Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-28 / 194. szám

1938 augusztus 28. ELLENZÉK ton A TAN.cQLO LONDON A „Lambeth Walk" az egyik külvárosból indult „sétatánc" meghódította a világ­várost. — Ezt táncolják a Buckingham Palaceban és az eszperantó kongresszuson LONDON, augusztus 28. } Londonban, a parkok városában, a i háziengetetgjekbe szőrűit milliónyi ember életében e nyári évadban aiz eddiginél nagyobb gondot forditanaik a szabad le­vegőn való mozgásra, egészség ápolására és a testi erő fejlesztés éré. Az angol fővárosban például napról- napra sűrűbben hangzik a jekszó: — Menjünk a Finsburry-pairikbu, vagy WlMedion Commomra „Daimbeth-W al­kot“ táncolni. Mindenekelőtt tisztába kell jönnünk a „Laimbeíth-Walk“ lényegével és különösképpen a Laimbeth néven 1 ne­vezett külváros fogalmával. Londonnak ez a negyede a Themze déli partján tek- szik, tehát az art goi fővárosnak abban a résziében, ahová az idegen látogató csak ritkán téved. London, a kultur- centrum, a gaizdag és mondén London, nem terjed túl a várost átszelő folyó észa­ki partjain. De van még egy másik Lon­don is: tősgyökeres lakosság, a benszii- lött hagy tömegek, a kopott és kedélyte- len házerdőkbe befésricelődött kispolgá­rok és munkások városai a déli London, amelynek központja Lambeth. Lambeth sajátos nyelve és lelke A dicső múltban a lambetIveknek és szomszédaiknak játszott társulatával egy William Shakespeare nevű színész. Nekik irta tragédiáit és komédiáit. Lambeth őslakóinak képzeletvilága fejlesztette ki az an\go[ drámát és az angol „misic­hall“-t egyaránt. Ennek a londoni vidék­nek sajátos lelkülete és sajátos nyelve­zete vain: a „cockney“-óélek és a „cock- ney“-sizójárás — mindakettő kissé évibe- , tetlen a többi angol előtt. A kenyérért való nehéz küzdelem, az összezsufoltság, az élelmességet és gyorsaságot megköve­telő nagyvárosi ellet nemzedékeken ke­resztül gyúrta, alakította a „cockney“ t, amiig olyan 'lett, amilyen és amilyen ma­radni fog. Nyers, de nem rossz sz.ivii. Tele iróniával önmagával és a világgal szemben. Erkölcseiben szabald, de azért nem erkölcstelen. Me/gyejtó az érzel mes­ségeti, igyekszik fölényes lenni, de valló­jában hajlamos a szentimen tál izmusnál. Érdeklődési körét bölcs filozófiával sza­bályozza. A világból csak az érdekli, amiJhez, közvetlen köze van. Szándékosan egyoldalhi, nehogy túlzott vágyak és cé. lök kibillentsék lelki egyensúlyából. Ezekből a lelki mo'.liivumokból indult i ki a „Lambeth-Walk“: a lambethi-séi'a, j amely egy csapásra meghódította az an­gol főváros közönségét. Ezt ai lambéthtl sétát Lupino Lane, egy nevezetes londoni szinészcsalád tagja ritte színpadra egy sajátos cookney-revü keretében. A „Me and my Giri“ cimü cselekmény Lambethben játszódik le. Ennek kérőiében sor kerül a fiatal sze- neíllmies pár táncos sétájával a déli; kerü­let főutcájában. A fiú és lány oockney- módra karéi egymásba. Sétájuk a min­dennapos csetepaté, boldog kibékülés, enyelgés s végül az életöröm ujjongó ki­törésének szimfóniája. A táncnak egyik sajátsága, hogy a rit­must egv-egy kiáltás fokozza, a durcás, majd jókedvű, semmitmondó, de min­den!) kifejező ,.01“ szócskái, mely a cock, ney-nyelvezet ködös eredetű titkai közé tartozik. A Lambeth-Walk óriási színpadi sikere | hamarosan magára vonta a tánctanárok j figyelmét. Ezt >a kissé groteszk, de rend­kívül bájos és egyszerűségében is válto­zatos táncot báílképessé tették. A ringa­tózó, sétálószerü Lépés, a dudolás, a terd- csapkodásig lendülő érzelemkitörés azon­ban megmaradt és ez egészen uj hangú- ka tol áraszt ,a báltermekben. Különösen alkalmas ez ai sétaszerü vidám tánc — melyeit bonyolultan ható leírása ellenére mindenki pár óra alatt megtanulhat — a szabadtéri mulatságokra. A „sétatánc“ a Buckingham Palaceban A nagyvilági London csak ideig óráig állt ellent a külvárosokból járványszerü- en terjedő Lambeth-Walk-nak, amig azután egy csapásra behódolt egészen. Ma a Lambeth-Walk nemcsak szalon­képes, hanem udvarképes is lett. Még a Buckingham Palaceban is be­mutatlak. Azután, amikor ai Dorchester ; szálloda előkelő bálján a kenti herceg j és Marina heroegasszony i(s beszegődtek a diadalmas tánc tanulékony követői közé, már semmi sem áll útjába annak, hogy iá legelőkelőbb társaság is szivvel-lélekkel odaadja magát a Lambeth-Walk élveze. tének. AngOiia leg,konzervatívabb mulat sága a cowesli1 jachtból, ahová nehezebb bej nini, mint egy udvari bálra. itt is felcsendültek Lupino Lane „sétatáncá­nak“ behízelgő melódiái. Érdekes, hagy a nemrég lefolgt ox­fordi eszperantó kongresszusnak legna­gyobb eseménye volt az eszperantóra is lefordított L<l,mbeth-Walk éneklése. A 'tánc népszerűségét tehát még növeli a dal diadala. Művészkörök véleménye szerint a „Tipperary“ óla nem volt hasonló sikerű sláger Angliában. Lambeth kerülőt lakossága, természe­tesen, hálás Lupiiino Lanenek a mér hetet, len propagandáért. A „cockney“-k óriási ünneplésben részesítették a „Me and my Girl‘ szerzőjét és szereplőit, akik diadal­menetben vonultak végig Lambelh fő­utcáján. A háziak tetején száztagú zene­karok játszották a világhódító nótát és 'as forgalom elől elzárt utcákon belátha­tatlan flömeg táncolta a Lambeth-Walk-ot, Qirnely a kunyhóktól a palotákig meghó­dította ai táncos ifjúságot. Morzsák IrtaI BETHLEN MARGIT — Kati ! ! ! Nem megmondtam, hogy azonnal hozza be a postát, amint meg­jön? Mit áll és bámészkodik a levegőbe? Azt hiszi, hogy lopom a pénzt, amit el­sején kap? Azt a törlőt pedig akassza le a sparhert oldaláról, mert ha nemrég, a ma­ga béréből vonom le. Hát most tudja. A Nagysága hangja a szokottnál is ri- koltóbb volt egy árnyalattal, ami azt je­lentette, hogy a Nagyságos ur tegnap este a szokottnál szintén egy árnyalattal ké­sőbben jött haza a kávéházból, mint ren­desen. Ennélfogva hosszantartó viták előzték meg a házaspár lefekvését, ami előnytelenül befolyásolta őnagysága más­nap reggeli hangulatát. Kati összerezzent és sietve átadta a ke­zében tartott újságot. — Levél nincs? — kérdezte a szigorúan mérges hang. — Nincs, kézit csókolom — mondta Kati alázatosan. — Mert a múltkor is csak harmadnap adta be a levelezőlapot. Rajta volt a bé­lyegző. Azért kérdem — harsogta a Nagy­sága és vádló pillantást vetett a lányra. Az lesütötte a szemét: — Nem hozott a postás, kézit csóko­lom — felelte még alázatosabban. A Nagysága gyorsan körülnézett, hogy min tölthetné ki bosszúságát, de mivel hirtc- lenében semmi kivetni valót sem talált a konyha köztisztasági állapotában, sarkon fordult és az ajtót vésztjóslóan becsapva, visszament szobájába. Kati nagyot lélek- zett. Ezt jól megúszta. Igaz, hogy semmi bűn sem terhelte lelkiimeretét, de ahány- szór szemtől-szembe állott asszonyával, mindig úgy érezte, hogy most, most rög­tön kiderül valami rettentő dolog és őt szégyenszemre elcsapják. Az pedig bor­zasztó lenne. Olyan rettenetes, hogy nem maradna számára más választás, mint lú­got inni vagy beleugrani a folyóba. Ezért tűr el inkább minden igazságtalan szidást, piszkolódást, ezért nem szól, amiko:' a Nagysága elsején minden ok nélkül levon a fizetéséből, hol egy csorba pohár, hol egy megrepedt tányér, hol egy lyukas törlő miatt, amelyről azt állitja, hogv ő égette ki, pedig Isten látja lelkét, hogy akkor történt, amikor őt a boltba küldte és saját maga matatott a konyhán; ezért engedi, hogy agyondolgoztassák, két cse­léd munkáját végeztessék el vele, azért, csak azért, hogy itt maradhasson, a Cse- lemáté-utca tizenötödik házának harma­dik emeletén, ahol minden reggel tiz óra­kor pontosan beállít Barna János a pos- tásátáskával és egy, két, néha három percig is elbeszélget vele. Kati kiszed a köténye zsebéből egy kékboritéku levelet és szeretettel végigsi- mit rajta. Milyen jó, hogy eldugta, még mielőtt a Nagysága bejött. így legalább magánál tarthatja holnap reggelig, amed­dig János újra eljön és másikat hoz. Mert valamit mindig hoz, ha mást nem, leg­alább az újságot. Ilyenkor annak a cim- szalagát veszi le és tartja zsebében más­napig. Hogy valami tőle, valami, amihez a keze hozzáért, mindig nála legyen. Azt nem jól tette, hogy három napig nem adta oda a levelezőlapot. Gondolhatta volna, hogy észreveszi a Nagysága, hogy régebben bélyegezték le, de minap kér napig újság sem jött, egyszer tévedésből, másnap meg azért nem, mert hétfő volt; hát mit tehetett volna? Halasztotta, ha­lasztotta, igy telt el az. idő. Amikor János még szerette, akkor in­kább megvolt enélkül. De most . . . most már csak ez van meg, hogy biztosan tud­ja, hogy mindennap láthatja. Amikor el­megy, elkezdi számolni- az órákat. Ebédig még négy, aztán uzsonnáig három, vacso­ráig megint négy, elalvásig kettő, azután reggel, mire főikéi, már csak újra négy és mire kinéz a konyha üvegablakán, ott is áll és azt mondja: — Adj* Isten, Kati. Eleinte, néha öt percig is benn maradt a konyhán. Ezt most már sohasem teszi. Azt mondja, amikor egyszer-másszor fé­lénken marasztalja, hogy sok a dolga, igv is alig győzi. Szegény, bizony nehéz sor azt a temérdek emeletet nap-nap után megmászni. És amikor végre hazaér, Kedvezményes gyógyírt Bndepeetsn HIVATALOS P Lukács-fürdőbe! Gellért-fürdőbe ! Margit-szigetre! Svábhegyi Szanatóriumit Az IBUSZ által kibocsátott szelvényes ( jegyfligeteik alapján alább rendkívül mérsé- j kelt áru gyógykurák vehetők igénybe: 2 heti időtartamra 8.530 lej. mely összegben következők fpgllialUa.'tiniak benn. 50 százalékos vaisu'tú kedvezmény magyar ha­tár—Budapest és vissza, vagy tovább bár­mely magyar határállomásira, komplett pan­zió (leikás és napi háromszori étkezés, elő- iráls- esetén diétás, koszt is) választás szerint a Lukácsi-fürdőben, vagy a Palatínus margóit, szigeti szállóban, főorvosi vizsgálat, 2 heti orvosi felügyelet, gyógyfürdők 2 hétre, két autókor járat, összes, borravalók és adók. — Ugyanez kísérők számára, orvosi felügyelet és gyógyfürdők nélkül csak 6.950 lej. Háromheti időtartamra 12.600 lej, mely összegben a fent rósrietezebt el.lenszol- gállaításotk foglaltatnak bent 3 hétre. Ugyan­ez kísérő számára, orvosi felügyelet és gyógyfürdők nélkül 10.300 lej. Ugyanezen ellenszolgáltatások a Gellért Nagyszállóban, vagy Svábhegyi Szanatóriumban 2 hét 12 ezer 350 lej, kisérő számára 8.300 lej. 3 hét 17.985 lej, kisérő számára 11.950 lej. Indulni lehet bármikor! Az összeg lefize­tése ellenében ai kedvezményei jegy füze tét arzonnel kiszolgáltatja az ELLENZÉK könyv- osztálya Cluj, Pieta Urnirii. Vidékre utánvét­tel ás azonnal küldjük, részletes fel világosa- t ásókkal válaszbólyeg ellenében azonnal Szolgál.link. nincs senki, aki főzne, meg mosna reá; Mert az asszony beteges, nem birja a vá­rost, otthon ül a gyerekkel a szüleinél a falun. Kati nagyot sóhajt. Hát persze, itt nincs mit tenni. Ha van már felesége, hát van. Mit tegyen szegény? Csak mondta volna meg előbb, akkor, amikor még nem fájt volna olyan nagyon. De csak akkor szólt, amikor már vagy három hónapja minden héten fent járt nála vacsora után, amikor a Nagyságáék moziban voltak. Akkor szólt, amikor kezdett ritkábban jönni és ő megkérdezte, miért? Akkor mondta, hogy házas ember és hogy árt a tekintélyének, ha meglátja, hogy tulgyak- ran jár ide. Megszólják érte, azt mondta. Majdnem sóbálvánnyá vált, amikor meg- halottá azt a szót, hogy házas. Úgy érez­te, hogy kifut a vér az ereiből és csak állt és nézett és nem szólt egy szót sem. János pedig felállott és azt mondta: — Hát azért. És azóta nem is jött fel többet hozzá és vasárnap sem megy vele moziba. Csak mással. Látta, amikor egyszer a kislány­nyal volt. Piroskalapos nővel ült és fog­ták egymás kezét. Másnap megkérdezte tőle, hogy ki volt. Azt felelte, hogy isme­rőse és különben is mit bánja? Ma ez, hol­nap az, valaki csak kell, ha már a fele­sége soha sincs otthon. — Téged meg úgysem vehetlek el, hát mit hozzalak hírbe — mondta még végül. Kati megtölti a vedret vízzel, belemart­ja a suroló-rongyot és térdreereszkedve súrolni kezdi a konyha földjét. Nem sze­reti János. Már szinte sohasem csókolja meg. Csak néha, amikor vendégség után összegyűjti számára a poharakban maradt bort és attul jókedve lesz. De legalább láthatja mindennap és beszélhet vele és megvarrhatja kabátján a gombot, ha na­gyon lóg és egyszer, majd a nyáron k - mennek együtt a Városligetbe ás felülnek a körhintára meg minden egyébre, meg­ígérte. A pénz már meg is van rá, úgy gyűjtötte össze fillérenként. Morzsák, % szerelem apró morzsái, de mégis valami. Kati felvidulva elkezd dúdolni: — „Szeretnék szántani . . .“ —B—— ...... '» Horváth Imre: Versek EGY PERC — RIADTAN FEL­ESZMÉLEK Álmodva járok nappal és álmatlanul éjjel játszom szörnyű szavakkal s vivődöm semmiséggel. Megölelem a rosszat... Megriadok a jótól... Örömök ostoroznak — s a bánat lopva csókol. Aki keres, nem lel meg I Kik félnek: rámtalálnak. S kifosztanak a percek: kis kincsei a mának. S e szomorú világba olyan riadtan nézek, mint, aki zsolozsmázva szennyes korcsmába tévedt. AETERNITAS Most kél a hold. Megreszkeiek és mély rímekbe róva gyűjtöm, amit ellengetett huszonnégy hosszú óra. Tündöklő, tarka mozaik a tintafóUtos asztal. Verseket hintek rá grafit sötétségii szavakkal. Borzongat a sok hült papír, nőnek a bús írások... — Hány hajszállal mélyült a sir, mit öntudatlan ások?! A sziámi fogorvosok BANGKOK, augusztus hó. Gordon Sinclair, Cannibd Quest cimü mü­vében a. következő érdekességeket közli: Bangkok városában, Sziámbán egyes utcá­kon csakis fogorvosok laknak. Az ablakok­ban mindenféle szín re festet} fogak láthatók, mellettük pedig üvegedényekben az eltávo­lítóit, nagyrészt) teljesen egészséges fehér foglak vannak közszemlére téve Sziámbáin a fehér fog nem divatos, azokat kihúzatják és színes fogakkal! helyettesi'.:k a bennszülötteik. Némely fogoivos művészi munkált is készít, sziiiv vagy más oltoku r :seke; faiag a fogakba és azokat szius anyaggal tölti ki.

Next

/
Thumbnails
Contents