Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-08 / 151. szám

ELLENZÉK j K’ mart3j"»jmrwi ■. '<wmmzxrB j^'fiiliMMB—l i MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ E XCELSIOR: HUM ők es» bolyon meg- ki'/tlttSU a/ 19-10. ővIh'ci végzendő uj st;»it iiszlika.i mmtaalkiloh Mökés/.i'lésót. Mog;Vl\Jei|vHjuk majd, milyen elülialkulást tu­dunk felmutatni minden lörco tvz 1000. óvi utolsó országos nlalis/1 kai adataihoz vi- s/onyi'lv<i. Míg Nyugidon ágon fontos szo- la^vt játszanak a .s'kvtis/láikdii adatok, mo­lyok niimlo’iv iránylMff tájékozús't nyújta­nak, — addig nálunk Jog löl vb őseiben egy­szerű benyomás aínpján Jtélvk inog a köz­érdekű problémákat. Innen .s/ánneitzuk a "•ovodóá, sok otlJcüiörizhotetilon szám, pró- J>áLkozúiS. llozzá kell szoknunk ahhoz, hogy szigorúan volt adailokluail hizonyit- S'umk. Pontosain ős tudományos alapon gyűjtött vlotiszti-kai számok megmutatják intnjd a 'valóságoké.! s véget vetnek a dema­gógiának, moly legtöbbször hibás és szán­dékosan túlzott aduitokra' vum ullap-iüvta. Sok kérdiós körül .majd meg viliág ikisr a és megoldásra, megnyílni. Ik a fejlődés lehető- ■ségétiefc kuipui. Az. országos stilisztikai immka vez^töiuok igényük Jöhet minden bátorításra. 1 UiRiENTUL: Uj sitotisztilka készül 1940. évre. Megállapi'lhaltjuk a aiöpszaip-o ru­tait menetét, a Juüáloziás és születés vidéki arányszámát. 1937-ben 19 millió 535 ezer 398 lakosa volt Romániáénak. 31.5 százalékos születési szaporulat melilett csu- páiii 11.7 szútzulék a 'valóságos többet, ojz nj- s/.ülőtlek ezt meghaladó részét a halál le- kaszódja. 377 ezer 812 hallott közül 10G ezer 870 egyéven aluli csecsemő volt. Rop- (pűint jelentő.siégé vorn a statisztikának. .Meg­ismerjük lvelőle az állam stiaitiiszJtiikjai képét, <1 kisebbségek számszerű és proporciomilns eloszlását és részvételűiket a nem ző Igaz<la- ságban. L/átail fogjuk, milyen hülyét foglal el .ti7, tév libáin a románság kcreskedeleml>cn és iparIxi'ii', megismerjük a pénzügyi ada­tokat, miből a', kincstárnak les.z haszna el- sösortban. Nemrég egy bucureştii mérnök felesége nagyobb külföldi örökséghez ju­tott és utlevéliszerzős közben 'kiderült, hogy nem fizetett még soha adót. A pénzügymi­nisztérium is részt!vesz majd a statisztikai munkában, mély leleplezi azokat, dk'iik nem fizetnék. A (kincstár nem méHktühözhct egy bánit sem, mert u bdke bármely percben ’felfordulhat. Nem kalian dl vágy és háborús öslztön késztet. fegyverkezésre, de ni meg­erősítés' gondolata. Mentül több és mentői gyorsabb repülőgépünk van, — mentői! több az ágyú, tank, géppuska, unnál biz­tosabbak o határok. A sbeltászlákni munká­val pá/flúizaimosan- *le kell leplezni azokat, akik az adófizetés' alól1 kibújnak. Az egyenlő teherviselés az országos rend biz­tosítéka. Könntyetíbert viseljük éli o.i terhe­ket, ha tudjuk, hogy kivételek nem adód­nak. Jó hasizná t vehetjük a stol is z tikárnak1 a jövő tragikus fordula'UiTxiin. U NIVERSUL: Az dpi tőmunkások nem­rég tartott ülésén panaszok hetngzol- taik el az idegenek ellen. Asztalosok, ácsold, bádogosok, fűtőberendezés készítők, festők, ipor cellán munkások, kőművesek, mind egyformán panaszolták^ hogy kisebb­ségiek, sőt: külföldiek özönlők el az ipart, akik a válfelkozókmál1 — legtöbb ese.ilven nem-romáin ofcniál -— kedvezésekre találnak úgy, hogy őket oilkíilmazzák a legfonto­sabb munkálatoknál. így történik akkor is, ha alkani, ángy más k'öizépitkeztásrő 1 Vacii szó. Az idegen mesterember a román­nál könnyebben boldogul. Miért? Először, mert azok, akik nagyobb centrumokban építenek: maguk is idegenek. Másodszor: az ődegen munkások hitelbe dolgoznak. 'V'aBáml előleget kelpmek és váltót fogadnak el a hátralékra. Miből élnek? Bizonyos, hogy több (kitartásuk van. A hatóságok .jobban ügyeljenek arra. hogy közmunkák­nál kizárólag románt alkalmazzan'ak. R OMANIA: Bűntény, gyilkosság, vere­kedés, késelés' egyformán tükrözik viisis/zia a társadalom erkölcsi képét és mentői gyakrabban fordulnak elő, annál gyöngébb a megtorlásra' hl vallott erő, mely a védelmet kiéül szolgálja. Egy csizmadia elvágja késével fmasátnak nyakát & ráadá­sul baltái ütést mér fejére, hogy biztosabb legyen halála. Két részeg fiatalember be­dob egy cigányzeiiirészt a Buneaisa-tóbn, n: szerencsétlen fuldoklik és a. parton álló ko­csisok kacagnak rajta.. Városokban, szállo­dákban, üzletekben! kocsmákban kés, pisz­toly, balta parancsol jia a bosszút, ez ellen­fél kiirtását, aki .sokszor teljesen védtelen. A gyiilkosokniak jó kepzetötebetségük van, tudják, hogyan védekezzenek. Ez ellen fliiir.es más orvosság, minit az esküdt bíróság megszüntetése. Rendes bíróság elé kell óil- 30banii őket, sőt ez sem elég: — meg kell gyorsítaná az eljárást és példás' 'büntetése­ket kell ajKkálimaz.n'i. Igen gyakori a Vissza­esés, sok iái visszaeső bűnös, ezért a legna­gyobb büntetés kétszeresét kell kiróná, nem szabad a részegséget enyhítő körülmény­nek 'tekinteni, Munkanélküliségre, szegény­ségre, éhségre sem lebet Romániában hi­vatkozni1. Várjuk a példás, szigorú bünte­tések kirovását. A cltap ketreskedeííszi és iparkamara az iparengedély működő közvetítő kereskedelem ellen CLUJ, Julius 7. Filipescu Richard polgármester az ár­vizsgáló bizottság legutóbbi ülésén azt a kijelentése tette, hogy Cluj a legdrágább város az országban. Ebben van némi igazság is. Bár az ország több varosában drágábbak az élelmiszerek, mégis a cluji élelmiszerpiacon is meglehetősen nagy a drágaság, ám ezt ne ma legális kereskede­lem uzsorája, hanem a szipolyozó, tör­vénytelen közvetítői kereskedelem idézi elő. F.nnnek megfékezése pedig elsőbb- rendű feladat, mint a piacok centralizá­lása. A helyzet az, — mint ezt a cluji ipar­kamara piaci ellenőrzéssel megbiz.ott tisztviselői megállapították, — hogy a cluji piacon az engedély nélkül működő közvetítő kereskedők valóságos egyed­uralmat teremtettek. A baromfipiacon, a manasturi cigánykofák garázdálkodnak, akik a hajnali órákban elállják a vámo­kat cs a vásárba igyekvő és a napi árakkal tájékozatlan vidéki termelőktől áron alul összevásárolják a baromfiakat csak azért, hogy néhány óra múlva az élelmiszerpia­con két, háromszoros árban adják cl. Ha­sonló a helyzet a gyümölcspiacon is. A közvetítő kereskedők még a hajnali órák­ban ellepik a pályaudvar környékét és az aradi és oradeai piacokról érkező zöldsé­geket és gyümölcsncmüekct egy tételben vásárolják össze. Miután az egész készlet felett ők rendelkeznek, ők diktálják az árakat és kiu/soráz/ák a város egész fo­gyasztó közönségét. Erre a tűrhetetlen helyzetre való tekintettel a cluji kereske­delmi és iparkamara elhatározta, hogy irtó hadjáratot indít az uzsoráskodó cs iparengedély nélkül működő közvetítő kereskedők ellen, kérni fogja A polgár- mestert és a rendőrkvesztort, hogy vi­szonteladóknak délelőtt 9 óráig tiltsa cl az úgynevezett elővásárlást és zárja ki őket a piacokról. Reméljük, hogy a ka­marát közérdekű és hasznos mozgalmá­ban az illetékes közigazagtási cs rendőri tényezők is támogatni fogják. Ifiilyeii ierveLlíel áll el© itoosevelá az eviani i^onfereeiclán GENF, julius 7. A ma kezdődő evrani értekezlettel kap­csolatban genfi lapok azt jelentik, hogy Roosevelt elnök négy pontból álló indít­ványt fog terjeszteni az értekezlet elé. A terv első pontja szerint az értekezlet kör­kérdést intéz a világ valamennyi államá­hoz, hogy jelöljék meg, hány menekül­tet képesek és hajlandók felvenni. Föl­teszi a kérdést, hogy az illető ország csak politikai, vagy felekezeti és gazda­sági üldözések áldozatainak is hnjlan- dc-2 menedéket adni. Meg fogja vitatni az értekezlet az emigráns utlevélkérdést, aminek rendezése a Nanzen-liivátal meg­szűnése óta különösen égetővé vált. A A Nanzen-hivatal eddig 150.000 német, 15.000 osztrák és 235.000 más nemzeti­ségű, főleg orosz emigránsnak adott ki útlevelet. Ezek az útlevelek azonban 1038. év végén érvényességüket vesztik. Az értekezlet, Roosevelt tervei szerint, foglalkozni fog a telepítések és közös ki­vándorlás kérdésével is. Ez a kérdés nemcsak a kivándorlók fölött rendelke­ző jelenlegi államokat, hanem a kiván­dorlási területre alkalmas Európán kí­vüli államokat is érinti. Rooesvelt a közös telepítések kérdését, az ..organizált emig­ráció" kérdésének tekinti, ami a tanács­kozások egyik főtárgya lesz. Mindezek­nek a kérdéseknek rendezésére Roose­velt valamelyik európai városban állan­dó irodát kíván létosileni. Támogassak a moríacm tüzkárosuítahat! _____ 11MJI— ,r>* Enescu ezredes-prefektus az „ELLENZÉK“ uíján kéri a josziyü emberek támogatását abhoz, hogy a teégett fafut újjáépítsék CLUJ, julius 7. Beszámoltunk arról a kegyetlen és romboló tüzkatasztrófáról, amely egy vi­rágzó clujmegyei község, Morlaca 21 csa­ládjának egész vagyonát elpusztította. A falu szorgalmas és derék népére váratla­nul sújtott le a tüzveszedelem és a leg­önfeláldozóbb oltási munka sem tudta megakadályozni a rekkenő hőségben a lángok továbbterjedését. A vármegye, el­sősorban pedig Manóié Enescu ezredes­prefektus sietett gyorssegélyben részesíte­ni a morlacai tüzkárosultakat, hogy leg­alább az éhhaláltól mentse meg őket, de a falu újjáépítése csak szélesebb körű se­gélyakció révén sikerülhet. A magyar társadalom sohasem zárkózott el a bajba­jutott emberek támogatásától s éppen azért kész örömmel csatlakozunk mi is ahhoz a gyűjtési akcióhoz, amelyet Ma­nóié Enescu ezredes-prefektus inditott. Az alábbiakban köböljük azt a levelet, amit ebben az ügyben a prefektus jutta­tott el hozzánk s amelynek hatása alatt bizonyára megszólalnak a magyar szi­vek is: Morlaca clujmegyei községben f. évi junius 27-én borzalmas tűzvész ütött ki. A tűz tizennyolc házat, huszonnyolc is­tállót pusztított el, huszonegy család minden vagyonát. A huszonegy család­nak nyolcvanegy tagja hajléktalanná vált és a legsötétebb nyomorban él a mai napig is, annak a reménye nélkül, hogy önerejéből valaha is felépítsék tönkrement otthonaikat. Ä vármegye a tüzkárosultak segítsé­gére sietett, hogy legolább rövid időre biztosítsa megélhetésüket, de a legjobb akarat mellett sem tudja a házak és az istállók újraépítését lehetővé tenni. Ezért vagyok kénytelen a tüzkáro­sultak nevében az önök jóakaratához fordulni. Arra kérjük b. lapjukat, kez­deményezzen nyilvános gyűjtést, hogy ezáltal összegyűlhessen az a tőke, amely az elpusztult vagyonok ujjáépitéschez szükséges. Reméljük, hogy az önök felhívása visszhangra fog tíalálni a közönség lel­kében és azt is, hogy önök minden ere­jükkel mellénk fognak állani, hogy se­gítségére lehessünk ezeknek a szeren­csétlen embereknek. Az összeget, ami a gyűjtés eredménye- képen kiadóhivatalukban összegyűl, kérjük legkésőbb 1938. augusztus i-ig a cluji pénzügyigazgatósághoz letétbe helyezni, a „morlacai tüzkárosultaknak“ cimre. Azért a fáradozásért) és megértésért, amellyel b. lapjuk kezelni fogja a mór­iad tüzkárosultak ügyét, kérem fogad­ják leghálásabb köszönetünket. Cluj, 1938 julius 2-án. ; MANOLE ENESCU ezredes, Clujmegyc prefektusa Az Ellenzék mától kezdve megnyitja hasábjait a morlacai tüzkárosultaknak szánt adományok előtt s minden hozzánk beküldött; összeget azonnal nyugtázni fogunk. Reméljük, hogy a közönség segít­ségére siet Marlaca tüzkárosultjainak és tekintélyes összeggel fogja gyarapítani a falu újjáépítési alapját. FÉNYK^A^raOK már 28 lejtől kezdve, a legkülönbözőbb álban és választékban, az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Unirii kaphatók! 'I P MA 24 ÉVE —■——■>—— 1014 julius 7-én a robbujíasiij ŢtszuJf a légkör. Az Ellenzék vezércikke ugyat\ a ,,Vármegyék végé'-röl szól. El<">z<> nap uzonbun ez oolt u címe: „Hizlalás a há• borúramásnaj): „Nem kell háború Kifejti, hogy 11 Iróuöröküsfiár halála óla „fejetlenség kopott lábra“ monarchiául.• ban és ez már a nagy temetésen láthu\ó volt. (A bécsi temetés .'kikán, az ni 1st et­te ni /óén volt). Hirdetik, hogy büntető háborút kell indítani Szerbia ellen. I)e nekünk nincs keresni valónk Szerbiában« — Albániában tombol a forradalom. Eosad pasát hívják haza és a felkelők sürgetik Wied herceg lemondását, aki­nek érdekében Ausztria és Italia jegyzé­ket intéz a nagyhatalmakhoz. Az izgid ott hangulat jele, hogy Nyíregyházán titok­zatos léghajót láttak, mint előzőleg; má­sul! repülőgépeket. Folytatódnak ország­szerte a részvél nyilatkozatok és gyás:- isienfiiszteletek. Városunk azonban kezd a mindennapi életbe visszazökkenni. Az orszáyos dalosünnepély előkészületein dolgoznak. Megnyílt a nyári fürdő. Ősz- szeirják a választókat, mert már küszö­bön volnának az uj választások; a viláy- háború miatt soha se lesznek m^g. Már jelölési hírek forognak: városunl: munka­pártja uj képviselőjelölteket akar hozni; emlegetik Hegedűs Lórántot, Deák Al­bert dr.-t, Szcnlkereszthy Zsigmond dr.K A megyei képviselők sorából megmarad­na Szereday Aladár, Lázár István gr., de nem lépne föl Zeyk Károly; uj jelöltek: Dózsa Endre és Kabos Ferenc. Az útlevél hírek S'Jerint április havában 18084-et ki­vándorlás és csak 120'i-ef kérlek egyéb célból. Amerikába szól 17.634. Romániá­ba 2935 és Németországba 588. Az elő­ző hónapokban 30 123, az előző cv ápri­lis havában 10 755 útlevelet váltottak Ma­gyarországon. 10 38 Jul hm 8. hogy ismét llnszka Jenő lett az Írók és Zeneszerzők Világszövetségének alclnöke. Elnökké ugyancsak egyhangúlag Straus Richurdot választotta meg a szövetség; hogy fcrjheznicnt Lily Rons, a világhí­rű énekesnő és filmcsillag. Saját mened­zserét választotta férjül a parányi terme­tű sztár; hogy Cina Cigna, a világhírű olasz énekesnő óriás sikerrel vendégszerepei Ncivyorkban; hogy Kardos Istvánt, a neves hírlap­írót Boris bulgár király katonai emlék­éremmel Hintette ki; hogy Salamon Béla és Szőke Szakáll vendégszereplését nemcsak Kaposváron, de Nagykanizsán is botrány kísérte. .4 népszerű komikusok előadását fully, büzbomba, tüntetés fogadta. A zajos je­leneteknek a rendőrség vetett véget. Elő­adás u\án a s'drnház előtt verekedés tá­madt. Több embert előállítottak. Salamo­niknak idei turnéjukon nincs szerencsé­jük; Hogy Békássy István, a Hollywoodban élő magyar színész cáfolja azt a hirt, hogy feleségül akarja venni Lóránt Edit hegedümüvésznöt; hogy váratlanul összehívták az összes pesti színigazgatókat. Tárgy: a jövő évi szerződtetések a zsidótörvény szellemé­ben. 1938. évi höngvnap sikerei: Kötv0 fűzve ‘ Lej L ') Lej Ady Endre összes versei 16$.— . 'jr Jókai Mór: Fekete gyémántok 135.—* ' 92.— Arany János összes költemé­nyel _ 440.— ' 1 Móricz Zsgmond: Légy j"ó mindhalálig S9.— Művészeti Lexikon (2 kötet) 3Ő0.— Sárközi: Gy.: MÁtc ofdot-t kéve 119.— 9A— Illyés Gyufe: Puszták népe 125.— 92.— Illyés Gyuh: Petőfi xj8.— ^ 125.— Körmendy Ferenc: Budaperé -ü kaland 92- — Peéry: Bambuszfejü esernyő * 96.— Most vegyen, később drágább lesz! Kaphatók' az Ellenzék könyvosztályáhan Cluj. Pieta Unirii. .Vidékre utánvéttel is azonnal szilit iuk 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents