Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)
1938-08-21 / 188. szám
i ( E L 1. E NZ ÉK 193 8 uujuhzíu* 21. 6 „Az olimpiai játékokat is megmérgezte a politikai propaganda“ — állítják az angolok Korunk méltatlan az olimpiai gondolatra. — Nagy lelkesedéssel készülnek a finnek az 1940-es olimpiászra LONDON, augusztus hó. \ minapi döntés, mely a két irányban is háborús gondba bonyolódóit Ji'pón visszalépése után Frnuoirszágbun jelölte ki az 1940. évi oHümpiász térést, különös örömet keltett Londonban, ahol már tér/ ideje féltő szemmel nézték, hogy az olimpicii eszme mint kallódik el egyre inkább a politika s propaganda riki'n <lisz- letei között. A feltétlen semleges és békés Finnországot London teljes inéi lékben níkal inns inaik tant ja arra, hogy az öt világrész ifjúságának békés seregszemléjét megrendezze. A döntés mindenesetre nehéz, feladat elé áléit ja a finneket, hiszen két én alatt kell etivégezniök az olimpiász előkészítését, amire a szokásos négy esztendő rs éppen csak hogy elég. A finnek azonban vállalják a feladatot s erőfeszítéseik, amelyeket miniden irányból osztatlan rokonszenv is támogat, bizonyára legyőzik majd a nehézségeket. Az olimpiász már rég nem az, aminek lennie kellene Amikor 1894-ben a párisi Sorbontieon Pierre de Coubertin báró elnöklete alatt először ült össze az olümpiászok nemzetközi bizottsága, C. Her vérit) angol és V. M. S'-óane ami éri kai megbízott állásfog- 1 alása volt a döntő tényező a többi nemzet határozatlanságával és ellenérve- léseivél szemben. Az angolok voltak, akik lelkes támogatásukkal diadalra segítették a klasszikus versenyek franci« kezdeményezésre indult feltámasztásának gondolatát. És most az angolok azok, akik már évek ó'tla egyre inkább vallják a meggyőződést, hogy az olirn- piász már rég nem az. aminek lennie kellene, az eredetű olimpiai eszme negyvenkét év alatt elhadványodött s a megálmodót! ideális vadlóság helyén legfeljebb csak ideális szemfényvesztés maradt. A keret fontosabb lett, mint a tartalom. Ezért fogadják most atz angolok fokozott rokonérzéssel a döntést meiy a finneket bízta meg a versenyek megrendezésével, a finneket, akik már eleve kijelentették, hogy az 1940-es olimpiászt egyszerű klasszikus keretbe helyezik és eltekintenek a tetszetős, hatásos mellékünnepektől, amelyek már többé-kevésbé veszéíyeztették a verseny eredeti jellegét. Az első modern olimpiászok Az 1896-ban, az olimpiai játékok klasszikus földjén, Görögországban meg’ rendezett első modern olimpiász megfelelő tapasztaltatok hijján minden jószándék ellenére sem tudott azzá fenni, aminek rendező.! remélték. Négy év után Paris kő vétkezett, de hiányos előkészítő munka, hibás rendezés és az érdeklődés hiánya árnyat vetett erre a versenyre is. 1904=ben. St.-Louisban szintén kétes értékű volt: !» harmadik olimpiász. Az első „igazi“ olimpiás/t Londonban rendezték meg 1908-ban és ebtől kezdve, egész a háború kitöréséig, az angol sportéltet szelleme hatotta át a modern o'im- piilaij játékokat. Az 1912-es stockholmi oll'limpiász már világesemény volt s az olimpiászok ragyogó jövőjének kétségbe - vonh-altatlan Ígérete. Aztán a világháború következett, mely felitta az olimpiai játtkokhoz fűzött reményeket. Az 1916. évi olimpiász. melynek Berlinben kellett volnai lefolynia, természetesen elmaradt. Nyolc évi szünet irtán, 1920=ban Antwerpenben került sor újra a Világversenyre, a háború azonban még mindig éreztette hatását s az eredmény tökéletlen volt. Négy esztendő múlva ismét Parison volt a sor. a teljes nemzetközi jelleget azonban ekkor is nélkülözte a verseny. Aztán ismét a fellendülés ideje következett. 1928 ban Amszterdamban, négy év múltán Los Angelesben, majd 1936-ban Berlinben minden jel felfokozta -a. reményt, hogy az igaz.; olimpiai gondolat ismét meghódítja ai világod. „Gladiátor-rendszer“ Az angolok azonban úgy érezték, hogy a világháború sodra magával ragadtat az olimpiai játékok tiszta sportszerű szellemét, politikai jelentőség kezdett mind nagyobb teret nyerni a küzdelmekben, már nem a Coubertin által megálmodott szeplőttfen sportszerű becsvágy hatotta át a versenyek résztvevőit, hanem az egyes nemzetek a sporton keresztül politikai fölényükül igyekeztek érvényre jUlltutnj más államokkal szemben. Angol megítélés szerint az olimpiai játékokba egyre inkább befolgt a politikai propaganda mérge. E/ a helyzet aztán, a mindenáron való győzelem szem előtt tartásával!. a bajnokok „tenyésztését“ eredményezte, a „gladiátor“-rendszert, ahogyan Angliában nevezték. Gyakorlótáborok létesültek, ahol a/ amatőr jelleg rovására, állalmi támogatás melleit képezték ki a bajnokokat). A sport az angolok szemében a munkaidő utáni órák rendszeres testgyalkorlata, teli ált első sorban egészséges szórakozás. A gyakorlótáborukban kiképzett) bajnokok számára azonban a sportteljesítmény már életcél lett, hivatás, az állammal szembeni kötelesség. Angiira idegenül nézte ezt a fejlődést. A sport szabadsága és eredeti jellege itt még úrin) beţie a maradt, a) hivatásos sportember és ay. amatőr sportoló között még megmaradt a szigorú határ, mely az állami gyámkodás következtében más országokban elhomályosodott. Ez ma- gvarázzia, hogy az angolok, akik a szabadtéri sportokat a világnak ajándékozták. lassanként háttérbe szorultak a nagy I nemzetközi versenyeken. Coubertin álma Az 1936. évi berlini olimpiász mesteri rendez ésé vei, te 11 vével, gazdagsá gú v al, nagyszerű eredményeivel vallóban csúcspontot jelentett, felülmúlhatatlan sikert, az angolokban azonban keserű iz maradt Utána, úgy érezték, hogy a sport eltávolodott az. angol elgondolástól és a politikai propaganda eszközévé lett. Az angol lapokban azóta ujra meg újra cikkek jelennek meg, amelyek felteszik a kérdést: van-e még célja az olimpia- szoknak, megfelelnek-é a játékok a régi ideálnak. Pierre de Coubertin báró céljainak, melyek a sport áldásait az egész világra ki akarták terjeszteni, a sport népszerűsitése révén s az emberiség nemes és lovagi®s ösztöneit akarták fejleszteni s végül a legkülönbözőbb fajok és nemzetek összetoborzásával a nemzetek közötti béke, barátság és egyetértés elmélyítésére törekedték. „Hadd küldjük evezőseinket, úszóinkat, futóinkat idegen országokba. Ez a jövő igazű „szabadkereskedelme.“ Ha megvalósul, a béke szent ügye uj és erős szövetségesre talál“ — mondja annakidején Coubertin báró. Az eOső célt. az angolok szerint, elérték: a sport meghódította a világot. Mné lötit azonban a nemes lovagiasság gondolata, mikor faji elfogultság szenvedélye füti az egymás ellen küzdő bajnokokat? Érvényesülhet -e a barátság és testvériség gondolata, amikor a világ az állandó háború állapotába züllött? A japánok és kínaiak harcára, ai spanyol polgárháborúra emlékeztetnek, majd felteszik a kérdést: elképzelhetők-e Cseh- ! Szlovákia válogatott csapatában a szu- I detu-németek? Kényes kérdések és meg- ! v álaszol h a taitU an ok. Angliában már hajlamosak a keserű megállapításra, hogy korunk méltatlanná lett az olimpiai gondolatra. Idézik: „Az olimpiász oknak a népek nevelésében ugyanaz! a szerepet kell betölteniük, mint egykor Görögországban. A tökéletlen emberiség mindenkor megkísérelte, hogy az olimpiai bajnokot hivatásos gladiátorrá alacsony itsá. Ez a két dolog azonban összeegyeztethetetlen.“ Coubertin báró szavai ezek. S az angolok most úgy találják, hogy a világ egyrésze a .. gj a <M1 or “-rendszer melleit döntött. De a finnekben bíznak, azt remélik. hogy az „elgyszerü klasszikus ke- : reiben“ a tiszta olimpiai gondolat fel- ■ éledhet még. kFiiiüp-szigetfek népe felkészül a földrengésekre MANILA, augusztus hó. Manilának számolni* kell egv uj, pusztító földrengés lehetőségével s ezért úgy kell építkezni, hogy ez elemi csapás esetén a legkisebb kárt szenvedje cmebeleletben és anyagiakban — mondotta Edward R. Hyde, a filippino egyetem mérnöki fakultásának igaz. gat ója. Hydc egyik tagja annak az öttagú bizottságnak, amelyet Manuel Quezon, ai Fiiiltop- szigefek kormányzója' kinevezett, hogy tanulmányozzák a földrengést legjobban! elviselő házaik építésének módozatait. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy a Fölöp-szigetek földrajzi fekvésüknél fogva beleesnek a földrengéséi öv. be s évszázadok óta rengeteget szenvedtek ei földrengésektől. 1600 óta a Fülöp-szigeteken 64 földrengés volt. Olyan kisebb föld rengőI seket, amelyeket csak a tudományos eszkö- I zök jeleztek s qi lak>sság meg sem érzett, nem is említenek föl ebben a. statisztikában. Ilyenek eze-számre. fordultak elő ebben a földrajzi övben, ahol a föld mintha örökké moHajlana, nyugtalankodna. A Fülöp-sziigetek löd éne lében a legnagyobb földrengés az 1645-iki volt. Ez a St. Andrews (Szent András-napi) fölret gás 600 embert ölt meg s háromezret sebesntetj meg egyedül Masni Iáiban. Egv szakember beszámolója szer-ót egész falvakat . tüntetett el“ a pusztító földrengés s ezrdk 'e tehető az eltűntek száma. Házcsoportok egyszerűen eltűntek egy-egy megnyílt földhasadltklbain,, (folyók és tavak ki öntödék s elleptek egész kerületeket. vfaniila régi városrészében sok olyan' ház vám, amely — Hyde professzor BUDAPESTEI« AZ István Király Szállodában (VI. Podmaniczky-u. 8) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát. Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telefon 202-43,294-24 KHASANA A/apbazna az érdekes, u| színárnyalata u Khasana szájruzs- nak és arcpirosítónak szerencsésen harmonizál az őn barna nyári arcával I Napsütötte orca állandóan ápolt és friss teszt Ajkát a nap hevétől megvédi, idő viz és csókálló a KHASANA napbarna. szerint — még kevésbé ludna ellenállni egy újabb földrengésnek, mint az újabb épületek. A bizottság egy olyan kódot állít össze, amely — ha megszavaznák --- öítven íven belül uj házzaj helyePtesitíoe minden olyan épü’eteb, amely nem „eainth-quake-proof“, eizaz nem tudna ellenállni a nagyobb földrengéseknek. A helyzet hosszas tanuImányozása után Hyde professzor arra a következtetésre jutott,, hogy több mint ötben százalékkal csökkenthe‘0 a földrengéssel járó veszedelem. ha megfelelő épi'kezésse1 előkésziikiek rá. Ugyanis — mondja a szakértő — rendszerint az teszi tömegka teszt óf ává s valóságos 11-ik csapássá a földrengést, hogy váratlan veszedelemként. meglepetésként sújt le a lakosságra1. Ha egv ember szabad térségem van. amikor földrengés tő’ ki, 90 szá zalékmál s több a valószínűsége annak, hogy kisebb horzsolásokkal. baj nélkül menekül meg a veszélyből. A tönu-gkatasztrófákat az idézi elő, bog}- a he.-enyészet, épületek, valamint a gyenge házak fpu pír vaukként omlanak össze, maguk alá temetve ű bennük lakókat. Ha nines hálzomlás, kisebb a pánik — mondja, i professzor — j te nincs pánik, mód van a menekvésre, igaz. fennáll a veszély, hogy hirtelen meghasad <t född. ám — mint a Fülöp-szigetek eddigi földrengéseiről készitetí adatok mutatják — ez amánydlag kis veszély. Gyakran ugyanis lakatlan helyeken szakad fel 01 föld. Mindettől eltekintve, ha a házak úgy vannak építve, hogy építésükkor — a mi kódunk sze-iat — figyelembe veszik a földrengés lehetőségét s megfelelő magasságú házakaj egymástól kiszámított távolságra emelnek, úgy egészen bizonyos, hogy a következő földrengés, jöjjön az bármikor is. amányilag igen kevés ember- és anyagi áldozattal jár majd. A nagyobb .földrengések statisztikáját kézzelfogható módon mutatja a manilai kated- rál&s falán elhelyezett tábla: ..e második tem- plomunkat, amely kőből épül. 1584-ben. lerombolta cz 1600-as földrengés. Az 1614-ben emelt harmadikat lerombol te az 1645-ikí s az 1654-ben emelt negyedik kőtemplomot lerombolta az 1663-iki nagy földrengés“ — áll a kőtábla egyik részén. Manilla utolsó földrengése 1937 erű gusztus 30-án volt. Ez csak pár háze-t rombolt le a belvárosban, ám a vidéken nagyobb károkat okozott. Hegia^ábák egy mongo! császár kastélyát TOKIO Egy angol tudom'nívós expedíció, melyet e londoni egyetem küldött ki Foki égtől északra, a Csangtu-kerületbesn egy7 elfelejtett,, régi mongol várost ásott ki A városromok közepetáján megtalálták a tizenharmadik században oly hires Fubki kán mesekastélyát ís. A Jdafetély kiásott részei hihetetlen pompáról és kényelemről beszélnek. Egyébként erről a pompáról, amely7 Fubla kán korát oly híressé tette, a történe'em is megemlékezik. A további ásatási munkálatok folyamatban. vannak.
