Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-31 / 171. szám
1938 Julius 31, ELLENZÉK VASÁRNAPI KRÓNIKA írja marai Sándor 1 A különbség W A pesszimista felnézett a csillagfénves júliusi égre, fejét vakarta és ezt mondta: — Pontosan ott tartunk, ahol a másik, baljós emlékű júliusban tartott a világ, 1914-ben. Nem, még sokkal messzebb tartunk. Nézzünk körül: Parisban soha nem látott ünnepségekkel bizonyítgatják, hogy az entente cordiale, az angol—francia barátság erősebb, mint valaha. Angol hadvezérek a királylátogatással egyidejűleg tárgyalnak Párásban a közös francia— angol katonai problémákról. Franciaország semmiféle nyomásra nem hajlandó lemondani az orosz szövetségről. Egyik oldalon tehát az antant, másik oldalon a berlin—római tengely. A háttérben Amerika, mely nem döntött még, de mind hangosabban jelenti ki, hogy nem marad közömbös szemlélője az európai fejleményeknek. Háborús ürügy, amerre nézünk: a spanyol polgárháború, amelynek végső kifejletét még mindig nem látni tisztán, a cseh kérdés, a Távol-Kelet háborúja, a japán—orosz bonyodalom. A Bajkál-tó mentén a napokban húsz orosz hadosztály vonult fel. Huszonnégy év előtt csak egy Szerbia volt a világon; ma van féltucat. Mindehhez a problémák feszültsége és torlódása, a világnézeti meghason- iottság, az autarkiák kihatása a világ- gazdaságra s végül! a fegyverkezés. — Hová vezet a fegyverkezés? Már Kant megmondotta az „örök béké“-ben, hogy minden fegyverkezés menthetetlenül háborúhoz vezet s a köningsbergi bölcs nem is álmodhatott a veszélyekről, melyek ma fenyegetik az emberiséget. A feszültség oly nagy, hogy talán már csak a vezetők idegein múlik háború és béke; a háború anyagi és politikai feltételeit nem kell többé bizonygatni. Roosevelt megmondta néhány nap előtt, hogy a fegyverkezés tébolya múlhatatlanul háborúba hajszolja a vilá got. Az angolok ma a nemzeti jövedelem egynegyedét fizetik adóba, hogy a fegyverkezés költségeit fedezni tudják, jövőre talán már a felét . . . meddig lehet ezt folytatni? Nem sokáig. A fegyver elavul, gyorsabban,' mint valaha a világtörténelemben, a repülőgép, mely ez esztendőben még harc- és versenyképes, jövőre már ócskavas. A fegyvereket megtöltötték; egy napon el kell sütni az ágyukat, mert a hadiszergyártás költségei elviselhetetlen terheket hárítanak idővel a társadalomra. A hatalmak nem maradhatnak ej. a versenyben egymás mögött. A nemzetközi piacon lassan elsorvad minden vállalkozás; a politikai elzárkózás következménye a gazdasági elzárkózás. A világnézeti frontok még tárgyalgatnak egymással, de a valóságban komoran és engesztelhetetlenül készülnek a nagy leszámolásra. Anglia és Franciaország óvják javaikat és biztonságukat, de az angol békevágyat egy napon gazdasági kényszerűségek megfertőzik a háborús pszichózissal. S ami mindennél fontosabb: az emberek érzik a veszélyt, az idegek megpatta- násig feszültek, mindenki tudja, kicsi és nagy, beavatott és tájékozatlan, hogy Európa mai állapotában nem élhet sokáig békésen . . . Mondom, ott tartunk, ahol tizennégyben. Ha igaz a spengleri tétel, hogy egy kultúra sorsa a civilizáció, megdöbbenve kell szemlélnünk a katasztrófa fejlődését. Minden mechanizáltabb, merevebb, egyénietlenebb. A világ százkilométeres sebességgel rohan végzete felé. Ez a julius ... A pesszimista nem mondta végig a mondanivalót. Az optimista most ujjnyi barack-pálinkát töltött a szódavizes pohárba, rágyújtott s egy oktávval csendesebben folytatta: — Ez a julius éppen abban különbözik a másik júliustól, hogy tudjuk mindezt. Huszonnégy év előtt nem tudtuk. Vilmos ctá'zár eiolvajrta az osztrák ultimátumot és snájdigan kardjára ütött; közben fogalma se volt róka, ml az igazi jelentősége és várható következménye e háborúnak? Ha valaki megsúgja neki mindazt, ami Két év tizeddel később bekövetkezett, zárt intézetbe csukát ja a jóst, mint elmehábo- rodottat. Ki hitte volna huszonnégy év előtt, hogy Oroszországban a háború végén forradalom tör ki, forradalom, mely eltapossa a kapitalista termelési rendszert s százhatvanmillió embert odadob áldozatul egy kegyetlen világtörténelmi kísérlet céljaira? Ki álmodta volna, hogy a flandriai harctérre menetelő német csapatok egyik névtelen közkatonája, Hitler Adolf, húsz év múlva korlátlan ura a Német Birodalomnak, egyesíti Ausztriát Németországgal, ki hitte volna, hogy az olasz sorkatonaság egyik káplárja, Benito Mussolini, húsz évvel később császárt csinál királyából és hadvezéréből, Viktor Emá- nuelből; ki hitte volna, hogy Japán megtámadja Kinát?... Nem tudtunk semmit, huszonnégy év előtt, júliusban. Ma sok- mindent tudunk már. Tudjuk azt, hogy a fegyverkezési verseny életveszélyes, tudjuk, hogy Európa világnézeti meghason- lottsága előbb-utóbb háborúra vezethet s a világ felelős koponyái tudják, hogy az uj háború kiszámíthatatlan társadalmi következményekkel járhat; nem lehetetlen az sem, hogy népek között kezdődik s aztán osztályok között zajlik le, heted- iziglen. Európa tele van háborús veszély- lyel és ürüggyel, de Európa vezetői tudják, hogy a veszélyek között egyetlenegy nincs, melyet ne lehetne békésen megoldani. Soha nem volt a világ ilyen átkozottul érett a háborúra, mint e júliusi napokban; talán éppen ezért nem lesz háború. E tudásért irtózatos árat fizettünk: tizmillió hősi halottat, két európai nemzedék lelki nyugalmát áldoztuk fel érette. A bombák tizennégyben is veszélyesek voltak; de Európa lakossága mit sem tudott a veszélyek igazi méreteiről és tartalmáról. Tizennégyben is volt munkanélküliség, gazdasági válság; de senki sem álmodott polgárháborúról. Ma olyan bölcsek és kitanultak vagyunk, miridany- nyian, mint a vezetők; ismerjük az összeg függéseket, ki tudjuk számítani a követA ciuţi színészek nagysikerű szereplése Aradon kezményeket. A veszély kegyetlenebb, a magasfeszültség fenyegetőbb, mint valaha is volt a történelem során; de közben megtanultunk szigeteink Nem múlik el félesztendő, hogy valamilyen komoly háborús ürügy ne lobbantsa fel a szenvedélyeket; de egészen biztos az, hogy Németország és Olaszország éppen olyan kevéssé akarnak ma háborút, mint Anglia és Franciaország. S a népek, melyeknek érdeke lenne háborút provokálni, tudják, hogy e nagyhatalmak idejében és minden eszközzel lefogják a gyújtogató kezét. Igen, a világ mindegyre mechanikusabb, a tömegek élete mind gépiesebb; de ugyanakkor el kell ismerni, hogy soha a tömeg nem volt olyan öntudatos programja a politikának, mint napjainkban, soha nem követtek el annyit az átlagember életszintjének érdekében, min'" e nyugtalan korszakban. Az egyéniség természetesen megsértődött; ő e korszak igazi hőse és áldozata. De máskülönben itt a julius, tele heveny veszéllyel s a parlamenteket elnapolják, a politikusok és diplomaták elmennek halászni és vadászni. A fegyvereket gyártják, igen... De már tudjuk, hogy elsütni egy fegyvert köny- nyü, de nehéz megmondani, kit talál majd el az-utofsó golyó?... Tizennégy júliusában nem tudtuk. Ez a különbség. a Öngyilkos leit megiévedt BUCUREŞTI. juSi.ua 30. Megrendítő módon vetteti véget életiének tegnap este Nico'öe Path to volt bucureştii rendünkomiszár. Paliita évekkel ezelőtt nyugatomba vonult, majd 01 válrosnál kapott ail- kaütaazásil', de különböző vissz ítélések miatt rendelkezési állományba helyezték. A megtévedt ember Így is foStytotiba gyanús üzleteit, 1 vább folyik a> vizsgláliab, mire feljelentést tettek ellene az ügyészségen. Amikor Paltt-a megtudtia, hogy ügye az ügyész étié kerüli, végzetes tettre luatározita el magát. Haiziaanent, csaTládtagjait különböző ürügyekkel eikülUdte bazulirá] és vadászfegyverével szájba lötté magát. A tseijptre töltött fegyver valósággal szét pepitette a szerencsétlen ember fejét. Pofiita ügyében toCsak igaiolMnnpl ellátott gazdák szállíthatnak telet tieraroi CLUJ, julius 30. A Mera községben előfordult szarvas- marha-veszettségi üggyel kapcsolatosan tegnapi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy veszettségi esetek csakis az úgynevezett „gánási gulya“ legelőjén fordultak elő s az ezen a legelőn levő állatállományt a hatóság szigorú zárlat alá is vette. A többi merai legelőn levő állat teje fogyasztható, mivél ezek valamennyien távol vannak az emlitett legelőtől, ahol a fertőzés előfordult. A hatóságok azonban rájöttek arra, hogy a vesztegzár ellenére, a tilalom alatt álló legelőről is tej jutott a városba s ezért elrendelték, hogy a mai naptól csak azok a gazdák száb lithatnak Clujra tejet, kiknek az állategészségügyi hatóságok által kiállított, a községi bíró és az állatorvos által aláirt hivatalos igazolványuk van. Tegnap közöltük a zárolt legelőn tartózkodó álhatók gazdáinak névsorát is, az emlitett igazolványon pedig a közönség teljes tájékoztatása végett azt is fel fogják tüntetni, hogy az illető gazda naponta hány liter tejet szállíthat a városba. Tejet tehát csakis azoktól a gazdáktól szabad vásárolni, akik hatósági igazdívánnyal rendelkeznek. V alutaese mpészésért letartóztattak Magyarországon egy romániai k alap szalontulaj donosnőt BUDAPEST, julius 30. A nagykanizsai állomáson a magyar vámtisztek figyelmesek lettek egy gyanú* san viselkedő fiatalasszonyra. A fiatalasz" szonyt igazoltatták és megmotozták. Meglepetésre a jólöltözött úrasszonynál 6000 pengőt találtak száz pengős címletekben. Kiderült, hogy az asszony Schukk Pálné, született Róth Rozália satumarei illetőségű kalapszalóntulajdo- nosnő. Az uriasszonyt őrizetbe vették és Budapestre kisérték, ahol magyarázatot kell adnia a pénz eredetéről és feleil'nie kell a devizatiMöm áthágásáért. ARAD, julius 30. Az a 'hafailiinas1 '% eddig még soha nem tapasztalt lázas érd-ek*] ődés, mely a cluji szülészek aradi szerepléséit megelőzte, a bemutató éDőadiáb után' még fokozódod. Ugylátszdk, egyetlen este elég volt ahhoz, hogy a ívnom és kényes Ízlésű közönség, mely már-már kezdett leszokni a szinházba- járásiról1 — magára találjon, visszanyerje hitét és bízni tudjon abban, hogy az aradi színpadot is alkalmassá tehet tarmi arra, hogy ismét az igaz művészet hajléka legyen. A régi: igazság most is -bevált: a jó előadás hatalmas, mágnes is alkalmas arrat hogy közönséget vonzzon s a 'rtézőtér színükig megteljen„ Mert az a nagy érdeklődés nem csak a jóhirü dluji színészek személyének szólt, hanem — elsősorban: a jó előadásnak, a: szép kiállításnak, — aiz igaz művészetnek, amiből bizony magyar nyelven az utóbbi időkben nagyon- kevés jutott -Aradnak. A dujii sziuéíszeíklből' alakult kis -trupp, melyet Lukács: József a Thalia R. T. kitűnő és lelkes főtitkára hivott életre, s nagy hozzáértéssel és előrelátással1. Szabados' Árpád rendezővel! az élént Aradra irányított, a nagy kuű/fcurmunka mellett: rég óhajtott szellemi igényeket is kielégített. Mert e társulat tagjai — Rajaioi Sándor pompás és; abszolút illúziót kettő disz’ötéi keretében olyan tökéletes előadásokat nyújtott, amilyeneket rfg nem láttunk az aradi színpadon. A színé szele mindegyike — Erényi Bőske, Fényes Alice, Rajnai- Eili, Benes Ilona, Pál Magda,> a férfiak közül Tóth Etek, Deésy Jenő. Kovács György, Nagy István, Szabados1 Árpád és Mészáros Bélla — képességük és tehetségük legjavát adták. Csiszolt művészetükkel, öntudatos, fegyelmezett és egybehangol f. já tékukk al ipercnől- percre, jelenetről-jelen et - re magukkal ragadták a közönséget, mely' hol llé’egzetvisszafojtott, templomi csendben, hol meg kitlöirő nevetéssel! követte a fokoza- tofenn emelkedő, 'lendülettel gördülő felvonásokat. És a gyakori nyütttezini' tapsok mellett — valaháuysizor összecsukódott 0 függöny — szűnni nem akaró tapsviharraH köszönte meg a rendezőnek és a színészek-, nek azt a nagy -és régen- vágyott örömöt, amelyben ulz előadások által -részesült. Nehány napig még tart a vendégjáték. Be jó lenne, hm előhirnöke tehetne az elkövetkezendő idénynek! (j. j). Valda-Voevod Sándor Bucurestibe érkezik BUCUREŞTI, julius 30. Vaida-Voevod Sándor volt miniszterelnök, királyi tanácsost — a „Tempo“ jelentése szerint — Bucurestibe várják. Noau (äi raldceniben Tizenegy ház porráégett, húsz c$a~ iád az utcára került BUCUREŞTI, julius 30. Borzalmas tűz pusztított Fahiceni-bcn, hol ii ház volt a lángok martaléka, és 2c család került az utcára. A tűz Falut bérkocsitulajdonos istállójában ütött ki s a felhalmozott széna és szalnv*' lángjai a szélben pillanatok alatt továbbterjedtek a környező házakra. V ízhranv miatt szó sem 'lehetett oltásról. A tűzoltók törekvése az volt, hogy megmentsék a szeszmonopol közelben levő raktarat, melyben több vagon szesz volt elraktározva. A robbanás ugyanis kiszámíthatatlan következményekkel járt volna. A munka sikerült és a tüzet reggelre eloltották. Az eljárás megindult.
