Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-10 / 153. szám

Ara 5 lej Szerkesztőiig és kiadóhivatal: Cluj, Olea Mooilor 4. Teiefon: 11 —09. Nyomda: Str. I G Duqí No. 8 Fiókkiudóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 11-99 L1X ÉVFOLYAM, 15 3. SZÁM. Szmházihe&zámotó 4 sztcdunkon fekszik a színház beszámo­ló fa. Figyelemmel és 1érdekkel olvas­tuk és egyes adatait gondosan mérle­geltük. A színház „szivügyünk“. Több, mint üzlet és kevesebb, mint jól fogó haj ciha. .4 kettő közt az élet fűszere és a kisebbségi élet komoly mezeje. Egyre inkább. Gondiiző és gondolatébresztő. Vidámságot szolgáltat és a nyelvünkkel együtt közművelődésünket védi, ápolja, fejleszti. Letéve kezünkből a beszámolót, » fölébresztett emlékek, ö bizal­mas fölvHágositások és a céltüzések révén megnyugvással vagyunk teli. Szives meg­győződéssel szerethetjük tovább ,7 szín- házat tis nyugodtan jövendője iránt. Sokat adott lés sokat kapott, ez a legfőbb biztosíték. Amit adott, részletesen fogjuk később mél­tányolni. Amit kapott, redkvvül örvendeztető. Elsősorban a közönség szilárd támogatása. Súlyos politikai válságok riadt hangulatüt okoztak az évfordulót körül és 'színházunk­nak mégis 292 ezer látogatója volt, még ta­valy 271 ezer. Igaz ismét, hogy ezidén teljes volt -a színházi évad — 243 játéknap 338 játékká!, (De gondoljunk arra, hogy ily hosz- s:u évadon, is ások jó közönség, jóscándéká- ved Iából hatnak át. Kapta lelkes együttesek, fiatal, javában már az itt összeszokott vagy nevelt színészek ereje teljét. Ne feledjük el, hogy 58 különböző mű került színre és a drámánál;. egyedül 30 darabnál többet keif- let t bemagolnia vagy átismételni és kialakí­tóim! Hány színészünk béfurkál az operettel is; nagy a teljesítmény mind a két csoport . részéről. Kapta végül a transzilván irodalmi , élet barátságé^ és közreműködését.4 szín- pártoló és a sajtó támogatását. Az egészsé­ges élet legfőbb föltételét. Adott pedig a színház jó és változatos já­tékokat. ízléses, néha kápráztató beruházá­sokat. A színpadról pompás művészien égő áramlott le. A sajtó nem fukarkodhatott a rendezés és stil dicséretében sem Hogy a könnyű múzsának hízelegni kell, érthető. Nemcsak kenyérrel él meg a színpad. Pezs­gőt kell innia. Mérlegelni kell, hogy ,jaz ope­rett haldoklása* idején is a legtöbbször jál- t szott két dráma: Delila és Eossz asszony csak 24—22-szer kerülhetett színre, szemben '« leginkább tetsző két operett: a Sátgapity- kés meg Júlia fölényével, 43—3.9 estjével szemben. Viszont volt elég részünk szép drámáid:->gban. Milyen édes, talán megismé­telhető szép egyúggüség ct: öreg „Pártütök .4 Rohinok kincse, egy sor, egyre jobbá váló vígjáték, mint utoljára „Nincsenek vé- l eilend;“. Jóleső hatalommal rázták meg a színházi légkört a „nagy ágyuk1, az Ember tragédiája, Salinen, Steni Amal csodája, Egy lóra a Vatikánban, Budai Nagy Antal, Jézüs- I'forogó, Háry Jáhos, vagy a föltörekvő,. mag- ■vets 'vidámság, mint Az (ördög cimborája, Egy pohár viz, a Rossz asszony, Déligyü- ■mölcs, Cigány4 Adott a színház továbbá ked­ves találkozókat külön irodalmi büszkesé­geinkkel: Fázisai, Karácsonnyal, Hunyadival, Nyirvvel. Ne feledjük, hogy meghitt és bi­zalmas hangulat okát is adott, szinte már bd- r-cJi, vagy rokoni házában. ; A beszámoló természetesen n jövőt nem pengeti. De nyilván folytatódik majd, mit szerencsével és igyekezettel jól év szépen kezdett az igazgatóság. Valamelyik helyt mégis céloz a holnapra. Miután a két együt­tes egy-egy vidéki szereplése a játékterv számos darabjának előadásait elgáncsolta, földereng egy Staygione tényé s ezt kezdi a jelentés beharangozni: „más városaink ré­széről támasztott feladatok‘ megoldását Iton- goztegni. Az a kérdés, lehetséges-e ilyen tij társulat létesítése, vagy pedig ilyenféle kül­detését mngáraveszi színházunk, nemcsak átmenetileg., ami sűrűbb vándoréletet fog kö­vetelni. Mentői inkább szereljük és elismer­jük a színházat, annál dkább akarjuk, hogy d lehetőségek határain belül minél hosszabb ideig bennünket boldogítson és itt szálljon mentői magasabb színvonalra. Hisszük, min­den igényt kielégíthetnek. Színházunk már évek óta „minden jogos és magas igényt“ ki lúd eUgöeni. ALAPÍTOTTA BAR THA MIKLÓS .Felelős szerkesztő és Igazgatás DR. GROIS LÁSZLÓ vaSaKNAP Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T. Törvényszéki bjst'romozísi szám: 39 (Dos. 886/ 1938. Trib. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210. félévre 420, egész évre 840 lej. CLUJ, 1938 JULIUS 10. Kiéléseden a helyzet Anglia es franco tábornok között A burgosi angol ügyvivő nem megy vissza állomáshelyére. — Elleníéfek Chamberlain és Vansittart között. — Heinlein nem ment Londonba Imrédy magyar miniszterelnök és Kánya külügyminiszter fulius í8.-án Rómába utazik Amint a végtelenbe húzódó külpoli- J tikai válságok eddigi lefolyása után várni lehetett, újabb nehézség zavarja meg a be- ! nemavatkozádi bizottságban létrejött- megegyezés által keltett reménykedő helyzetet is. A megegyezés maga nincsen veszélyben, sőt tegnap Moszkva is hiva­talosan tudatta teljes hozzájárulását a megegyezés szövegéhez. Ellenben a nem­zeti spanyolok és Anglia között az angol hajók bombázásával kapcsolatban kelet­kezett ellentét élesedett újra ki. Franco tábornok nem mutatkozik hajlandónak, hogy Angliának biztosítékot adjon a bombázások megismétlődésének elkerülé­sére. A közvélemény, hogy Chamberlain miniszterelnök, akit ellenfelei Londonban szélső engedékenységgel vádolnak s aki tényleg késznek mutatkozott már a Bur- gosból Londonba rendelt angol ügyrvivő visszaküldésére is, most elhatározta, hogy az angol ügyvivő egyelőre Londonban marad és a burgosi kormánnyal megsza­kítja a tárgyalásokat. Londoni lapok fői* teszik a kérdést, hogy mi lehet az oka az ügyben többször szóba került olasz lépés sikertelenségének. Megelőző sajtójelenté“ sek szerint ugyanis lord Perth római an­gol nagykövet a kérdéssel kapcsolatban többször tárgyalt Ciano külügyminiszter­rel, aki megígérte, hogy az angol kíván­ságokat Burgosban támogatni fogja. Sőt, arról is írtak már a londoni lapok, hogy Róma az angol—olasz szerződés gyors életbeléptetésére vonatkozó kívánságát ennek a közbelépésnek sikerességével tá­mogatta. Chamberlain kijelentése, hogy az olasz—angol megegyezés csak az abban foglalt föltételek teljesítése után léphet életbe és Franco visszautasitó magatartása között nincs-e összefüggés? — teszi fel a kérdést egy londoni lap. — Lord Perth és Ciano olasz külügyminiszter különben tegnap újra tárgyaltak és Olaszországnak a benemavatkozási bizottságban elfoglalt békülékeny álláspontja után nem látszik valószínűnek az a föltevés, hogy a spa­nyol kérdéssel kapcsolatban éppen An­gliának akarna most nehézséget okozni. De a gyanú fölmerülése is azonban jel­lemző az ideges légkörre, mely a benem­avatkozási megegyezés létrejötte után még most is állandóan uralkodik a külpoliti­kában. Olasz Kezei Sät az arai» zavargásod mögött a francia sülő A francia sajtó még azzal tetézi a dolgot, hogy a palesztinai arab zavargások mö­gött is ölsz kezet igyekszik sejteni. A I francia vádaskodással szemben az olasz sajtó sem marad adós, amely viszont a spanyol köztársaságiak számára űzött to­vábbi hadianyagcsempészéssel vádolja a franciákat. , . •• , Franco visszautasitó magatartása meg­lehetősen izgatott pillanatban éri külön­ben az angol külpolitikát. Minden jel ar­ra mutat ugyanis, hogy Chamberlain el­lenfelei újra tevékenységbe kezdtek a mi­niszterelnök ellen. A helyzet különössé­gét az adja meg, hogy a legerősebb ellen­felek nem is az ellenzékben, hanem a kor­mánypárt soraiban ülnek. Eden volt kül­ügyminiszter, aki eddig tartózkodott a hivatalos angol külpolitika bírálatától, most nyílt támadást intézett egyik beszé­dében a chamberlaini külpolitika ellen. Ennél is súlyosabbnak látszik azonban a kormány külügyi főtanácsadója, Sir Ro­bert Vansittart visszavonulásának hire. A hirt még nem erősitik meg hivatalosan. Beavatott körökben azonban véglegesnek mondják Sir Robert elhatározását. Van­sittart, mint volt állandó külügyi állam­titkár, évtizedek óta vezető szerepet ját­szott az angol külpolitika irányításában és tekintélye az egész országban rendkí­vül nagy. Most hir, szerint, súlyos ellen­tétek merültek föl közte és Chamberlain között mind a spanyol kérdéssel kapcso­latban, mind a keletuerópai politikára vonatkozólag. Azokon a ^árgyaláisokon, melyeket Chamberlain Anglia burgosi ki­küldöttjével, Hodgsonnel a spanyol kér­désben folytatott, Vansittart már meg sem jelent. Párisi jelentés szerint a tegnapi francia minisztertanács ügyrendjét teljesen betöl­tötte Bonnet külügyminiszter jelentése a külpolitikai helyzetről. Bonnet, mint egy hivatalos jelentés mondja, kijelentette, hogy az általános külpolitikai helyzet, ha nem is tekinthető biztatónak, közvetlen nyugtalanságra nem ad okot. Jelentésé­ben részletesen kiterjeszkedett a török— francia megegyezésre, melyet francia szempontból is nagyértékünek mondott, majd kidomborította a francia—angol együttműködés fontosságát s a közép- é9 keleteurópai kérdésekkel kapcsolatban hangoztatta, hogy Prágában „normálisan“ folynak a nemzetiségekkel megkezdett tárgyalások és nyugtalanságra nincsen ok. A szudeta-németek ragaszkodnak a i karlsbadi követelésekhez A csehszlovák kérdéssel kapcsolatban Prágából is azt jelentik, hogy a nemzeti­ségek vezetői s Hodzsa miniszterelnök között fontos tárgyalások folynak. Hen­lein szudeta-német vezető, akiről azt je­lentették, hogy berlini tárgyalásai után Londonba utazott, tegnap visszaérkezett Csehszlovákiába. Rövid időt Prágában töltött s egy prágai német lap tudósítójá­nak 'kijelentette, hogy berlini útja nem volt politikai jellegű. Ez természetesen nem akadályozza a meggyőződést, hogy Henlein Németországban fontos tárgya­lásokat folytatott. Hodzsa csehszlovák miniszterelnök a nemzetiségi kérdés meg­oldására vonatkozó tárgyalásait párhuza­mosan folytatja a kisebbségekkel és a cseh parlamenti pártok vezetőivel. A cseh pár­tok egyrésze ugyanis ellenzi a nemzetisé­gek számára adandó engedményeket, ami kérdésessé teszi, hogy a kormány az al­kotmány módosító jellegű1 kisebbségi sta­tútumhoz meg tudja-e kapni a parla­mentben szükséges háromötöd többséget^ A nemzetiségek vezetőivel folytatott tárgyalások is, több jel szerint, komoly nehézségekbe ütköznek. A szudéta-néme- tek ragaszkodnak a kansbadi követelé­sek teljesítéséhez, amit viszont a prágait kormány nem hajlandó megadni'. Mind-, amellett azt hiszik, hogy szakításra egy­előre nem kerül a sor. Politikai körök­ben hivatkoznak Henlein egyik kijelentés sére, hogy a csehszlovák köztársaság megalakulásának huszadik évfordulójáig a nemzetiségi kérdést föltétlenül rendez­ni! kell. Ez az évforduló októberre esik. Addig remélik, hogy szakításra nem ke­rülhet sor sem a sziudéta-németek és a! csehek, sem Németország és Csehszlovás kia között. A külpolitika jelentős hirei közé tartó-* zik a római jelentés, hogy' Imrédy ma­gyar miniszterelnök és Kánya külügymi­niszter julius 18-án hivatalos látogatásra; Rómába utaznak. Imrédy és Kánya négy napig maradnak az olasz fővárosban. Ottlétük alatt XI. Plus pápa ás fogadja a magyar államférfiakat. Halálos szerencséden* ségek jnapja az Egyestih-Államekban NEW YORK, julius 9. Az Egyesült-Államok Montana államá­ban tegnap súlyos szerencsétlenségek tör­téntek, melyek összesen hat emberéletet és zz súlyos sebesülést követeltek. Egy, expressz vonat mozdonyának felrobbaná- sánál öt ember halt meg és tizenöt súlyo­san megsebesült, egy Billings mellett le­zuhant utasszállító repülőgép katasztró­fájánál pedig egy ember életét veszített«

Next

/
Thumbnails
Contents