jóiinldu- lattaí létrejöhet a békés elintézés, amely ösisz- Ihaingba hozaa 01 jogos érdekeket) és követeléseket . . . Meg. vagyok győződve, hogy az ösz- «zes érdekéitek jóeikaraitiáviail fenn kell álílaniia a tehetőségnek, hogy mntndeci) törvényes érdeket kielégítő megoldáshoz jussunk. Nem szükséges hangsúlyozmiom emmak fontosságát, hogy békés megoldást kell tatójlhi, mi védi a mai világban ellem álíaipáithatjuk meg:, hogy hová jut a, háború által előidiézett helyzet.

Sir John Simon beszédét nagy érdeklődéssel váttátk Európa Söüilpioliitnikai klöizponitijai- baím. Az tamigoil külpolitika beavatottjai a beszédet 'ahhoz a beszédhez haionliitjók, melyet 1911-ben, az algadiri válság idején Lloyd George, minit az Asquith -kormány péixzügy- minisztere tartott. Ez a beszéd ás a nemzetközi' politikának egy különösen veszedelmes piMiafriöítábian hangzott élt. miután Asquith mi- ntszterelnök, Grey kütügymiinis ztor és Lloyd George közösen, álapiitották meg ai ká- jelemt'éselk szövegét. Hogy nem a miniszterei, nők és nem a külüjgjjm'miiis'ziter teszi a szóban? forgó kijelentéseket, annak az angol kor- mány elgondoliásíálbum ugyanúgy, mn/rJt 1911- ben, ibizotejyánai motet is megvan a magái je- Itenitősége. Sir John Simon lényegileg nem mondott ujott csak aláhúzta Chamberlain előbbi beszédét', cemely Anglia isimért magatartásához vezetett a csehszlovák-kérdéssel kapcsolatban kiélezett májusi válságban. Ennek mecífeleiő a fogadtatás' is, amelyben Sir John Simon) besizédét Európai küiüönböző kü!- politiikaii központjaiiban .Tlkszesitik.

Angijában hangoztatják, hogy a beszéd kifelé az angol éberség változatlan jennállását akarja éreztetni, befelé pedig az ország köaoéleméngét akarta felvilágosítani a 1 válságról és őrzőkről a veszélyekről, melyeknek ebben a pillanatban a világ kj vart téve. 1

Fnainciaországbinn isszánitén egyhangú megellá- gedésisel' ifogadják* az angol idmcsDálri kajrcfâl- 2ár kijelentéseit. A ,.Figaro“ szerint, ha Cseh. Szlovákia eilen háborús támladás indulnáaklco? az 1925 október 16-lki megegyezés aOiapj'án ETanc'aoriszág feltétlenlül teljesiten é köteíességét é ebben az etsieibear, a do’0ok: •maii álfája szerint az összeütközésből Anglia1 sem mhradna ki. Sir Jo-hn Simon kijelentései a> fn lanoia lap szentit lényegileg ezt jelen- tették.

NUmet részről ezzel el'lenitétben meglehetős elégő'ellenséget keltett Sir John Simon beszéde. .4 német sajtó nem titkolja mély csalódásét az angol kormányférfi kijelentéseivel szemben. A kormányhoz közelálló ,/Deutsche Allgemeine Zeitung“ szerint Sic. John Simon nemcsak megerősítette Ghiam- berlaio.' március 24. kijelentéseit; hrnem (o- rvább ment ezeknél. Németország azt remélte,, hogy tiínigol részről kellő ímegért'úst fognak, taousiitani a szudéíui-követ^iésekkel s-zemben.' Mindebből' — árja a ‘lap — semmi sem lett éS' Csehszlovákiát ma az „angol ágyuk és az- angol arany11 tártja fenn. A küdugymküsz. teniiumboz közeláliHó „Jtemburger FremdCr.r bdiatt“ szintén azon er voiiejuésniyie«- von; hogy. Sir John Simon nemcsak (feszögezte Cham- beriai.n miároirus 24-én» hangozttcteLí. fiddáqpont-' ját. hanem bizonyos té!ü.íütét2xm merevebbé- is tette ezt. A német MvaithÜicsi táviratá ügynökség pediig mtgáf®öp.i'tjá, hogy Sir John'; Sómon kiijcleaJtiásei nem HOntalmaznak semmi-: félte fágv'elmeztetóst azon csehs'/Jostik kérők szórnám, melyek ai helyzet síufyosbodsísúhoz • hozaájóruiMialk, hanem clltenkezőlfegl, szdaite buzdítják azokat. Ilyen körüdimények között meglepő dolognak ,'ehet tekánfteni, hogy a.s angol pénzügymiiini’szter 'itíóg Anglia mérséklő befolyásáról ibűsizléfüt. Erre — mondja a hir- íigj'í ölcs'cg — a szud éta-néme lek 'felé semmi esetire sincs szükség, minthogy a szudteták edcjiig is nagy fegyelemről tetrek bizonyságot és> kerülitek minden összetűzést.

(Föl utat ás a nyolcadik olddlonji

Hémei részről élesei feirárlják «sz aiffag©! pénzügyminiszter kijelentéseit

Őfelségének a kisebbségekkel szembeni nagylelkűségét hangoztatta a iokmmânyhizios