Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-26 / 166. szám

/ 9 3 8 I ul hm 2 fi. mxmmBacuúmnBorm/mn r I. IF. N 7f. K _______ EMLÉKEZÉSEK Iríai MICAELA CAIARGl \ gyászistentiszteletet Grigor- arges* püspök végezte .i Carmen-korus kiscrc tővel. Mikor a papság és a klérus a haran­gok gyászos hangjai közepette megkezdte a gyászistentiszteletet és megdördüh a .Ms­eiben elhelyezett ágyú, Erzsébet herceg­nő és Ileana főhercegnő a fájdalomtól a székre roskadtak. Az istentisztelet végeztével elhelyeztek a nagy királyné koporsóját a nagy ó:ok, a Basarabok és az egységesítő Ecdinand király mellé a királyné kihűlt hamvait. Őfelsége a király, a királyi család, to- vábbá az egész ország kölnnyhullatassal vette tudomásul, hogy örök nyugatomra helyezték a fejedelmi kriptában a legna­gyobb királynét. Curtea de Argesből királyi különvo- nattal érkeztek vissza Bucurestibe az es­te folyamán őfelsége a király, a királyi ház tagjai és a magas vendégek. A királyi vonat zi órakor érkezett meg a főváros­ba. A vonatból elsőnek a király Őfelsége, Mihály nagyvajda, Romanovici Demeter nagyherceg, a kenti herceg, Miklós her cég, Hohenzollern Ferenc József és Fri­gyes herceg, valamint Habsburg Antal iőherceg szállottak ki. Őket követte Má­ria jugoszláv anyakirályné őfelsége, Olga hercegnő, Pál jugoszláv régensherceg fe­lesége, Ileana főhercegnő, a kenti herceg felesége és Erzsébet hercegnő. Gyászistentiszteletek Clujon CLUJ, julius 2 f. Őfelsége Mária ki­rályné temetése alkalmával gyászistentisz- releket tartottak városunkban az összes fele­kezeti templomokban, amelyekben buzgó fohászok hangzottak el a nagy királyné lelkiüdvéért. Rekviemet tartotcak a gö­rög keleti székesegyházban is, ahol a kül­földi konzulátusok képviselői, a helyi egyházi, katonai és polgári hatóságok fe­jei teljes számban vettek részt. A gyász­istentisztelet alatt megszólaltak az összes templomokban a harangok, igy búcsúz­tatták el az örökkévalóságba távozó nagy királynét. BE KELL JELENTENI A TBRMIsSKf:SZ­IGETET. Targu-Muresről jelentik: A mure.s- megyeii prefeklura, felsőbb hatóságok ulaisi- tása Biajpjárt, az összes- községi hatóságok­hoz rendeletet küflfcJött, amely szerint a ter­melőknek, a. csépilés befejezi élői számillolt hét napoca belliid, be keddi jefe-niteniiök a/ község­házán a term es készletet. A p retek. túrái ren­delkezés' nyomán, Tairgu-Muresi ivárosiveze tő­sége úgy iiniíézkedetti, bog}'- a termelőknek 'nyilatkozatot! keli beadniuk a, búza és más terményféiek hozamáról. A rendelkezés ßlnra kötelezi a cséplőgéptiulajdcenosokat, hogy a város hatáskörébe tartozó földterületeken Annak a királynénak áldásos tevékeny­ségé és befolyása, aki annyira azonosította magát egy nemzet sorsával és aki a nagy kiválasztottak sorába foglal helyei nem igényel leírásokat, ismertetéseket. Mégi::, most, amikor az egész ország gyászbabo- rult annak a fejedelmi lénynek az. elvesz­tése miatt, aki olyan ragyogóan töltötte be Nagyrománia első királynéjának a ma­gas hivatását, mindenki feleleveníti em­lékeit és lelkében élet rekelti azokat a per­ceket, amelyek olyannyira jellegzetes megnyilvánulásai voltak egy örök bátor­ságot, akaratot sugárzó léleknek és annak a jóságnak, amely minden határt megha­ladott, hogy bölcsességgé, uralkodói hű­séggé és megkülönböztetett löki tisztaság­ra valló önfeláldozássá váljék. Engedtessék meg nekem is néhány visszaemlékezés Rá, akit ma siratunk. — Gyermekek voltunk. Abban az idő­ben az élet még mindenki számára egy­forma és egyszerű volt. A családok leg­többje minden nyáron Sinaia virágos nya­ralói között találkozott egymással. — Számunkra a legnagyobb öröm, a játék, kirándulás és tennisz örömeinél százszorta nagyobb esemény, amiben Tentés Ferdinand trónörökös állapotáról. Tudtuk, hogy Sinaiában a „mi“ herceg­nőnket sápadtan, gondterhelten, virrasz­tástól sápadtan látták. Es éppen születés­napja volt. Elhatároztuk, hogy a magunk, módján megünnepeljük: clvisszük Nel; a legszebb virágokat, a szines kelyhü hegyi virágokat, a mezők vad szegfűit, a Pra­hova partján illatozó illatos növényeké*: megtöltöttük velük a kis kétkerekű sze­kerünket s mert nagyon nehéz volt, bar­man is elébe álltunk, úgy huztuk felfelé, zilált hajjal, megértő édesanyánkkal együtt, a Eoisor felé. A „mi“ herceg­nőnket kerestük. — A magas hegy emelkedéseinél is erősebben megdobogtatta szivünket az a lehetőség, hogy nem találjuk Őt meg. De ott volt. Csodálatosan, ragyogóan, szőkén és aranyosan, mint talán még soha, úgy, hogy azóta nem tudom elképzelni ma­gamnak a sápadt ibolyától szines erdőt, anélkül, hogy lelki szemeim előtt ne ele­venednék meg az a csodálatos nap. S később, amikor már megnőttünk. A víg karácsony ideje volt. (A királyné mindenkor figyelmes volt a mások erze­Őfelsége Mária, Románia királynéja végzett! csépliés eredményét minden hét első (napján, jelenítsék he a városa hatóságoknak. Azokat, eikálk a rendelkezésnek nem tesznek eíieget,. szigorúan megbüntetiik. : A MAI IZGALMAS ÉLET KÜZDELMEIBEN KIFÁRADT EGYÉNEK, ekük csaknem kiveti nélkül már idüíltfcé vált székrekedésben és ennek köverjkezjüében mindenféle emésztési] nehézségek ben szenvednek, igyanak reggelenként éhgyomor- rí egy kis pohár természetes „,FERENC JÓZSEF“ keserüvizet, méta ez az ideális hashajtó összes tulajdona ágak egyesíti magában. Kérdezze meg orvarát. VÁROSRENDÉSZETI BIZOTTSÁG ALA- íKULT TARGU-MUiRESEN. A napokban bi- zoítságFaiiíi'knilit - meg a városi vezetőségének kebeléiben, melynek tagjai: Rosu nyugaflimazott őrnagy-polgármes'terhelyet'ltes elnöklete eilatt •az egészségügyi," technikai', közigazgatási és a «városik,-javak , kezelési lügyosEfályaiimaik veze­tői. A-‘Ijdzottsiáig'ífela'deta az, hogy Iámulmá­nyozza mindazokat a lehetőségeket, amelyek­nek megválása fása:; a; városira* és polgárságra hasznos. A bizottság megkezdte működését. A csodálatos halászat Pourtalés-nak, a Francia Akadémia nagy. dijávalkitüntetett uj regénye. Athenaeum kiadás," 453 láp, 178 lej. — Uj Földi Mi­hály: A •* miniszter, 300 lap, kötve 119 lej. Stellái "Adorján: Én, Viola, 314 lap, lej. — Még 158 lej a könyvnapi Ady összes versei, kötve és 59 lej Móricz Zsig- imond: Légy jó mindhalálig LEPAGE- anál, Gip j. Postán utánvéttel. — Kérjen Jegyzéket ... - - - ­gyermeki lelkűnkkel misztikumot sejtet- tünk, az volt, amikor szüléinknek „Mária hercegnő“ tetteiről és szavairól szóló szi- nes meséit hallgathattuk. — A hercegnő abban az időben a Foi- sorban lakott, ebben a megszámlálhatat­lan virágtól körülövezett kastélyban, amely felett a vörös liliomok tűzpiros mezeje uralkodott. Sokszor találkoztunk Vele, amint erdőkön keresztül vágtatott nagyszeréi paripa hátán, nagy ezüst kap= csókkal díszített testhezálló redingotban, amelynek derekán oldalkést tartó széles bőröv feszült. — Szüléink gyakran beszéltek annak a festőién berendezett lakásnak a varázsá- ról, amelyet az erdő szivében, hatalmas tölgyfák égnek meredő ágai közhitt épí­tettek fel'. A „Hercegnő Fészke“ gyér- meki kíváncsiságunk legfőbb célja lett. A karcsú sziluett, a ló, az oldalkés, a piros liliomok, az arany haj, a csillogó szemek egész legendát alkottak. Hosszú sétáink alatt mind Őt kerestük az illatos erdőben, a vágyakozásnak és várakozásnak olyan erejével, ami csak a gyermeki fantáziá­ból áradhat. — És ehhez hozzájárul még ebben az esztendőben az is, hogy a trónörököst veszedelmes és súlyos betegség majdnem elrabolta szerető népe közül. Láttuk, amint szüléink (abban az időben még nem volt felszerelve telefon) órák hosszat ál- dogáltak a posta Morse-gépei mellett és .várták, hogy megérkezzék a hivatalos je­sei iránt. Az angol királyi ház hagyomá­nyaihoz híven, Ö maga állt személyzeté-/ nek karácsonyfája mellett, ajándékot osztva a személyzet tagjai és gyermekei közt. Ott voltak ezek mindig, csoportba gyűlve a nagy lépcsőn, a cotrocenii mo­zielőadásokon is.) A lovaskirándulások’ ideje is volt, csodálatos „rallye-pacers“- eké, melyek egy-egy cigányok dalolásátóE csengő, holdfénybe borult gyönyörű ha­vasi réten értek véget. 1 A királyné abban a nemzedékben nőtt' fel, mely a világi szórakozásokat a szol­gálat kötelezettségével egyesitő, annyira angol „szociális érzéssel“ vette körük’« • Büszke vagyok, hogy én is azok között voltam, akik segítettek Neki a jótékony­kodás munkájában. Művészi Ízlése az irodalom és a szép­ség igazi megismerésére is megtanított. Milyen tanítást jelentenek ezen a téren , lakásai és kertjei! Mekkora az ut a Cot- roceniban elültetett első rózsáktól a me- sébeillő bálcici kertig: virágágyások, víz­esések, a tenger kékjében tükröző lilio­mok, olasz kolostorra emlékeztető árká­dok között! Bälde, amelynek egy király­né volt a tervezőid ., # • I , ■ '► , ; Örök királyné. Az erő, amelyet az élet sokszor megkívánt Tőle, sohasem hagyta el. Ő mutatta az utat. Ő tartotta minden­kiben a lelket, Ő hitt. Azok közülünk, akik távol voltunk és elnyertük a két háborús év tragikus ta= EgéBzségügyi minisztériumtól autor i/.Áii Rádium-íjyóüyúiyzati vezérképviselet, kaucióképes képviselőket keres Cluj, Sibiu és Braşov-bari. Ajánla­tokat „RADIUM 4011 “ jelige alatt I raţii Lux S. A. hirdetőjébe Timişoara, I. Sir. Mery No. 2. kérünk. pasz.talataic, tudtuk milyen megpróbálta tásokat keilctt még a harcokon túl elvi* seini. Tudtuk, hogy a szövetséges hadsc regek foglyai csak az országaikból érkező támogatásból éltek. Éreztük mi történik katonáinkkal, akiket a háború más ta pasztalatain okult seregek fogtak közre A hírek szomorú sorsukról beszéltek. Lét számuk csökkent, éhség és járványok pusztítottak. Moldovából nem leheten segítséget várni: ugyanazok a szenvedések voltak ott is. Gyors és erélyes közbeié pésre volt szükség. A végtelen kerüld utakon indult futárok nem tértek vissza A hivatalosak bíztak a nemzetközi köre lezettségekben, melyek minden országra ráróják a foglyok eltartását. Felséges lángeszének tisztánlátásává egyedül Ő értette meg, hogy mi történik és mit kell tenni. Egy napon a kábel Parisba hozta a ki­rályné parancsát: személyi kiadásainak terhére azonnal, foramlitások és pillanat nyi veszteglés nélkül élelmezzék a román foglyokon Mint aztán később a svájci Vörös Ke­reszt elnöke kijelentette, ha a királyné nem gondoskodik róluk, foglyaink nagy része éhen veszett volna. Mégis, a háború bármennyire lefoglal­ta, a királyné sohasem felejtkezett el ae Ő népéről. Ahhoz a több, mint hatvanezer ember­hez fordulók, akik visszatértek a fogoly­táborokból. Van-e közöttük egyetlen is. aki ne emlékeznék, amikor e sorokat ol­vassa — akárhol legyen, az országon be­lül, vagy határokon túl, — hegy Király­néjuk mint acélozta meg hanyatló erői két, mint segítette őket magas támogatá­sával. Ezeknek a nevében cs azok helyett, akik már nincsenek, valamint mindazt \ nevében, akik Királynéjukért, vazv K:- rálynéjuk mellett dolgozhattak, fejezem ki utolsó és ájtatos hódolatomat. ................ ........mum Ijmm hogy Solti György, a kiváló, fiatal ma­gyar dirigens igen nagy sikerrel vt~é- nyélt Londonban. Solti legközelebb Os lóba utazik, ahol a Figaro házassága ünnepi előadását vezcit majd; hogy ugyancsak északon vendégszere­pei egy másik jánevü magyar zenemű­vész. Fischer Annie, az európai h:rii magyar zongoromüvesznö Kopenhágá- ban, mint szólista szerepei az ottani fii harmóniai társaság élén; ■v hogy a fövő színházi szezonban uj színésznő debütál Budapesten. A neve Tadder Gizella, előkelő társaságbeli lány, <i Reinhardtiszteminárium végzett növen­déke. Iicttgei Aranka növendéke s fellé­pését nagy érdeklődéssel várják; , hogy jövő héten kezdik építeni az új­pesti színházat, amelynek költségeire t í? ezer pengőt folyásit Újpest városa; hogy Rökk Marika julius végén Bu­dapestre utazik szüleihez. Rökk pupa ■ szerint üj UFA magyar primadonnája főleg enni jön Budapestre, mert Berlin­ben nagyon nélkülözi a jó hazai kosztol: hogy a nénin film leghíresebb cowboy- szinésze, Tom Mix Európába érkezett s rövidesen Budapestre látogat; hogy Albert Bassermann, a Parisian élő nagy német színész elmondta az új­ságíróknak, hogy nem meri visel ni on Iffland-gyürüt — azt a kitüntetést, ame­lyet mindig a legnagyobb német drámád színész örököl egyik elődjétől s amely most az ő birtokában van. Basscrmnnn babonásan hisz ebben, hogy a gyűrűt valami tragikus végzet kíséri. Három elődje: Moissi, Girardi és Peti lenbe rg va­lamennyien természetellenes halállal hol­taid meg; ,-« •"« j •■•« > - ~- - hogy meghalt Frédé apó. Páris mű­vészvilágának kedvence, a Lapin Agile mikulásarcu öreg korcsmárosa, akinek vendéglője valóságos centruma volt a ré­gi párisi bohéméleinek s ahol törzsasz­tala volt Picassonak is. *

Next

/
Thumbnails
Contents