Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-29 / 169. szám

/ LLBN Z t> K m Sauna Finnországban járván megtap<is:t(fa (om a: igazi föm fajta fürdői, a smintii. Falu hfl urn nincs jó finn ház sunna nélkül. Sőt, mikor a finn ember nekiüli fóliázni épitém, előbb a sU'unút epih meg mellette, mert a házat tovább tudja nélkülözni, mint a maga módja szerint való fürdést. Fz az ő fürdöháza fából rótt viskó es kemence van benne. A kemencén In mii pedig menedékes, széles falépcső. A ke­mencének felső lapja van, arra jókora köveket tesz. Alaposan befütenek fával a kemencébe, a kövek teljesen áttüze- sednek. De úgy, hogy aki hozzáérne a kőhöz, csúnyán megégetné a kezét. .4 kemence mellett rocskában uh. \z ember aztán levetkezik egészen. Egyelőre csak meleg van a viskóban, olyan jó erős fütött meleg. Akkor felve­szi a rocskát és ráloccsant belőle a kö­vekre. Az a viz nyomban igen forró gőz­zé válik. .4 forró gőznek pedig az a ter­mészete, hogy a inskóban fölfelé törek­szik. A finn ember tehát felmegy a leg­felső lépcsőfokra és olt elnyúlik a desz­kán. Ott már igen erős a hőség. Hozzátartozik a saunához az is, hogy egy kis nyirfalombot is vetnek a 'őzre. Ez fanyar szagu, áporodolt füstöt ad. Nem sokat, de mégis füstöt. A saunázó ember tehát ott fekszik a fanyar szagu, különös, füstös gőzben, roppant melegen és elkezd verejtékezni, mint mi itthon a török módra késztitebt gőzfürdőben. Mi­kor a meleg már jól átjárta, leszáll, ve­szi a rocskát és megint rálocsol az át tü­zesedéit kövekre. Egy szempillantás alatt még hevesebb lesz a felső lépcsőfokon a meleg, ő végignyulik a deszkán megint. Mozdulatlanul hever és izzad egy dara­big. Ae alsóbbik lépcsőfokon vederben viz. Abba olykor belenyúl és megmossa az arcát. Akkor a hőséget jobbau birja. Ezt megismétli többször is. Ar izzó kövek vízgőze kegyetlen hőséget termel. A verejték csak úgy szakad a fekvő em­berről. Mikor már alaposan kiizzadt és hosszan átjárta egész estét a hőség, elé- veszi az előre elkészített nyirfagallyat. Friss nyír fagally búi összetörnek egy jó virgácsra valót, az már ott várja keze ügyében. Felül a deszkán a finn ember és elkezdi magát a friss lombbal virgá- csötni. Jó erősen csapkodja lábszárait, mellét, hasát, még a hátát is meg tudja csapkodni olyan ügyes mozdulatokkal, amelyeket magunkfajta más nációnak külön meg kellene tanulni. Mikor alaposan és hosszasan megvir- gácsolta magát, a sauiF^fürdésnek ez a része kész. A fürdőző ember teste telje­sen át hév ült, minden verejtékét kiadta, vérkeringése a virgács olást ól megeleve­nedett. Akkor járt az, amin az idegen el­csodálkozik. A saunát szeretik szabad viz partján építeni. Ez nem nehéz, van a& erdőben tó elég. Finnországot az ezer tó országá­nak szokás nevezni, de ez csak olyan mondókás szám. Valójában hatvanöt- ezer tó van Finnországban. Közte három akkora is, mint a Balaton, de természe­tesen sokkal kisebbek is. Már most a teljesen áthevült és ki­izzadt ember, akármilyen az időjárás, ha csak be nem fagyott a viz, kilép a nyír- fafüstős, bolonditáan forró saunából a szabadba és se szó, se beszéd, beleveti magát a tóD®. Aki úszni tud, az úszik egy j&izüt, aki nem tud úszni, csapkod a sekély partmenti vízben, lubickol, ug­rándozik. Csak pár percig. Akkor aztán mgtörülközik és felöltözik. Mi is járunk gőzfürdőbe, de annak hőfoka mélyen alatta van a saunának. A finnek elképzelhetetlen hőfokot kibír­nak. Voltam olyan saunában, ahonnan riadtan kellett me ne leülnöm a legfelső lépcsőfokról valamelyik mélyebbre, mert a bőröm még csak kibírta volna a gye­hennái hőséget, die a szemem golyója nem bírta és az ajkam sem. A finn háti­gazda meg csak végignyult kéjesen a deszkán és odaadóan éhezte a meleget. Hogy aztán a sauna után teljesen át- heviilve, bcleugorjdm a jéghideg tóba, átlói eleinte húzódoztam kissé. Hűvös volt az idő, az eső is szemergett. De a házigazda biztatott: —- Csak menjen bele bátran, az én felelősségemre. Akár megesküszöm, hogy még csak náthás sem lesz. Erre elszántam magam. Ha ennyi A normandiai almarend PÁRIS, julius hó. Franciaországban nemrégiben egy ,,tit­kos szövetség“ keletkezett. K szövetség tagjai azonban nem csuklyasok, akiknek esetleg sötét céljaik volnának. E szölve> ségnek jele és jogara az — alma. Nem csodái, hogy az alma-rend Normandiaban keletkezett, amely Franciaországnak gyü­mölcsben legáldottabb vidéke. Szinte csodálatos dolog, hogy a miszti­kus és alapjában véve mégis humoros szö- ■ vétségnek máris mennyi tagja van és mennyi uj tagot sikerült toborozni meg a mai, komoly világban is. Úgy látszik, a normandiai embernek, az alma-rend felel meg legjobban. Legalább is ezt bizonyítja a szövetség nagy elterjedtsége. A rend újonc tagjait egész különös szertartásokkal avatják be a „szövetség“ titkaiba. Az újoncnak különböző jelszava­kat kell megtanulnia, amelyek mind a gyümölcstermelés szótárából valók és meg kell tanulnia a szövetségi szabályzatot is, amely az alma határtalan dicséretében me­rül ki, nem feledkezvén meg Norman­dia többi gyümölcseiről sem. Amikor az újonc mindezt megtanulta, akkor kerül sor a tulajdonképpeni rituáléra. Ez a szertartás a paradicsomi Ádám és Éva jelenetet utánozza, még pedig a hires I almaesettel kapcsolatban. De az alma-rend 1 ceremóniájának beállítása egészen másként fest, mint ahogy a paradicsomi alma-jcle- net az utókorra maradt. A normandiai almaszövetség felfogása szerint Éva egy­általán nem követett el bűnt, hogy meg- izleke az almát, sőt épp ellenkezőleg, neki köszönhető, hogy az emberiség az alma élvezetét feltalálta. Nélküle bizonyára nem tudta volna meg az emberiség, hogy milyen jó — almát enni. Viszont a nor­mandiai almarendnek köszönhető, hogy ezt a történelmi eseményt kellő megvilá­gításba helyezte és Éva anyánk rossz hí­rét örökre helyreállította Miután az újoncot ezen a módon kel­lőleg megtanították az alma fontosságára, szövetségi esküt kell tennie. Ezután alma­lovaggá ütik. Meg kel! esküdnie, hogy hü marad Normandia földjéhez és terményeihez. Köteleznie kell magát arra is, hogy nor­mandiai almát és gyümölcsbort fogyaszt, amennyit csak tud. Arra is köteleznie kell magát, hogy minden rágalomnak, amely a normandiai gyümölcs értékét le akarja szállítani, erélyesen szembeszáll. Érthető, hogy a normandiaiaknak tet­szik ez a rend, amely a maga hohókás, misztikus formulái mellett, kitűnő reklá­mot csinál a normandiai gyümölcsnek. Az eladott gvümölcsmennyiség a rend műkö­dése réven, nagyon szépen emelkedik és voltaképpen ez a fő ccl. CLUJ, julius hó. Mikor a mult év derekán Sztálin meg­kezdte véres „tisztogató“ munkáját az orosz hadseregben, & katonai törvényszé­kek a tömegesen hozott halálos ítéleteket azzal indokolták, hogy kivégzéssel meg­tartandó kémkedés történt. Kémkedésben volt tehát bűnös az orosz hadsereg 8 legjelesebbnek ismert tábornoka, köztük a hadügyi népbiztos­ságnak mind >ai négy helyettes vezetője, nevezetesen Tuhacsevszki tábornagy, aki Vorosilov népbiztos alatt a katonai ügye­ket végezte, aztán Orlov, a haditengeré­szet parancsnoka, Alksnis, a légi haderő vezére és Gamámik, a haderő poli­tikai ügyeinek intézője, továbbá all ka­tonai területből öínek és pedig a legfon­tosabbaknak (Moszkva, Leningrad, Smo­lensk. Kiev és Észak-Kaukázus) vezetői, a balti. flotta parancsnoka stb., összesen 1200 nagyobb-kiisebb rangú parancsnok. Mindezek vagy életüket vesztetek, vagy súlyos börtönbüntetést kaptak. * Már az Ítéletek kimondásakor lehetett gyanítani, hogy nem kémkedésről volt s: ló. Kép te'en ségnek látszott ugyanis, bog)7 a legmagasabb vezetők (a 4 had­ügyi népbiztoshelyettes, a 11 katonai te­rületből alakuló 11 hadsereg parancsnokai közül 5) az ellenséggel citnborálnának, még ha a haderő tagjai is. Egyesek meg­tévedhetnek, de a tábornokok egész sora mégsem árulhatja elí hazáját. Ma már egészen kétségtelen, hogy mindezek a parancsnokok, a köztük leg* értékesebb Tuhacsevszki vezetése alatt, Sztálin megbuktatására szőttek összees­küvést. «^íül Valaki azonban elárulta a messzeága- zó mozgalmat, Sztálin pedig könyörtelen kézzel fojtotta vérbe. És nehogy a tiszti­kar ujbói megmozdülhassson, ismét élet­be léptette azt a polittükaiü ellenőrző szer­vezetet, amely még a polgárháborúk alatt fejlődött ki, mikor ia hadseregben még sok cári tiszt szolgált, de aztán — az ily tisztek kihalásávali — feleslegesnek lát­szott. Sztálin tehát leoperálta a hadseregről az ellenforradalmi fekélyt, de a hadsere­gen gyógyíthatatlan sebet ejtett. A soro­zatos kivégzések a hadsereget a legügye­sebb vezetőktől fosztották meg. A meg­üresedett heyekne Sztálin túlnyomó rész­ben nem képzett katonákat, hanem po­litikailag megbízható egyéneket ültetett. Ezzel beállt a hadsereg értékcsökkenése. Csak két katonai egyéniség van az újak között. Az egyik Tuhacsevszki he­lyére került, Jegorow tábornagy, aki ed­dig a nagyvezérkar főnöke volt és a má­sik Saposnikov volt cári vezérkari ezre­des, aki Jegorow helyébe lépett. Jegorowot jó katonának mondják ka­tonai szakkörökben, de megállapítják azt is, hogy még csak közelébe sem ér a va­lóban tehetséges és müveit Tuhacsevszki- nek. Saposnikovot pedig igen közepes egyéniségnek tartják, aki korábban már elejtett embernek számított és akit) csak Tuhacsevszki letűnése lendített előre. Orlov haditengerészeti parancsnok he­lyét a tehetségtelennek tartott Smirnov foglalta el, aki eddig a hadügyi nép biz­tosságánál az öngyilkos Gamarnik után a politikai ügyeket vezette. Ez a Smirnov, akii Sztálin barátságával dicsekedhetik, legújabban az önállósított haditengeré­szeti néphiztosság vezetője lett. Igen fon tos állás, mert a legközelebbi program a haditengerészet óriási arányú kifejlesz­tése. A moszkvai katonai kerület vezetését, tehát a hadügyi népbiztosság után leg­fontosabb katonai állást Bud jenny tábor­nagy, azelőtt a lovasság főfelügyelője vette át. Ez a Budjenny, a cári időben lovassági altiszt, dekorativ megjelenésű, de műveletlen ember. Az? 1920. évi len­gyel—orosz háborúban elég szerencsésen vezette a lovashadtestet, de a katonai kö­rök ítélete szerint, teljesen alkalmatlan hadsereg vezetésére, már pedig jelen állá­sa folytán reá, háború estén, ez a feladat hárulna. százezer meg százezer finn atyafinak soha sem esik baja tőle, én sem fogok bele­halni. Kijöttem a sauna kellemes pok­lából, ott volt a tópart, ugródeszkát is láttam, tehát gondolkozás nélkül fejest ugrottam ct hideg tóba. Usztomban az­tán kíváncsian vizsgáltam, mSf érzek. És kitűnt, hogy egg cseppet sem fázom. Azt jól éreztem, hogy a viz hideg, de nem fáztam. Mert annyi hő volt felrak­tár ózva bennem, hogy magam fütöttem önmagamat. Vidám kemence gyanánt úsztam a hideg lóban Remekül esett. És csakugyan: még csak el sem tüsszen­tettem magam utána. Sőt a kis köhé- cselésem, amelyet a hálókocsiban sze­reztem, másnapra elmúlt. Ilyen az eredeti, vidéki sauna. Van aztán városban is sauna, mint nálunk gőzfürdő. Itt nyitott viz helyett jéghideg tust használ az ember. Női kiszolgálás, a vendégek semmiféle fürdőruhát nem hordanak, gyakorlott asszonyok masszí­rozzák a tus alól kikerült embert. De még csak eszébe sem jut az embernek a szemérmetlenség gondolata. Ennek a népnek nemcsak házalója, holmija, tes­te, hanem képzelete is tiszta. Elragadó emberek a mi északi atyánk­fiái. Jóleső gondolat, hogy a vérség régi kapcsán hozzánk tartoznak. HARSÁNYI ZSOLT. I 9 3 H Julii, Még gyengébb einlxrr került a fe/ífre grádi kerület élére: Dybenko, a véren)® zéseiről hírhedt, volt matróz, akin k ka', tonai képzettsége igen csekély, általános műveltsége pedig altiszti fokon áll. A smolenski keni'el parancsnoka ma Bjelow, aki a népiskola három osztályé nak elvégzésére hivatkozhatik. Ennek a kerületnek az élén állt a kivégzett Ub<* rovics, akit Tuhacsevszki annak idején a vezérkar főnökéül (Jegorow helyett) szé­ni e;it ki. A krevi katonai kerület parancsnoka Fedjko volt asztalos lett, két elemi osz­tályban szerzett képzettséggel. * Mondják, hogy Tuhacsevszki sokat dolgozott az orosz tábornoki kar megja­vításán. Képzett embereket állított a ve­zető helyekre, ahonan eltávolitota a pol­gárháborúk során bizonyos hírnévre emelkedett proletárparancsokokat. Most ezek visszakerültek a magas méltósá gokba. Nem lehet kétségbevonni, hogy ala­csony sorsból származott és igen csekély általános műveltséggel biró katonákból is nevelődhetnek tábornagyok és hadvezé­rek. Ismeretes, hogy Napóleon táborna­gyainak legalább fele közlegény! sorból felemelkedve szerezte meg a tábornagy! botot és a hercegi cimet. Viszont Napo­leon 'ángesze értett az arra való katonák kiválasztásához és az ő háborúinak két évtizedre (1796—1815) terjedő, szinte szakadatlan láncolata bőséges alkalmat nyújtott arra, hogy az ő kiválasztottjai bizonyságot tegyenek vezérkari képessé? giik mellett. Ezek a tábornagyok nem polgárháborúkban nevelődtek. Gondol­nunk kell azonban arra is, hogy a fran­cia tábornagyok legnagyobb része csak hadtestet és ezt is Napoleon felügyelete alatt vezetett Valamennyien hős katonák voltak, de csak egynéhány érdemelte ki a „hadvezér“ megjelölést. Az orosz szovjethadsereg mostani ve­zetői felett nincs „Napoleon“ és hiányzik náluk az a hosszú gyakorlat, amely a francia tábornokokat mesterekké tette. PINEWOOD ÉS HOLLYWOOD LONDON, julius hó. Tavaly súlyos napokat élt át az angol filmgyártás, amelynek következtében az utóbbi i6 hónap alatt egy negyedére csök­kent az angliai filmprodukció. Most azon­ban ugylátszik, uj hajnal dereng az angliai filmgyártó műhelyek felett. Korda Sándor nagy tervekkel tért haza, de csatlakoztak hozzá a többi filmgyirtók és rendezők isf úgyhogy Pinewood ismét kinyitja kapuit. Pinewood, talán éppen nevének hasonló­sága miatt, Anglia Hollywoodja, az itteni stúdiók vezetője, Richard Henry Brmtsiey Norton, akit a stúdiók tulajdonosai ve­zérigazgatóvá neveztek ki most és tekin­télyes összegeket biztak kezére, hogy jól kiépítse az angol filmvárost. Norton ala­posan nekilátott a munkának és neki kö­szönhető, hogy még ezen a nyáron 16 uj filmet forgatnak a pinewoodi műtermek­ben, hétmillió font értékben. Kétezer mun. least és ezer más alkalmazottat szerződtet­tek. Itt dolgozik majd Korda és Paul Czin- ner is, aki egy uj Berge r-fümet készít- Ké­szítenek azonkívül egy nagy operettfilmet és egy óriási Nelson-Ebnet is. Ezenkívül gyártanak természetesen egy csomó vígjá­tékot és társadalmi darabot. Legérdekesebb mindezek között az, hogy az amerikaiak is hajlandók' filmeket készíteni Pinvwoodban és ez talán egyi’ oka annak, hogy Norton igazgató opt misztikus kedéllyel várja s bekövetkezer dőket, mert ha az amerikaiak hozzászól nak ahhoz, hogy Angliái tar is gyártsana. fFlmekrt, akVor a pinewoodi srudró fejlő­dése biztosítva van, Jemeniéit körönben ép­pen a Fos íílrrváJLtm k»Iv orik :z újonnan megnyílt angol stúdiókban. A könyvnap eseménye: BENEDEK MARCELL: A magyar irodaiam története Nagy albumalak, kitűnő papíron, szó­mos képpel, vászon kötésben csak 180 írj az ELLENZÉK könyvosztályában, Cluj. Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azon. nal szállítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents