Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-20 / 161. szám

193S Jaltas 20. BEEBJVZa JB 6 Forgalmi adó BUCUREŞTI, Julius^ i9. A pénzügyminisztérium elhatározta, hogy módosítja a forgalmi adóról szóló törvényt. Az első változtatás az lesz, hogy a központi forgalmi adóbizottság elnöke a jövőben a pénzügyminisztérium vezér­titkára lesz. Egyik legfontosabb és a szakmai iparo- sokat igen közelről érintő újítása lesz a törvénymódosításnak, hogy az uj törvény io. szakasza értelmében a konfekcionálás­hoz felhasznált alapanyag után is forgal­mi adó lesz fizetendő. A nagy konfekciós üzemek tulajdonosai kérésére eszközölte ezt a változtatást a pénzügyminiszter, mert a kisiparosok illojális versenyt tá­masztottak a nagy ruházati üzemeknek és műhelyeknek. A forgalmi adóról szóló je­lenlegi törvény 9. szakasza értelmében a kisiparosok mentesek a forgalmi adó alól, a saját készítményeik után. A módosítás elvileg továbbra is válto­zatlanul hagyja a Slkisipárosoknak a for­galmi adó alól való mentességét, az uj tör­vény 10. szakasza viszont kimondja, hogy a konfekciós iparban dolgozó kisiparosok az alapanyag után kötelesek forgalmi adót fizetni. Miután azonban az uj adónem megdrágítaná a termelést és érzékenyen sújtaná a kisiparosokat, a pénzügyminisz­ter a1 változtatással kapcsolatban úgy ren­delkezett a törvény uj megszövegezésénél, hogy a kisiparosok a feldolgozásra kerülő nyersanyag után esedékes foglami adónak csak a félösszegét kötelesek megfizetni. A pénzügyminiszter még nem döntött, hogy a forgalmi adó uj rendszerét mikor lépteti életbe. m elsősorban meg kell akadályoz­nia. hogy mérgező salakok szervezetében felhalmozódjanak Mindenkinek tekintettel kell len­nie arra. hogy a hugysav, urea, oxalsav, cholesterin lerakodása szervezetben, csökkenti az életerőt és a legsúlyosabb meg­betegedéseket okozhatja. Ha eg, hármas (Weget vásárol megtakarítja 4 kis üveg áráoak ZS»fo sxázatékát. A „földsugarak“ titkai és veszedelmei világ tegismerxebb tudósai ajánlják ezt a gyógyszerei üRODONAL megakadályozza a túlzott hugysav képződést. Kopható: Gyógyszertárakban és Drogériákban Beszélgetés varázsvesszős kutatásairól Lütgendorff nyug. tábornokkal w BUDAPEST, julius 19. Varázsvesszős kutatásokról beszélget­tünk Lütgendorff Kázmér nyugalmazott gyalogsági tábornokkal. Azokról a cso­dákról, amelyekre a földsugarak iránt ér­zékeny emberek képesek, az eddig elért eredményekről és a vadonatúj földsugár­tudomány kibontakozásának lehetőségé­ről .Báró Lütgendorff Kázmér személyes élményei alapján beszélt a kérdésről. Va­rázsvesszős kutató ő is, nagyszerű ered­ményeket tud felmutatni. — ... mert olyan szerencsés vagyok, hogy azon ritka és boldog emberek közé tartozom, akik szenzibilisek, anélkül, hogy idegesek lennének. Mert ez a va- kutatók titka: érzékenynek razsvesszos kell lenni, sokai érzékenyebbnek az átlag­embereknél, de ugyanakkor vasidegekkel kell rendelkezni! A kegyelmes ur kortalan, egyenes tar» tásu, elegáns, magas, cvikkeres férfi. A beszélgetést magyarul kezdte. Most azon- ban, hogy lendületesebb tempóba kerül­tünk, észrevétlenül áttér a németre. Az első mondat, amelyet németül mond tem­peramentumosán : — Vannak hisztériás asszonyok, akik kompromittálják a kutatók tekintélyét, mert én még nem láttam olyan nőt, aki­nek száz százalékig rendben lettek volna az idegei, márpedig itt az kell, vasideg. A vasat csak igy lehet megtalálni... Vas, viz, szén, petróleum — Vasat is kutat, kegyelmes ur? — Igen. De elsősorban vizet, szenet és azt hiszem, hogy most petróleumot is fo­gok kutatni. De ez a képességem még nincs kipróbálva, addig nem merem állí­tani, hogy tényleg megtalálom a petró­leumot, ameddig nem tudom, hogy szer­vezetem hogyan reagál a dologra? — Hogyan fogja kegyelmes ur megál­lapítani, hogy megérzi=e a föld mélyében rejtőző petróleumot is? — Valamelyik nap elmegyek egy pet- róleu/mforrás közelében, kezembe veszem a varázsvesszőt és meg fogom figyelni, hogy kimozdul-e a helyéből és milyen módon mozdul ki. Ahogy akkor viselke­dik a varázsvessző, úgy fog majd visel­kedni a ma még ismeretlen petróleumfor­rások fölött is és így remélem, hogy a petróleumkutatást is felvehetem a prog­ramszámaim közé. „Csalhatatlanul“ ... — Sokat kutat, kegyelmes ur? — Elég sokat. Eredményeim eddig mindig igazoltak, igy most már nagyon sokan fordulnak hozzám segítségért. Csal­hatatlanul, biztosan meg tudom mondani, —rrnrrrnr ‘“inurnnm inriiww/wviiiinw^ Mohizsák a ruhák legbiztosabb nyári megőrzője ! ! ! Vigyázzon, csakis KORRES gyártmányt használjon: ÁrSista: No. 1401. mérete 100X63 cm. Lei 25 No. 1402. mérete 120X63 cm. Lei 30 No. 1403. mérete 140X63 cm. Lei 35 Akasztó-kampóval és oldalt záró fémkap­csokkal ellátott zsákok: No. 1452. mérete 130X63 cm. Lei 55 No. 1453. mérete 150X63 cm. Lei 60 Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj, Piaţa Unirii. Vidéki rendelésnél elég a számra hivatkozni. Uiánvéttel is szállítjuk! jJiá»# id&tariasnra Impregnált ssákak. melyek a nyárára eltett ruhát teljesen be­torkolva védik a molyok támadásai ellen. hogy hol fúrjanak, hol fognak' vizet ta­lálni? És megmondom azt is teljes pon­tossággal, hogy hol találnak szenet? Évti­zedek óta foglalkozom ezzel a kérdéssel és a hosszú idő alatt egyetlen egy kudar­com volt csak. Jó barátomnak, gróf Es­terházy Móricnak a Vértes-hegységben levő birtokán kijelöltem egy helyet, ahol megállapításom szerint vizforrás kiindu­lópontjának kellett lennie, de sem a meg­adott mélységben, sem néhány méterrel mélyebben nem hozott vizet a fúrás. Va­lószínű, hogy a földalatti sziklatömegek vájatai kivételesen nem voltak telítve víz­zel és csak az ott felgyülemlett földsuga­rakat sugározták, amelyek éppen olyan hatást gyakoroltak a sugárvesszőre, mint­ha ott viz lett volna. De mondom, ez egyedülálló eset, másutt mindenütt talál­tak vizet ott, ahol én a varázsvesszőm út­mutatása alapján megjelöltem. — Hogy jelzi a varázsvessző a vizet? A kegyelmes ur megmutatja. A villalaku fából, vagy acélból készül varázsvessző, amelynek két ágát tartja két kezében, víz­szintes helyzetből függőleges helyzetbe kerül, ahogy viz közelébe jut. A szenet viszont úgy jelzi, hogy lefelé hajlik 45 fokos szögben. Lassan kell járni a varázs- vesszővel, mert ha gyorsan megy az em­ber és közömbös területről hirtelen jut vizfölötti, vagy szénfölötti helyre, a va­rázsvessző olyan gyorsan ugrik, hogy ha fából van, néha beletörik az ember ke­zébe. Hercegovinában a háború előtt — Hogyan fedezte fel, kegyelmes ur, ezt a képességét? — A háború előtt Hercegovinában voltam. Olyan vidéken, ahol egyáltalán nem volt viz. Nagyon sokat szenvedtünk a vízhiány miatt. Megfigyeltem, hogy esős időben a hegyekből óriási mennyisé­gekben zudul le a viz. Ebből arra követ­keztettem, hogy viztartaléknak kell len­ni a hegyekben. Közöltem az illetékesek­kel ezt a véleményemet és azt tanácsol­tam, hogy hivjunk ;.el Németországból egy varászvesszős embert, kutattassuk ki vele, hogy hol lehet vizet találni? Azt mondták, hogy bolond vagyok. Én nem hittem el. Fogtam egy varázsvesszőt, éle­tem első varászvesszejét és elindultam ve­le azon a vidéken, ahol gondoltam, hogy víznek kell lennie. A varázsvessző mükö~ dött. És ott, ahol függőlegesre ugrott, sa­ját költségemre furatni kezdtem és vizet találtunk . . . De hiszen ezen nincsen sem­mi csodálkozni való. Mózes is varázsvesz- szővel fakasztott vizet a sziklából és az­óta is sokan alkalmazták már sikerrel a varázsvesszőt. „Vagyunk vagy százan“ — Sok varázsvesszős ember él most a földön? — Hát sok nem él, mert mondom, hogy egészen ritka tulajdonságoknak kell találkoznia abban az emberben, aki va­rázsvesszőkutatásokat tud végezni. De ha a földkerekség minden pontján utánané­zünk, talán vagyunk összesen százan. A délafrikai burok között van néhány jó és megbizható varázsvesszős, Hollandiában és Franciaországban is akad néhány. Né­metországban pedig tudományos alapon egész komoly formában foglalkoznak a varázsvesszős kutatásokkal. Sőt legujlab- ban villámcsapás elleni biztosításokat nem is kötnek varázsvesszős ember nélkül. Hová csap a villám? — Mit tehet ilyen esetben a varázsvesz- szős kutató? — Meg tudja állapítani, hogy a föld alatt keresztezi-e egymást két vizér, mert amennyiben keresztezi, akkor feltétlenül lecsap a villám erre a helyre. A vizerek keresztezésénél ugyanis igen erős a föld- sugárzás és ez odavonzza a villámot. — Mi a földsugárzás? — Ezt a szót öt évvel ezelőtt írták le először. Vadonatúj tudomány van kelet­kezőben a földsugárzás körül. Bár varázs­vesszős emberek rágen voltak már, nem tudták, hogy a tudományuk min alap­szik? Csak öt évvel ezelőtt sikerült a tu­dósoknak kétséget kizáróan megállapita- ni, hogy a szenzibilis emberek kezében levő varázsvessző miért mozdul ki helyé­ből a viz és szén közelében. Azért, mert a földsugárzás ezeken a helyeken erősebb, a föld mélyéből sugarak törnek felfelé, az úgynevezett Gamma-sugarak. Ezek a sugarak emberre, állatra, növényre, egy­aránt károsak. Hogy miért károsak, azt még pontosan ma sem lehet tudni, de a földsugárzással foglalkozó tudomány óriá­si lépésekkel halad előre. A földsugarak veszedelmei — Mit gondol, hogyan keletkeztek az utak az őserdőkben? — kérdezi Lütgen- dorff tábornok váratlanul. — Az őser­dőkben az utak keletkezése a földsuga­raknak köszönhető Ott, ahol erősen tör­nek föl a földből a földsugarak, elsor­vasztják a fákat, igy keletkezik az ut, amely cik-cakos, szabálytalan, mert a földsugarak sem szabályszerűen törnek fel a földből, hanem azt mondhatnám, hogy ötletszerűen. A fákat, növényeket beteg­gé teszi a földsugár, Az állatokra épugy károsan hat. — Sairios, még egyálta­lán nem foglalkoznak a földsugár­zás tudományával, ha foglalkoznának ve­le, megértenék, hogy milyen kívánatos llenne, ha minden istálló felépítése előtt varázsvesszős kutatóemberekkel nézetnék meg, hogy nincs-e az istálló alatt viz? Mert ha olyan helyre épitik az istállót, ahol viz van alatta, akkor ezen a helyen az erős földsugárzás következtében a mar­hák és a lovak megbetegednek és rövide­sen elpusztulnak. Ilyenkor a tájékozásán falusi emberek nem értik, hogy miért pusztult el a jószáguk. Az álmatlanság titka — És az emberek? — Vannak emberek, akik állandó ál­matlanságban szenvednek. Lemondanak a vacsorázás örömeiről, lemondanak a fe­ketekávéról, mindenről lemondanak, csak azért, hogy megszűnjön az álmatlanságuk és aludni tudjanak. De az álmatlanságuk csak nem szűnik meg. Miért? Mert viz fölött laknak és a föld mélyéből erős su­garak törnek fel a föld felszíne felé. Ezek a földsugarak okozzák az álmatlanságot. Idegesebb embereket beteggé is tudnak tenni a földsugarak. Nevet nem mond­hatok, de elmondhatom, hogy egy hölgy- ismerősöm elpanaszolca: amióta uj vidéki házukba költöztek, gyengülni kezdett, ret­tenetesen ideges lett és aludni egyáltalán nem tudott. Orvosok vizsgálták meg és semmi bajt sem találtak. Varázsvesszőm­mel bejártam a ház minden szobáját. Megállapíthatom, hogy ott, ahol az ágy áll, erős a földsugárzás. Behivattam a szobalányt és odébb huzattam az ágyat két méterrel. Ettől kezdve megszűnt az ismerősöm idegessége és nagyszerűen aludt. A Kérdések részletes taglalásába ma még nem szívesen bocsátkozik a kegyelmes ur, mert ura még annyira uj ez a kérdés, hogy, az emberek csak mosolyognak rajta. M clekfrofecitnihas $ fontos szakhOnnvc: Némái' Béla: Villamossági zseb könyv. (Ál­talános elektrotechnika. Gyengeáramú tech­nika. Elektromos tá'wezetés technikája. Vü* lamos épületszerel'éis és technikája. Villamos ivülálgStás technikája. Rádiótechnika. Aitlomo- biliváhamosiitás.) Féfvászonlkötés, 340 oldal, 105 ábra 158 lej. Némái'c Béla-. Elektrotechnika. (4-16 oldal, 268 szövegk öZöfcbi ábrával, 21 táblázsital, 130 gyakorlati példával', 171 kísér lettel.) 198 lej. Molnár János: Eiektrotecknikai zseb könyv_ (Világítás. Főző és melegítő készülé­kek. Füttiás ési szellőzés. Kapcsolók, biztosí­tók, automaták. Műszerek. Vezetékmérebe- zléis. Mezőgazdaság. Táblázatok.) 350 oldal, 462 ábra. 191 tej. I Kophatok aiz ELLENZÉK KÖNYVOSZ-. TÁLYÁBAN Gliuj, Piéta Unirii. Vidékre után­véttel is azonnali szállítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents