Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-26 / 166. szám
1 y j ö juiius -0. £ LLl, 1\ z ÉK m mcuriHAfll r 33 A kereszt világhírű! Hirét felülmúlhatatlan minőségével szerezte! Újabb bizonyítéka annak, hogy csak a jó minőség maradandó! A Pyramidon tablettákat is gyártja—számtalan azonban az utánzat — és ezek ellen csak a »Í3,a^e&« kereszt védi meg, a valódi Pyramidon tabletta szavatossági jele! A 1. V, TABLETTÁK valódiak csak a kereszttel. J MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ O RDINEA: Imrédy magyar miniszterelnök római látogatását elsősorban személyi rokonszenv meg- -nyilvánulásának kell tekinteni. Nemrég vette át a magyar kormány vezetését, természetes tehát, hogy barátságáról, bizalmáról és nagyrabecsüléséről bizonyítékot akart szolgáltatni. Az is igaz. hogy a magyar államférfi az olasz államférfiakkal együtt a két ország érdekeit érintő ügyeket s ezzel kapcsolatban bizonyos külpolitikai kérdéseket is meg akart vizsgálni. Erre mutat, hogy Kánya külügyminiszter is elkísérte a miniszterelnököt. A közvélemény kíváncsian várta Mussolini és Imrédy pohárkölszöntőjét. A Duce őszintén közölte, hogy olasz érdek sugallja a dunai kérdések iránti érdeklődését, ami annyit jelent, hogy kész terve van, amelyet megfelelő pillanatban közölni fog a nyilvánossággal. — ,,Az olasz—magyar együttműködés nem irányul senki ellen — hangoztatta Mussolini — sőt: az együlttmüködés lehetősége mindazok számára nyitva van, akik -a rend és épitő munka útját, követik.“ Ezeket a szavakat elégtétellel hallják azok az államok, melyek Olaszországhoz és Magyarországhoz hasonlóan meg akarják védeni érdekeiket a Duna- völgyben. Nem titkolják céljaikat és békés hajlandóságukat s a közös felfogás az együttműködés formájának feltalálását megkönnyíti. A békés magatartás a bölcs olasz külpolitika folyománya, melynek révén a megegyezés útja sohasem volt elzárva. Az is megállapítható Mussolini beszédéből, hogy :? Duce ^Magyarország és a többi dunai államok mentői békésebb megegyezését kivánjai. — Úgy látszik szavai Imrédy és Kánya részéről kedvező fogadtatásra találtak. Imrédy a béke fenntartását hangoztatta s a szomszédok is legjobb viszonyban kivannak élni Magyarországgal. Most már a magyar sajtón a sor, hogy a Rómában hangoztatott jelszó gyakorlati megvalósításának módját kutassa. EMNALUL: Nem lehet pontosat irni Imrédy és Kánya római látogatásáról. Sem arra nézve, hogy, Magyarország kitart a Berlin—Róma- teng-elty mellett, sem arra vonatkozóan, hogy lépteit más külpolitikai elgondoló, sok felé irányítja. Nem lehet tagadni: az Anschluss nem tett mély benyomást Magyarországon, viszont azt sem lehet remélni, hogy ennek hatása alatt végleg felhagy régi programjával. Róma a legjobb kikötő Magyarország hajójának. Meddig fog oltalmat nyújtani? Mig erre a kérdésre válaszolunk, állapítsuk meg, hogy a horgonyzás érdekében megindult a munka az olasz fő városban. Pedig mindkét helyen tudják, hogy a kétségbevonhatatlan tényeket tekintve, más kikötő nyújthat oltalmat. I R OMANIA: Imrédy magyar miniszterelnök és Kánya külügyminiszter római látogatása nem jelent meglepetést. Az Anschluss után Romában és Budapesten egyformán szükségesnek tartották, hogy a római jegyzőköinyvek tartalmát vizsgálat tárgyává tegyék. Sokat beszélnek olasz— magyar barátságról s magyar részről természetesen fontos ütőkártyának tekintik ezt a barátságot, mely nem oly régi és nem feledtetheti el Románia és Itália régi kapcsolatát. A történelem folyamán — ha történtek is egyik vagy másik részről könnyen jóvátehető hibák — sohasem voltak ellentétek, Románia mindig hangoztatta latin származását s azt, hogy őszintén szereti Itáliát. A magyar—olasz barátságnak csak örülhetnek, akik be akarják vonni Olaszországot a középeurópai államok gazdasági együttműködésébe és a helyzet tisztázásába. A római látogatás kiinduló pontja lehet annak a nagyszabású gazdasági tevékenységnek, melyben francia és angol részről is közreműködnek az olasz—angol és olasz—francia egyezmények létrejötte után. Románia nyugalommal és rokonszenvvel néz minden oly kezdeményezést, mely közeledést és a helyzet annyira szükséges tisztulását hozza Középeurópá- J>2'n. Az ti hisszük, ez volt íocéja a római látogatásnak. R OMANIA SATELOR: Az uj alkotmány jelentős változásokat hozott. Amig eddig 21 éves korban lehetőit szavazni, az uj alkotmány 30 éves koirt káván, a változást az indokoltál, hogy a földműves 30-ik életévéig tapasztalatokat szerez, családot alapit, nem töltheti idejét politizálással1. Sok fiatalember nem fejezte be tanulmányait, azt hitte, — jobban boldogul, ha közügyekkel foglalkozik. Ezt a káros helyzetet alkarja megszüntetni most Romárba uj alkotmánya. Másik ujitás az, mely a nőknek szar vázáit jogot biztosit. Mert nincs oka an. nak, hogy ne illesse őket a jog, mely a férfit illeti. Nem lehet a nőket mellőzni, mert hiszen tudjuk, hogy sokszor okosabbak és jobblelküek, mint a férfiak. A választójogi törvény majd megállapítja a nők szavazati jogának feltételeit. Legfontosabb utjkás, hogy nem lista és megyék szerint történik majd a szavazás. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a jelölőlisták a párt összes jelöltjeit feltüntették. Ahány párt, annyi lista volt és a választó el kellett fogadja qízi egész jelölőlistát. A listákon lévő jelöltek közül nem választhatott. Nem szavaizbaitott egyikre az első, másikra a második odaioii lévő listán. Ha például aiz egyik jelölt jó s a többi mind rossz volt, mindet el kelleti fogadja, aki a listán volt. A párt tetszése szerint állította össze a jelölő listát, igy olyanok is kerültek a parlamentbe, akik nem odavalók. Az uj alkotmány másként rendezi a dolgokat. Megyék helyeit 20—30 község bői álló választó-kerületeket lélesit, melyek egy-egy képviselőt választanak. A jelölő lista csupán egv nevet fog feltüntetni, a jelölt egyedül fog fellépni, nem másokkal. A választó tehát a leg- megfelelőbb személyre szavazhat és ha csalódik, többé nem adja rá szavazatát. Amíg eddig Ismeretlen személyeket jelöltek a pártok — akik a kerületbe be nem tették lábukat —, Adriai tenger, hajófedélzet . . . Ncgy órát rostokol a hajó Spalatóban, vagy ahogy most hivják: Splitben. Különleges, színes város ez. A kikötő főpartján, akárcsak a pesti Dunaparton egymást érik a kávéházak és szállodák, éppúgy itt van a korzó, a különbség csak az, hogy itt már hatalmas és szabályos pálmasor ékesíti a sétányt, ami egyben jelenti az utasnak, hogy Déldalmáciába érkezett. Ezentúl a pálma, a kaktusz és más szubtrópikus növény: mindennapos dolog. Akárcsak nálunk iaz eperfa. A korzón túl és mögötte fantasztikus, sikátorok és utcatömegek, amiken legfeljebb két ember fér el egymás mellett, de akkor is pardonozni kell az egyiknek. Az az érzésem, mintha valami kolosszális kőtömbbe kerültem volna, ;amibe valaki avatatlan, kezdetleges kézzel, rossz vésővel csatornákat vert ki és ezekben kóvály- gök most jobbra-balra, előre-hátra, amíg azután egyszer végérvényesen eltévedek. Ezek a sikátorok és kétlépéses utcák becsületére válnának Istambulnak is, annál is inkább, mivel ezek legalább tiszták. Végre kikecmeregtem a már reménytelenül torlódó sikátorok közül a nemzeti térre és mentem a hajóra, amely pont i2-kor somfordáit ki a kikötőből és azután elúszott Hvar felé. ■fU .. . .. Kellemes meglepetés Ahogy kiért a kikötőből a viharszerü szél kapta el. Fehéren habzott a méregtől a tenger, de a hajó oda se szagolt a nagy dühöngésnek. Simán szaladt tovább a felhőtlen, sötétkék ég alatt. Hvar déldalmát sziget kikötőjében magyar fogadtatásban részesültem. A Palace- szálló titkára: Hajós Tibor ur Újvidékről várt rám. Hajós titkár ur már azelőtt is meglepett. Német érdeklődő levelemre magyarul felelt. A tulajdonos dr. Avellini most csak érdemdús, ismert jelöltekre szavaznak, akiket ai legjobbnak tartanak. A pártok nem szólhatnak bele a jelölt megváliaisztásába, ebből csak haszna lesz az országnak. Ez a legnagyobb újítás, amit az uj alkotmány hozott. REPTATEA: A Népszövetség nemzetközi intézetének Alexandru HaiHünga jelenilést tett Románia és a dunai-államok gazdasági kapcsolatáról. A dunaLáhamok belső gazdasági berendezése hasonló Románia helyzetéhez, mégis fontos piacokat jelentenek termékeink számáréi. Magyarország mindent elkövet, hogy saját mezőgaz- daságáti támogassa, ipari téren azonban nincs elegendő nyersanyaga, igy Románia termékei kitűnő piacra talál- hatnak Magyarországon. A dunai államok közötti gazdasági kapcsolatok minden akadály dacária; eléggé fejlettek. Amennyiben jóakarattal és megértéssel kiküszöbölnék az akadályokat, hatalmas gazdasági összefogás létesülhetne a Dunai torkolatában. is elővette megérkezésemre összes magyar tudományát, ami a következő szóban fejeződött ki: — Alázolgája . . . Nagyon jól esett mindez és erőt adott ahhoz, a .párórás közelharchoz, ami a zsúfolt szállóban való elhelyezés körül keletkezett. Estére azonban már kialudva, jókedvűen mentem ki a pálmasoros hvari korzóra, amely egyben a .fokikötő is. At éttermek kertjeiből kisüvöltött a dzsesz- harmonika és nagy elevenség hömpölv- gött, vihárzott, kacarászott, feketére sült, jól nekimeztelenedett hölgyekkel és lendületes sportfiukkal a sétányon. A mindennapos esti szél már megérkezett a sziget hegyei mögül, hogy kellemesre hütse az éjszakát. A Palace falában latinnyelvü márványtábla hirdeti, hogy ezt az épületet 1890- ben emeltette Erzsébet királyné. Szanatóriumnak épült akkoriban, amikor még Lessina volt a sziget, meg a fővárosnak neve. Egyébként is nagymultu a földda-' rab, már a hellén korszakban is nagv szerepet játszott. Akkor Pliar volt a neve és ennek a szláv változata a Hvar. Avellini dr. másnap azzal dicsekedett, hogy sikerült a tengerből két remek állapotban lévő több, mint kétszázéves római korsót kihalászni. Itt a tenger a régészek öröme. Megnéztem a korsókat. Pontosan olyanok voltak bezománcozott, lekopott díszítéseikkel, mint a lexikon szines mellékletén lévő római korsók, ami megnyugtatott. A hvari temető titka A strand, amelynek „Márványfürdő“ a neve, a városé. Délszaki mesés partokon ár. öt perc alatt elérhető bárhonnan, hiszen egy ilyen szigeten nincsenek távolságok. Mindennel ellátott, felszerelt strand ez tornatanárral és tetőnapozóval. El is kérnek belépődíjul három dinárt. A tenger hozott össze Szonjával, ak szlovén hölgy volt és arról nevezetes hogy elcipelt magával a hvari temetőbe Furcsa temető ez a magasban egy hegy oldalon. Szokatlanul csöpp négyszögére sirok. Laposak, nem halmok. Szonja haza nyelvtudása révén tudtam meg a teme. tőőrnétől, hogy itt nem koporsóban ke rülnek a halottak a földbe, hanem csak úgy minden nélkül. Annyira szegények a dalmátok ezen a pazar szépségekben gaz dag szigeten, hogy nem telik nekik koporsóra. Azért maga a temetési szertárrá, koporsóval megy végbe. Még pedig" a koporsóval. Van ugyanis egyetlenegy ko porsó, amely az egyházközség tulajdona és ezt kis díjért kikölcsönzik, hogy legalább a sírig koporsóban vigyék ki a halottat. Olyan intézmény itt 2 koporsó, mint nálunk a halottaskocsi. Ilyesmi viszont nincs a szigeten. Igaz: nem is le. hetne vele megközelíteni a temetőt. Később kiderült Szonja és a temetőőr-, né társalgásából, hogy magyar halottja is van a hvari temetőnek. Elkülchitett helyen, a temető egyik fa la tövében, rendes hazai jellegű sir dóm. borodik. Kis márványkereszt van rajta és a fehér márványon ezt hirdeti a felírás kifogástalan magyar nyelven: „Itt nyugszik csábi Pogány Gyula festőművész Budapestről“. Meghalt 1925 február 19. Nem sokat tudnak ma már Hvaron Pogány Gyuláról. Mondják: középkorú ember volt és nagybetegen érkezett a csodaszép szigetre. Itt akart meggyógyulná Szivbaj ölte meg. A délutánok alvás utáni részét csaknem mindenki azzal töltötte, hogv kóborok', kószált a hegyekben, ahol mindenütt gondosan kiépített és karbantartott sétaurak és szerpentinek állnak az ember rendelkezésére. Jómagam is a kóborlók szektájához csatlakoztam és nem bántam meg. Minden napra akadt valami lenyűgöző bámulni való, mert úgy látszik ez a szig.t is ama helyek közé tartozik, amit jó kedvében teremtett az Isten. Csodalatos csendjében, mert egy szál kocsit, kerekes járműt nem láttam, amig itt voltam, kü lön nagy dolog elmerülni. És ezután eb- ben a megnyugtató hallgatásban megák.ni a hegytetőn és elnézni messze, messze nyugat felé, ahol összeér az egész valószi* nőtlenül sötétkék ég, a sötétkék tengert-“’ és a kék ködlésen keresztül inkább csak sejthető az egyik sziget partvonala;, mintegy felhőbe burkoltan, aztán észrevenni, hogy ott ebben az irdatlan messzeségben, pont azon a stráfon, ahol összeér a viz és ég, úszik egy hajó. Mi az, hogy úszik? Innét úgy látszik most, hogy lebeg a levegőben. Repül egy hajó méltóságteljesen ég és víz között dél felé . . . Akár ha cgv ujformáju Zeppelin lenne. Á, hagyjuk ezeket! Vannak dolgok, ■amiket nem lehet betűkkel, szavakkal mondatokkal, tollal papíron visszaadni. Még csak megközelíteni sem. Vannak dolgok, amiket látni kell. Vannak dolgok, amiket élni kell, nem csupán olvasni. Az egyik este pedig igy szólt hozzám gráci ismerősöm: , — Látja uram ez az a hely, ahova másodszor is eljön az ember. Igazat adtam a gráci urnák. fényképalbumok már 28 lejtől kezdve, a legkülönbözőbb árban és választékban, az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Unirii kaphatóki RIPORTSOIU3ZAT A: Nyári barangolás a dalműt szige Végig a kék Adrián: a délszláv JadranonSusaktól Hvarig és vissza Lent, délen III.
