Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-17 / 184. szám

m n 'lit 3.6 au y us xius 1 7. C iw j ţ ^ ^ J1 mrnăiim. ,,î«aiH»a )T X2 X2 ud Összeomlott a második magyarországi Kenyeres-Kauffmann vád Tolnay Andor bebizonyitotta, hogy ellenségei három­szorosan is hamisan vádolták. — Különös harc a pécsi színigazgatói állásért. — Cluji szereplője is van a nép­szerű bonviván tisztázásának CLUJ, augusztus 16. „Ezt igazán nem hi'.Mük volna Tolnay Bandiról!“ — mon­dották városunk szinhá*bajárón*, nnwkor budapesti híradás aLapján a transzilvá- niai sajtót is bejántta a bír, hogy Tolnay Andor, színhazunk egykori kedvenc, bcmvivánja lett a második magyarországi Kény eres-Kauf maim. KomoUy budapesti} lapok adták ludtul a szenzációt, amely nem kevesebbet állított Tojniayról, mint azt', hogy hamis iratok alapján pályázta meg a pécsi színházat. hí yi task ere sz tesnek adta kO magát és igy megnyerte az egyetemi fiatalság rokon- szénvét, holott tulajdonképpen zsidó származásit. X város közvéleményét Fodor Oszkár, az eddigi zsidó szárma­zású. szinégazgatu. ellen hangolta, akinek párthívei aztán beigazoltak Tolnay An- aor'zsidó származását. Országrészünkben érthető feltűnést keltettek a Tolnay Andor „leleplezésé­ről“ szólió újságcikkek. A mi közönsé­günk nagyon szerette a délceg bonvivant, aki nemcsak kivételesen szép férfi, ha­nem elsőrendű színész is és igy méltán rászolgált a népszerűségre. Lett légyen akar~szanszkri't származású, nem lehe­tett elvitatni tőle, hogy az Isten is a színpadra teremtette. A botrány azonban felkavarodott személye körül és nálunk sym kímélte. Egyik ardeali lap ebből az alkalomból le is pocskondiázta a sárga földig. Azt irta róla, hogy lőcsjába van és csak ponyvaregényeket olvasó varró­lányok szivét, tudta meghódítani. Szegény Töi’iiay Bandi talán sohasem mert volna többé színpadra lépni, ha* elolvassa, hogy mit űrt róla a haragra lobbant ora­dea i Cato! Azt azonban nem tagadhatta le a bon- vivanból avanzsált színigazgató itteni i égj óbb akarója sem, hogy Tolna y Ban­diból szenzáció lett. Az „eset“ megfelelt az idők szellemének. Mégis csak pikáns dolog, hogy valaki, aki fajtisztasággal hozakodik elő, tulajdonképpen zsidó származású. Ha valóban ágaz az ellen- felek állítása, Tolnay Andor akkor er­kölcsi halott lett volna úgy a nyilaske- resztes. mint a zsidó közvélemény előtt. A botrány hullámai azután éppen olyan gyorsan elcsendesedtek, mint ahogy fel­kavarták a közvéleményt, A pécsi sztinházat mégis Td’nay Andor kapta meg, de hogy az állítólagos hamis iratok ügye hogyan tisztázódott, arról nem tá­jékoztatták a közvéleményt. A véletlen folytán Tolnay Andor rehabilitálásának cluji szereplője is vált, Lukács Józsefnek, a cluji Davila Színház rokonszenves főtitkárának személyében. Tőle hallottuk azután teljes részletesség­gel a Tolnay Andor elíen indított! haj­szának rémregénybe illő történetét. Rejtélyes távirat Ott kezdődik a dolog, hogy clüjT mű­vészkörökben is. élénk feltűnést keltett a 'Tolnay Andor leleplezéséről: szóló tu­dósítás. Róíhély Ödön, aki minden ma­gyar szinész-familiát ismer, azonnal ki­jelentette, hogy „itt valami nem tiszta“. 0 ugyanis ismerte Tolnay édesapját, akit ugyancsak ToDnay Andornak div­taik, vidéki színigazgató volt és hallotta énekelni} a bonviván édesanyját, Tolnay Boriskát, aki egyik legjobb nevű vidéki primadonna volt a régi Magyarországon. Mindkettőjük keresztény származású veit, ami már magában véve is meg­döntötte azt a vádat, hogy Tolnay An­dor hamis születési bizonyítvány alap. ján pályázta* meg a színházat. Művész és újságíró körökben éppen Héthely felvilágosításairól folyt a vita, amikor T j í ' Lukács színházi főtitkár táviratot ka• pptt Tolnay Andortól, hogy életbevá­góan fontos ügyben azonnal utazzék fel hozzá. Tolnay Andor itteni barátai és ismerősei nem tudták mire vélni ezt a táviratot. Mit segihet Lukács Tolnaynak? Végül •abban állapodtak meg, hogy az uj szín- igazgató bizonyosiah el akarja szerződ­tetni tőlünk a főtitkárt. De akkor miért sürgönvözte Tolnay, hogy ránézve élet­bevágóan fontos Lukács utazása? Meg­állapodni nem tudtunk és igy mindmos- tanig a találgatásoknál maradtunk. Most azután Lukács József megérkezése el­döntötte a vitát. Kiderült, hogy igazán nagy szükség volt a jelenlétére, mert Tolnay Andort ellenségei most már ázzál is megvádolták, hogy romániai szerződése alatt a magyar nemzet ősz- szessége ellen súlyos kijelentéseket tett, tehát nem méltó magyOrctszági szín­ház vezetésére. Ezt a vádat cáfolta meg közjegyző elölt színházunk vezető tisztviselője. Mielőtt azonban idáig jutnánk, érdemes törté­neti. sorrendben ismertetni a Tolnay Andor körül lezajlott eseményeket. Pályázat — botrányokkal Magyarország egyik legjobb nevű színháza a pécsi színház. Éveken át Fodor Oszkár volt itt a színigazgató, akinek a várossal kötött szerződése jú­niusban járt le. Pécs városa a.z. érvény­ben levő szabályok szerint, annak rendje s módja • szerinti meghirdette az uj pá­lyázatot a szinház bérlétére. A pályázók között vpUt az eddigi színigazgató is, akinek az ön ban mast komoly ellenje­lölt je akadt Tglnay Andor személyében. TÖlnavról 'tudtak, hogy vidéken már gyönyörű eredményeket ért eO, sohasem maradt adósai tagjainak ős művészi nivó tekintetében is első helyen állott a társulata.. Ezzel szemben Fodor Oszkár ellen a múltban is sok kifogás hangzott el és igy érthető, hegy a közvélemény Tolnay Andor felé fordult.-Fodor Oszkár érezte, hogy vesztett ügye van,-. Tekintette} azonban ‘ arra, hogy a pályázat körűül, harcok éppen az úgynevezett magyarországi zsidótörvény megszavazásának ideje alatt zajlottak le, ügyes fogással faji térre vitte át a küz­delmet. A zsidó közönséget úgy igyeke­zett megnyerni magának, hogy Tolnay t veszedelmes antiszemitának tüntette fel. Egyik napról a másikra bejárta ctz egész magyar sajtót a hír, hogy Fodor Oszkár és felesége Tolnay üldöző-hadjárata miatti elkeseredésük- ben öngyilkosságot kíséreltek meg. Szerencsére az utolsó pillanatban meg­mentették őket és igy allk'almuk volt másnap nyilatkozni, hogy milyen elve­temült gazember ez a Tolnay, aki a zsidótörvény által teremtett hangulatot kihasználva, ejgy érdemekben gazdag kollégájának kenyerére tör. Tolnay azonban nem volt rest. Kije­lentette, hogy ő nem politikát, hanem jó szinháziat akar csinálni és éppen olyan joga van megpályázni a pécsi színházat*, mint Fodor Oszkárnak. Miután az első boámba nem robbant fel, a vo'ISt szinigaz gató hivei, uj fegyverek után néztek Most már az úgynevezett „nyiláskeresz tes“ közvélemény előtt akarták lehetet lenné tenni Tolnayt. A lapok utján az állították tehát, hogy Tolnay Andor fél revezette a városi tanácsot, mert zsidó származású. Toihay nem volt rest Hosszas költség és fáradság utján meg Állami sorsjáték míBüoinosoh f ocidrnsifóia: Bucureşti. Az augusztus 15-iki 11. osztálysorsjáték húzá­sánál a következő főnyereményeket húzták ki: lei 1 MILL Asiexa No. 371.37® S. IL No. 31.293 S. 1. No. 31.293 S. 111.. Lei 200.000 Ne. 369.CZ? S. ILI Lei 100.000 Ne. 30.576 5. Î. Lei 100.000 No. 298.579 5. !. I Lei Igo.ooo No. ZBUÍ86 5. Î. Lei 100.-GO© No. 143.173 S. II. B Lei loo.ooo No. 39.576 S. Ili. szerezte a családfáját egészen az ükapjá­ig, és bebizonyította, hogy ez á vád is hamis. -V ,,Kapcsoljuk ki a politikát!‘‘ Sajtónyilatkozatban cáfolta meg a második Kenyeres-Kaufímann - vádat és hozzátette, bogy egyáltalában nem tartja különleges érdemnek keresztény származását. ■ Felfogása szerint a színház olyan tér- rénum, ahova nem szabad bevinni a politikát. Legalább innen ki keif' tidtané a gyűlöl­ködést. Legyen a színész zsidó, vagy ke­resztény, egy célért: a t'.szta művészetért kell dolgoznia., Ezzel rendben is lett volna a dolog. Megnyugodott úgy a keresztény, mint a zs'ldó közvélemény. Tolnay hozzálátott a szervezkedéshez, amikor ellenségei újabb és még súlyosabb vádat dobtak be ellene a köztudatba. Aot állították, hogy elárulta a faját és romániai szereplése alatt többször becsmérlőleg nyilatkozott a magyar nemzetről a nyilvánosság előtt. Összeomlik a nemzetárulási vád Itt már átadjuk a szót Lukács József­nek, aki si délutáni feketekávé mellett mondotta. e'J, hogy. hogyan cáfolta meg a nevetséges vádat).­— 4 mi színházunk igazán nem isme­ri a politikát — hangsúlyozta Lukács József a magyarors2iá\g|r közjegyző előtt. — Színészeink mindenkor tiszteletben kell tartsák az ország törvényeit. Nem is volt sohasem panasz °z ellen, hogy ne tartottuk volna be az ország hivatalos rendjét. De éppen igy nem lenne helye nálunk az olyan színésznek sem jaki ma­gyar faját és nemzetét szidalmazná. Elsősorban a szinház bocsátana el az ilyen tagot kötelékéből, hiszen társula­tunk a magyar kultúra szolgálatában áll és a magyar színpadi irodalmat terjeszti. De nem tűrné meg a: ilyen színészt a magyar közönség sem. Már pedig Tolnay kedvence volt Transzilvánici színházba- járóinak és minden nagyobb városban feledhetetlen sikereket aratott. Lukács József nyilatkozatát Tolnay Andor az illetékesek és a nyilvánosság tudomására hozta és igy most már aka­dálytalanul hozzáfoghat művészi mun­kájához. Eddig sziól Tolnay Andor históriája. Nincs sok hozzátenni valónk. Ez a tör­ténet beszédes bizonyítéka annak, hogy nehéz időket élünk, amikor a politikai szenvedélyek egészen különös vádakat tudnak felszínre hozni. Mi a magunk ré­széről örülünk, hogy Tolnay Andor min­den vád aló?, tisztázta magát és friss munkakedvvel, jó színházat akar csi­nálni. Mit sohasem kutattuk, hogy milyen származású. Csak annyit tudunk, hogy akár zsidó, akár keresztény: nagyon sok kedves színházi estét szerzett ne­künk. A művészetben pedig a tehetség a*z egyetlen fontos szempont és ha Tol- nayt most is ezek az elvek vezetik, úgy mint hlyen, minden rosszakarat ellenére is diadalmaskodn.j fog a színtársulata. Végh József. Árvizsgáló bizottság tartott a CLUJ, augusztus 16. Nemrégiben megemlékeztünk' arról, hogy Cluj város vezetősége rendeletileg állapította meg az étel és italnemüek ét­termi árát és egyidejűleg a szállodai szobaárakat is szabályozta. A rendelkezések betartásának ellenőr­zésére szombaton éjjel a városi elöljá­róság és a kereskedelmi kamara kiküldőt- tei egy rendőrbiztos kíséretében felkeres­ték a város szállodáit. Azokban a szállodákban, igy az Euró­pa, Bucureşti és Victoria szállodákban amelyekben az ellenőrzések során nem ta- ládák kifüggesztve a megállapított ára­kat, sem pedig számlával nem tudták iga­zolni az árszabályzat betartását, jegyző­könyvet vettek fel és az árdrágitási törvény alapján eljárás: indítanak a tulajdonosok ellen. A közeli napokban, hir szerint, a ven­déglők és bodegák árainak ellenőrzésére is sor kerül. á

Next

/
Thumbnails
Contents