Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-21 / 162. szám
ÁRA 3 LEJ Iff f PITTPIP ELLENZEK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj^ Caleia Modor 4. Teüefon: 11—09. NyomdaJ Ser. I. G Duo-, No. 8 Fiókkiadóhivatal és könyvoszrály: P. Unirii 9. Telefon 11-99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS iFelelős szerkesztő és itfazóatós DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. tj Törvényszéki hjst-romozisi szám: 39. (Dos. 886} 1938. Trib. Cluj.) Előf-zctési árak: havonta 70, negyedévre 210. félévre 420, egész évre 840 le/. L1X ÉVFOLYAM, 16 2. SZÁM CSÜTÖRTÖK " CLUJ, 1938 JULIUS 2 1. I Mária történelmi alakja örökre meg fog maradni a nép hálás emlékében. Méltóan, mert valóban nagyasszony volt, az ország anyja. Éhez nem elegendő, hogy a királyné világszép aszony legyen, a szellemi kiválóság mesebeli gazdagságával. Ki a fogadtatásokon maradandó szavakat ejt, a politikában okos és erélyes támasza urának és munkatársainak, könyveket Írjon, külföldi elismeréseket aratva; nem elegendő, hogy mintakép legyen minden asszony részére a családi érdekek gondozásában, a gyámoltalanok, szegények, betegek, sebesültek fölkarolásában. Ilyen tulajdonok elkápráztatják a kortársakat, népszerűséget és évii» zedeknyi tündöklést szereznek a névnek és a személyiségnek. De történelmi alak csak az a király-asszony lehet, aki sokáig és tudatosan találkozott a nagy történelemmel. Az ilyen királyné mindenki tudatába kerül, mint a történelem tényezője: harcaival, könyveivel, küzdelmeivel, győzelmeivel. A közösség fogalmai közé csak az jut mindenkorra, ki maga is közösségi lény, természetesen az egyéni és személyi nagyszerűség révén. Mária királyné ilyen és ez volt, önkéntelen és tudatosan, történelmi küldetésével és történelmi hivatásérzet’ tel. Angol hercegnő, fajtájának tartós szépségével, mely egyaránt alkalmas, hogy a koronázási díszt és a román népi viseletét, ezredének attüáját, a beíegápoló egyenruhát hordozza és fölruházva minden belső tulajdonsággal, mely népének nagyasszonyává és országának anyjává teszi. A honfitársak s idegenek elvarázsolva beszéltek szellemi képességeiről és emlékiratai tanúság reá, mint a nagyanyjáról, Viktória királynéról és koráról irt részek, hogy ismerte az udvari életet, az embereket, a politikai hatóerőket alaposan. Nem kell beszélni társadalmi tevékenységéről, az irodalom és művészet körül közvetlen szolgálatáról, jótékonyságáról, bámulva méltatott vörös-keresztes buzgalmáról. De a történelmi hivatás-vállalásnak és kiteljesítésnek dicsőségében mindez másodsorba kerül. Nagyrománia megteremtésében oroszlánrésze volt. Egy időben úgy emlegették, mint az ország legnagyobb diplomatáját. A háború után Ferdinand király oldalán oroszlánrészt kért magának a sebek heg- gesztésének, a kiengeszíelődésnek, a békének, az egyesülésnek, a köznapi termelésnek az irányításából. A boldogult királyné — annyi öröm és annyi fájdalom hőse — valóban megérdemli, hogy népe és országa örökre hü emlékezetébe és hálás csodálatába zárja. Nincs kétség benne, hogy igy is történik. A gyász jelzi ezt. De az is kétségtelen, hogy igazi tiszteletet és méltánylást kap. Ez a nagyság és érték föltétien szabadalma és a történelem viszonylag igazságn; törekszik. Mária királyaié a ravatalon Nemcsak az ország,de egész Európa mélységes részvéttel tekint Sinaia leié ‘ SINAIA, julius 20. Megrendült lélekkel és mély részvéttel állja körül az ország Máriái királyné ravatalát. A középületek ormaira gyászlobogó került s a Pelisor-kastélyban megkon- dult a lélekharang s nyomán az ország összes harangjai. A haláleset nemcsak nálunk, hanem egész Európában mély gyászt váltott ki. A királyné halálát követő este és éjszaka a zuhogó eső ellenére ezrével indult meg a nép Sinaia felé, hogy búcsút és imát mondjon a nagy királyasszony ravatala előtt. Mária királyné holttestét a' Peles-kas- tély csarnokában ravatalozták fel s a kastély ormán a gyászlobogó mellett ott leng a Szász-Koburg ház cimeres lobogója is. '' A csarnok, ahol a ravatalt felállították, lila drapériával van beborítva. A falakat köröskörül nagyértékü műkincsek bontják. A ravatalt óriási szőnyeg és vörös selyem ■ borítja. A fehér koporsót a királyi család címerével ellátott zászlóval bori■ tották be. A királynét brüsszeli csipkével díszített fehér selyem ruhába öltöztették. A ravatal körül a királyné nevét viselő huszárezred 40 tisztje áll kivont karddal diszőrséget. A gyászolók tízezrei vonultak el a ravatal előtt Tegnap délelőtt ix órakor ünnepélyes gyászkisérettel vitték át a királyné földi maradványait a Peles-kastélyba. A koporsó előtt haladt a papság, mögötte az elhunyt királyné háziezredének, a 4. huszárezrednek tisztikara. A koporsó mögött haladt a király őfelsége, a trónörökös, Elisabeta királyi hercegnő, Miron Cristéa pátriárka-miniszterelnök, a kormány és a királyné udvartartásának tagjai, Habsburg Antal főherceg és Ileana főhercegnő, akik ai tegnap reggel érkeztek meg Sinaiaba. A Peles-kastélyban felállított ravatal előtt tegnap déli egy órától estig tízezres i tömegekben vonultak el iái gyászolók. Á pálnárka beszéde Őfelségéhez és <a Írón örököshöz Miron Cristea pátriárka-miniszterelnök a kormány részvételét tolmácsolva, a következő beszédet intézte a király Őfelségéhez és a trónörököshöz: Felség és Fenség! A kormány és vele együtt az egész ország az alattvalói hódolat, részvét és fájdalom legmélyebb átérzésével fordul Felségedhez és Fenségedhez abból az alkalomból, hogy a szeretett édes- anya és nagyanya átköltözött a halhatatlanságba. Kérjük az Urat, erősítse meg Felségteket testileg és lelkileg, hogy el tudják uiselni azt a nehéz csaw pást, amely akkor éri a fiukat, amikor a földi embernek legdrágább élőlényt elveszítik. Szolgáljon vigaszul Felsége■ teknek az, hogy a román nép a dicsőség és fényesség egész oldalait fogja beleírni történelmébe az elköltözött éle• téröl és különösen arról a nagy eseményről, amelyet a román nép történelmében az elhunyt királyné segítsége által létrejött nemzeti egyesülés jelentett. Ez örökké fenn fogja tartani emlékét. A mindentmegbocsátó Úristen fogadja lelkét választottjai körébe. Â királyné utolsó kívánsága Mária királyné utolsó kiván&ágw 'az 'volt, hogy piros vi rúg okait) helyezzenek a ravatalára. A kormány tagjai a 'kívánsághoz képest, gyönyörű vörös virágokkal bori tot ták el ti ravatalt. Csütörtökön reggel nyolc óráiig marad a királyné holtteste a Peles-kuivtélybani, akkor Bucii remiibe szál látják ills a cotirocenü' kastélyba«) ravatalozzák fel. A halottas csarnokot'julius 24-ig tartják nyitva, hogy aiz or- ofíáig leróhiaissai kegyeletét a megy királyné e’ött. A simáim áít'omás’t, szintén a királyné utolsó akaratának me.gfele’őeni, lila drapériákkal! borítják be, Illa posztó fogja fedni ui vonatot és a közbeeső állomások épületei t isi., Felbontották a királyné végrendeletét BUCUREŞTI, julius 20. A királyné végrendeletét, amelyet még 1929-ben készített .■el, tegnap- bontották fel és valósizinüleg ma nyjilvánosségiua hozzák. A külföldi sajtó a királynéról A külföldi sajtó nagy cikkekben foglal- koz'k a királyi családot és a nemzetet ért nagy gyásszal és méltatja az elhunyt nagy királyné kiváló s.zemé'yis''-igét és» érdemeit. PARIS, julius 2Q. A francia; lapok köziül a. ,,jQur‘'-ban Salr.it Brice azt árjai, hogy Mária királynéval a mai Románia) egyik alkotója tűnt el a;z élők sorából. Franciaország bátlásiaini gondol vissza Mária királynéra, mert ő volt a»z, aki annakidején azért harcolt, bog}’ Románia a2 antant oldalán avatkozzon' belé a 'világháborúba:. PRÁGA, julius 20. A csehszlovák sajtó a fájdalom hangján árt cikkében adja hinül Mária királyné halálát, igy a ,,Pra;ger Presse“ többek között a következőket öt ja: A román népet szeretett királynéjának halálával nagy veszteség érte. A csehszlovák nép a 'le.g'őszint.'bb részvéttel és» együttérzéssel osztozik a baráti és szövetséges Románia gyászában. A ,,Lidove Noviami“ a következőket Írja: Az özvegy királyné egyike volt azon keveseknek, akik kialakították Európát. Európa legszebb királynéjának nevezték külföldön, ahol gyakran megfordult, hogy Románia érdekében propagandát fejtsen ki. LONDON, julius 20. Az angol sajtó szintéb nagy cikkeket szein/tel Mária királyné emlőkének és hangsúlyozza m. elhunyt királyné politikai vs írói képességeit. A .„Daily TeVgraph“ azt irjn, hogy Romá- íiia■ királynéjának dicső emlékezete örökké fennmarad. A , Manchester Guardian“ a királynénak a háború alatt játszott nagy szerepével foglalkozik és hangsúlyozza azt ö ragöszkodó szereletet, amelynek né,pe körében örvendett. A Washing ton ból és O tavából érkező táviratokból kitűnik, hogy a királyné elhuny-, fa milyen nagy részvétet váltott ki az Egye-, sült-Államok bon- és iKanadában egyaránt. BUDAPEST, julius 20. A magyar sajtó hossza» cikkekben foglalkozik Mária királyné halálával. Valamennyi lap vezető helyen közli a Bucurestlhöl érkező táviratokat, amelyek a nagy gyászoséiról számolnak be. — A -..Budapesti Hírlap“ szintén vezető helyen foglalkozik és kiemeli azt nagy -szerepet, amelyet a királyné q háború idején játszott, amikor a nagy és nemes lé-, lekre vallóamí, népének minden szenvedéséből kivette részét. RÓMA, julius 20, Az olasz sajtó szintén mélységes fájdalmának ad kifejezést a nagy, királyasszony elhunyta -alkalmával-. A ,,Mes- sagero“, a „Giomaie dTbaLLa“ ési a ,,Tri-j buna“ megrázó cikkekben foglalkozik a királynénak -azzal a 'kívánságával, hogy szeretett népe körében akar meghalni. Olasz-; ország együttérzéssel vesz részt a román' nép nagy fájdalmában. A külföld részvéte LONDON, julius' 20. Az Asszonyok Nemzetközi Szövetsége edinbourghi konferenciájának illésén egy percnyi néma felállással adóztak a királyasszony dicső emlékének és az uraik odócs-aládmak részvéttávira-íot- küldtek. Voicu-lescu asszony, román kiküldött, emlékbeszédbeu foglalkozott a konfe-: ronda előtt az elhunyt királyné érdemeivel. BUCUREŞTI, julius» 20. Ducsís-c lovain, bucureştii jugoszláv követ megszakította! szBÍbads'átgát és a- királyné halálának hírére' visszaérkezett Bucurest-ibe. A francia követség közlése ‘szerint, a francia ügyvivő megjelent a külügyminisztériumé bam és kormánya nevében mély részvétét tolmácsolta, a- királyné elhunyta fellett. PRÁGA, julius' 20. A prágai; román követségem megjelent dr. Schamal tanácsos és Benes köztársasági elnök -nevében részvétét fejezte ki. II as omló kép pen megjelent a- követségen és részvétét fejezte ki a nagy veszteség felett Krofta csehszlovák külügyminiszter is. A kastélyba) egymásután érkezinek a külföldi államok képviselői, hogy országaik és kormányaik 'nevében részvétüket tolmácsolják őfelségének .a királynak. Az államfők közül az angol királyi pár, Lebrun francia- köztársasági elnök, Hitler -.német birodalmi vezér és kancellár, Roncs csehszlovák köz- liáa-g-űiságii elnök és- számosam mások küldtek részvét-táviratot. A -temetési szertartásra pedig Franciaország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Anglia ifi» Olaszország jelentették- be részvételüket. Miklós herceg is megérkezett BUCUREŞTI, julius- 20. Miklós herceg tegnap este IS óra 00 perckor repülőgéppel Bueuresti.be érkezett, hogy mész tvegyem a királyné őfelsége temetésén. A hatóságok gyásza BUCUREŞTI, julius 20. A sajtó- és» pro- pogamdaiigyi álianiblkairsag a következő k orrén delete t küldte -a. hatáskörébe tartozó hatóságoknak: A hivatalnokok a mély gyász idején fekete nyakkendőt es fekete kars-zah lagot tartóznak viselni, mig a> hi-vast almok - -nők, lehetőség szerint, fekete ruháit), vagy fekete karszal’űgot fognak viselni. Az utóbbiak azonban viselhetnek fekete-fehér ruhát is. (Folytatás a nyolcadik otdaloo-X
