Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)
1938-08-26 / 192. szám
1938 aug us zi us 2 6. ELLENZÉK ANGOLOK A hotel-haliban műiden nap knüggesz- ii a gondos rendezői kéz az angol társasutazók programját. „Cook‘s great Central Europe Tour"' ez a gépírásos szöveg cinre. Gook nagy középeurópai, 'túrája. S aSiálda az aznapra beosztott, látnivalók; múzeumok, parkok, képtárak, közép illetek mindennapról pontosan. Az ötven angol, akik ai csillogó képtárak, középületek minden nap pontossággal bonyolítják le a Cook-í'éle nagy középeurópai túrát, itt élnek, pihennek, táplálkoznak, howdoyoudoznJalk és komoly kötelességtucLássiaJ] nézik Budapestet, a „Cook's great“ stih. egyik programpontját. ők a szállló idegentóTlgalmi büszkeségei s idegekre menő ékességei. Bocsánat — mondja ai pincér az étteremben — ez az a szítai az angoloké, a következő két asztal is az angoloké és amihez hozzáér a? ember, az miind véletlenül az angoloké. A kávéházban is akár- hö*vá ülök le, jön egy angol) és mosolyog, via pont oda akar leülni ő is, mintha más sséken, más asztalnál hidegebb és keserűbb lenne a tea és Ízetlenebb a haman- dejggs. A száltó nagy idegenforgalomra van berendezkedve, személyzetének minden tagja beszél angolul, de legtöbben tényleg angolul beszélnek s nem azon a furcsa nyelven, ahogy Pesten tanult pesti angol tanárok tanítanak ziamatos pesti kiejtéssel. Nem, itt a személyzet 90 százaléka valóságos globetrotter,' aki a szál;« iodlaii és pincérszakónál a félvilágon át gyakorolta és uigv ismeri a különböző nemzetiségű vendég testi és lelki szükségleteit, mint a sajátjáét. A tapasztalat és emberismeret nagymestere elmet és rangot lehelne adományozni ezeknek a hotel-embereknek, akik angolok, svédek, németek, franciák, olaszok körül mozognak otthonosan s lesik a szemrebbenésüket. De a Szent István-napok idegenforgalmának színes és változatos vendégseregében most ez az ötven ember érdekel leginkább. Nem mert angolok, mert égy világbirodalom polgárai, a hatalmas Bnttish Empire alattvalói. Hanem, mert ők az igazi, a valódi, a született utazók, akiknek életszükséglet a tapasztalat, a vi. tág megismerése, a dolgok- személyes meglátása. S akik nemcsak protektorátusaik és gyarmataik területén vannak otthon, hanem mindenütt a világon. A világ egyik legrégibb hajósnépének fölénye és biztonsága ez, — ahogy például) ezek a társasutazó Mr. Smiíihek és Mrs. Brownok berendezkednek Budapesten. Megkövetelik, hogy minden otthoni szokásuknak, kényelmüknek és szeszélyüknek pontos mását nyújtsák nekik Central Európában „Bjudápeszten“ — de ugyanígy Simlában, a Himaláján, vagy Fidji- szigetén. Angolságuk varázsa ez, vagy a fontjaiké, -via>gy mindkettőé — nehéz meghatározni. Nézem őket. Milyen otthon vannak ebben a számukra teljesen idegen város, ban. Dehát ők mindenütt otthon vannak. Majdnem mindegyik kispolgár családban van egy fiiu Kanadában, egy másik Indiában, egy leány Amerikában férjnél s egy matróz bolyongva a vitáig tengerein. Az ő számukra nincs csoda, nincs élmény, nincs nagy meglepetés, ők meg sem érthetnék semmiképpen azt a fiatal- asszonyt, akivel Oradeától Szolnokig utaztam s aki ezalatt a rövid ut alatt átélte a Nagy Élmény minden izgalmát és érdekességét s aki ötször ils elmondta, hagy őt Szolnokon Mariska! várja, aki sógornője, akii még nem is ismer és aki tízszer ils megkérdezte a kalauztól, hogy mienniyire van még Szolnok, hogy „ne-kelljen annyit izgulni“. Igen, aiz, angolok számára olyan távoli, idegen és különös falj lehet ez a Mariska sógornője, mint nekünk egv tibeti láma. Az ő életükhöz éppen úgy hozzátartozik az utazás, mint a golf. a lunch, iái spontmeccsek s az üzleti. Kicsit szienvtelenül csinálják; mint mindent, aiz igaz;, érdeklődés, lelkesség hiányával — de pontosain, szakszerűen, okosain, szervezetten, semmit ki nem felejtve. Elnézem őket. Ahogy ebédéinek, vacsoráznak, felülnek az aiutócarra, gyülekeznek a halban, Times-t olvasnak, emléktárgyakat vásárolnak és beszélgetnek. Negyven nő s tiz férfi csak. A férfiak elentéktelenek, szürkék, legtönb .szemüveges, uuottarcu, fáradtnak látszó. A nőkön sincs semmi vonzó: általábon nyugodt viselkedésükön kívül rendkívül kis. polgáriak. Ha egy Angliában soha nem járt ember ezt az 50 angolt venné alapul, Cook-nak ezt az 50 társasubazó angolját, megállapítaná, hogy az angolok inkább csúnyák, mint szépek, rendkívül furcsán öltözködnek, fütyülnek a divalra és senkiivel és semmivel nem törődnek. Eí sem hinném, ha nekem mondanák: van itt egy angol hölgy, aki a tarkóján, egyik fülétől a másikig színes struccioTálakat visel, amelyek a válláíg csüngenek le. Nem este, hanem nappali, szürke utcai ruhához, a nap minden szakában. Ez a frizura-disze. Mindenki látott szájjal mered rá s azt tippeli, hogy a hölgy férje sitrucc bo/lU-k ere sk e dő s a hölgy élő reklám. De ez csak kitalálás. És van egy másik hölgy, szép, kövér Brunhilda- tipus, mindig égszínkékben és világos- rózsaszínben pompázó, százkilós, göd- röcskés karú és arcú, csicsergő és gügyögő kétméteres óriáshölgy, akit Halló Daisy-vei üdvözölnek a) többiek, s aki ffloknis, arany szőke frizurát hord. mint Módi a Három a kislány-ban, mint 18 éves lányok Schuber;; korában, vállrahulló csavart, édes és szemérmes lokni- kalt. És van két barátnő: a>z egyik lilacsi- kos zsákszerű, bokáig érő ruhában, magas konttyai és csiptetős szemüveggel. A másik hasonló misszión ári usnő ioalett- ben, miaigasszáru, Hapossarku, fekete fii- zőscipőben. Ez,ék ketten a hotel-hallban népművészeti tárgyakat áruló nyugalmazott ■ gimnáziumi tanárnő és i.sk ólai gaz ga- tónő rémei. Mindent kézbevesznek, alkusznál^ elmennek, visszajönnek tapogatnak, nézegetnek, tárgyalnak és soha semmit sem vesznek. Idős angol missek kairrikallűréit tehetne lerajzolni róluk. És végül van itt egy asszony: az összes vendégek, a főpincér, a ho teli gazgató, a menedzser, a liftesboy, atz egész üzem szerelmi tárgya. Ötvenéves lehet. Ezüst a haja. Mindig fekete ruhában jár,:_a finomság és elegáncia eszményképé. Éia-' talos, de usgy, hogy nem akar fiatalnak látszani. A legelegánsabb és legszebb asz- sziony a szállodában. Ahogy kis fekete kalapján hátraveti a fátylait, ahogy a MIT HASZNÁL A SZÉPEN TERÍTETT ASZTAL... ha a legyek zavartalanul sétálnak a tányérokon és evőeszközökön. Azáltal, hogy mindenhol mászkálnak milliárdnyi baktériumot hordoznak magukkal és lerakj ók az asztalra a fertőzés csiráit, oly láthatár lanul, mint a veszély, mely az Ön és asztaltársai egészségét fenyegeti. Irtsa a le gyeket 'FLYTOX-alU kesztyűjét lehúzza,, ahogy valakire rámosolyog és azt mondja: köszönöm; az maga a nagyvilág: Páris, a Bond Street, a Broadway. Imádnivaüó asszony, a soha meg nem öregedő nő diiiadialmas, hóditó típusa: diszkréten festett, nagyon ápolt, ruganyos, friss, egészséges, kisporlolt, úri, elegáns. A faj, a rassz diadala, ö is angol Budapest, augusztus hó Marton Lili. Vesszőfutást járattak a cluji csavargókkal és sátoros cigányokkal Hatósági fürdetés és mosdatds a városi kórházban. — Humoros jelenetek a kényszer-tisztálkodás alkalmával KOLOZSVÁR, augusztus 25. Különös látványban volt része ‘azoknak, akiket hétfőn a városi kórház felé vitt az ütjük. Csendőrök és rendőrök sorfala közölt egv sereg lobogóhaju sátor oscigányf, szuinbós-, fogatlan cigáinyaLSSzon yobu.1, maszalos pm 'dé kát és hazáiban cra'Vasr.gókaít terelgettek be a kórház udvarára;, hogy végrehajtsák rajtuk az úgynevezett féregtelemiitésii és fertőt len illési műveletet. Az egésiziségügyi razzia során, tegnap a kom ha jnali órákban a III. és IV. kerületi rendőrség őrszemei, csendőrökkel megerősítve, felpörgették a cigánynegyed legei ha nyagoÚribb •viskóit, utcára parancsolták annak lakóit, a doliogházhől kivezényelték az utóbbi napokban elfogott csavargókat és' azt anhárom sátoros oigánykaravánt, amelynek lakói már napok óba a város szélén tanyáztak. MEGKEZDŐDIK A „TISZTOGATÁS“ Amerre ez a küJ'öniös menet elvonuülfi, sárás- tól-riVástól volt hangos iaiz utca. A benszülött cigányok ás a csavargók őriig könnyén beletörődtek abba, hogy meg kell mosdaná, de már a lobogóhaju sátorosoigányok nem 'tudták elviselni ezt a sorscsapást. A diádók jajgattak, fliz asszonyok síival'kodtak és) átkozód- tak, ai kis pufrdék pedig úgy bőgtek, mintha akasztani vinnék őket. — No, nekünk is jól kezdődik a hét! — mondotta a karavánt vezető cigány vajda, ép per wgy, mint az elődje, akit a múlt században, hétfőn vittek akasztani. Nem. csodái, hiszen íj sátorasicigányok úgy ragaszkodnak hosszú hajukhoz, mint az életűkhez s volt már eset arra is, hogy ai kopaszba ju sátoroseigány „szégyene feletti bánataiban“ felakasztotta magáit. Ügy kellett vinni a cigányokat ei járvany- kórháztoa, mint a;z állatokat ?j vágóhídira. Volt közöttük olyan;, aki már átesett az ilyen .féreg teleid tő műveletem Az lümképeket festett tál saiinialk, mert, amikor a járváinykórház kapuján átléptek, úgy reszkettek. min+ a nyár- * faLavél s arcukról, csüngött e, verejték. . — Tekintetes fioiivos' túr — dimánikodiák a mii vehet végrebaj'tá'iá-t ellenőrző főorvosinak. — Nem iia/boO>kunk, r.em gj-ilkol'tunk, csak most kegyelmezzenek meg. ítnkább vegyenek a törnie cíbe, semhogy csúffá tegyenek bennünket. H'a< most elengednek, meg a megyébe sem tesszük be soha ai lábúinkat1 — igy fobábzkodtak Farao késő ivadékai’, deltát nem (volt kegyelem. S mikor látták, hogy a kőszívű főorvos nem lágyul meg, a féregte- lecnlibést Végző egészségügyi ügynököket akarták megvesztegetni, A széles’ ibőirtiüsizőkből ékakenüítek elz ezüst Mjbigombok, amelyektől a siáiboroe cigány csak a legritkább esetekben szokott megválni, mert az a vagyon és ’hatalom jelképe s diszkréten. bele akarták csúsztatni az ügynökök zsebébe, cslalkbogy megmenekül jenek az egyiptomi hétcsapálsisaíl egyértelmű bajnyiráistól. Az egyik különöské- pen gatvailölér és délcegtartásu cigány legény, «kinek csigákba csaivtairt tás gyöngyökbe font hosszú sörénye volt, büszkén kiáltott a sor elejére s tüszőjéből elővéve egy ropogós ezerle jest, ■azt lobogtatta a főorvos előtt, abban a biztos meggyőződésben, hogy „érvelésének“ nem miarad el a hatása. De meg is járta. Ő volt az első, akinek fején végigszialTladt a baj vágó olló s nimig hos'S'zu haj-tincsei porbahulHotíek, úgy ordított mintha tiizes'Vastsiflt!/ 'égették volna. Mikor aztán véget Cl-ft az inkvizíció, fejéhez kapott, kiét- ségbeesetter,' végigslmogatta kopasz fejét, utálna pedig1 a földre vetette magát- ös úgy vo- noglott a fájdafflomtólt, minthe) epileptikus "o- hamatii lettek volmai. Közben pedig az egész cigán,ykariaván' bőgött, káromkodott s úgy kéteégibe voltak esve, mötnlbha vaibmennyien már a sirailömbázbaln lénnénlek. Cigány asszonyok — egymás között A férfiakkal még csak ment valahogy a dolog, de már & cigány némberekkel alig lehetett boldogulni. Kurfcasizáru pipájukat redves fogafik közé szorítva csakúgy ontották a káromkodásokat, köpködtek maguk köTÜl, átkozták a doktorokat s egyik másik úgy rohant a körüláffló csendőrökre és- rendőrökre, mint egy-egy funiei. A cigányasszooiyok hajfürt jelit csak végigtapogatták az egészségügyi ügynökök. A legtöbbnek avaeos vollt a! sok zsírtól: a haja. és nem ,isi volt ..lakó“ bennük. Egy öreg asszony eizomban, ugylátszik malgy barátságban élt a/ parazitákkal, mert úgy teile volt velük a feje, hogy csak-úgy emelgették fejkendőjét. Ennek aztán kopaszra nyírták a fejét. A többi asszonyok pedig, akik elkerülték ezt a műveletet, mikor meglátták a ko- paszrainyirt fejű öregasszonyt, elkezdtek ká.r- ö: vetődve hahotázmi. Az öregasszony 1 erre. nekik,ment s a rendőri kövöndön belül parázs verekedés keletkezett a kopaszranyirt öregasszony és a ,,hajas“ cigánya ék között. Úgy összegabalyodtak egymással, bogy a rendőrök alig tudták szétválasztani őket. Amig az egészségügyi ügynökök omdolálták őket, eddig a f'ertőtJteniitő kazánokban forró gőzben fertőtlenítették 'ruhái kát s c'sak azután vehették meigukirai, m/iutén előbb szappanos -szódás vízzel1 jól ledörzsiölték magukat. Epilógus A dőli órákig tő irt ott ez a féreg telenitő művelet. Akkor aztán itsimét csoportokba! terelték őket s kites Kiékelték a jáinválnykórház kapuin. A csavargók, akiknek már évek óta nem volt abbéin az örömben részük, hogy meleg vízben megfürödhessenek, a művelet Után' száinite újjászülettek, iái ,'benllakó“ cigányok ágálva lépték á't a küszöböt, csak airc- síz'inük változott meg kissé, fekete bőrük halványabb Jetit, mert a szenny réteg hiátnyzott rólük. A sátoros cigányok azonban meggüir- miyedve, tesibeni lélekben kifáradva hagyták el keservük színhelyét. Mikor pár liéjp/ésre eltávolodtak, visszafordultak s felemelt ököllel átkokat szórlak a kórház felé, de aztán ekramodtak, mért féltek, hogy mégegyszer megfürdetik őket. Ezt pedig miár nem tudták voltra elviselni. Bizonyos, hogy ezek 01 sáto- fl’o's cigányok a jövőben még a város' környékét is el’ fogják kerülni, mert ilyen ..csúfság“ még1 sehol sem esett meg velük. A duji nyilvánossági joggal bíró refor. mátvs leángfőgimháziumban a. beiratások augusztus 25-én kezdődnek. A javító vizsgák szeptember 2. és 3-án lesznek, az V. osztályos felvételi vizsga szeptember 5. és 6.án, az I. osztályosok felvételi vizsgája szeptember 7-én, a különbözeti vizsga minden osztály számára szeptember 7-én lesz. Minden vizsga reggel 8 órakor kezdődik. Az évet ünnepélyesen szeptember 8-án délelőtt 11 órakor nyit- juk meg. A rendes tanitás 9-én reggel 8 órakor kezdődik. Bármilyen kérdésben készségesen áll a szülők rendelkezésére az intézet igazgatósága.
