Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-17 / 184. szám

SflUH $LL£NZÉK mmum 10 3 8 a u fj ii * i ii / 7 . ff Transziívánia szent földjén a békét és szeretetet hirdetjük!** — mondotta dr. Szász Pál, az EGE elnöke. - Óriási sikere volt a Panit-i gazdanapnak. - Kétezer gazda vett részt a nagy­szerűen sikerült ünnepségeken rHűGY.üM^ PÁNIT, augusztus ió. Pánit, a kétezer lelket számláló székely község, vasárnap ünnepelte gazdakörénél; 30 éves jubileumát. A városi ember sz.n- te el sem tudja képzelni, hogy a magyar falu kisgazdái milyen nagy lelkesedéssel tudnak felsorakozni egy olyan zászló alá, amely ügyüket immár biztos sikerre vi­szi. Hetek óta dolgoztak és készültek, hogy augusztus 14-én bemutassák az egyesült erővel folyó munkának eredmé­nyeit. Be kell vallanunk, hogy mindaz, ami Paniton történt, jóval felülmúlta a várakozásokat. Messzi vidékekről, sere­gestül jöttek a gazda-követek, mert tud­ták, hogy az EGE mozgalma nem egy emberé, vagy egy vidéké, hanem az egész romániai magyar gazdatársadalomé. A gazdák ünnepe A Targu-Muresről induló autó csak nehezen tudott magának utat törni a sze­kértáborban. Amikor Szász Pál dr., az EGE elnöke, akit útjára Telegdy László közp. felügyelő, Szeghő Dénes, Szász Fe­renc felügyelők, Demeter Béla és Seyfried Ferenc egyleti segédtitkár kisértek el, a község határába érkezett, a diszkapunál Váradi Albert, a falu alkotó munkájáról ismert papja és Gál József, a gazdakör el­nöke üdvözölték. A községben pedig több mint kétezer gazda várta a program megkezdését. Nehéz feladat volna az ösz- szes ismertebb jelenlévők neveit felsorol­ni, éppen ezért csak futólag jegyzőnk fel néhányat: itt van Mikó László EGE fel­ügyelő, a Muresmegyei Földműves Szö­vetség elnöke, Anghi Balázs szövetségi igazgató, Orosz Károly, Dániel Elemér, a Küiküllői Gazdasági Egylet alclnöke. Szász József, dr. Nagy Lajos, dr. Szilágyi Oli­vér, Patrovits Kálmán, Szántó János, Bustya Béla, Dobránszky cukorgyári fel­ügyelő és még sokan, Targu-Muresről gr. Toldalagi József, Coroncaról gr. Teleki Mihály, Gernestiről Liszka Gedeon, Berg- hiáról Kacsó Lajos esperes, Török István, Pasareniből Fekete János ref. lelkész, Cra- ciunestiről Zsigmond Pál ref. lelkész, Berghiaról br. Atzél Ede, Zalau de Cam- pieről Fodor Endre, Samsundról Blénessy József, Pasareniről Már Károly, Perisről Szekeres János és Elek, Fanateről Ugrón Pál, Filiasról (Odorheiumegye). Sajgó Jó­zsef Lazareniről, stb. stb. A muresmegyei gazdakörök közül nagy küldöttségekkel képviseltették magukat: Coronca, Gornesti, Zalau de Campia, Cuiesd, Sanvasii, Troiţa, Galateni, Pasa- reni, Sabed, Samsund, Madaras, Band, Berghia, Fanate, Teaca, Santion, Odor- heiumegyéből pedig Filias és Eliseni. Megkezdődik a gazdanap A gazdanap fejőversennyel vette kez­detét, ami többszáz ember feszült érdek­lődése mellett # zajlott le. Az első dijat Nagy József Ferenc kapta meg, akinek a tehenétől 4 perc alatt 7 és háromnegyed liter tejet fejtek. A második dij a Vajda Dezsőé (Sancraiu) és a harmadik a Gál Sándoré. A verseny után a hatalmas gazdatömeg megtekintette az állatkiállitást, amelyre rengeteg gyönyörű állatot hajtottak fel. Pánit fáradhatatlan magyar gazdái bebi­zonyították, hogy az állattenyésztés terén bármelyik vi­dékkel felveszik a versenyé. A lovak csoportjában kiállítottak 30 darabot, aranyérmet kapott Máté Ger­gely, ezüstöt Sikó János, bronzot Cobán Miklós. Oklevelet pedig Szomorai Dénes, Barthos Gábor, .Vajda István és Zajzon Gyula. A tehenek csoportjában 35 állatot mu­tattak be. Aranyérmet kapott Izsák Já­nos, ezüstöt Gál Sándor a Jánosé, bron­zot Váradi Albert. Okleveleket pedig Máthé Gergely, Szomorai Dénes, Gál Sa­lamon, id. Máté Gergely, id. Jánosi Sán­dor, Kovács József és Nagy Ferenc Sán­dor. A bikák csoportjában 6 állatot szem­léltek a gazdák. Tenyésztésért ezüst ér­met kapott Kovács Miklós Harco köz­ségből és a Székely birtokosság „Vanda“ nevii bikájának tartásáért oklevélben ré­szesült. Az üszők csoportjában 5a gyö­nyörű példányt lehetett látni. Aranyér­met kapott Adorján Antal, ezüstöt Nagy József, oklevelet Kovács Márton Péteré, Kovács József Mihályé, Gál Sándor Sán­doré, Nagy Lőrinc és Ciula Zaharie. Ser­tések csoportjában aranyérmet Limbasan őrnagy, Zajzon Gyula és Sikó Sándor, ezüstöt Nagy Lajos, okleveleket pedig Pete Gyula, Kovács Sándor Tamásé, id. Gál Domokos. Dr. Szász Pál, az EGE elnöké, öröm­mel állapíthatta meg, hogy a gazdaköri élet az állattenyésztés terén is további komoly reményekre jogosít. Elismerését fejezte ki a gazdáknak, okszerű állatte­nyésztésükért. Ünnepi istentisztelet A kiállítás után' a hatalmas gazdatö­meg a templomba ■ vonult, ahol Váradi Albert tisztelctcs ur, aki aj éve megsza­kítás nélkül építi újjá lelkileg és anyagi­lag Panitot, hirdette az Igét. Előadások 3 terménykiállitáson A templomozás befejezésével a ter- mcnykiállitás megtekintésére került sor, melynek keretében Telígdy László köz­ponti felügyelő foglalkozott az EGE ne­mes vetőmagterjesztő akciójával, különös tekintettel a Panitnak jutott búzára és Gülbaba vetőmag burgonyára. Amint mondotta, az eddigi kísérletekből megál­lapítható, hogy a vetőmag-akciót minde­nütt a legteljesebb siker koronázta és ép­pen ezért a jövőben az EGE szélesebb alapon akarja lefolytatni. Szeghő Dénes, az EGE állattenyésztési felügyelője, tartalmas előadásban ismertette az állattenyésztési szindikátusok jelentő­ségét. Megállapította, hogy Pánit különö­sen alkalmas volna a beszervezésre. Ilyen értelemben felhívást is intézett a gazdák­hoz. Seyfried Ferenc a hallgatóság nagy figyelme közepette mutaíta be a lucerna svéd módon történő számítását. Szász Fe­renc EGE felügyelő, értékes beszédében azt fejtegette, hogy a legfontosabb ter­ményünket, a búzát, hogyan kell oksze­rűen müveim és milyen fajtát vessenek. A terménykiállitáson -aranyérmet ka­pott Zajzon Gyula, ezüstöt Nagy Gy. Sándor, bronzot Barabási József a Lajosé. Számos kisgazdát oklevéllel tüntettek ki. Ezzel a délelőtti program befejezést nyert s a gazdák a népházban közebéden vettek reszt. Festői szépségű felvonulás A panitj gazdakör délután 3 órakor va­lósággal élményszámba menő meglepetés­sel lépett a nyilvánosság elé. Szász Pál el­nök előtt elvonult a tömeg. Elsőnek 4 gyönyörű tehén által húzott ekét hajtot­tak cl s a gazdák a'falu hagyományos kö­szöntésével üdvözölték az elnököt. Majd a székely leányok és legények éneklő festői arató csoportja vonult el, akik előtt Bartha Lajos székely gazda ha­ladt óriási buzakoszoruval a fején. Utá­nuk négy ökö'r által huzo-. szekér kö­vetkezett, amelyen szépen feldíszített asztal volt elhelyezve, körülötte Dedig éneklő és mulató lányok és legények ül­tek. A menetet a gazdakör gépeinek a csoportja zárta be. Kitűnő karban lévő hat vetőgép, tárcsás boronák s utoljára 4 traktor által vontatott hatalmas cséplő­szekrények. A menetet végig hatalmas éljenzésben részesítették, amely visszafor­dult s Bartha Lajos a buzakoszoruval dr. Szász Pál elé lépett. „Tisztelt Cazd‘ Uram“ megszólítással az évszázados szé­kely arató verssel köszöntötte, amire versben Kovács Ferenc székely gazda vá­laszolt. Visszapillantás harminc év történetére Már délüt'áin ötre járt az idő, amikor Gál József, a garatjaik ör elnöke. megpyitoiia .1 d iszik öz gyűlést. Megfelelő helyiség hiányában, szabad ég dia,ft gyülekeztek a gazdiák, de közben mege'ied-t az. eső, mely & késő esói órákig szakadatlanul zuhogom. Megható és egyben megkapó -látivány volt, amint közel 2000 sZtkeeiy gazdi: másfél óráig állt a szobád ég (dirit zuhogó csőben és hall- gáttá (t szónokokul. Hz o magáid itásuk újabb bhonyitéka annak erez ö>n tu dalinak, amit képviselnek. Gál József megnyitó beszédéiben rámutatott arrai, hogy becsületes munkámat elérkeznek a gazdakör fennt '.húsának 30-ik évfordulójához, amit csak tanulással és összetartással értek el, me.t ebben rejlik az erő. „Vigyázzunk arra, — mondotta — hogy az elődeink óllal ránk- hagyoft örökséget becsülettel és tisztességgel megőrizzük.*• A helybeli f rfi és vegyes dalkör közben Kádár tanító és Barthos Gábon vezetésével szebbnél-szebb r.Fp dalokat énekelitek. Az ülés megkezdése előtt az énekkarok a királybimnuszt in lónál illik. Barthos Gábor, a falu együk lelkes vezető­je, a gazdakört ügykezelő elnöke, színes be­szédben imerteite a gazdakör történetét, amelynek minden egyes mozzanata egy da­rab tégla a falu jövődnek építésénél. Megem­lékezett nemes- elődjeiről, akik megvetették az alapjat a falu boldogulásának, — 1936-ban — folytatta, beszédét —- olyan fordulat következett' be. amit soha nem fo­gunk elfelejteni. Az EGE-t átszervezték és gazdakörünk nyomban belépett tagjai közé. Fejlődési vonalunk itt magasra szökkent s rövid két év leforgása alatt az EGE-től már 1 vagon nemes búzavetőmagot kaptunk cse. •: ébe,‘ tanfolyamat rendezett és legutóbb egy újfajta nemes burgomfa-vetömaggal látott el. Isten után ezért dr. Szász Pált illeti a kö­szönet és elismerés. Dr. Szász Pál beszéde AZ EGE elnökét, aki zubogó esőben be­szélt, hatalmas- éljenzés itagadla . — A mai n-aip felejt belet,len élmény marad mindnyájunk számára. Amit itt láttunk, az csak a legnagyobb megnyugvással tölthet el. Megállani 30 év gazdamunkájának határmes. gyéjénél és megállapítani azt, hogy Pánit szé­kely gazdái tudják azt, hogy rájuk milyen kötelezettségek hárulnak. Minden egyes cse­lekedetükkel elsősorban ai gazdakörei össze­fogással! és annak munkájává! gye: im ekeik jövőjét építik. íme az EGE munkájának leg­szebb -igazolása és bizony it éka a-nneikj, hogy csak szervezetten, öntudatosan és egymást segítve haladhatunk azon az utón, amit a történelem számunkra kijelölt.. De tudják meg a -paniiti gazdák, hogy a szer­vezettség 'te:Un nem álltnak egyedül, -mert tan - •miálr 30.000 beszervezett magyar gazda vall­ja, hogy az öntudatban és a közös munká­ban van az erő. —A mii hazáink’ aiz e> föld, amit keserves munkává! megdolgozunk s amit őseink vér­rel, mi pedig verítékkel áztatunk. A" célunk nem Gébet más, minthogy az örökséget gya­rapítva ö.ilzzük. meg s hagyjuk az utánunk jö-vö nemzedéknek. — Hiába vannak gyönyörű tervek és ér­dekes elgondolások, mert azt egyetlen ma. gifn.r kisgazda sem tudja önmagában megvQ­1 I ősit an i és megoldani, össze kell fogni s együtt kel! dolgozni. A pánit! pFíd-a jelzi azt alz Utat, amelyen a jövőben halHadmli kell. Mert csak Így tudunk a saját földünkön, hi­tünkben, anyanyelvűnket megőrizve, nem­zeti kulturált; ikon- megélni. Körülöttünk azon­ban vannak más népek is:, az erdélyi román­ság és a szászok. Ország részünk története szervesen, kapcsolódik ennek a; három nép­nek az életéhez és -mindegyik a maga létéért megvívta az illettel járó küzdelmeket, Akkor, amikor az emberiség níaigy része a legnagyobb gazdaságú ésJelk! megrázkódtatások közöltél, ml ors-r’-részünk szent földjén a békét és a szeretedet hirdetjük. Együtt' kel! ugyuaris tovább vinnünk az élet terheit s ugyancsak együtt kell megellni ezen a földön. Ml ezért hirdetjük a szeretetet, mert csőik Így számithatunk a .megbecsülésre és az értékelésre. — A magyar gazdaitéirsada'l-om elölt még nagyon sok mesoldásrai váré feladat át]. A fOLVÁÍ ELNYÁLKAÍODAS PROÍZTATA- GYULLADÁS £f£T£/T ?A»«* 0# 0 ^ ÜOUOCOCUSZOC' A OONORkHbA. i'tIKROSÁI PAGIOL WAPMATÓ gyógyszertárakban és orogeriárBan niaMrr. ’ — HTmr—BUT" 'OTT— közösségi munkától soha ‘cm szabad vissza­riadni és <1 g-nzdatâi suda lomnak tudnia kţ-ll, hogy milyen utón fogja 'biztosi la un fennma­radását. Szent- bitem és meggyőződésem, hogy koz os aJdararfftall és bel ő fegyelmezésiéi ki fogjulz vinni mogun kitok mindazt, ami­hez és amire a magyar gazdatömegnél; szüksége van. — Mi sokkhd többre vagyunk köte'eznc. mini urnenr.tyit tudunk, vagy talán sejtünk. Adjunk bálát ara Istennek hogy a magyar népet megáldotta mindazokkal a tulajdonsá­gokká], amelyekkel az élet legkeményebb harcaiban is rncgtVílhíMja a helyét. ■Szász Páli dr. beszf'dét a következő sza­vakkal fejezte be: — Adja az Isten, hogy n paniti gazdakör példát mutatva folytassa építő munkáját. Az elnöki beszédet lelkes éljenzés zá'Ha be. Mikó László a muresmegyei gazdakörök v.e- vébecii gyönyörű beszédben üdvözölte u ju­biláló gazdakört Atzél Ede a mez őség lek üd­vözletét hozta. Z«ijzon Gyula verseket szavait nagy sikerrel. A dalkörök v’s*orit ér.iekszá maikkal gyönyörköd'ét !ék a haUgettósá'goh " A gazdanapot Váradi Albert lelkész meg­ható l)eszéde zárta be. Az ifjúság pedig jég- gélig tartó t á ne multeijsá gon vett riszt. Dr. Szász Pál és ki-sőretc az esti órákban hagyták el Piar.riot, útközben látogatást tet­tek. Pálffy Jenő baroci gazdaságában. Móüosífoífa alapszabályait a Hangya-szövetkezet AIUD, augusztus 16. A kormány egyik legújabb rendelte megszüntette a szövetkezetek önellenór- ző szervét és ennek következtében .a Hangya Fogyasztási Szövetkezetek Unió­ja is beszüntette működését. Az uj szö­vetkezeti törvény rendelkezéseinek vég­rehajtása tárgyában a napokban kettoş közgyűlése volt a Hangya szövetkezeti hálózatának. A Hangya központ székhazában tar­tott felszámoló közgyűlését Imreh Zs>g* mond igazgatósági tag nyitotta meg, utá­na pedig Dóss Albert igazgató előterjesz­tésére kimondotta az Unió felszámolását. A felszámoló közgyűlést a Hangya szö­vetkezetek központjának rendkívüli köz­gyűlése követte. A közgyűlést gróf Hal­ler István alelnök nagyszabású beszéde vezette be, aki az igazgatóság uj munka­tervét ismertette. A nagyhatású elnöki megnyitó után dr. Harmath János vezér- igazgató a szövetkezet negyedszázados múltjáról szerzett tapasztalatai alapján mutatott rá az ellenőrzés fontosságára. A' törvény — mondotta — az uniók meg­szüntetésével kiszélesítette a központ munkaterületét, amennyiben lehetőséget nyújt arra, hogy a központ keretében úgynevezett műszaki osztályt szervezze­nek meg, hogy e szerv segítségével irá­nyítsák és ellenőrizzék a szövetkezeteket. Az Unió felszámolása a szövetkezetek' működésében és életében semmilyen vál­tozást nem idéz elő, mert a központ fog­ja a jövőben is megadni a szükséges irá­nyítást és útbaigazítást. A közgyűlés a műszaki osztály felállítására vonatkozó javaslatot elfogadta, utána pedig az alap­szabályokat az uj szövetkezeti törvény rendelkezéseinek megfelelően módosította. A Hangya Szövetkezet kettős gyűlése előtt a szövetkezet tisztikara meleg ün­neplésben részesítette munkásságának aj éves évfordulója alkalmából dr. Harmath János szövetkezeti vezérigazgatót. A köz­gyűlést megelőző este vacsorát rendez* tek tiszteletére, amelyen a szövetkezeti mozgalom vezetői, a szövetkezetek kikül­döttei, a tisztviselői kar és Aiud város intézményeinek vezetői vettek részt. Az ünnepelt vezérigazgatót gróf Haller Ist­ván elnök', gróf Bethlen László, A Hicel­szövetkezetek vezérigazgatója, Elekes Vik­tor, a Bethlen Kollégium igazgatója, Kovács Pál auidi ref. lelkész, dr. Tréfán Timoteusz plébános, Jakab Lajos igazga- tó-tanitó, Török Mihály’ unit. lelkész, Ürmössy József unit. püspöki titkár és mások köszöntötték. ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents