Ellenzék, 1938. augusztus (59. évfolyam, 172-196. szám)

1938-08-14 / 183. szám

6 xmm ELLENZÉK 103 fi nuyuuziut 14. mn Bernard Shaw isméi irodalmi botrány Toscarwudeuslas tíözcppoiiijába kerüllek Shaw előszava miatt tört ki a glast, (iiik'ii ai WidJde-pör idején alig volt. LONDON, augusztus hó. .\y az irodalmi botlrúny, iunielv mosta aábam annyira foglalkoztatja a müveit angioil nagyközönséget, bizonyos mértékig t-gy „Boldog Anglia" képét varázsolja a kontinens elé. Egy „Boldog Angliáét' , ahol az embereknek mat 1938 uugusztu- sóban, még kedvük van eyy halolt iró- mik egy másik halott íróról szóló köny- oc miatt egymással haj baka p ni. Úgynevezett „enyhítő körülmény , hogy a kérdéses könyv szerzője Frank Harris, aki az elmúlt harminc—negyven év alla'öt valóságos rekordot állított fel a: irodalmi skandalumok előidézése terén. * Az angol Harris, aki a harmincas évek dején hunyt el Amerikában, a legkülönö­sebb egyéniségek egyike volt. Egy időben a Saturday Review crinii jónevü angol hetiszemlé szerkesztője volit. aki munka* társai ügyes megválógatása révén, kitömő sikerre vitte lapját. A szemlének például hosszú évekig volt zenekritikusa Ber­nard Shaw és munkatársa Oscar Wilde. Az első „Harris Botrányok“ egyike ak­kor tört ki (pontosan sohasem lehet tud­ni, hogy melyik volt az első), amikor Frank Hands lapjában szenzációs beszél­getésről számolt be, amelyben Wagner Richard őszintén feltárta feleségéhez, Colimához való viszonyát. Harris, ami azt ülteti. tényleg találkozott Wagnerrel, lényleg beszélgetett is -vele, az interjú­nak azonban nagy baja volt, hogy h°- mis volt. A cikk következtében támadt botrány a legkevésbé sem akadályozta mqg Harris! abban, hogy pár évvel ké­sőbb egy Thomas Carlyle-lal folytatott „bizalmas beszélgetésről“ ne számoljon be, amelyben kora legismertebb angol történetírója könnyek között azt mond­ta, hogyT ,,szörnyen megbántam, hogy fe­leségemmel csak névleg kötöttem házas­ságot s hogy szegény nőt sivár magatar­tásommal halálba küldtem.“ Ez a „szenzációs“ beszélgetés termé­szetesen ismét hamis volt, mint annyi más Harris-féle „vallomás*1; az érdekes­ség azonban az volt a dologban, hogy a ,,vallomásának tényleg sok reális alapja volt. így például az angol közvélemény nagyon jól tudta, hogy a Carivte-házas- pár szörnyű magánéletet élt s a Wagner­től e interjú anyaga sem volt messze az igazságtól. Éppen ezért Harris cikkei, könyvei, mindig nagy érdeklődésre tart­hattak számot, mint aj botránykrónikák 24 éves) és kérték a körülményekre való tekintettel, a könyv megjioLanésélivaló hozzájárulást Wilde hajdani barátja bele is egyezett a könyv megjelenésébe, de kikötötte, hogy eyyes részeket, ame­lyek Hamis igaztalan vádjait tartalmaz­zák, ki kell hagyni. A ma nyolevunkébóves Bemard Shaw, akr egy évben (1856) és egy városban (sti/ ár Dublin) születetett Oscar Wilde-daJ s akit úgy szerencsétlen iirötársáboz, mint ;i náluknál fiiaihaiiabb Harrishoz és Lord Alfnd Douglashoz még a kilenc­venes évekbe datálódó barátság fűzött, igen érdekes, „tipikusan Shaiv-szerü“ eiöszót irt a könyvhöz s ebben Harrist bizonyos mértékig megvédte. Emiatt tört ki a mostani botrány, Desmond Mac Carthy és St. John Er­viné. a kéj legismertebb irodalmi kriti­kus bosszú cikksorozatokban támadják ia könyvet és követelik annak visszavo­nását. Sf. John Erviné azt Írja, hogy Shaw hibájának mentsége az agg dráma­iró feltétlen jóliiszemüsége és hálaérzete Harris iránt, aki annakidején, mint is­meretlen kritikussal, jót tett vele. Mac Carthy azonban azzal vádolja Bernard Shiaiw-t, hogy tudva, hogy Harris köny­vében valótlan dolgok foglaltatnak, eiö­szót irt a köny hoz, sőt valósággal fel- dicsérte Harrist. Annyit már mindenesetre most meg lehet állapítani, hogy az előszó Bemard ShawnO'k nem válik dicsőségére, bár — minthogy Shaiv irta — kitünően van megírva, + A könyv maga, bár Oscar Wilde éle­tének a „könyökön kinövöleg“ jólismert eseményeit teregeti! ki. tulajdonképpen nem WiMe.ról szól, hanem Harrisról, a szerzőről, aki mellesleg szólva, kora körülbelül leghiubb embere volt. A könyv kétszáz egynéhány odalán ke­resztül Wilde meglehetősen háttérire szorul' Hams mellett, aki a munka min. den sorában, mint derék és önfeláldozó botrány nomesszivü barát van beállítva. így pél­dául a könyv szerint Harris volt az, aki azt tanácsolta Wildi-nak, liogy menekül1 jön I Vausba a letartóz tállá s üllői. Harns volt azi az egyetlen ember, aki Wilde-ot bukása után soha egy pillaiuatna el nem hagyta, aki a roadingi (egyházban időn. kint meglátogatta; aki az angol beLügy- mlirt Lsz tóriumban Lépésieket tett, hogy Wiildc.dal bánjanak emberségesebben, a börtönben s hogy büntetésének egy ré­szét engedjék el; aki Wilde adósságait kifizette; aki Wilde-ot párisi magányá. ban egyedüli vigasztalta; alki számláit fi­zette; aki vissza igyekezett szerezni Wilde pozícióját. Nagyon természetes, hogy Wilde baráti köre alaposan megkapja a magáét Harri Siói, különösen Lord Alfred Douglas, oki annakidején egészen joga. san követelte q könyv Angliában való be­tiltását. A könyv egyik fejezetében többek kő. zött ismét akad egy tipikus Harris féle hamisítás. Valóságos „gyöngyszem.“ Ez­úttal nem WiJde-ról van szó, hanem Walsin-Esterházy francia katonatisztről, afki — mint ismeretes — az a vezérkari tiszl volt. aki Dreyfust a,z Ördöge,/igeire j'uUattai A magyarnevü s azóta elhunyt francia kwlandor, egy nappal Dreyfus el­itéi tetőse után. azt a, kijelentést-feszi Har- ris szerint WHde-nak (akit tényleg Is- mert), hogy; ,. Megmondom Önnek őszin­tén. Monsieur Wilde, hogy én koholtam azt a hamis levelet, amelynek alapján Alfred Dreyfust megfosztották "anyjától és hazaárulással vádolva, börtönbe ve. tették Dália, a századeleji liberális összefo. gásnaík s annak a nagy viharnak, mit a „Dre.yfus-ügy“ név alatt ismerünk, ma tudjuk, hogy tényleg Esterházy volt az igazi bűnös (akii anglláj száműzetésben ! halt meg) s hogy a „szenzációs vallo­más“ anyagja: szóról.szóra igaz. Csak ép- j>en az nem igaz, hogy ezt az „igazat“ Esterházy bevallotta volna Wilde-nak. * Hamis könyveinek éppen az a vara­mn Olcsó nyaralási lehetőségek a legszebb budapesti fürdő­szállókban «,2 vagy 3 győgyhéi Budapesten“ A IBUSZ Bude (pert három váliáigihlrü gyógyfürdőjével: a Szent Geliert Gyógyfürdő, általában. * Oscar Wilde, személyében aztán Frank Hamis, úgy látszik, végre megtalálta a neki vadó „anyagot.“ Wilde halála után pár évvel Hamis könyvet irt a hírhedt angjol ííróról. A könyv óriási feltűnést keltett, de Angliában csak pár példány került belőle eladásra. Lord Alfred Douglas, Wilde barátja és a WUde-pör \ ismert szereplője ugyanis pert indí­tott Harris és kiadója ellen, mire a pél­dányokat lefoglalták. Amerikában, ahol tudvalevőleg a? egyén becsületét nem védi olyan könyörtelen szigorúan a tör­vény, mint Angliában, a könyv nyugod­tan megjelenhetett s óriási sikert ért el Harris egy másik könyvével egyetemben, amelynek cinre „Életem és Szerelmeim“ volt. Hamis akkor már Amerikában la. kott, ahovai főleg azért kellett áttennie szállását, mert Angliában jogérvényesen elítélték és becsukták. Bűne Hamis szí. nes egyéniségével ellentétben szürke és prózai volt; valami egész hétköznapi, hitelezési csalásfélét bizonyítottak rá. * Ez az Oscar Wilde-ról szióló és crede- tileg 1916-bam, tehát huszonkét évvel ezelőtt megjelent könyv, áll a mai Ion. doni botrány előterében. Ezt a biográ­fiát ugyanis most Harris nyomorgó öz­vegye kérésére egy londoni kiadó meg­jelentette az angol könyvpiacon, még pe­dig Bemard Shaw hosszú előszavával, ami szintén a- özvegy kérésére íródott. Ügy Shaw, mirat a kiadó, előzőleg felke. resték a hatvanötéves Lord Alfred Dou­a Szí. Lukács Gyógyfürdő és 01 Szí. Margit­szigeti Gyógyfürdővel, valamint a Svábhegyi Szanatóriummal Budapestem is meghonosít - ja a többi külföldi országokban oly népsze­rűvé és közkedveltté vált átalány fürdőku- ráikat. Az átalány (paiusáilj rendszer bevezetése lehetővé teszi, hogy a kúrát igénybe vevő igém kedvezményes egységes áron kapja meg mindazt, ami fürdőkurájáboz kell; la­kást. ellátást, gyógyfürdőket, ivókúrákat, or- wosi kurairányiftást stb. A füindőkurának ösiszes köt Légei egységes összegben, egyszerre fizethetők ki, ami lehetővé teszi a biztos költségszámítást és pénz beosztást, úgyhogy a szerény viszonyo kközött élők i® elérhetnie, hogy legelső gyógyintézetekben végezzék fürdőkuráika't. Nagy előnye az is, hogy Budapest fürdő- szezonja folytonos, egész éven át tartó. Bu­dapesten Is nyáron van a főidény, akkor a legélénkebb a fürdőélet, de kényelmesen és eredménnyel lehet kurázíná az év minden ré­szében, akár tél közepén! is. Amellett az akciónak egyik nagy előnye, hogy amint az alábbi árakból az meg álla­pi,Iható, a paiusáifcura olyan olcsó, lejben kifizetve —tekintettel, arra, hogy ei pengő a Banca Naţionala engedélye lapján hivatalos árfolymon lesz elszámolva — hogy még an­nak is kifizetődik a kúra igénybevétele, áld, mondjuk a Margitszigeten, vagy a Gehör t- szállóbani 2, vagy 3 heti üdülésre akar fel­utazni. A „2 vagy 3 gyógyhét Budaipesten“ jegy­füzet a következő szolgáltatásokat tartail­majzzai: 1 A batÓTállomálsitól Budapestig as vtássm illetőleg Budapestről bármely határállomásra 50 százalékos, vasúti kedvezménye jogosító szelvény. 2. Kettő, illetve három hétig tartó szállo­dai ellátás: egyágyas: szoba központi fűtéssel és folyó meleg vízzel, naponta három (szük­ség szerint diétás) étkezés, adók, gyógydij, borravalók, 3. Fürdők és orvosi felügyelet. A jegyfü­zet megfelelő szelvényeket tartalmaz az első ?rvosi vizsgálatra, orvosi felügyeletre, vala­mint az előirt gyógyfürdők használatára, 4. Egy teljesen díjmentes és egy kedvez­ményes awtókörjárati szelvény Budapest lát­ványosságainak megtekintésére. A jegyfüzet következő áron szerzehető be; Margcitszigeti Palatínus Nagyszállóba, vagy a Lukácsfürdőbe 2 bét (14 nap) 8530 lej. 3 héti (21 nap) 12.600 lej. A ksiérő, aki ugyancsak fent részletezett ellenszolgáltatá­sokat ikapja orvost felügyelet (és gyógyfürdők nélkül, valamint a főszeméi]yel együtt lakik ( 2ágyais szobában) 2 hétre 6950 lej, 3 hét­re 10,300 lej. Geliert Nagyszállóba, vagy a Svábhegyi Szanatóriumba: 2 'hét (14 nap) 12.350 3iej. 3 hét (21 nap) 17.985 lej. A kiérő 2 hétre 8300 lejt, 3 hétre 11.950 lejt fizet A paiuisiáJkurát bármikor meg Hebet kéz de- vndíí mindössze 7 na|ppall előbb az indulás időpontjált, síz eltöltendő pausálkunu idejét és helyét pontosan ccnieg jelölve kell' közölni, vaílá/máraít a paoisálkura lej ell-enérfékét egy­idejűleg beküldeni az Ellenzék könyvosztá­lyához Cluj, Piajta Unirii, Az «HeinisEolgálta- tásokarí: tarboilmjazó jegyfüzetet az összeg kéz­hezvétele után azonnal megküldjük e. cím­zettnek és szobáját a kért szálában & meg- í adott időncBnöna lefoglalják. llj iyn! K HAS AN A A/ayzlrazna Megszokott száfruzsa es orcpirositója nyáron a barna arcon nem engedi érvényesülni egyéniségét A barna arc speciális al­kalmi színárnyalatot ki- ván! Khasono nopbarna az előkelő világ kedvenc nyári színe! Remek szín­harmóniája a barna arccal az ápolt arc egyéni­ségét és stylszerü szép­ségét érvényesüléshez juttatja. Khasana nap­barna megvédi ajkát a napsugarak hevétől, idö- vi2 és csókállói zsa. hogy „majdnem elhihetök", hogy sok igaz adatot tartalmaznak. Ezeket neonban valóságos művészet megküiön. böztetnii a hazug beállításoktól. A könyv azonban, bár pont az ellenke­ző álláspont elérésére íródott, meglehe, tősen vindikálja Anglia álláspontját Wil­de egyéniségével kapcsolatban. Anglia igazi mentalitását s a Wilde- pör igazi lefolyását ismerve, az angolok, nak kell igazat adni két dologért: egy­részt, hogy Wildenak nem kegyelmeztek meg, másrészt, hogy aZi angol olvasókö­zönség sokkai kevésbé ismeri Wdde mü­veit, mint mi. Oscar Wilde nem az angol „prüdéria“ és ,,képmutatás“ áldozata volt (mint ezt a kontinens szinte egész intelligens köz. véleménye egyidőben hirdette, hanem az önmaga elvakult, korlátokat nem ismerő, féktelen önteltségének és gőgjének. „Az igazi művészre nem érvényesek a közi napi élet törvényei,... a művész társa- dalomfelettj, s a művésznek minden sz3. bad“ hirdette Wide gőggel és hangosan. Wilde becsületsértési pert mert indítani Queensberry őrgróf ellen, aki őt fajta, lansággal vádolta — teljes joggal — s amikor aiz emlékezetes becsületsértés^ per során kiderült, hogy az őrgrófnak igaza volt s várható volt, hogy Wilde ellen az államügyész vádat terjeszt elő és letartóztatják, az öntelt iró barátai kétségbeesett felhívása ellenére, nem volt hajlandó külföldre menekülni. Ezt a körülményt egyesek Wüde érdé. méül tudják fel. az igazság ezzel szem. ben az, hogy Wilde azért nem mene­kült külföldre, mert önteltségében azt hitte, hogy „nem merLki letartóztatni. Hegedűs Ádám. Sajtóhiba az érettségi tételben KOPENHÁGA, augusztus hó. Az itteni felsőkereskedelmi iskola, Írás­beli érettségije alkalmával feltűnt, hogy az egyik feladatot a legjobb tanú'ók sem ■tudták megoldani. Végre Ls összehasonlí­tották a kinyomtatott téteteket a bi­zottság által megáilapitott tételekkel és akkor kiderült, hogy a kinyomtatott tó- leiben sajtóhiba van, úgyhogy a felada­tot egyálalán nem lehet megoldani. Nem maradt más hátra: az írásbeli vizsgát meg kellett ismételni. FÉNYKÉPALBUMOK már 28 lejtől kezdve, a legkülönbözőbb árban és választékban, az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Clnj, Piát* Unirii kaphatók«

Next

/
Thumbnails
Contents