Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-07 / 150. szám

A. F.L Li? N't fik 1 0 3 H I ul Inn 7. MA 25 ÉVE 1913 július (>-án hűvös a nyár. Becsben a- uszóverscnyek <1 /okos vízben zajlói t'‘k le. A letjnayijóbb versenyt különben o: akkor világhírű magyar Lastorres Be­id nyerte. A borzongás helyen van. Az emberiség már megkezdte n nagy ka­tasztrófáim szédülést. A Indiáinak min­den fáradozása hiába volt a márnáik 'fíalkán-háboni elhárítására. Bulgária már egy hete húréban áll a szerbekkel es gö­rögökkel. — A levert törökök készü­lődnek Drinápoly elfoglalására. Zivataros a magyar poJilika. Tisza István pár hete lett miniszterelnök; és az ellenzék harci kedvét most fokozza, hogy az imént zaj­lóit le Tisza újabb képviselő-választása eddigv kerületében, Aradon. Hires vá­lasztás volt ez. Rebesgetik, hogy a szesz­gyárié) JS'eumann-esalád báróságot kap érte. Az események nálunk is éreztetik hutásukat. Eszterházy Kálmán gr. távo­zik a város és megye főispánt székéből. L'tádja Bethlen Ödön gr., volt képviselő, aki már hosszabb ideje visszavonult a közéletből. Országrészünkben mély rész­vétet keltett Gödri Ferenc kitűnő polgár- mester, a Székely Nemzeti Muzeum igaz­gató-elnökének halála. Nálunk ismét vá­rosi múzeumot kívánnak. Lapunk éke­lődik; ajánlja, hogy helyezzék el benne a bukott miniszterelnök sószobrát (a bu­kás oka volt, hogy a kormánypárt vá­lasztási pénztárába a sószálliló bank na­gyobb adományt jutatett) a főszám- vevő arcképének céduláján a nyuzási te­hetségét, a városi tanácsosén azt a képes­ségét ismertessék, hogy egyszer i gerin. cesek, máskor a puhányok osztályába tartozik, a főkapitány szobrán gomb le­gyen, melyet, ha megnyomnak, értelme­sen tagolja: jól van, jól van. Keserű jó­kedv ez, a világháború küszöbén... Előző este a színházban Király Ernő és K. Solii Herman Kabaré-játéka folyt le, e napon az Iglói diákok és János vitéz szinrcho- zatalávaf véget ért Király Ernő vendég­játéka, egyszersmind a színházi évad is. Az utolsó es.t szereplőt voltak: Bátori El­za, Csapó, Sugár Jolán. Dezséri, Pap Ka- t.nka, Váradiné. Az egyik moziban Nagg Endre és kabarétársulata szerepel három estén át. M<*kón egy házsártos asszony cscipodár öreg férjét hazaütlegelte, a korcsmából, a földre teperte és az elké­szített forró vízzel kezdte „főzni“, mig a jajveszékelésre betört szomszédság közbe nem lépett. Eltemették dr. Papp Gusztávot. Gher­láról jelentik: Dr. Papp Gusztáv, volt ügyvéd és városi tanácsos temetése a vá­ros társadalmának nemzetiségre való te­kintet nélküli nagy részvéte mellett folyt le s azon a város küldöttségileg is képvi­seltette magát, hatalmas tölgyfalevél-ko- szorut helyezve az elhunyt koporsójára. A sírnál Alexa Ferenc plébános, az ör­mény árvanevelő intézet egykori növen­déke vett búcsút az egykori igazgatótól és az árvák: jótevőjétől. Az örmény egy- házhénekkar éneke mellett helyezték el a koporsót a családi sirboltba. Uj egyetemi tanárok Clujon. Bucures- tiből jelentik: A nemzetnevelésügyi mi­nisztérium - meghívás utján címzetes egye­temi tanárokká nevezte ki a helybeli egyetemre Romulus Buiat a néprajzi tan­székre, Gheorghe Calugareanut az anali­tikai mértan tanszékére és Pop Emilt az általános növénytan tanszékére. Lukács Sándor püspöki titkárt megvá­lasztották Diciosanmartin unitárius lelké­szévé. Diciosanmartinban az elmúlt na­pokban tartották meg az unitárius lel­készválasztást, mely alkalommal egyhan­gúlag Lukács Sándort, a cluji unitárius püspökség titkárát választották meg lel­készé. A fiatal diciosanmartini lelkész Clujon végezte a teológiát, majd éveken át tanulmányúton volt Amerikában, Ja­pánban és Kinában. E két utóbbi helyen missziós szolgálatot teljesített. öngyilkos lett egy muresmegyei gaz­dálkodó. A muresmegyei Acatari község­ben öngyilkosság történt, melynek áldo­zata Paneti Károly 65 éves gazdálkodó, aki felakasztotta magát. Holttestére az egyik gazdasági épületben találtak rá. Pa­neti Károly ekkor már halott volt. Az öngyilkosság oka ismeretlen. Az ország megbélyegezte a bomlasztó politikai mozgalmat Az állhatatosság a tévedésben ördögi Senne BUG UH ESTI, július (>. Az utóbbi időben egyre gyarapodnak a 'levelek, melyeknek Írói elhárítják ma­guktól a közösséget a volt ,,Vasgárda“ politikai szervezel tevékenységével. A leg­kiválóbbak azok közül, akiket a légioná­rius mozgalom megtévesztett, miután megismerik az anarchikus és terrorista légkört, mely a Vasgárda soraiba 11 ural­kodott, fokozatosan visszalépnek. Érdemes embereknek a politikai ro­mánt icizmussa 1 lepHez'ett bűnös tevékeny­ségtől való visszalépése jóljött dolog és egész figyelmet érdemel. A lelkészek visszalépése, élükön -Georyrscii-Edincttel, a diákság gyón látójával és Gr. ('.Estesen professzorral, jellemző és tanulsággal le­lt'. Az egyház nem keveredhetik bele lK>mlaszló politikai harcokba. Tekintélyét veszteség érné ezekben a csatározásokban. Az egyház iránt különben sohasem volt az állam nagyobb figyelemmel, mint cu nemzet regenerálásának s felemelésé­nek ebben a korszakában. Az egyház fe­je egyidejűleg a trón első tanácsúdéba is. Keresztény tanítások és parancsok fényé­ben épül ma ai/. uj román állam. Ebben ;1 munkában a lelkészekre óriási szerep hárul. Crislescu lelkész, teológiai tanár és Gcorgescu-Edinet lelkész visszalépése az anarchikus mozgalom soraiból', fénylő jel1 a sötétben, mely az ifjúság egy részét lógta körül. A diákság helye csak a törvény és a nemzet mellett lehet. A nemzet lelki egysége a mostani óra lcgr főbb parancsa. Crislescu és Georgescu- Edinet lelkészek levelei nagymértékben hozzájárulnak ehhez a lelki egységessé váláshoz és megbékéléshez. A tévedést, hogy felforgató mozgalom­ban vettek részt, megváltották azzal, hogy a tévedésben nem voltak állhatato­sak, ami már ördögi, lett volna. Kii'önö- sen értékes ezeknek a lelkészeknek ke? reszIénv magatartása. Romantikus szerelmi regény lett a hercegi „ leány rablás1' bűnügyéből Az öngyilkos vőlegény már túl van az életveszélyen és kibékült menyasszonyával. — Klárika papája és a szabolcsi herceg békésen megegyeztek elraboltak a Margit-szigctről. A feltűnést keltő bejelentést az életvédelmi osztályon tette meg két apa, akik kökül az egyik­nek Zuglóban vendéglője van, a másik építőmester. A kétségbeesett szülők elein­te arra gondoltak, hogy a két leányka nemzetközi leánykereskedők karmai köze került és gyanújuk megerősödött, amikor megtudták, hogy a leányok az ismeretlen iérfiak autóján a határ felé robognak. BUDAPEST, julius 6. Pontosan io nappal ezelőtt a budapesti főkapitányságon úgy indult cl egy ügy, mint valami izgalmas amerikai gengszter- történet. A gyermekrablás úgyszólván is­meretlen bűncselekmény a magyar bűn­ügyi krónikában, ezért keltett különösen nagy feltűnést, amikor a mult pénteken bejelentették a rendőrségnek, hogy két gyermekleányt állítólag autós banditák Az egyik leány megkerül A főkapitányságon maga Dóra Sándor főkapitányhelyettes, a bűnügyi osztály vezetője vette kezébe a vizsgálat irányítá­sát; különösen, amikor az egyik leány két nappal ezelőtt váratlanul hazaérkezett és fantasztikus történetet mesélt el arról, hogy barátnőjét, a 16 esztendős Klárikát egy ifjú herceg, mint valami modern rab­lólovag, tartja elzárva szigorúan őrzött, vastag, várszerü falakkal övezett szabolcs- megyei kastélyában. A nyomozásnak az­után újabb lendületet adott egy tragikus fordulat: a hazakerült Mária vőlegénye elkeseredésében Péter Pál-ünnepére virra­dó hajnalon egy átmulatott éjszaka után kétszer mellbelőtte magát és súlyos álla­potban került szanatóriumba. A rendőri nyomozás most már gyors tempóban folyt tovább és rövidesen si­került megállapítani, hol is van az a „ti3 tokzatos várkastély“, ahol Klárikát állí­tólag akarata ellenére fogvatartják és ki az a herceg, aki a 16 esztendős leánykát au­tóján „elragadta“. Csütörtökön reggel a főkapitányság tclofonon adott intézkedé­sére a mándoki csendőrőrsről egy tiszthe­lyettes vezetésével csendőrőrjárat jelent meg a felsőszabolcsi hercegi kastélyban közölte a többezerholdas földbirtok ifjú urával: utasítást kaptak a kisleány azon­nali őrizetbevételére. A csendőrök közöl­ték a herceggel, hogy a leánykát a kapott parancs értelmében mindaddig őrizetben kell tartaniok, amíg vagy detektívek nem érkeznek érte Budapestről, vagy pedig maga az apa nem jön leányáért. A herceg természetesen tudomásul vette a váratlan hatósági intézkedést, csupán arra kérte 2 csendőröket, hogy a megszeppent leány­kát ne vigyék a csendőrőrsre, hanem az őrizetet ott a kastélyban foganatosítsák, mert ő már telefonon érintkezésbe lépett Klárika szüleivel s azt az értesítést kapta, hogy az apa már útban is van a kastély felé. A csendőrök ennek a kérésnek eleget tettek. y> Inkább meghalok...!“ Klárika papája, B. György építőmester csütörtök délben ügyvédje, dr. Virág Gyula és idősebb leánya társaságában va­lóban elindult bérautón a szabolcsmegyei kastély felé, hogy leányát kiszabadítsa. A gépkocsi a késő esti órákban érkezett meg a fővárostól mintegy 250 kilométer­nyire fekvő nyirségi kastélyba. Amikor az apa a viszontlátás örömé­ben sirva ölelte magához egy hete nem látott leányát, aki miatt annyi izgalmon és aggodalmon ment keresztül, Klárika nyomban kijelentette: — Apukám drága, bármennyire is ha- ragusztok, de én innen nem megyek haza még erőszakkal sem! Inkább meghalok! Egy szó sem igaz abból, hogy a herceg engem ide erőszakkal hurcolt el. Saját akaratomból, öhszántomból jöttem ide, ahol nagyszerűen érzem magamat. Bocsáss meg nekem, édesapám és engedd meg, hogy itt maradjak . . . Az apa és a herceg közt azonban heves jelenetek játszódtak le a kastély parkjá­ban a fülledt nyári éjszakában. Az apa kijelentette, hogy a leányt azonnal haza akarja vinni és ha ez elé bármilyen aka­dályt gördítenek, akkor karhatalmi segít­séget fog igénybe venni. — Ha engem innen szuronyos csend- őrök visznek el, — sikoltotta zokogva a leány — akkor öngyilkos leszek! , — Felesleges minden izgalom — csilla­pította e feldúlt apát a fiatal herceg. — Távol áll tőlem, hogy én apa és leánya közé álljak, mint ahogy az első pillanat­tól sem erőszakoskodtam. Klárika, amint az imént is hallotta, saját akaratából jött velem. Amikor Klárikát Áldozócsütörtö­köd a Margit-szigeten megpillantottam, mindjárt rabul ejtett csodálatos szépsége. Megismerkedtem vele. Kijelenthetem ön­nek, hogy én Klárikában feltétlen urile- ányt ismertem meg, aki nem futó köny- nyelmü kalandra született. Ez távol is áll tőlem. Cselekedeteimért minden felelőssé­get vállalok. Ezek a szavak megnyugtatták az apát, £>t cut«» ( Mvcjuüt«'! X. r.v. ->* Orr! Ó.A ak inek ezután elmondották a megismer­kedés történetét. Áldozócsütörtökön este a herceg egy fiatal gróf barátjával előbb vacsorázni vitte cl Klárikát és kis barát­nőjét, Máriát. A vacsorát egy ismert bu­dai kiskorcsmábán fogyasztották cl, majd az egyik előkelő mulatóhelyre mentek cl táncolni. Cigányzene, majd jazzmuzsika mellett a mulatóhely parkettjén szövő­dött a szerelmi regény... Klárika, ennek a romantikus szerelmi kalandnak a hősnője, valóban feltűnően szép leány. Aranyszőke a haja, dióbarna a szeme, rendkívül finom metszésű az arc­éle, karcsú, lehelletvékony a termete. A fiatal leány, aki egy kispolgári zuglói la­kásból került a szabolcsmegyei tündér­kastélyba, máris úgy él ott, mintha — hercegkisasszony volna. Reggelenként lo­vagol pompás lovaglódresszében, azon a nemes paripán, amelyet a herceg ajándé­kozott neki. Az egyik előkelő belvárosi szalonból hozattak számára drága ruhá­kat és fürdőtrikókat, mert délutánonként a hercegi birtokon átkanyargó Tisza vi­zébe járnak fürödni. — A herceg felajánlotta, hogy színész­nővé képeztet ki — mesélte apjának a leányka. — Ősszel be is iratkozom az egyik sziniiskolába s igy teljesedhetik régi vágyam: filmszinésznő lehetek. Béke Az apát azonban leányának ez a jövője nem nyugtatta meg, mire a herceg kije­lentette, hogy Klárikát uriieányhoz illően kivánja ellátni s máris melléje rendelt egy idős, özvegy uriasszonyt, mint gardedá­mot. Gondoskodni kíván megfelelő to­vábbképzéséről is, angol és német nyelv­tanárt szerződtettek máris melléje és a közeli napokban zongoratanárnő is érke­zik a hercegi kastélyba. Hajnalig tartó tárgyalás során az apa és a herceg között békés megegyezés jött létre, mire a csendőrök a több mint 24 óráig tartó őrizetet megszüntették. Mialatt igy a szabolcsmegyei hercegi kastélyban filmszerű happy-end felé bo­nyolódott az érzelmes kaland, ezalatt Bu­dapesten is tisztázódott a másik leányká­nak, illetve vele kapcsolatban a fiatal grófnak a szerepe. Kiderült, hogy ez a gróf, aki nem is magyarországi lakos, Ál­dozócsütörtökön éjszaka együtt vacsorá­zott és táncolt a két leánnyal <s hajnalban hazarobogott autójával. Tudomást szer­zett erről ennek a leánykának vőlegénye is, aki tudvalévőén elkeseredésében ön- gyilkosságot kisérelt meg. A fiatalember állapota péntekre lényegesen javult és a szanatóriumi betegágynál megtörtént a fiatalok kibékülése. „Megmentettem leányom becsületét“ Pénteken este visszaérkezett Budapestre Klárika apja, aki a következőket mondot­ta el nekünk: p — Mindent elkövettem, ami egy gyer­mekét szerető apának a kötelessége és re­mélem is, hogy leányom sorsáról, elsősor­ban természetesen erkölcsi szempontból, kifogástalan módon sikerült gondoskod­nom. Szegény embernek nincsen más va­gyona, csak a becsülete, de ez külö'nösen nagy kincs szegény leány számára. Én —- azt hiszem — úgy a magam, mint leány­kám becsületét teljes mértékben megóv­tam és kellő erkölcsi garanciákkal, meg­felelő felügyelet mellett hagytam ott kis­lányomat. — Különös ez a világ ... — tűnődik el az apa. — Alig hogy hazaérkeztem, máris megrohantak. Azt hiszik az embe­rek, hogy pénzzel, kincsekkel megrakod­va jöttem haza a mi környékünkön már legendássá vált hercegi kastélyból. Ped'g én onnan nem hoztam — hogyis hozhat­tam volna! — semmit, csak egy kincset: a magam és kisleányom becsületét . . . G. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents